2022.08.11. csütörtök
ZsuzsannaCsiszár Imre(rendező)
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Nemzeti Színház
- Major Tamás
- Kállai Ferenc
- Kazimir Károly
- Iglódi István
Kamaszkorában találkozott először édesapjával, később galvanizáló üzemben dolgozott, majd az egyik legnépszerűbb magyar színész lett
Kossuth-díjas színművész, rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész. Főszerepek sorát játszotta színházban, filmen, televízióban, rádióban, vagy éppen külhoni hősöknek kölcsönözte a hangját a szinkronstúdiókban. Szilágyi Tibor idén lesz nyolcvan éves. Az Origónak adott interjújában felidézi színházi pályafutása legfontosabb pillanatait. Szó esik gyermekkoráról is, a pályára állás nehézségeiről, örömeiről, tanulságairól. Egy-egy epizódból az adott korszak is kirajzolódik. Történeteiben izlandi támaszpont, Budapest külvárosában üzemelő galvanizáló üzem, a Gellért-fürdő medencepartja, a traiskircheni menekülttábor, egy másfél ...
- címkék:
- Szinetár Miklós
- Bálint András
- Horvai István
- Moór Marianna
- Avar István
- Ács János
- Szegedi Erika
- Udvaros Béla
- Both Béla
- Kazimir Károly
- Pártos Géza
- Csiszár Imre(rendező)
- Simon Zsuzsa
- Szirtes Ádám
- Horváth Jenő
- Törőcsik Mari
- Bujtor István
- Szombathy Gyula
- Várkonyi Zoltán (rendező)
- Szilágyi Tibor
- Kállai Ferenc
- Agárdy Gábor
- Horváth Péter
- Radó Vilmos
- Darvas Iván
- Latinovits Zoltán
- Dévay Kamilla
- Csomós Mari
- Juhász Jácint
- Iglódi István
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Szüleit földönfutóvá tette a kommunista diktatúra, egyik igazgatója pártkórházba menekült, Alföldi Róbert elüldözte a Nemzetiből
Jászai-díjas, érdemes művész. Többször is jelentkezett a főiskolára, végül a Nemzeti Színház Stúdiója, illetve a kecskeméti színház társulata jelentette számára a legfontosabb stúdiumokat. Előbbiben Bodnár Sándor volt a mestere, utóbbi teátrumnál Ruszt József. Színművek sorában alakított főszerepeket a legkülönbözőbb műfajokban. Az országos ismertséget az első honi „teleregény", a Szomszédokban alakított szerepe hozta meg. Trokán Péter ugyanakkor az olyan színházakban érzi jól magát, amelyek nem munkahelyként, hanem alkotói közösségként működnek. Gyermekei édesanyja, egykori felesége Papadimitriu Athina, leányaik, Anna és Nóra is szzüleik ...
- címkék:
- Szirtes Ági
- Kállai Ferenc
- Sinkovits Imre
- Agárdy Gábor
- Trokán Péter
- Trokán Nóra
- Trokán Anna
- Andorai Péter
- Papadimitriu Athina
- Simon Zoltán
- Major Tamás
- Csiszár Imre(rendező)
- Ruszt József
- Gábor Miklós
- Vámos László
- Simon Zsuzsa
- Vass Éva
- Keleti István
- Zsolt István
- Jordán Tamás
- Alföldi Róbert
- Gáspár Sándor
- Mohácsi János
- Iglódi István
- Zsámbéki Gábor
- Székely Gábor
- Szikora János
- Sztankay István
- Radó Vilmos
- Zsolnay Gábor
- Bodnár Sándor
- Gyurkó László
- Sára Bernadette
- Vas Éva
- Vándorfi László
- Lendvai Ferenc
- Címkefelhő »
Rákosi Mátyás a legjobb színész, mert őt mindenki több darabban szeretné látni
Szakonyi Károly, Kossuth-díjas író, a nemzet művésze idén tölti be kilencvenedik évét. Belső korát évtizedekkel kevesebbre taksálja, ugyanakkor tény: meglehetős társadalmi változásoknak lehetett tanúja. Amikor elkezdte az elemi iskolát, még erős volt a Trianon kapcsán érzett nemzeti gyász, s még gyermekként megérezte a zsigereiben, hogy valami újabb baj közeleg. A második világháború után elvették édesapja vendéglőjét, de egy kurta ideig elhitte, hogy a fényes szelek mozgalma egy boldogabb korszak érkezését jelentheti. Nem sokkal később egy mezőgazdasági gépalkatrész vállalat dolgozójaként meséltek egymásnak kollégáival Rákosi-vicceeket ...
- címkék:
- Kállai Ferenc
- Sinkovits Imre
- Görgey Gábor
- Hubay Miklós
- Domján Edit
- Bilicsi Tivadar
- Piros Ildikó
- Tamási Áron
- Dosztojevszkij
- Major Tamás
- Csiszár Imre(rendező)
- Marton Endre
- Szakonyi Károly
- Tersánszky J. Jenő
- Rajczy Lajos
- Benedek András
- Csehov
- Sztankay István
- Novák Ferenc
- Farkas László
- Szirtes Tamás
- Madách Imre
- Ernest Hemingway
- Ladányi Ferenc
- Gobbi Hilda
- Király Gyula
- Vadász Ilona
- Móricz Zsigmond
- Címkefelhő »
Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói
Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban ...
- címkék:
- Hevesi Sándor
- Földes Gábor
- Lengyel György
- Bajor Gizi
- Aczél György
- Soós Imre
- Koltay Tamás
- Berek Kati
- Major Tamás
- Ódry Árpád
- Gellért Endre
- Kazimir Károly
- Pártos Géza
- Csiszár Imre(rendező)
- Gábor Miklós
- Marton Endre
- Vámos László
- Németh Antal
- Bárdos Artúr
- Simon Zsuzsa
- Szirtes Ádám
- Horváth Teri
- Ascher Tamás
- Sík Ferenc
- Szabó István
- Zsámbéki Gábor
- Székely Gábor
- Verebes István
- Várkonyi Zoltán (rendező)
- Hont Ferenc
- Rajk László
- Jancsó Miklós
- Bacsó Péter
- Ádám Ottó
- Ladányi Ferenc
- Gobbi Hilda
- Apáthy Imre
- Harag György
- Horváth Árpád
- Páskándi Géza
- Rákosi Mátyás
- Címkefelhő »
„Egy házasság nem megy tönkre egyik pillanatról a másikra” – interjú Csiszár Imre rendezővel
Az Újszínház műsorára tűzi Zilahy Lajos Fatornyok című darabját, amelyben egyszerre van jelen a sziporkázó humor, egy házasság drámája, illetve a mérhetetlen hazaszeretet. A történet a két világháború közötti időszakban játszódik, egy család szétszakadását mutatja be, ahol a konfliktusokat a házastársak szülőföldjükre való visszavágyódása indítja el. Ezzel a művel zárták be anno 1944-ben a Nemzeti Színházat, majd az ostrom után 1945-ben, nagy sikere miatt, a Vígszínház a Fatornyok című darabbal nyitotta meg kapuit. A színmű rendezője, Csiszár Imre arról mesélt, mitől is lesz örökérvényű ez az alkotás.
„Járt-e Cecile a Török utcában?” - interjú Csiszár Imre rendezővel
Hamarosan egy izgalmas darabot láthatnak a színházkedvelők az Újszínház gondozásában. Herczeg Ferenc legsikeresebb művét a Kék rókát Csiszár Imre rendező visz ezúttal színpadra. Interjú a rendezővel.
Törőcsik Mari Kossuth Nagydíjat kapott
Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Kossuth-díjakat adott át a Parlament kupolacsarnokában.
Ezt a szerepet csak egy nagy egyéniség játszhatja el - videó
Sikerrel mutatták be szombat este a Nemzeti Színházban az Egy ember az örökkévalóságnak című darabot. Vajon feladjuk-e a hitünket, meggyőződésünket, erkölcsi értékeinket az érvényesülésért, vagy harcoljunk azokért bármi áron? – ezzel a kérdéssel foglalkozik a dráma, amelyet Robert Bolt írt, és Csiszár Imre rendezett. VIII. Henrik idejében járunk – a király el akar válni Aragóniai Katalintól, és el akarja venni Boleyn Annát. A pápa viszont nem engedélyezi a válást, így VIII. Henrik függetleníti magát a pápától. Ezt a lépését tanácsadója, kancellárja, Morus Tamás nem támogatja – papként kitart a döntése mellett, annak ellenére, hogy aa ...
Feladni a hitünket és az elveinket a jólét érdekében, vagy harcolni azokért?
A XVI. században járunk. VIII. Henrik vallást vált – szakít a pápával –, mert el akar válni Aragóniai Katalintól, és újra házasodni szeretne Boleyn Annával. A válást viszont a pápa nem engedélyezi. A király úgy dönt: függetleníti magát a pápai hatalomtól, és önmagát az anglikán egyház fejévé teszi. Morus Tamás – Thomas More –, a nagyra becsült, hiteles férfi, VIII. Henrik tanácsadója viszont ellenzi a király lépését. Papként a meggyőződést és a hitet követi. Hazaárulásért végül perbe fogják, és kivégzik. Morus nemcsak a hatalommal, hanem az egész korával szemben egyedül marad. Csiszár Imre rendezésében mutatja be a Nemzeti Színház aaz ...
Kubik Anna szerelmeiről, ügynökökről, a múlt rendszer megroppantásáról
A Kossuth-díjas színésznő a régi Nemzeti Színházban kezdte pályafutását, ahol főszerepek sorát játszotta. Köztük Árvai Réka figuráját az 1986-ban bemutatott Advent a Hargitán című Sütő András-darabban, amelynek minden előadása egyben rendszerellenes tüntetéssel ért fel. Kubik Anna az Origónak mesél egykori ügynökökről, a tanító és trágárkodó színházról, szerelmek elvesztéséről, túlélésről, hitről és arról, hogy mostanában mi teszi igazán büszkévé.