fizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- fény
- Kroó Norbert
- Fodor Zoltán
- keletkezés
- biológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kiderült, mi történik a leadott kilókkal
Bizonyára sokat gondolkodtál azon, hogy hova lesznek azok a kilók, amelyektõl sikerül megszabadulnod a fogyás során. Most kiderült!
Szabad szemmel is látható atomot fényképeztek
Szabad szemmel is látható stroncium atomról készített felvételt egy fotós, a kép a Mérnöki és Fizikai Tudományok Kutatási Tanácsának 2018-as fotópályázatát is megnyerte.
- címkék:
- fizika
- atom
- stroncium
- Év Fotója
- Címkefelhõ »
Puszta kézzel nyúlt az olvadt fémbe, aztán jött a döbbenet
Hihetetlennek tûnõ videó kering a neten: egy férfi, mindenféle védõfelszerelés nélkül belecsap a tûzforró, olvadt fémbe, mégsem sérül meg. Hogyan csinálta?
- címkék:
- fizika
- mutatvány
- veszélyes
- Címkefelhõ »
Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek
Hatodszor is gravitációs hullámokat észleltek a LIGO detektorai. Ezúttal két, a korábbiaknál kisebb tömegû fekete lyukak olvadtak össze.
Csúcskonferencia lesz Budapesten
Négy magyar kutatócsoportból álló szervezet, a Wigner fusion nyerte el a világ legnagyobb, fúziós témájú mérnöki konferenciájának rendezési jogát. Korábban ilyet soha nem rendeztek Magyarországon. Ez azért is nagyon izgalmas, mert a fúziós kutatások világszerte nagy erõkkel zajlanak, és ezek sikerei oldhatják meg hosszú távon az emberiség energiaproblémáit, tiszta és korlátlan energiatermeléssel.
- címkék:
- Budapest
- energia
- konferencia
- fizika
- MTA
- Címkefelhõ »
Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés
A téridõ fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelsõ észlelése tudománytörténeti jelentõségû eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világûr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetõvé, amikrõl korábban nem is álmodozhattunk. Most az elsõ észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttmûködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhetõ jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...
Fizikai Nobel-díjat ért a gravitációs hullámok megfigyelése
Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne kapta az idei fizikai Nobel-díjat a LIGO detektorral végezett úttörõ munkásságáért és a gravitációs hullámok megfigyeléséért.
Nemzetközi felülettudományi konferenciát rendeznek Szegeden
Az anyagok felületén zajló atomi szintû folyamatokat vizsgálja mintegy négyszáz kutató a Szegeden hétfõn kezdõdõ 33. Európai Felülettudományi Konferencián (33rd European Conference on Surface Science - ECOSS) - közölte Berkó András, a tanácskozás elnöke.
- címkék:
- fizika
- felület
- felülettudomány
- Címkefelhõ »
Szupererõs mágnest fejlesztették ki amerikai kutatók
A világ legerõsebb, 41,4 tesla erejû mágnesét készítették el amerikai mérnökök a Floridai Állami Egyetemen.
- címkék:
- fizika
- mágnes
- tesla (mágnes)
- Címkefelhõ »
Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját
1200 kilométeres távolságra sikerült teleportálni egy foton állapotát. A két részecske összefonódása ekkora távolságban sem szakadt meg, ami jó hír a kvantumkommunikációnak.
Ismeri-e a spagetti titkát? Egy kis konyhai fizika
A fizika furcsa világa a konyhában is számtalanszor tetten érhetõ. Érdekes dolgot figyelhetünk meg fõzés közben: ha egy spagettiszálat meghajlítunk, mindig legalább három darabra törik, kettõbe sohasem, ellentétben a fa- vagy mûanyag pálcával.
Molekuláris fekete lyukat hozott létre a legerõsebb röntgenlézer
Képzeljük el, hogy egy adott pillanatban a Földet érõ összes napfényt egy körömnyi nagyságú területre fókuszáljuk. Ha a hatást megszorozzuk százzal, nagyjából kapizsgálhatjuk, mire is képes a világ legerõsebb röntgenlézere.
Fontos rejtélyre deríthetnek fényt az új gravitációs hullámok
A Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) harmadszor is észlelt gravitációs hullámokat - a téridõ fodrozódásait -, demonstrálva, hogy a csillagászatnak valóban egy új ága született meg. Ahogy az elsõ két észlelés esetén is, ezek a hullámok akkor keletkeztek, amikor két fekete lyuk összeolvadt, egy nagyobb fekete lyukat hozva létre.
Tudja-e, milyen alma esett le, amikor Newton felfedezte a gravitációt?
Sir Isaac Newton (1643-1723) angol fizikus, a tudománytörténet egyik legkiemelkedõbb alakja, az újkori tudományos forradalom fontos szereplõje. Sok mindent köszönhetünk neki, így például õ alkotta meg többek között a klasszikus mechanikát, lefektette a spektroszkópia alapjait, felismerte a súlyos tömeg fogalmát, de õ konstruálta az elsõ tükrös teleszkópot is. Legismertebb felfedezése azonban a gravitáció, a tömegvonzás törvénye.
Saját kivégzése adott erõt a tudomány popikonjának
75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevérõl a legtöbb embernek valószínûleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az õsrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztõ munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bõvelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.
Évmilliókat várhatunk, hogy napi egy órával több idõnk legyen
Kutatók megfigyelték, hogy a Föld lassuló mozgásának következtében fokozatosan hosszabbodnak a napok. A jó hír az, hogy ezzel nyerünk egy kis idõt, a rossz hír pedig az, hogy az elõzõ évszázadhoz képest csak két millimásodperccel lettünk gazdagabbak.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- fizika
- tudomány
- Címkefelhõ »
Három tudós kapta a fizikai Nobel-díjat
Az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért három brit születésû tudós, David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
- címkék:
- Nobel-díj
- fizika
- anyag
- Címkefelhõ »
Újabb feltételezett részecsketípus létezését cáfolták meg
A steril neutrínó nevû feltételezett részecsketípus nem létezik - jelentették ki a kutatók "99 százalékos bizonyossággal", miután a Déli-sarkvidéken mûködõ jeges részecskeelemzõvel kétévnyi mennyiségnek megfelelõ adatot elemeztek.
Eltûnt az évszázad felfedezésére utaló jel
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet tudósai pénteken közölték, hogy csupán „statisztikai fluktuáció” volt a múlt évi méréseikben észlelt, Higgs-bozonnál is nagyobb tömegû új részecske, amely a legújabb mérési adatokban „felszívódott”.
Kísérletekkel népszerûsítik a kémiát, biológiát és fizikát a gyerekeknek
A kémia és a biológia a mai napig a gyerekek többségének nem más, mint egy megfoghatatlan, képletekkel és törvényekkel teli terület. Kreativitással és interaktív bemutatókkal, kísérletekkel azonban könnyebben megszeretik a gyerekek ezeket a tantárgyakat.
Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek
Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttmûködés és a Virgo Együttmûködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettõsbõl származik.
Így kell megakadályozni a dobozos italok kispriccelését nyitáskor
Biztos sok embert spriccelt már le az ital a szénsavas dobozos üdítõ vagy sör kinyitásakor. Sokan a doboz ütögetésével próbálják ezt megakadályozni. Most tudományosan is beigazolódott: leghatékonyabb a spriccelés ellen a doboz tetejének ütögetése kinyitás elõtt.
- címkék:
- fizika
- ital
- üdítõ
- nyitás
- spriccelés
- Címkefelhõ »
Eddig ismeretlen erõt találtak magyar fizikusok
Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erõt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai.
- címkék:
- magyar kutatók
- fizika
- felfedezés
- MTA
- Nature
- Címkefelhõ »
Legyen Ön is atomfizikus!
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN hatalmas mennyiségû adatot tett közzé tegnap az interneten. A mintegy 300 terabájtnyi anyag a Nagy Hadronütköztetõvel (LHC) végzett kísérletek nyers adatait tartalmazza.
A világ legnagyobb esõmérõje lehet a nagy hadronütköztetõ
A világ legnagyobb esõmérõjeként lehetne használni az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet nagy hadronütköztetõjét - vélik a kutatók, akik a 27 kilométeres föld alatti gyûrû hosszában bekövetkezõ apró változásokat vizsgálják.
- címkék:
- nagy hadronütköztetõ
- LHC
- fizika
- esõ
- CERN
- Címkefelhõ »
Újabb megfigyelés boríthatja fel a kozmológia törvényeit
A legújabb mérések szerint az Univerzum gyorsabban tágul, mint korábban gondolták. Ha az eredményeket megerõsítik, elképzelhetõ, hogy át kell írni a kozmológiai törvényeket.
Az olvadt réz sem pusztítja el a hamburgert, állítja egy videó
Az emberi tudatlanságot nagyon könnyû kihasználni, különösen, ha még különbözõ elõítéletek is terjednek az adott témakörrel kapcsolatban. Ilyen jelenséget használ ki az a videó, amelyben látszólag épen marad az olvadt rézzel leöntött hamburger.
- címkék:
- réz
- fizika
- videó
- hamburger
- Címkefelhõ »
Óriáscsillag hordta ki a gravitációs hullámok fekete lyukait
Gigantikus csillag hordhatta ki "méhében" a LIGO-detektorrendszer által gravitációs hullámok forrásaként azonosított két fekete lyukat - állítják amerikai kutatók.
Ilyen a gravitációs hullámok hangja
Kétségkívül az év, sõt, könnyen lehet, hogy az évtized felfedezését jelentették be csütörtökön: beigazolódott Einstein elmélete, kutatók összeolvadó fekete lyukak keltette gravitációs hullámokat találtak. Most azt is hallhatjuk, milyen hanghatásokkal jár egy ilyen ütközés a világûrben.
Hatalmas bejelentésre készülnek a fizikusok
A gravitációs hullámok kutatásának jelenlegi állásáról készülnek bejelentést tenni amerikai fizikusok. Az eredmények ismertetésére csütörtökön, magyar idõ szerint 16 óra 20 perckor kerül sor. Amennyiben sikerült észlelni a hullámokat, az a fizika egyik leghatalmasabb felfedezése lenne.
Fenekestül felforgatná a magfizikát egy ausztrál kutató
Egy fizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport tabudöntésre készül – olyat készülnek tenni a világegyetem kicsiny építõkockájának számító protonnal, ami alapvetõen átírná a magfizikáról szóló könyveket.
- címkék:
- magfizika
- fizika
- kísérlet
- atom
- Címkefelhõ »
Gyorsabb a mozgólépcsõ, ha mindenki áll rajta
Több embert képes szállítani a mozgólépcsõ, ha mindenki oda áll rajta, ahová akar – de mi lesz így az egyik legszentebb angol hagyománnyal?
- címkék:
- közlekedés
- fizika
- mozgólépcsõ
- Címkefelhõ »
Ezért nem fagynak meg az amerikaifocisták a dermesztõ idõben
Az amerikaifutball-bajnokság e hétvégi rájátszásában dermesztõ hideg uralkodott a játéktéren. A mûszerekkel mért hõmérséklet mínusz 6 Farenheit (azaz -21 Celsius-fok) volt, de a relatív hõérzet – a szélfúvás miatt – elérte a mínusz 25 fokot, amellyel minden idõk harmadik leghidegebb idõben játszott amerikaifutball-meccsei közé került. Még a nézésébe is beleborzong az ember, amikor látja, hogy a játékosok egy része rövid ujjú pólóban játszik még ilyen idõben is. Jogos a kérdés, mi védi meg ezeket a sportembereket a hideg okozta súlyosabb sérülésektõl.
Igen ritka atommag-reakciót figyelhettek meg magyar kutatók
A vörös óriáscsillagokban lejátszódó egyik nagyon ritka magreakciót sikerült elsõként megfigyelni az olaszországi Gran Sasso Nemzeti Laboratóriumban, magyar kutatók részvételével. A méréseket a világ egyetlen mély földalatti gyorsítójával végezte a LUNA nemzetközi együttmûködés, amelyben az MTA Atommagkutató Intézet szakemberei is részt vesznek.
Magyar kamerák mutatják a világ egyik legnagyobb fúziós kísérletét
Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban kifejlesztett intelligens kamerarendszer képein pillanthatták meg elõször a kutatók, ahogy a világ legbonyolultabb sztellarátorában, a Wendelstein 7-X-ben felvillan a plazma.
Keményebb anyagot találtak, mint a gyémánt
Szobahõmérsékleten lehet gyémántot gyártani a most felfedezett új szénallotroppal, a Q-szénnel – késõbb akár teljesen kiválthatja a gyémántbányászatot ez a különleges anyag.
- címkék:
- gyémánt
- szén
- fizika
- Q-szén
- Címkefelhõ »
Hány menekültet kell vízbe dobni, hogy ne süllyedjen el a csónak?
Ízléstelen példát adott fel a diákjainak egy bialystoki fizikatanár, aki azzal védekezett, hogy csak fel akarta kelteni a gyerekek érdeklõdését.
- címkék:
- fizika
- menekültválság
- Címkefelhõ »
Tovább bonyolódik a fizika legnagyobb rejtélye
Elsõ alkalommal sikerült megmérnie az antianyag-részecskéket összetartó erõt amerikai kutatóknak.
- címkék:
- antianyag
- fizika
- rejtély
- Címkefelhõ »
Tankönyv helyett mobilról tanulja a fizikát a gyerek
A magyar Geomatech már eddig is értékes matektananyagokat kínált azoknak, akiket egy átlag matekóra untatna. Ettõl a tanévtõl természettudományokat is lehet okostelefonról tanulni.
Meghökkentõen repül a gátról ledobott kosárlabda
Elgondolkodott már azon, mi történik egy kosárlabdával, ha elejti egy 126,5 méter magas duzzasztógát tetején? A válasz elég nyilvánvaló: leesik. Igen ám, de mi történik akkor, ha kicsit megpörgetjük, mielõtt ledobnánk? Természetesen ekkor is leesik, de egészen másképp, mint az elsõ esetben. Ennek magyarázata egy egyszerû fizikai törvény.
- címkék:
- fizika
- Magnus-effektus
- nyesés
- Címkefelhõ »
Titokzatos fényjelenség tûnt fel az égbolton
A rejtélyes fénytünemény néhány szekundum alatt megváltoztatta az alakját és fényerejét.
Újraindították a világ legnagyobb részecskegyorsítóját
Újraindították szerdán a világ legnagyobb részecskegyorsítóját, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetõjét (LHC). A kétéves karbantartás és fejlesztés eredményeként a 13 teraelektronvoltra megnövelt nyalábenergia eddig ismeretlen fizikai jelenségek feltárását teszi lehetõvé.
A szellemidézés tulajdonképpen fizika
Az újra virágkorát élõ "Charlie Charlie" szellemidézõs játék világszerte a frászt hozza az emberekre – pedig igazán egyszerû, földhözragadt magyarázata van.
Ilyen az üvegdobozba zárt villám
Nagyon látványos, ahogy egy vastag akrilüveg-dobozban „villámlás” születik – a jelenséget Lichtenberg-féle alakzatként ismerjük.
Seregélyek tánca Utrecht mellett
Seregélycsapat gyönyörû légibalettjét filmezték le a hollandiai Utrecht mellett. A lenyûgözõ videó után azt is megtudhatjuk, mi közük a dûlõk rémeinek a fizikai halmazállapotokhoz.
- címkék:
- fizika
- seregély
- Címkefelhõ »
Miért kavarog titokzatos fehér felhõ a kávé vagy a tea felszínén?
A kutatókat sem mindig csak a világegyetem legnagyobb rejtélyei foglalkoztatják. Néhány japán fizikus arra volt kíváncsi, miért kavarog hártyaszerû fehér köd a forró kávé vagy tea felszínén. Kiderült, hogy a parányi vízcseppek különös táncáról van szó.
- címkék:
- kávé
- fizika
- vízcsepp
- Címkefelhõ »
Ezért érezhetjük az esõ illatát
A csendes esõ után keletkezõ kellemes illatért azok a talajban található illatanyagok lehetnek a felelõsek, amelyek a zápor hatására a levegõbe kerülnek – derült ki a Massachusettsi Mûszaki Egyetem tanulmányából.
- címkék:
- fizika
- esõ
- buborék
- Címkefelhõ »
Zene sosem volt még ennél láthatóbb
Kevés zenész rajong érte, ha megszórják homokkal a hangszerét, leperzseli a szintetizátor a szemöldökét vagy elektromos kisülések cikáznak a dobszerkóján. Nigel Stanford legújabb klipjében azonban mindent bevetett, ami csak fizikailag lehetséges, hogy láthatóvá tegye a hangokat. Következzen a klip, majd az érdeklõdõk számára némi tudomány.
- címkék:
- zene
- fizika
- hanghullámok
- Tesla tekercs
- Címkefelhõ »
Megsértõdött a LED feltalálója a Nobel-díj miatt
Nick Holonyak nem sajnálja az elismerést a Nobel-díjjal elismert három japán tudóstól. Azt azonban nem érti, hogy a Svéd Királyi Tudományos Akadémia miért csak a kék LED felfedezését jutalmazta, és miért mellõzte a legelsõ LED-et megalkotó csapatot.
- címkék:
- Nobel-díj
- fizika
- LED
- feltaláló
- Címkefelhõ »
Nobel-díj a kék LED-ért
Az idén nem elvont alapkutatás, hanem a világítást forradalmasító találmány, a LED-lámpák feltalálói kapták a fizikai Nobel-díjat. Nakamura Sudzsi, Amano Hirosi és Akaszaki Iszamu japán fizikusok részesültek a legnagyobb tudományos elismerésben. A LED-technológia nemcsak tudományosan, de környezetvédelmi szempontból is jelentõs: a kék LED-ek fényesek és keveset fogyasztanak, minden lényeges szempontból maguk mögé utasítják a hagyományos izzókat és a fénycsöveket.
- címkék:
- Nobel-díj
- fizika
- LED
- Címkefelhõ »