Ádám Ottó
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Sztankay István
- Vámos László
- Pártos Géza
- Madách Színház
- Kiss Manyi
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Nagyapja és szülei tanították a kommunizmussal szembeni ellenállásra és a hitre a nagy magyar színésznőt
A Kossuth-díjas, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével kitüntetett művész Pozsonyban kezdte meg színi tanulmányait szlovák nyelven, miután Csehszlovákia-szerte sorra nyerte a magyar nyelvű szavaló és színjátszó versenyeket. Az sem volt hétköznapi vállalkozás részéről, amikor nagy ívű színészi pályafutását követően – két évtizedig volt a budapesti Madách Színház művésze – megpályázta a pozsonyi magyar kulturális központ igazgatói posztját. Négyévnyi rendkívül sikeres, számos új kulturális eseményt, programsorozatot életre hívó működése után menesztette búcsú nélkül a hatalomra kerülő baloldali kormány. Sunyovszky Szilvia később a Fiddesznek ...
Csűrös Karola, az ország Etusa: Nem adtam fel az életet, de ez mégsem jó már így
A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett, Déryné-díjas, Érdemes-művész színésznő. Hivatása mellett házasságával is példaadó évtizedeket tud maga mögött: több mint ötven évig voltak hű társai egymásnak a 2019-ben meghalt Horváth Ádám televíziós rendezővel. A Szomszédok című teleregényt kitaláló, majd megvalósító televíziós alkotó osztotta feleségére a sorozatbeli keramikus művész, Etus szerepét, akinek karakterét szívébe zárta az ország. Csűrös Karola persze már korábban is népszerű művész volt, a Madách Színház mellett más színterek vendégeként, illetve a korábbi televíziós, filmes, rádiós, szinkronfeladatok kappcsán ...
- címkék:
- Simándy József
- Horváth Ádám
- Olsavszky Éva
- Sinkó László
- Latinovits Zoltán
- Darvas Iván
- Márkus László
- Csűrös Karola
- Básti Lajos
- Béres Ilona
- Avar István
- Seregi László
- Harangozó Teri
- Kun Vilmos
- Piros Ildikó
- Mensáros László
- Madaras József
- Pártos Géza
- Pécsi Sándor
- Kiss Manyi
- Pásztor Erzsi
- Dayka Margit
- Gábor Miklós
- Vámos László
- Király Levente
- Mezey Mária
- Olthy Magda
- Urai Tivadar
- Vitray Tamás
- Ruttkai Éva
- Péchy Blanka
- Mátray Zsuzsa
- Várkonyi László
- Bicskey Károly
- Korda György
- Fogarasi Mária
- Balla Ica
- Holl István
- Dégi István
- Ádám Ottó
- Sztankay István
- Címkefelhő »
Édesapja a sztálini orvosperek áldozata, felesége mentette meg egy szovjet tanktól, ő maga az egyik legnépszerűbb színész lett
Hatvanhatodik éve van a pályán. Az 1959-1960-as évadban szerződött a Madách Színházhoz. Tagságának hatvanadik évfordulóját a tavalyi évben készültek megünnepelni, de a világjárvány felülírta a terveket. Egy évvel korábban jelent meg Maszk nélkül - egy színész jegyzetei a közönségnek című könyvének bővített változata, amelyben nemcsak önmagáról vall, hanem a mesterségéről, a nehézségekről, a sikerekről és az életre szóló barátságokról. A Jászai-díjas művész a kötet megjelenése előtt nyerte el a Balassi-emlékérmet, az indoklás szerint európai fényű művészetéért, vitézi szavalataiért. Lőte Attila pályafutása során főszerepek és karakteerszerepek ...
- címkék:
- Medgyesi Mária
- Garas Dezső
- Greguss Zoltán
- Jávor Pál
- Kállay Ilona
- Harkányi Endre
- Ronyec Mária
- Sztankay István
- Várkonyi Zoltán (rendező)
- Ádám Ottó
- Psota Irén
- Márkus László
- Zenthe Ferenc
- Básti Lajos
- Domján Edit
- Lőte Attila
- Láng József
- Pártos Géza
- Nádasdy Kálmán
- Kiss Manyi
- Feleki Kamill
- Gábor Miklós
- Vámos László
- Szendrő József
- Kautzky József
- Ladányi Fernc
- Cs. Németh Lajos
- Berényi Gábor
- Balázs Samu
- Békés András
- Lőte Enikő
- Kun Magda
- Dr. Lőte József
- Sárdy János
- Lőte Éva
- Címkefelhő »
Menthető és menthetetlen kollégák
Színész és rendező, a nemzet művésze, aki már harmincnégy évesen megkapta a Kossuth-díjat. Rendezett, tanított, íróként is jegyez több, hivatásával kapcsolatos könyvet. Az életét felidéző trilógiájának hat éve jelent meg első kötete A srác a kakasülőn címmel. Ezt követte két évvel később A férfikor hajnalán című könyv, s néhány hónapja már a trilógia harmadik része is olvasható. Címe: Köszönöm, Prospero! Huszti Péter a legújabb megjelenés apropóján adott interjút az Origónak, amelyben egyebek közt elmondja, miként élte meg „száműzetését" a Madách Színház padlására, miként lett barátja egy ezer fokon égő, önemésztésre hajlamos román ...
- címkék:
- Sztankay István
- Karinthy Frigyes
- Latinovits Zoltán
- Huszti Péter
- Ádám Ottó
- Szirtes Tamás
- Tolnay Klári
- Bessenyei Ferenc
- Piros Ildikó
- Madaras József
- Pécsi Sándor
- Kiss Manyi
- Viczián Ottó
- Makláry Zoltán
- Tímár Béla
- Ion Bog
- Arthur Miller
- Kerényi Imre
- Illés Endre
- Ternyák Zoltán
- Kalocsay Miklós
- Címkefelhő »
Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói
Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban ...
- címkék:
- Horváth Teri
- Ascher Tamás
- Sík Ferenc
- Szabó István
- Zsámbéki Gábor
- Székely Gábor
- Verebes István
- Várkonyi Zoltán (rendező)
- Hevesi Sándor
- Földes Gábor
- Lengyel György
- Bajor Gizi
- Aczél György
- Soós Imre
- Koltay Tamás
- Berek Kati
- Major Tamás
- Ódry Árpád
- Gellért Endre
- Kazimir Károly
- Pártos Géza
- Csiszár Imre(rendező)
- Gábor Miklós
- Marton Endre
- Vámos László
- Németh Antal
- Bárdos Artúr
- Simon Zsuzsa
- Szirtes Ádám
- Ladányi Ferenc
- Gobbi Hilda
- Apáthy Imre
- Harag György
- Horváth Árpád
- Rákosi Mátyás
- Páskándi Géza
- Hont Ferenc
- Rajk László
- Jancsó Miklós
- Bacsó Péter
- Ádám Ottó
- Címkefelhő »
A segédmunkás korszakról, az osztálya mellől nyugatra távozó főiskolai osztályfőnökről - és a hajdani Madách Színház vízágyáról
A Jászai-díjas, érdemes művész színésznő Pártos Géza osztályában kezdte színi tanulmányait a Színművészeti Főiskolán, majd osztályfőnöke disszidálását követően széles palettából összeálló tanári „csapat" képezte tovább. A diploma környékén már túl volt film- és tévés feladatokon, három színházi főszerepen, amelyeket a Madách Színházban játszott el, s utóbb húsz évet töltött el a körúti színház tagjaként. Bencze Ilona úgy érezte: Ádám Ottó igazgatása alatt – feladatait és a társulati klímát tekintve - „vízágyon lebeg." Aztán az édesanyjától örökölt erőre és kitartásra lett hirtelen szüksége. Széles palettáról „dolgozó" színész, hivattása ...
- címkék:
- Bánsági Ildikó
- Bencze Ilona
- Haumann Péter
- Sztankay István
- Nagy Gábor
- Huszti Péter
- Karinthy Márton
- Ádám Ottó
- Szirtes Tamás
- Lukács Sándor
- Marton László
- Kapás Dezső
- Horvai István
- Földessy Margit
- Koroknay Géza
- sunyovszky szilvia
- Almási Éva
- Andai Györgyi
- Piros Ildikó
- Pártos Géza
- Marton Endre
- Simon Zsuzsa
- Tímár Béla
- Muszte Anna
- Sir Kati
- Szegvári Menyhért
- Marsek Gabi
- Madách Színház
- Turay Ida Színház
- Címkefelhő »
Óhatatlanul átláttuk a rendszer lényegét
A Kossuth-díjas színésznő két éves koráig képes visszaemlékezni élete meghatározó pillanataira. Úgy véli, nincs ebben semmi különös, mert ha egy gyermeket veszteség ér, megőrzi magában a veszteség előtti korszakának fontos történéseit. Edzett memóriával pedig a többi is könnyen rögzül. Piros Ildikó arról is beszél, hogy bár az emlékek is beépülnek mindabba, ami hozzájárul a színpadi figurák megformálásához, de a művészet lényege nem rendezhető képletekbe. Felidézi a kecskeméti kislányt, egykori önmagát, aki a Színművészeti Főiskolára kerülve azonnal filmezni kezdett, s a szakma elsajátítása közben már magabiztosabb volt a kamera előőtt ...
Tudathasadásos állapot délelőtt egérnek lenni, este meg macskának
A Kossuth-díjas színésznő világhírűvé lett évfolyamtársak társaságában végezte a konzervatórium zongora szakát – az ének tanszak mellett –, majd bekerült a Színház- és Filmművészeti Főiskola prózai színész szakára. Már főiskolás korában megismerte az ország Keleti Márton Csínom Palkó című mozifilmjének női főszerepében, majd színvonalas televíziós játékokban alakította sorra a klasszikus és kortárs hősnőket – miközben pályakezdő éveinek színházi jelenléte saját megítélése szerint is lehetett volna fajsúlyosabb. Aztán a Macskák című musical 1983-as Madách Színházi bemutatója után - mely produkció előadásain nyolcszázszor bújt bele a ...
- címkék:
- Gyabronka József
- Takács Katalin
- Sztankay István
- Ádám Ottó
- Tolnay Klári
- Bánffy György
- Esztergályos Cecília
- Szacsvay László
- Kapás Dezső
- Horvai István
- Cseke Péter
- Pápai Erika
- Schütz Ila
- Egri Kati
- Dajka Margit
- Kisfaludy András
- gobbi hilda
- Pártos Géza
- Vámos László
- Simon Zsuzsa
- Tábori Nóra
- Címkefelhő »
Álmomban mindig menekülök, mindig üldöznek
A Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló Művész színésznő növendékkorában még Bajor Gizivel is állt közös színpadon, majd hosszú pályafutása során olyan, mára legendává lett művészeknek volt partnere, mint például Feleki Kamill, Gábor Miklós, Agárdy Gábor, Honthy Hanna. A nyolcvannyolc éves Galambos Erzsi nem titkolja korát, és olyan virulens, mintha az embert próbáló hivatásában töltött évtizedei nem estek volna egybe a történelem embert próbáló korszakaival. Pedig a „virslimoziban" átélt gyermekkori filmélményei, a szakmájától kapott szép pillanatok emlékei éppolyan elevenen élnek benne, mint a vészkorszak szörnyűségei, vagy a Rákosi-reendszer ...
- címkék:
- Törőcsik Mari
- Iglódi István
- Ruttkai Éva
- Agárdy Gábor
- Bajor Gizi
- Zolnay Zsuzsa
- Petrovics Emil
- Domján Edit
- Galambos Erzsi
- Dévay Camilla
- Udvaros Béla
- Major Tamás
- Őze Lajos
- Kazimir Károly
- Kiss Manyi
- Feleki Kamill
- Gábor Miklós
- Szirtes Ádám
- Tomanek Nándor
- Mezey Mária
- Udvaros Dorottya
- Maár Gyula
- Ádám Ottó
- Radó Vilmos
- Zsurzs Éva
- Petrovics Eszter
- Címkefelhő »
Elsikkasztott KISZ-tagdíj, szovjet tankok és színházvezetők, akiket megváltoztatott a hatalom
A Kossuth-díjas színész az elmúlt hetekben töltötte be hetvenedik évét. Bár sok más mozidarab mellett olyan filmekben alakított népszerű figurákat, mint a Zimmer Feri vagy az Üvegtigris – most színházi pályafutása kapcsán idézi fel életének fontos történéseit. Beszél arról is, hogy miért hagyta ott két évad után az aranykorát élő kaposvári színházat, hogy miként hat a hatalom egyes színházi mogulokra, milyen szövetségek kötődtek generációról generációra a Kádár-kor színházcsinálói körében. Mindemellett szó esik elsikkasztott KISZ-tagdíjról, szovjet tank előtt tologatott Pobedáról, sok más különös történetről. Reviczky Gábor azt a goondolatát ...
Domján Edit, a színésznő, aki már ifjan arról beszélt, hogy negyvenévesen megöli magát
Karácsonykor született. Negyven évvel később karácsonykor végzett magával. Már pályája elején arról beszélt: negyvenen túl nincs értelme élni. Akkoriban mindenki úgy gondolta: sarkos következtetésével csupán valami alkalmi és illékony világfájdalmat foglal szavakba az ifjú színésznő. Csakhogy sikerekben bővelkedő pályafutása során érhették olyan impulzusok is, amelyek egy lebegős képzetet kőkemény elhatározássá csontosítottak. Domján Edit hivatásának legjobb művelőihez hasonlóan egyedi karakterű színész volt, egyediségének jegyei pedig mindig felfedezhetők voltak a legkülönfélébb – sokszínűen és hitelesen megformált – alakításában. ...
Végigzokogott éjszakák és saját sikertelenségüket kompenzáló beszédtanárok
Kossuth-díjas színésznő, Kiváló és Érdemes Művész, a Nemzet Művésze, akinek most „Mi még?” címmel jelent meg verslemeze, amelyen saját összeállításban szólaltatja meg a hozzá közel álló huszadik századi költők műveit. A lemez költészetbe kódolt összegzése mindannak, amit Béres Ilona színészi pályáján és a hétköznapokban megélt, megtapasztalt. A lemez ajánlója szerint: a versek tükrök, amelyben feltárulkoznak érzéseink, vágyaink, az Istentől kapott szabadságban megélt vívódások, elszánások, a felelősség mibenléte. Béres Ilona a lemez apropóján az Origónak saját interpretációjában, humorral és bölcsességgel idézi fel a múltat. Egyebekk ...
Az abnormális politikai bélyegek és a hazug Kádár-kori nosztalgiák
Egy éve állította színre Herczeg Ferenc Bizánc című darabját az Újszínházban. Rendezése, illetve a múlt század elején elkészült színmű olyan kérdésekre keresi a választ, amelyek Euróba jövője szempontjából ma ismét sorsfordítóan aktuálisak. A Jászai-díjas Nagy Viktor huszonkilenc évesen, a Zeneművészeti Főiskola elvégzése után jelentkezett a Színművészeti Egyetemre. Nem sokkal diplomája megszerzése után, a kilencvenes évek legelején felkérték a Magyar Állami Operaház főrendezőjének. Három év után lemondott, amikor (az MSZP-SZDSZ kormány megjelenésével) megelégelte a politikai támadásokat. Ugyanakkor azt mondja, az ifjan rásütött (joobboldali) ...
Minden boldogtalan embernek azt tanácsolom: Ne hazudjon önmagának
A Nemzeti Színház Érdemes Művésze nyilatkozta nemrég: „Minden boldogtalan embernek azt tanácsolom, ne hazudjon önmagának, merjen újrakezdeni, mert ha harmóniában él, azt mások is észreveszik, és a boldog ember vonzza a jót.” Schnell Ádám az Origónak felidézte gyerekkorát, beszélt a hivatásról, pályájának fordulóiról, fontos szerepeiről, élete meghatározó helyzeteiről – amelyekben mindig hangsúlyos szerepe volt az őszinteségnek.
Pásztor Erzsi beszél pályájáról, direktorok kegyeltjeiről, civil és szakmai örömökről, bánatokról
A Kossuth-díjas színésznőt a legszélesebb közönség az első hazai tévés szappanopera, a Szomszédok Janka nénijeként szerette meg. Ám pályafutását olyan nagy sikerű alakítások is fémjelzik, mint a Macskajáték Orbánnéja, a Bors néni címszerepe. Vagy éppen a Veri az ördög a feleségét című film Kajtárnéja, amelyért elnyerte az 1978-as Filmszemle legjobb színésznőjének járó díját. Pályáját a debreceni színháznál kezdte, a legtöbb időt Pécsett töltötte, utóbb tagja volt a budapesti Madách Színháznak is. Nyolcvankét éves korában is aktív, fellép a Játékszínben, a Turay Ida Színházban, a Karinthy Színházban. Az Origónak arról is beszél: sohaa ...
Cseke Péter, aki nagyon rossz gyerekből lett színházigazgató
A Jászai Mari-díjas művész tavaly kapta meg Bács-Kiskun Megye Prima Díját, ugyanakkor két igazgatói ciklus után harmadszor is elnyerte a Kecskeméti Katona József Színház igazgatói posztjára kiírt pályázatot. Cseke Péter az Origónak elmondta: több mint tízéves színházvezetői gyakorlat után sem tartja rangnak a tisztséget, hanem inkább szép feladatnak.
Kautzky Armand beszél kirekesztésről, megvetésről, polgári attitűdről
Szülei is színészek voltak, akik szakmai sorsára is hatással volt az édesapja '56-os szerepvállalása. Fiuk polgári attitűdje miatt érezte magát kirekesztve bizonyos szakmai körökből. Ugyanakkor színházi és egyéb munkái okán az egyik legismertebb honi színművész, a hangja pedig védjegy. Kautzky Armand az Origo interjújában beszélt pályafutása állomásairól, a szakma és a hivatás különbségeiről, és arról, hogy mennyiben hasonlít egymásra a széteső világ és a szabadúszás.
Márkus László és Sztankay István: egy hajdani Tartuffe, túl nyilasokon, AVH-n, ügynökökön és más történelmi csapdákon
A Madách Színház 1978-ban mutatta be Molière darabját, a Tartuffe-öt. A címszerepet Sztankay István, Orgont Márkus László játszotta. Egyikük számára egyöntetű sikert hozott az előadás, a másik alakítás megosztotta a kritikusokat. Később – pályafutásuk elismeréseként – mindkét színész Kossuth-díjas lett, a Márkus Lászlót csaknem három évtizeddel túlélő Sztankay Istvánt a nemzet színészei közé is beválasztották. A két művész a színházi megmutatkozások mellett számtalan film-, televíziós, rádiós és szinkronszerepet is eljátszott. Sztankay István fia most elsősorban színházi útjuk tükrében idézi meg alakjukat a negyven éve bemutatott Taartuffe ...
Pécsi Sándor, a politikai rendszerekre fittyet hányó színész
Márciusban lesz születésének kilencvenhatodik évfordulója. Negyvenhat éve nincs az élők között. Ötven évének felét tölthette a színészi pályán, és az is elég volt ahhoz, hogy bekerüljön a legnagyobb színházművészek közé. Még úgy is, hogy fővárosi karrierjét olyan korszakban kezdte, amelynek urai a maguk bornírt elképzelései szerint igyekeztek minél sematikusabbá tenni, a saját világlátásukhoz igazítani a kultúrát, azon belül a színházművészetet. Pécsi Sándor azonban játékával még gyatrán megírt szerepeket is képes volt művészi szintre emelni. Méltó feladataiban pedig rendre színház- és filmtörténeti teljesítményt nyújtott.
Kulissza 11. Mensáros László, a színész, akit kétszer is lecsuktak, majd egy fél város kereste a rózsafüzérét
A huszadik század egyik legnagyobb hatású honi színésze volt, akinek folyamatosan kétségei voltak tehetségét, hivatása értékeit, magánéletének számtalan vonatkozását illetően. Kétszer járta meg a börtönt, majd a pályára visszajutva, a kételyeinek is narratívát adó a XX. század című önálló estje emberek ezreinek jelentett fogódzót a Kádár-világban. Gyermekei, unokái visszaemlékezéseiből tudható: odaadó apa, nagyapa volt, annyira, amennyire egy hivatásának élő színész az lehet. Halála után másfél évtizeddel hozta nyilvánosságra dr. Czeizel Endre a hozzáírt levelét, amelyben a színész a genetikusnak vallotta meg: valójában a férfiakhozz ...
Huszti Péter szeméremről, kívülállásról, túlvilágról
A nemzet művésze, aki már harmincnégy évesen megkapta a Kossuth-díjat. Színészként diplomázott, de hosszú évek óta rendez is. A színészettől néhány éve visszavonult, de továbbra is dolgozik rendezőként, illetve tanít a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, amelynek korábban rektora is volt. Több kötetet is jegyez. Legutóbbi könyvében – Srác a kakasülőn – gyerekkorát, főiskolás korszakát, a pályán töltött első éveit idézi fel. Most a könyv második részén dolgozik, ám életének tanulságos részleteit trilógiában tervezi elmesélni. Huszti Péter Sztankay Ádám interjújában arról is beszél: vannak színészek, akiknek nem áll jól az elmúlás, dde ...
Elhunyt Ádám Ottó, a Madách Színház egykori igazgatója
Életének 82. évében elhunyt Ádám Ottó rendező, színigazgató - közölte az egykor általa irányított Madách Színház pénteken. Ádám Ottó 1952 óta rendezett színházi darabokat, később a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora lett. Munkásságáért többek között Kossuth- és Jászai Mari-díjjal is kitüntették.
- 1