Szegedi gyökerei vannak az idei orvosi Nobel-díjnak

Az idén orvosi-élettani Nobel-díjjal elismert kutatásoknak komoly szegedi gyökerei vannak, számos szálon kötődnek magyar kutatókhoz - hangsúlyozta az MTI-nek Jancsó Gábor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZTE) professzora annak kapcsán, hogy a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért az amerikai David Julius és az Egyesült Államokban élő, libanoni születésű Ardem Patapoutian kapta az idei orvosi-élettani Nobel-díjat.

Újabb klasszikus a Filmión a 100 éve született Jancsó Miklóstól

Mint hírt adtunk róla, a 100 éve született Jancsó Miklósnak már hét filmje elérhető a Nemzeti Filmintézet FILMIO nevű videotárában. Október hónapban más filmek mellett egy nyolcadik Jancsó-film, a Csend és kiáltás is elérhetővé válik. Mutatjuk a FILMIO októberi újdonságait. 

A Filmintézet videóesszével emlékezik a 100 éve született Jancsó Miklósra - videó

A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum két és fél perces videós összeállítással emlékezik a 100 éve, 1921. szeptember 27-én született Jancsó Miklósra. A 2014-ben, 92 évesen meghalt rendező olyan filmek alkotója, mint az Oldás és kötés, az Így jöttem, a Szegénylegények, a Csillagosok, katonák, és a Csend és kiáltás.

A Filmio műsorán láthatóak a 100 éve született Jancsó Miklós filmjei

Felújított változatban látható a FILMIO videotárában hat film a 100 éve született Jancsó Miklós rendezésében, szeptember 30-tól pedig újabb Jancsó-film lesz elérhető. 

100 éves lenne Jancsó Miklós - fotók

Száz éve született Jancsó Miklós

Százéves lenne Jancsó Miklós (1921. szeptember 27.), az Oldás és kötés, a Szegénylegények, a Csillagosok, katonák világhírű rendezője.

Jancsó-sorozat indul a budapesti Művész és Kino Cafe mozikban

Jancsó Miklós filmrendező születésének 100. évfordulója alkalmából ősztől tavaszig tartó vetítéssorozatot szerveznek a Filmszerész filmklubban: a budapesti Művész és Kino Cafe moziban szeptembertől májusig látható havonta egy Jancsó-film.

Múltbeli tébolyok, az Aczél György-világ besúgási üzemmenete és a jelenkor felbujtói

Ablonczy László József Attila-díjas újságíró, publicista, színházigazgató, aki 1991 és 1999 között állt a Nemzeti Színház élén, az Országút című internetes orgánum közölt tőle többrészes cikksorozatot, Déryné hol van? címmel. Írásaiban részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem struktúraváltása kapcsán kialakult helyzetre reflektál, valamint feltárja azokat az 1945 utáni eseményeket is, amelyek olykor máig hatóan meghatározták az intézmény működését. Az Origo újságírója, Sztankay Ádám a cikksorozat kapcsán felvetődött kérdéseit - a járványhelyzetre való tekintettel – írásban küldte el a szerzőnek. Ablonczy László ugyancsak írásban ...

A színésznő, akinek az édesanyja megölte magát a Rákosi-diktatúrában, és most elmeséli, hogy ő maga hogyan tudott életben maradni

Drahota Andrea olyan filmes alkotókat ihletett meg egyedi tehetségével, mint Jancsó Miklós vagy Huszárik Zoltán. Már főiskolás korában forgatott, majd férjével, Kozák Andrással – akivel még színésznövendékekként házasodtak össze – egy rövid vidéki kitérő után a Thália Színházhoz szerződtek. Csaknem harminc évig voltak tagjai a Kazimir Károly vezette társulatnak, csak direktoruk távozása után léptek tovább. Férjének haláláig legendás párost alkottak a magánéletben éppen úgy, mint számtalan színpadi és egyéb munkájukban. A Jászai Mari-díjas, érdemes művész színésznő az Origónak adott interjújában felidézi, miként hatottak családjára aa ...