Soós Imre

címke rss
Segédkondás kisgyerekként, később a kommunista rendezőhallgatók négykézláb vonatoztatják, majd az egyik legnagyobb magyar színész lesz

Segédkondás kisgyerekként, később a kommunista rendezőhallgatók négykézláb vonatoztatják, majd az egyik legnagyobb magyar színész lesz

„Azért jöttem én színésznek, mert érzelmileg olyan feltöltött lettem" – írja Életünk, életem! című önéletrajzi könyvében Szirtes Ádám. A feltöltöttséghez gyerekkorától ifjú felnőttkoráig a szegény sors embert, emberséget próbára tévő történései adták a legtöbb impulzust. A Kossuth-díjas színművész ezzel kapcsolatban azt mondta: „Nekem olyan gyerekkorom volt, mint Móricz árvácskájának." Még nem volt tízéves, amikor dolgozni kezdett, de világra való fogékonyságát inkább finomították, mintsem erőtlenítették a sajátos körülmények között megélt élményei. Húszévesen, újságot lapozgatva bukkant rá a hirdetésre, amely munkás-parasztszármazáású ...

A nagy magyar színész nehéz élete - túlságosan okos volt, ezért színházvezetője is üldözte

Kultúra2021.12.19, 18:01

Sinkovits Imre fogalmazta meg Kálmán György személyisége, színészi habitusa kapcsán: „Tudatos, pontos, szabályozott életet élt, egyéni módon. Olyannyira, hogy némelyek különcnek tartották. Talán az is volt. De kihez képest? Nincs szörnyűbb, mint az egyenarcúság, az egyenruha-lélek!" Halála után írták a Magyar Nemzet nekrológjában: „Meghalt a magyar színművészet egyetemi tanára. Professzor, doktor Kálmán György; akadémián, főiskolán, universitason soha nem tanított, rendezésre nem kérték fel, színigazgatásra sem, nem is vállalta volna, ő színész volt, nagybetűvel Színész". Kálmán György mondta hivatása kapcsán: „Az írott anyagon belüül ...

Müller Péter szerint nem lett öngyilkos a magyar színész, saját felesége végezhetett vele

Life.hu2021.06.20, 11:58

Pontosan 64 éve, hogy Soós Imre színész és felesége 1957. június 20-án öngyilkosságot követett el, legalábbis a hivatalos jelentés szerint.

Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói

Kultúra2021.03.15, 18:59

Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban ...

A filmcsillag, aki Aczél György besúgója is lehetett volna, de inkább irodista lett Amerikában

Kultúra2021.02.28, 18:49

Eredetileg színházrendezőnek tanult. Még diplomája megszerzése előtt felfedezte a film: mint dekoratív, nagy tehetségű színésznőt. Krencsey Marianne a kilencszázötvenes-hatvanas években olyan alkotásokban játszott főszerepet, mint a Liliomfi, a Külvárosi legenda, a Két emelet boldogság, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Az ígéret földje, Az arany ember, A meztelen diplomata. Huszonöt filmszerepe mellett hasonló számú színházi előadásban is fellépett, valamint televíziós produkciókban is részt vett. A filmjei kapcsán tizenegy fesztiválon, illetve filmhéten vett részt. Majd 1966-ban elhagyta a hazáját. Úgy érezte, külhonban nagyobb bizztonságban ...

A Rákosi-korszak, majd Nyugat-Németország ünnepelt színésznője - és Kádár János bosszúja

Kultúra2021.02.07, 18:33

Ferrari Violetta idén lett volna kilencvenéves. Húszévesen kezdte hivatását a Nemzeti Színházban, olyan művészekkel játszott együtt, mint Timár József, Gobbi Hilda, Kállai Ferenc, illetve első férjével, Básti Lajossal. 1950-től 1956-ig egyebek között eljátszotta Miller Lujzát (Schiller: Ármány és szerelem), Hippolytát, az amazonkirálynőt (Shakespeare: Szentivánéji álom), Ophéliát (Shakespeare: Hamlet), Cherubint (Beaumarchais: Figaro házassága) és Tündét (Vörösmarty: Csongor és Tünde). 1950-től filmezett is. Határozott, de érzelmes lányokat alakított a Dalolva szép az élet (1950), a Civil a pályán (1951) című filmvígjátékokban, szemmüveges ...

Velemi melódiák - látogatóban Törőcsik Marinál

Kultúra2019.06.24, 20:26

Ez valójában csak egy képaláírás. Mégis kiderül belőle, hogy Törőcsik Mari lelkileg ma sincs rossz bőrben. Ebben a képaláírásban Törőcsik Mari, a Nemzet Színésznője – aki két Kossuth-díja mellé idén tavasszal Orbán Viktor miniszterelnöktől átvehette a Kossuth-nagydíjat is velemi házában – olykor csak úgy említődik, hogy Mari. A személyes viszony okán ez másként hamis lenne. Hogy ez a képaláírás most napvilágra kerül, az egyben azt jelenti, hogy Törőcsik Mari elfogadta: a hogyléte iránti érdeklődés sokkal többet is jelenthet puszta kíváncsiságnál.

Soós Imre, a színészzseni, akiből kamaszként akartak rendszermintaképet csinálni a kommunisták

Kultúra2019.03.31, 14:15

Soós Imre csupán évtizednyi pályafutása alatt is felejthetetlen alakításokat nyújtott színpadon és olyan filmekben, mint a Ludas Matyi vagy a Körhinta. Ugyanakkor a Rákosi-rezsimet megvető színészt sematikus filmek sorában is gyakran játszatták, s így lett egyik idolja a Rákosi-rendszer propagandájának – miközben véleményét ismerve arról is gondoskodtak, hogy megnehezítsék színházi pályafutását. Huszonhét éves volt, amikor a pszichiáteréből feleségévé lett dr. Perjési Hedviggel együtt végzett velük a konyhájukban kiömlő gáz. Soós Imre akkor már meghasonlott ember volt, de a tragédia helyszínéről készült felvételek arra utalnak: élnii ...

Márkus László és Sztankay István: egy hajdani Tartuffe, túl nyilasokon, AVH-n, ügynökökön és más történelmi csapdákon

Kultúra2018.04.01, 22:40

A Madách Színház 1978-ban mutatta be Molière darabját, a Tartuffe-öt. A címszerepet Sztankay István, Orgont Márkus László játszotta. Egyikük számára egyöntetű sikert hozott az előadás, a másik alakítás megosztotta a kritikusokat. Később – pályafutásuk elismeréseként – mindkét színész Kossuth-díjas lett, a Márkus Lászlót csaknem három évtizeddel túlélő Sztankay Istvánt a nemzet színészei közé is beválasztották. A két művész a színházi megmutatkozások mellett számtalan film-, televíziós, rádiós és szinkronszerepet is eljátszott. Sztankay István fia most elsősorban színházi útjuk tükrében idézi meg alakjukat a negyven éve bemutatott Taartuffe ...

Telt ház előtt vetítették a Körhintát a Lumiére Filmfesztiválon

Film2017.10.17, 18:08

Telt ház előtt vetítették a 100 évvel ezelőtt született Fábri Zoltán Körhinta című klasszikusának felújított és digitalizált változatát hétfő este a lyoni Lumiére Filmfesztiválon – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap az MTI-vel kedden.

Előző
  • 1
  • 2
Következő