csillagászat
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- NASA
- Naprendszer
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Távolodik a Hold a Földtõl - bolygónkat katasztrófa fenyegeti
A Hold évente 3,8 centiméterrel távolodik a Földtõl. Erre elõször, a NASA Apollo-missziói során derült fény, 1969-ben: akkor tudósok valami furcsát vettek észre a Holdra telepített fényvisszaverõ paneleken.
Óriási pillecukrot találtak az ûrben
A Kitt Peak Nemzeti Obszervatórium csillagászai megtalálták a valaha észlelt legkisebb sûrûségû gázóriást. A tõlünk 580 fényévre található óriásbolygót szokatlanul kis sûrûsége miatt pillecukorhoz hasonlítják a tudósok.
Hatalmas robbanás volt a világûrben
Közeleg az õszi csillaghullás: készüljünk az Orionidákra
A fénysebességnél is gyorsabban mozgott a démoni objektum
2017-ben a tudósok két neutroncsillag látványos ütközését figyelték meg, amely olyan erõs sugárzást bocsátott ki, hogy a NASA szerint a felszabaduló energia egy szupernóva energiájához hasonlítható - olvasható az amerikai ûrkutatási hivatal sajtóközleményében. A kutatóknak most sikerült feldolgozniuk az ütközésbõl kinyert adatokat és látszólag megmagyarázhatatlannak tûnõ dologra bukkantak: a fénynél hétszer gyorsabban mozgó anyagra. De valóban ez a helyzet, vagy az egész csupán illúzió?
Robotizált vezérlésû, közösségi csillagászati távcsövet adtak át Sülysáp közelében
- címkék:
- Sülysáp
- csillagászat
- távcsõ
- Címkefelhõ »
Ritka és különleges égi jelenség lesz látható október végén
Videón a hatalmas becsapódás - így keletkezett a Hold
Érdekes szimulációt készítettek a Durham Egyetem Számítógépes Kozmológiai Intézetének kutatói; nem biztos, hogy a Hold úgy keletkezett, ahogyan korábban elképzeltük.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- Hold
- becsapódás
- Theia
- Címkefelhõ »
A csillagászok elárulták, mit kell keresnünk az ûrben
Amikor más csillagok körül keressük a Földhöz hasonló világokat, a Carl Sagan által leírt "halványkék pötty" helyett egy új kutatás szerint a száraz, hideg "halványsárga pöttyöket" lenne érdemes kutatni. Ennek oka, hogy nagyon kevés olyan hely van, ahol a szárazföld és a víz úgy oszlik el, mint a Földön – írja a Phys.org tudományos portál egy svájci és német kutatók által közölt tanulmányra hivatkozva.
Az elmúlt 60 évben nem volt ilyen fényes a Jupiter, mint ma éjjel
Hatvan éve nem ragyogott így a Jupiter
A Jupiter Nap körüli keringésének legfényesebb szembenállásába kerül szeptember 26-án. Az óriásbolygó 1963 óta most a legfényesebb, legközelebb tizenkét év múlva lesz hasonló a helyzet.
- címkék:
- Naprendszer
- csillagászat
- Jupiter
- Címkefelhõ »
Rengeteg UFO-t észleltek Ukrajna felett
Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Fõ Csillagászati Obszervatóriumának új jelentése szerint a Kijev feletti égbolton nyüzsögnek az azonosítatlan repülõ objektumok (UFO). A jelenségre egyelõre nem találtak tudományos magyarázatot. Nem vicces álhírrõl van szó, nem is drónokról. Valódi tudósok foglalkoznak a jelenséggel.
Egy titokzatos pénzérmén a legnagyobb szupernóva-robbanás
1054. július 4-én egy addig sohasem látott rendkívül fényes csillag ragyogott fel a Bika (Taurus) csillagképben. A különleges égi jelenségrõl, amely olyan fényes volt, hogy huszonhárom napig még a nappali égbolton is jól látszott, a legrészletesebb leírás japán, illetve kínai csillagászoktól maradt ránk. Noha a jelenkor asztronómusaitól az SN-1054 katalógusszámot kapott szupernóva rendkívüli fényereje miatt az egész északi féltekérõl látszódott, különös módon egyetlen európai forrás sem emlékezett meg róla. Egy arab származású orvos feljegyzésébõl tudjuk, hogy Konstantinápolyban is láthatták a ijesztõ „égi tüzet", amirõl a kor emberrének ...
Telihold, bolygórandevú és nap-éj egyenlõség, mindez hamarosan
Az év legnépszerûbb csillagászati eseményén, az augusztusi csillaghulláson már túl vagyunk, de ahogy minden hónapban, szeptemberben is történnek majd izgalmas események az égbolton.
Csillagbölcsõt fotózótt a James Webb
Látványos csillaghullásban lesz részünk szeptember elején
Hátborzongató katasztrófára bukkantak a tudósok a Földön
Az Edinburgh-i Egyetem által vezetett kutatócsoport a közelmúltban fejezte be egy õsi, 13 000 éves táblára írt rejtélyes szimbólumok fordítását. A mai Törökország területén fellelt "Keselyûkõ" néven ismert tábla katasztrofális hatásokat elõidézõ becsapódásról számolt be.
Ezek a legjobb csillag- és teliholdnézõ helyek az országban
Lassan vége azoknak a hosszú nyári éjszakáknak, mikor egy pokrócra kifeküdve kémleltük a csillagos eget és a teliholdat. Aggodalomra viszont semmi ok, ha te is imádod kémlelni az eget, és érdekel minden ami csillagászat, akkor a hûvösebb idõ beköszöntével is lesz lehetõséged megcsodálni és közelebbrõl szemügyre venni a legfényesebb bolygókat és égitesteket. Mutatjuk az ország legjobb csillagvizsgálóit tele érdekes programokkal.
Látni lehetett a sarki fényt
Szerda este fél 11 körül több kameránkon is feltûnt az északi fény. Augusztus 17-én, 22 óra 30 perc környékén térségünkbõl figyelhettük a sarki fényt. Dobai és Prédikálószéken elhelyezett éjjellátó kameráinkon vöröses villanásokként tûnt fel az aurora borealis. A ritka jelenség egy geomágneses viharnak köszönhetõ, mely egy augusztus 14-ei sorozatos napkorona kilõködés (CME) által jött létre, és a napokban érte el a Földet. - írja az Idõkép honlapján.
Bámulatos táncot rögzített az ûrben egy földi távcsõ
Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) dolgozó csillagászok lefényképezték az NGC 7727 jelû galaxist, ami látványos kozmikus ütközésben keletkezett. A behemót két korábbi galaxis összeolvadásával jött létre. Ez az esemény nagyjából egymilliárd éve vette kezdetét. Az új galaxis középpontjában található a legszorosabb ismert szupernagy tömegû kettõs fekete lyuk, aminek tagjai elõbb-utóbb óhatatlanul egy még hatalmasabb fekete lyukká fognak összeolvadni.
- címkék:
- csillagászat
- galaxis
- fotó
- ESO
- Címkefelhõ »
Naprendszeren túlról érkezõ ismeretlen objektum csapódott a Földbe
Titokzatos csillagközi objektum csapódhatott a Földbe. Egy kutatócsoport most azt tervezi, hogy begyûjti a maradványait, amik valószínûleg az óceán mélyén nyugszanak. Egyelõre nem tudni, hogy természetes vagy mesterséges eredetû objektumról van-e szó - olvasható a Science Alert cikkében.
Lopják a Jupiter gyûrûit
Gondolkodott már azon, hogy a Szaturnusznak miért vannak óriási, gyönyörû gyûrûi, míg a nála nagyobb szomszédos Jupiternek nincsenek? A kutatók rájöhettek a megoldásra.
Péntektõl figyelhetõ meg a legtöbb hullócsillag
Augusztus 12-13. között tömegesen érik el bolygónk felsõlégkörét a Perseidák hullócsillagai, azonban a telihold miatt csak a legfényesebb meteorokat láthatjuk majd.
Itt vannak a James Webb ûrtávcsõvel készített elsõ lenyûgözõ magyar ûrfotók
A magyar tudománytörténet fontos mérföldköve, hogy az évszázad egyik legjelentõsebb ûrkutatási vállalkozásaként pályára állított James Webb ûrtávcsõvel megszülettek a legelsõ magyar asztrofotók, amelyeket Detre Hunor Örs és Gáspár András csillagászok jegyeznek. Négy asztrofotót Detre Hunor Örs a James Webb ûrteleszkóp egyik fejlesztõje, a Max Planck Intézet, az Európai Ûrügynökség és a NASA által egyaránt elismert magyar szakember, egy felvételt pedig Gáspár András, a MIRI csoport másik magyar kutatója, az Arizonai Egyetem munkatársa készített. A komoly tudományos értékkel rendelkezõ lenyûgözõ felvételeket a szerzõk szíves hozzájáruulásával ...
Készülj, jön az év legszebb meteorzápora
Egy kolbászszelet tartotta lázban a csillagászat rajongóit
A Proxima Centauriról, a Naphoz legközelebbi csillagról az Étienne Klein francia tudós által vasárnap megosztott fotóról kiderült, hogy a felvétel egy szelet kolbászról készült.
- címkék:
- Étienne Klein
- csillagászat
- kolbász
- Címkefelhõ »
Látványos égi tûzijátékra számíthatunk, érdemes az eget fürkészni
Noha a legfényesebb meteorraj az augusztusi Perseidák felbukkanása még várat magára, de július utolsó napjaiban érdemes lesz az éjszakai égboltot fürkészni, mert ekkorra már megérkeznek a nagy nyári „csillaghullás" elõörsei.
Elméleti modell azt állítja, hogy az Enceladus óceánjainak sóssága megfelelõ lehet az élet fenntartásához
A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatócsoportja teoretikus modellezéssel azt találta, hogy a Szaturnusz Enceladus holdján lévõ óceán sótartalma megfelelõ szintû lehet az élet fenntartásához. A Science Advancces magazinban publikált modell leírja azokat a faktorokat és az Enceladus jellemzõit, amit az óceánja sósságának méréséhez használtak - írja a Phys.org brit tudományos hírportál.
Elképesztõ galaxisokat mutat a NASA új ûrteleszkópja
Itt vannak az elsõ fantasztikus James Webb-fotók az univerzum mélységeirõl
A NASA új, 10 milliárd dolláros ûrteleszkópja lenyûgözõ képeket készített egy "csillagóvodáról" és egy különleges galaxisok közötti "kozmikus táncról". A James Webb ûrtávcsõ elsõ felvételeit ma, kedden mutatták be a nagyközönség számára ezzel is jelezve, hogy az ûrobszervatórium készen áll a tudományos kutatómunka megkezdésére. Az elmúlt hónapokban a szakemberek elvégezték az ûrteleszkóp igen bonyolult beállítási munkálatait, és a James Webb ûrtávcsõ tesztelését. A híres Hubble ûrteleszkóp utódjának tekintett James Webb ûrobszervatórium a csillagászok illetve az asztrofizikusok várakozása szerint legalább az elkövetkezõ 20 évben megghatározó ...
Az SZTE kutatói is megkezdik a munkát a James Webb ûrteleszkóppal
Szegedi és szegedi kötõdésû csillagászok is kutatási idõt nyertek az emberiség eddigi legjobb és legnagyobb ûrteleszkópjára. A NASA 10 milliárd dolláros James Webb-ûrteleszkópja tudományos ciklusát 2022. július 11-én kezdte meg. Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Asztrofizikai Kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd a régóta várt Webb-ûrteleszkóp segítségével.
Hatalmas alkoholfelhõt vettek észre az ûrben
Nagy mennyiségben azonosítottak alkoholmolekulákat az ûrben, a galaxisunk központi régiójában – írja a Futurism.
Áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének vizsgálatában egy nemzetközi kutatócsoport új eredményei
Stephen Mojzsis, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) földtudományi kutatóprofesszora is tagja annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely kimutatta, hogy a bazaltláva üvegen az élet elsõ genetikai alapanyaga, a DNS-hez hasonló ribonukleinsav (RNS) képzõdik. Az Astrobiology címû rangos folyóiratban publikált kutatási eredmények áttörést jelenthetnek a földi élet eredetének tanulmányozásában. - írja honlapján az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat.
Ilyen lehet majd a felhõk felett közlekedõ luxus szálloda, ami soha nem szállna le
Megdöbbentõ csillagokat találtak a Tejútrendszeren
Az Európai Ûrügynökség (ESA) Gaia missziója 2022. június 13-án tette közzé a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillag adatait tartalmazza. A Gaia mostani, harmadik adatközlése keretében a csillagászok, köztük magyar kutatók lenyûgözõ felfedezéseket mutattak be, melyek a furcsa csillagrezgésektõl a csillagok „DNS-én" és a legfiatalabb, most születõ csillagokon át egészen a Naprendszerben található kisbolygókig terjednek. A fiatal csillagok azonosítása Marton Gábor, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Csillagászati Intézetének tudományos munkatársa vezetésével történt. A ...
Több mint ezer éve nem látták ezt a csodát, mely csak pár napig lesz megfigyelhetõ az égbolton
A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint, amennyiben június 17-28. között hajnalban, napkelte elõtt a keleti égbolt felé fordulunk, a Naptól való távolságuk sorrendjében öt fényes bolygó is feltûnik majd.
- címkék:
- csillagászat
- bolygó
- asztronómia
- Címkefelhõ »
Kínai kutatók: idegen civilizáció rádiójelét foghattuk!
Egy kínai és amerikai tudósokból álló kutatócsoport szakmai hírnevét is kockára téve azt állítja: olyan ún. keskenysávú rádiójeleket azonosítottak, amelyek egy Földön kívüli idegen civilizációtól származhatnak. Az állítást azonban sokan vitatják – írja a Futurism tudományos portál.
Szuperhold tündökölt tegnap éjjel az égen - képek
- címkék:
- csillagászat
- Hold
- szuperhold
- Címkefelhõ »
Szuperhold, eperhold, forróhold – Így készüljünk a ma éjszakára!
Telihold minden hónapban van, de olyan különleges, mint a június 14-i, maximum évente kétszer. Egy kicsit hatásvadász módon szuperholdnak is nevezik, de a júniusi teliholdat eperholdként, sõt forróholdként is emlegetik. Lássuk mit kell tudni az égi jelenségrõl, ami ma éjjel éri el a maximumát!
Bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét
Hétfõn bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat. Az Európai Ûrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok, köztük magyar kutatók is, lenyûgözõ felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektõl, a csillagok "DNS-én" és a legfiatalabb, még most születõ csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig - írta az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA közleménye alapján.
Átmeneti égitesteket találtak: ehhez hasonló felfedezésre még nem volt példa
Az elmúlt harminc évben eddig egyszer sem sikerült hasonló jelenséget lefotózni.
Titokzatos csillagászati objektumokat fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport
Négy barna törpét, a bolygók és a csillagok közötti "átmeneti" égitestet fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport.
- címkék:
- csillagászat
- barna törpe
- Címkefelhõ »
Négy titokzatos égitestet fedeztek fel
Négy titokatos barna törpét, a bolygók és a csillagok közötti "átmeneti" égitestet fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Ezer éve nem történt ilyen, csodálatos jelenségnek lehetünk szemtanúi
Június 17-28. között a Naprendszer összes bolygója látható lesz a hajnali égbolton egymás után sorakozva. A ritka együttállásra legutóbb több mint ezer éve került sor.
Bolygómaraton: Ezen az egyetlen hajnalon áll majd együtt a Naprendszer összes bolygója
Nézze pénteken az égboltot, elképesztõ dolgot fog látni!
Öt bolygó, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz látható szabad szemmel az égen péntekre virradóra a Naptól való távolságuk sorrendjében. A ritka jelenségre legutoljára 2004-ben volt példa.
- címkék:
- Naprendszer
- csillagászat
- bolygók
- Címkefelhõ »
Élet lehet a Föld közelében egy bolygón
Lakható övezetben keringõ szuperföldet észleltek egy közeli csillagnál – írja a Science Alert tudományos portál.
Hatalmas aszteroida közelíti meg a Földet a héten
Óriási égitest lehet a Naprendszer 9. bolygója
Az egyelõre ismeretlen bolygó a kutatók szerint a Naprendszer peremén keringhet, létezésére nemrég találhattak bizonyítékot a csillagászok.
- címkék:
- Naprendszer
- csillagászat
- tudomány
- Címkefelhõ »
Rendkívüli bejelentés: itt az elsõ fénykép a Tejútrendszer fekete lyukáról
Ma a világ több helyén, köztük Németországban, az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) garchingi központjában megtartott sajtókonferenciákon egy idõben mutatják be a csillagászok az elsõ felvételt a Tejútrendszer középpontjában található szupernagy tömegû fekete lyukról. Ez az új tudományos eredmény kétséget kizáróan igazolja, hogy a galaxisunk középpontjában található hatalmas tömegû képzõdmény valóban fekete lyuk. A megfigyelések emellett bepillantást engednek ezeknek a hatalmas, a feltételezések szerint a legtöbb galaxis középpontjában megtalálható objektumoknak a mûködésébe is. A felvételt a csillagáászok ...
- címkék:
- csillagászat
- bejelentés
- fekete lyuk
- ESO
- Címkefelhõ »
Holdfogyatkozás lesz látható a jövõ héten
Holdfogyatkozás lesz a jövõ héten
Teljes holdfogyatkozás kezdõdik hétfõn hajnalban, amely Magyarországról is megfigyelhetõ lesz napkelte elõtt, részleges holdfogyatkozásként a látóhatáron.
Szenzációs felfedezés ûrkutatóktól: hamarosan jön a nagy bejelentés
Az Európai Déli Obszervatórium csillagászai izgalmas titkokról rántották le a leplet a napokban, ám úgy döntöttek, egyelõre borzolják a nagyközönség kedélyeit, és csak késõbb jelentkeznek a pontos részletekkel.
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- Címkefelhõ »
Magyar kutatók egy hónapig figyeltek egy csillagot, aztán váratlan dolog történt
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Gothard Asztrofizikai Obszervatóriuma, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és az MTA-ELTE Exobolygórendszerek Kutatócsoport munkatársai Kálmán Szilárd (ELTE) vezetésével egy hónapon át folyamatosan figyelték a WASP-33 jelû, Delta Scuti típusú pulzáló változócsillagot és annak 2,1 jupitertömegû bolygóját, amely 1,2 nap alatt kerüli meg a csillagot. A magyar kutatóknak sikerült kimutatni, hogy a WASP-33b exobolygó gerjeszti és részben elhangolja a csillag pulzációját. Ez az elsõ eset, amikor ilyen jelenséget csillag-bolygó rendszerben sikkerült ...
Valamit találtak az ûrben a Föld közelében, nagy bejelentésre készülnek a tudósok
Óriási jelentõségû bejelentést készülnek tenni az Európai Déli Obszervatórium csillagászai – olvasható a szervezet weboldalán.
Borzalmas halálsikolyokat rögzítettek tudósok az ûrbõl
Sikolyszerû kozmikus rádióhullámok robbanását bocsájtják ki egyes bolygók pusztulásukkor.
Hatalmas és potenciálisan veszélyes aszteroida tart a Föld felé
- címkék:
- csillagászat
- Föld
- bolygó
- ûr
- objektum
- aszteroida
- NASA
- Címkefelhõ »
Az univerzum leglátványosabb pontjai- galéria
Veszélybe sodorhatja a NASA a Földet: üzenni akarnak a földönkívülieknek
Új üzenetet sugározva próbálja felkelteni egy potenciális földönkívüli civilizáció figyelmét az emberiség: olyan bináris kódolású üzenetet továbbítanának az ûrbe, ami bemutatná a földi élet biokémiai felépítését és a Naprendszer helyzetét a galaxisunkban - olvasható az IFL Science cikkében.
Hajnalonként egyszerre lesz látható a 4 legfényesebb bolygó
Figyelje az égboltot, elképesztõ égi jelenséget fog látni!
A négy legfényesebb bolygó, a Jupiter, a Vénusz, a Mars és a Szaturnusz, valamint a Hold egymás után, egy vonalban látható a hajnali égbolton a következõ napokban.
32 éves a Hubble ûrtávcsõ: Íme a leglélegzetelállítóbb képei
Tegnap a Hubble Ûrteleszkóp 32. születésnapja alkalmából egy fényképet tett közzé, amelyen öt galaxis gravitációs tánca látható, mielõtt egyetlen galaxisban egyesülnének. A közleményen felbuzdulva összegyûjtöttük kedvenc Hubble-felvételeinket.
Tavaszi meteorzápornak lehetünk szemtanúi
Üstökös közelít a Föld felé: májusban ér a bolygónkhoz
Szabad szemmel is látható lesz a Panstarrs-üstökös, amely májusban fogja megközelíteni a Földet.
Az inkák is megirigyelhették ezt a csillagászati obszervatóriumot
Jóval azelõtt, hogy az inkák hatalomra jutottak volna Peruban és ünnepelni kezdték volna a napistenüket, egy kevéssé ismert civilizáció megépítette a legkorábbi, eddig ismert csillagászati obszervatóriumot az amerikai kontinensen. És bár nem olyan régiek, mint például a Stonehenge, ezeket az Chankillóként ismert õsi romokat az „emberi kreatív zsenialitás remekmûvének" tekintik. Ráadásul olyan, egyedülálló tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek sehol máshol a világon nem láthatók.
Üstököst lehet látni Magyarország felett
Az áprilisi napközelsége után májusban földközelbe kerülõ C/2021 O3 (PANSTARRS) nevû üstökös az elõrejelzések szerint május elején szabad szemmel is látható lesz, majd kis távcsövekkel egész nyáron át megfigyelhetõ lesz az északi égbolt csillagképei között - írta Tóth Imre, az Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos tanácsadója a csillagaszat.hu oldalon közzétett cikkében.
- címkék:
- Magyarország
- csillagászat
- üstökös
- Címkefelhõ »
Rejtélyes és furcsa rádióköröket találtak az ûrben
Biliárdgolyóként ütközõ fekete lyukak bocsátanak ki gravitációs hullámokat
Az ELTE egykori fizikusainak részvételével egy 9 tagú nemzetközi kutatócsoport magyarázatot talált az eddigi legfurcsább gravitációshullám-forrás eredetére, ami a fekete lyukak elliptikus ütközésére utal.
Ide kerültek Magyarország legnagyobb kiállított meteoritjai
A csillagok között - galéria
A Ceres látványos társulása a Bikánál – egy pompás majdnem-kettõscsillag
A Naprendszerünkben keringõ égitestek gyakran hoznak mozgalmas eseményeket. Ilyen izgalmas égitestek a kisbolygók is, amelyek közül a legelõször felfedezett és egyben legnagyobb, a ma már törpebolygóvá minõsített égitest a Ceres - írja Nagy Péter, bemutató csillagász a Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló blogjában.
Egy új kutatás megmutatja, miért olyan speciális a Hold
A Hold többek között az idõmérésben is fontos szerepet töltött be az évezredek során, és néhány naptár még ma is lunáris alapú. Hold gravitációs erejénk köszönhetõ az óceánok árapály jelensége is, és a bolygónk forgástengelyének dõlését– amely az évszakokért felelõs - szintén a Hold stabilizálja. Könnyen lehetséges, hogy a Földnek nem lenne olyan fajta környezete, ami ideális az élet fejlõdéséhez és kialakulásához, ha nem lenne egy olyan nagyméretû kísérõje, mint a Hold.
A James Webb ûrtávcsõ elkészítette az elsõ képeit
A James Webb ûrteleszkóp a primer tükrei sorba állításának több hónapot is igénybe vevõ elsõ fázisának befejezéséhez közeledik. E kísérleti tesztsorozat eredményeként a James Webb elkészítette az elsõ felvételeit.
Gigantikus üstökös közeledik a belsõ Naprendszer felé
A jelenleg az Uránusz és a Szaturnusz pályája között a Naprendszer központja felé tartó C/2014 UN271 Bernardinelli-Bernstein üstököst elképesztõ méretei miatt a felfedezésekor még kisbolygónak vélték. A gigantikus üstökös a pályaszámítások szerint 2031-ben fogja elérni a napközelséget.
A Tejútrendszer elnyelte, most megtalálták, a végeredmény megdöbbentõ
Tágabb kozmikus terünk, a mintegy 100-400 milliárd csillagból álló Tejútrendszer a múltban egyfajta galaktikus zombiként már több kisebb galaxist is bekebelezett. Az Európai Ûrügynökség (ESA) február 17-én tett bejelentése szerint a Gaia ûrszonda egy újabb õsi kozmikus ütközés nyomaira bukkant. Az egykori és a Pontus nevet kapott galaxis vesztére túl közel került a Tejútrendszerhez, amely a nagyobb gravitációs ereje miatt nagyjából 8-10 milliárd éve elnyelte a Pontust.
Néhány nap múlva veszélyes és óriási aszteroida érkezik a Földhöz
Hatalmas, a Földre potenciálisan veszélyes aszteroida közelíti meg bolygónkat február 22-én, helyi idõ szerint reggel 8 óra 54 perckor – írja az IFL Sscience tudományos portál.
Létezhet egy élhetõ bolygó egy haldokló nap körül
Egy haldokló nap, vagyis egy "fehér törpe" közelében létezhet egy bolygó, melyen lehetséges az élet egy új kutatás szerint.
- címkék:
- csillagászat
- élet
- bolygó
- fehér törpe
- Címkefelhõ »
Újabb bolygót találtak a Naphoz legközelebbi csillag körül
Az Európai Déli Obszervatórium chilei Nagyon Nagy Távcsövével (ESO VLT) gyûjtött adatok alapján egy csillagászcsoport újabb bolygót azonosított a Naprendszerhez legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül. A jelölt a rendszer harmadikként detektált tagja, és a csillag körül keringõ eddig felfedezett bolygók közül a legkisebb tömegû, de a Földének mindössze negyedét kitevõ értékkel az eddigi összes exobolygó között is a legkisebb tömegûek között van.
Óriási fekete lyukak falnak fel mindent az ûrben, ami az útjukba kerül
A fekete lyukak misztikus, veszélyes és a sci-fikben különösen gyakori objektumok, de ábrázolásuk nem mindig pontos. Sara Rigby fizikus a fekete lyukakkal kapcsolatos téves ábrázolásokat igazította ki a BBC tudományos magazinjában.
Óriási aszteroida üldözi a Földet
Egy Földet követõ, úgynevezett trójai aszteroidát találtak a tudósok. Ez a második ilyen jellegû objektum, amit valaha felfedeztek bolygónk közelében – írja a Space.com csillagászati portál.
Óriási csillaghajót fényképeztek az ûrben
Hatalmas, csillaghajóra emlékeztetõ galaxiscsoportot fotózott a Hubble ûrteleszkóp.
- címkék:
- csillagászat
- Hubble ûrtávcsõ
- fotó
- NASA
- Címkefelhõ »
Furcsa gravitációs hullám visszhangok lehetõvé tehetik számunkra, hogy megvizsgáljuk a sötét anyagot
Amikor a gravitációs hullámok masszív objektumokon haladnak át, visszhangot hoznak létre, ami lehetõvé tehetik számunkra, hogy megvizsgáljuk az objektumokat, amiket másként nem látunk, beleértve a sötét anyagot is.
Kísértetiesen villogó tárgyat észleltek az ûrben
Kísérteties, villogó sugárzást észleltek az ûrbõl ausztrál kutatók.
Magyarázatot találtak a Föld-szerû bolygók keletkezésére
Egy nemzetközi tudósokból álló kutatócsoport az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének tudományos fõmunkatársa, Regály Zsolt vezetésével egy olyan fizikai folyamatot fedezett fel, amely bolygóbölcsõk sokaságát hozhatja létre. Az új bolygókeletkezési hipotézis magyarázatot adhat többek között arra, hogyan keletkeztek a Föld-szerû bolygók vagy a Jupiter méretû óriásbolygók. A felfedezésrõl az Angol Királyi Csillagászati Társaság havilapjában, a rangos Monthly Notices of the Royal Astronomical Society szaklapban számoltak be a kutatók.
Hatalmas robbanás lesz az ûrben idén
Larry Molnar, a Calvin College asztrofizikus professzora és kollégái az Apache Point Obszervatóriumból (Karen Kinemuchi), valamint a Wyomingi Egyetemrõl olyan különleges, a szupernóvák felragyogáshoz hasonló kozmikus esemény idei bekövetkezését jósolják az éjszakai égbolton, amely szabad szemmel is jól látható lesz a Hattyú csillagképben.
A távoli galaxisok e térképe segíthet felfedni a sötét energia titkát
A DESI elkészítette az univerzum eddigi legrészletesebb háromdimenziós térképét, amely megmutatja 7.5 millió galaxis elhelyezkedését 10 billió fényév távolságig.
Idegen objektum hatolt a csillagrendszerbe
A Z Canis Majoris (Z CMa) nevû, születõfélben lévõ kettõscsillag közvetlen közelében elrepülõ idegen égitest nyomait fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport, magyar csillagászok részvételével.
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- világûr
- Címkefelhõ »
Két fekete lyuk összeolvadt egy óriási nagy hihetetlen sebességgel mozgó fekete lyukká
A csillagászok régóta gyanítják, hogy a fekete lyukak egyesülése hatalmas sebességnövekedést eredményezhet az így keletkezõ nagyobb fekete lyukak számára, de most sikerült ezt igazolniuk is.
Magyarországon fedezték fel 2022 elsõ üstökösét
Magyarországon fedezték fel az új év elsõ üstökösét. Az eddig ismeretlen égitestet Sárneczky Krisztián fedezte fel 2022. január 2-án a Piszkéstetõi Obszervatórium 60 centiméteres Schmidt-távcsövével.
Már 533 ezer kilométerre jár a Földtõl a James Webb ûrteleszkóp
Jelenleg 533 ezer kilométerre jár a Földtõl a James Webb ûrteleszkóp, szerdán tárul ki a hõvédõ pajzs - mondta Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna mûsorában szerdán.
Kiderült: rengeteg, eddig ismeretlen óriásbolygót találtak
A „kóbor" bolygók olyan megfoghatatlan kozmikus objektumok, amelyek a Naprendszer bolygóihoz hasonló tömegûek, de nem keringenek egyetlen csillag körül sem, hanem szabadon vándorolnak. Nem igazán sok ilyen objektumot ismertünk eddig, de most egy kutatócsoport az Európai Déli Obszervatórium (ESO) távcsöveinek és egyéb mûszerek adatait használva legalább 70 új vándorló bolygót fedezett fel. Ez az eddigi legtöbb ilyen fajta bolygó felfedezése, amely fontos lépést jelent abban, hogy megértsük ezeknek a titokzatos galaktikus nomádoknak az eredetét és tulajdonságait.
Videó: Tûzgömb hasított át az ország felett
Ezt a videót küldte az ûrszonda, mely elõször járt a napkoronában
A Földet is megsemmisítené ez a Napkitörés
Amerikai csillagászok egy fiatal, napszerû csillag óriásvillanását figyelték meg. Ha a Nap produkálna ilyet, az csúnyán leégetné a hajunkat. Még szerencse, hogy saját csillagunk már nem bakfiskorú.
Így festett a Geminidák meteorraj Salgótarján felett
Valami nagyon nincs rendben a valaha megfigyelt legnagyobb bolygóval
Az Európai Déli Obszervatórium VLT távcsõegyüttesével felfedezõ felvétel készült a szabad szemmel is megfigyelhetõ kettõscsillag, a b Centauri körül keringõ bolygóról. A b Centauri az eddigi legforróbb és legnagyobb tömegû a bolygógazda rendszerek között, a planétát pedig a központi csillagpártól százszor akkora távolságban kapták „lencsevégre", mint amilyen messze a Jupiter kering a Nap körül. Sok csillagász – legalábbis eddig – úgy gondolta, hogy ilyen nagy tömegû és ennyire forró csillagok körül nem is létezhetnek bolygók.
Potenciálisan veszélyes kisbolygó halad el mellettünk szombaton
- címkék:
- Föld
- Nereus
- csillagászat
- kisbolygó
- bányászat
- Címkefelhõ »
Indulásra kész a James Webb ûrtávcsõ
A csillagászok régóta várt új ûrobszervatóriuma, a James Webb-ûrtávcsõ december 22-én áll majd pályára a Hubble utódjaként, egy Ariane–5 hordozórakétával, Francia Guyanából a tervek szerint.