Szegény Laci, ha ezt látná, de közénk lövetne!

Az 1949. október 15-én koholt vádak alapján kivégzett Rajk Lászlót és halálra ítélt vádlott-társait Rákosi Mátyás minden mesterkedése ellenére 1955-ben hivatalosan is rehabilitálták. A Szovjetunió Kommunista Pártjának a desztalinizációs folyamatot lezáró 1956-os XX. kongresszusa után Rákosi Mátyás párton belüli helyzete végleg ellehetetlenült. A diktátor távozása után Rajk László és társai 1956. október 6-án megrendezett újratemetése olyan rendszerellenes tüntetésbe torkollott, amelyre a történetírás az október 23-tól kibontakozó forradalom és szabadságharc egyik nyitóeseményeként tekint.

Rétságon lesz a világ első köztéri szárnyas oltára

A Nográd megyei Rétságon állítják fel Mindszenty József bíboros és az 1956 utáni megtorlás során mártírhalált halt Pálinkás-Pallavicini Antal közös emlékművét. Az átadás október 30-án lesz. 

Pesti Srácok Emlékpark nyílt a Józsefvárosban

Az 1956-os forradalom hősei, a „pesti srácok” emlékére nyílt tematikus park a Józsefvárosban, a Horváth Mihály téren. A városrész, ahol az ellenállás gócpontjainak jelentős része volt, ezzel is emlékezik a szabadságharc 60. évfordulójára.

Újabb pályázatot írnak ki az 56-os emlékdalra

A Petőfi Rádió és a Petőfi TV dalszövegírói pályázatot hirdet a forradalom 60. évfordulójára, több százezer forintos díjakkal.

A szabadságért mindennap meg kell harcolni

Azt szeretnék, ha az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója a közös, nemzeti büszkeség érzésével töltene el minden magyart – többek között erről beszélt az Origónak Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter és Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója, az emlékezések miniszteri biztosa.

1956-ról indult vetélkedő fiataloknak

Az 56 kérdés '56-ról – Nagy Diák '56-os Teszt című vetélkedő első, online fordulójába október 23-ig lehet bekapcsolódni. A szervezők szándéka szerint az egyedileg fejlesztett kvíz feladványaival a 14-24 éves korosztály tesztelheti történelmi, irodalmi, sport- és sajtótörténeti ismereteit az emlékév alkalmából. A három legeredményesebb játékos tabletet nyer.

Az 1956-os magyar égbolttal emlékeznek a forradalomra New Yorkban

Emlékművet állítnakak New Yorkban az 1956-os magyar forradalomnak. Az emlékmű lapos gránittömb lesz, amibe a csillagok állását vésik, ahogy azok 1956. október 23-án Budapestről láthatóak voltak. Az emlékmű a manhattani Kossuth-szobor mellé fog kerülni, a New York-i főkonzul szerint valószínűleg a 2016-os évfordulóra elkészül.

56-os Emlékbizottság: Összehangolt támadás indult

Megszületett az '56-os forradalom dala

A magyar-amerikai állampolgárságú, világhírű, sikeres producer, Desmond Child írta és keverte az 1956-os emlékév hivatalos dalát. A dalt Wolf Kati, Péter Szabó Szilvia, Radics Gigi, Nagy Feró, Sasvári Sándor, Vastag Csaba, Vastag Tamás, Molnár Ferenc "Caramel", Lakatos Mónika és a Romengo, Pál István és zenekara, a Hooligans, valamint egy ötventagú kórus adja elő. Balog Zoltán szerint az emlékdal alkalmas arra, hogy napjaink generációi is megértsék '56 üzenetét.

Lenne kedve most leverni egy vörös csillagot?

Az ’56-os forradalmat átélhetővé kell tenni a fiatalabb generációk számára is. Mondani mindezt könnyű, megcselekedni viszont annál nehezebb. A hatvanadik évforduló alkalmából viszont most tényleg egy szuper ötlettel állt elő a Terror Háza: az Egy akaraton elnevezésű kiállításon tizenkét darab, virtuális valóságban játszódó kisfilm szinte kézzelfogható közelségbe hozza a forradalom eseményeit. Ráadásul az egyik legtehetségesebb magyar rendezőt, a Taxidermiát jegyző Pálfi Györgyöt kérték fel a megrendezésükre. Vele beszélgettünk ’56 dicsőséges ábrázolásáról, a virtuális valóság újszerű élményéről és a néha előtörő hányingerről.

Jól haladnak az 56-os forradalom megemlékezésének előkészületei

Az előkészítő munkálatok az előzetesen meghatározott ütemben zajlanak és a projektelemek megvalósítása is jól halad az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának megünneplésére - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára a jobbikos Sneider Tamás írásbeli kérdésére.

Világhírű zeneszerző írta az 1956-os emlékév dalát

A következő két napban veszik fel az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékévének hivatalos dalát, amelynek zenéjét a számos világslágert jegyző Desmond Child írta - jelentette be kedden Budapesten sajtótájékoztatón Schmidt Mária, az emlékév kormánybiztosa, a Terror Háza múzeum alapító főigazgatója.

Az éj leple alatt tank érkezett a Múzeumkertbe

Június 23-án nyitotta meg Rejt/Jel/Képek '56 – A forradalom titkos művészete címmel az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára emlékező kiállítását a Nemzeti Múzeum. A kiállítás tegnap egy T34-es harckocsival egészült ki a Hadtörténeti Intézet és Múzeum jóvoltából, amelyet este szállították át a Múzeumkertbe. 

Itt lehet szavazni az 56-os emlékbélyegekre

Az 1956-os Emlékbizottság és a Magyar Posta Zrt. együttműködésének köszönhetően idén ősszel, a forradalom 60. évfordulójára szánt emlékbélyeget adnak ki. A bélyegre kiadott pályázat lezárult, megvan a négy legjobb terv, csütörtök déltől két hétig lehet szavazni ezekre.

Schmidt Mária az egész országot megszólítaná

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idei kerek évfordulóján a cél, hogy közösen, szabadon és büszkén ünnepelhessünk – többek között erről beszélt Schmidt Mária az Origónak adott interjújában. Az 1956-os megemlékezésekért felelős kormánybiztos szerint minél több embert szeretnének bekapcsolni a megemlékezésekbe. A kormány több mint 13 milliárd forintot különített el a programokra.

Schmidt Mária az egész országot megszólítaná

Az 1956-os forradalom és szabadságharc idei kerek évfordulóján a cél, hogy közösen, szabadon és büszkén ünnepelhessünk – többek között erről beszélt Schmidt Mária az Origónak adott interjújában. Az 1956-os megemlékezésekért felelős kormánybiztos szerint minél több embert szeretnének bekapcsolni a megemlékezésekbe. A kormány több mint 13 milliárd forintot különített el a programokra.

Németh Zsolt szimpátiát tapasztalt Amerikában

A biztonságpolitikai helyzet megváltozása miatt a magyar-amerikai vitás kérdések hátrébb sorolódtak – mondta az Origónak Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke. A politikus Washingtonban az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnökével is találkozott. 

Molotov-koktéllal a csúcstechnika ellen

November negyedike hajnalán az 1956-os forradalom fellegvárába, Budapestre benyomuló öt szovjet gépesített hadosztállyal szemben a magyar ellenállás a bukás tudatában vette fel a harcot. A nehezen kivívott szabadság drámai küzdelemben vérzett el.

Egy szenvedélyes szerelem története '56-ból

Nádas Péter Találkozás című drámáját tűzi műsorra a Vígszínház Eszenyi Enikő rendezésében. A darabot az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére október 23-án, pénteken mutatják be a Pesti Színházban. Börcsök Enikő partnere Király Dániel.

Visszarepíti az '56-os Budapestre ez az app

Miközben végigjárjuk a forradalom legfontosabb helyszíneit Budapesten, visszarepülünk az időben. A Sighter egy '56-os tematikájú történelmi játék és kincskereső egyben.

1956-ban eltűnt egy teljes futballgeneráció

Ki tudja, mire lehetett volna képes a magyar foci a hatvanas években, ha az 1956-os forradalom után nem veszíti el legnagyobb sztárjait – Puskás Ferencet, Czibor Zoltánt, Kocsis Sándort –, illetve a teljes közvetlen utánpótlást? Az akkori magyar futball elképesztő erejét jelzi, hogy a súlyos veszteség ellenére az ötvenes évek végén és a hatvanas években is meghatározó tényező maradt.

Óriásplakátokkal uszít Oroszország ellen Ukrajna

Új óriásplakátok jelennek meg a napokban a magyar és a szlovák határon, amelyek Ukrajna támogatására biztatnak az Oroszországgal vívott háborúban.

Biszku Béla megúszhatja a börtönt, új eljárást rendeltek el

A rendszerváltás után negyedszázaddal sem született jogerős ítélet egy volt állampárti vezető elleni büntetőperben. A Fővárosi Ítélőtábla új eljárást rendelt el az 1956 utáni megtorlások miatt megvádolt 94 éves Biszku Béla ügyében.

Biszku Béla felmentését kérték

A védő perbeszédében felmentést, új eljárást, illetve az eljárás megszüntetését kérte az elsőfokú ítélet hibáira hivatkozva az 1956-os forradalmat követő megtorlások miatt megvádolt  Biszku  Béla büntetőperének másodfokú tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán.

Borítaná az ügynökaktákat Budaörs polgármestere

Politikai üldözöttekkel tárgyalna a budaörsi polgármester, hogy együtt követeljék az ügynökakták nyilvánossá tételét. Wittinghoff Tamás emlékeztet arra, hogy a kormány kétharmados többséggel sem nyitotta meg az aktákat, és hagyták, hogy Putyin az ellenforradalom leverését dicsőítő emlékművet koszorúzzon.

Amikor Putyin még 1956 hőseire emlékezett

Nagyot fordult a világ Vlagyimir Putyinnal: amíg 2006-ban az 1956-os forradalom hősei előtt tisztelgett, addig mai látogatásán a felkelést leverő szovjet katonák emlékművének is otthont adó parcellát látogatja meg a Fiumei úti sírkertben.

A kommunisták már nem fenyegetik Európát

Nem tart a kommunista pártok újbóli előretörésétől Európában Joshua Muravchik, aki az Origónak arról is beszélt, hogy 1956 ébresztette rá a világot, hogy a kommunizmus nem a jövő felé vezet.

Békebeli szüretről a kormányfői székbe

Nagy Imre 1956. október 23-án sokkal inkább követője, semmint alakítója volt az eseményeknek, ráadásul saját magának szánt szerepe erősen különbözött attól, amit akár a pártvezetés, akár a tüntetők szántak neki. Hogyan jutott a szüretet megszakító Nagy Imre a miniszterelnöki székbe?

Az ismeretlen forradalom

Mindenkiben él egy kép 1956-ról. A hősiesség, az áldozatok ikonikus fotókon már mindenki előtt ismertek. Most a Fortepan-gyűjtemény ritkán látott képein a forradalom egy másik arcát mutatjuk be olvasóinknak.

Biszku meg se rezzent az áldozatok hallatán

Nem tett vallomást Biszku Béla volt belügyminiszter az 56 utáni megtorlásokért, háborús bűntett vádjával ellene indult büntetőperben. Korábbi kihallgatásán azt mondta, nem követett el bűncselekményt, ezt olvasták fel a tárgyaláson. Az áldozatok felsorolását mozdulatlan arccal hallgatta végig. A peren megjelent egy egykori sortűztúlélő is, akinek tizenegy társát lőtték agyon.

Cukor és korbács: a Kádár-rendszer születése

1957. május 1-jén, bő fél évvel a forradalom kitörése után több százezer ember hallgatta a szovjet csapatok által Magyarország vezetőjévé tett Kádár Jánost. Mi vezetett oda, hogy ekkora tömeg gyűlt össze, amikor néhány hónappal korábban még általános sztrájk bénította a Kádár vezette új kormányt?

Így közlekedtek a pesti srácok

Hagyján, hogy nem lehetett autót vásárolni, de akinek volt, attól is elvették az ötvenes években. Hiába születtek olyan márkák, mint a Csepel, a Pannónia vagy az Ikarus, a közlekedés nyomorúságos volt, ráadásul ’56-ban ugyanúgy megbénult Budapest, mint a második világháborúban.

Az 1956-os forradalom korábban nem látott képeken

Nagy Imre és társai kivégzésének 55. évfordulójára tette elérhetővé a Fortepan Nagy Gyula több mint ötszáz fényképét, amelyeket október 24-én reggeltől készített a forradalom leveréséig. Nagy Gyuláról a Fortepan blogján olvashat bővebben. A teljes kollekciót itt tekintheti meg. Öszeállításunkban ezek közül válogattunk.

Biszku Béla túl nagy falat az ügyészségnek

Eddig érintetlen szénakazalban keresgéli a tűt az ügyészség, amely lassan egy éve nem tudott előállni ütőkártyával Biszku Béla, az 1956 utáni megtorlásokban szerepet játszó belügyminiszter ellen. Az ügyészek bevették magukat a levéltárba, az [origo] információi szerint MSZMP-iratokban, karhatalmi, rendőri jelentésekben, jegyzőkönyvekben kutatnak, húszéves tényfeltáró iratokat túrnak elő. Közben pedig versenyt futnak az idővel, mert Biszku lassan 92 éves lesz. Miért olyan nehéz egy korábban nagy hatalmú kommunista politikust bíróság elé vinni?

Hatvannyolcasok

A mi hatvannyolcasaink tüntettek a vietnami háború ellen az amerikai nagykövetségnél. A titkosrendőrök hangosan kiabáltak velük, de azt súgták halkan, jobban tolongjatok, lelkesebben kiabáljatok. Március 15-én spontán tüntettek a Petőfi-szobornál. Előtte a KISZ-es eligazításon megbeszélték, hogyan kell a sorból kipenderíteni a szocializmus ellenségeit. A többit majd a belügyes elvtársak elintézik.

Világklasszisokat vesztettünk - magyar sportolók 1956-ban

Az Aranycsapat széthullását a mai napig nem heverte ki a magyar futball - de más világnagyságokat is elveszítettünk a sportban a forradalom leverése miatt. 1955-ben még magyar futó volt a világ legjobb sportolója, egy évvel később viszont ki sem ment az olimpiára, amelynek nyitóünnepségén gyászszalaggal átkötött Kossuth-címerrel vonultak a magyar sportolók.

Zavaros hírek jöttek - Bolvári Antal vízilabdázó a forradalomról

Miután egy edzésen egyszer eltalálta, Papp László a legkeményebb ellenfelének mondta Bolvári Antalt. Az idén nyolcvanéves, kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó emlékei szerint az 1956-os melbourne-i olimpia alatt otthonról zavaros híreket kaptak a forradalomról, az Andy Vajna-féle Szabadság, szerelem című film pedig sok helyen eltért a valóságtól. Tanítványai közül Molnár Endre kapusra nagyon büszke, Kemény Dénest pedig már játékosként is okosnak tartotta.

Emberek a golyónyomok mögött

Nagyon jó lenne, ha mindenki egyszer átélne valami olyasmit, amit nem akar többé, akkor talán kevésbé lehetne elbutítani - többek között ilyen tapasztalatai vannak annak a három embernek, akik részt vettek az 1956-os forradalomban. Az akkori lövések nyomai mementónak még mindig megmaradtak a házukon, most akkori emlékeiket elevenítik fel.

Vonják ki a szovjet csapatokat! - színészek és írók 1956-ban

Neves színészeink közül sokan vállaltak szerepet az 1956-os forradalomban, ezért később bűnhődniük kellett a Kádár-korszakban. Az írók közül a népi áramlat hívei a parasztpárt újjáéledésénél aktivizálták magukat, Déry Tibor pedig a forradalom egyik szellemi előkészítőjeként vonult be a történelembe.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékezünk

Október 23. az 1956-os forradalom kitörésének, valamint az 1989-es Magyar Köztársaság kikiáltásának napja.

Hangos gyilkosozással vonult a Jobbik Biszku Béla házához

Vonulásos tüntetést rendezett a Jobbik péntek délután Budapesten. A párt hívei az 1956-os perekben részt vevő ügyész, Mátsik György házától vonulnak Biszku Béla volt belügyminiszter lakásáig, és elszámoltatást követelnek. A vonulókat valaki egy ablakból vízzel öntötte nyakon.

Nem nyomoznak Mansfeld Péter ügyésze ellen

Nem követett el bűncselekményt Mátsik Péter volt ügyész, aki az 1956-os forradalom után halálbüntetést kért például Mansfeld Péterre, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a Jobbik ellene tett feljelentését - írta a Magyar Nemzet. Az ügyészség szerint a volt ügyész az akkori törvények alapján jogosan kérte a halálbüntetést a forradalmárokra.

Feljelentette Mátsik György volt ügyészt a Jobbik

Mátsik György, 1956-os forradalmárokra a forradalom után halálos ítélet kiszabását kérő volt ügyészt jelentett fel a Jobbik.

Múzeum lesz az '56-os pincekórházból

Múzeum lesz az 56-os forradalom másnapján szükségből létrehozott pincekórházból. A Markó utcai Mentőpalota pincerendszerében berendezett egykori szükségkórház csütörtökön nyíló múzeuma a Kresz Géza Mentőmúzeum gyűjteményéhez tartozik majd. A kórházban több magyar szabadságharcos és szovjet katona életét mentették meg.

56-osok előtt védi Medgyessy Pétert a Terror Háza

1956-os szervezetek erkölcsileg elfogadhatatlannak tartják, hogy Medgyessy Péter volt miniszterelnök, aki a Kádár-rendszerben D-209-es kóddal fedett, szigorúan titkos tisztként is tevékenykedett, szerepel a Terror Háza Múzeum reklámjában. A múzeum főigazgatója szerint a korábbi támogatások miatt köszönettel tartoznak Medgyessy Péternek.

Nézőpont Intézet: Nem csökkentené a kommunista vezetők nyugdíját a többség

A Nézőpont Intézet legfrissebb kutatása szerint a megkérdezettek 60 százaléka inkább nem ért egyet azzal a javaslattal, amely szerint a kommunista rendszerben magas állami vagy párttisztséget betöltő személyek nyugdíját csökkentsék. A többség emellett nem tartja jogosnak Magyarország leminősítését és spekulációt sejt a forint gyengülése mögött.

Szélesebb körben büntetné a kommunista időszak bűnöseit a Fidesz

A Fidesz újabb törvényt hozna, hogy ne csak a pártállami vezetők, hanem a kommunista időszak "legalsó szintjein is" megtörténhessen a felelősségre vonás - írja a hétfői Magyar Nemzet.

1956 emlékére

A XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt 1956 október 23-a.

A CIA és az 1956-os forradalom kapcsolatát is vizsgálja az M1 sorozata

Az M1 október 22-től adja A Cég - A CIA regénye című minisorozatot, amely a CIA-nak a hidegháború idején zajló tevékenységét mutatja be.  

Benyújtották az '56-os bűnősök felelősségre vonásáról szóló törvényjavaslatot

Beterjesztették az emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvényjavaslatot, amely lehetővé tenné az 1956-os forradalom utáni megtorlások elkövetőinek felelősségre vonását.

Biszku Béla felelősségre vonását is lehetővé tenné a Fidesz

Emberiesség elleni bűnök miatt felelhetnek az 1956-os forradalom utáni események "megrendelői", ha a parlament elfogadja a Fidesz javaslatát. A párt frakcióvezető-helyettese szerint a felelősségre vonás egy szűk kört, mások mellett Biszku Bélát érintheti. 

Törvénymódosítás után számoltatná el az '56-os bűnösöket Lázár

A büntetőkönyv módosítását fogja javasolni a Fidesz - közölte hétfőn Lázár János frakcióvezető. Mint mondta, olyan irányban módosítanák a Btk.-t, hogy lehetőség nyíljon az 1956-ban elkövetett emberiségellenes bűnök utáni felelősségre vonásra.

Biszku 90: megint elfelejtették Bélát

A Bűn és büntetlenség című film bemutatója, illetve annak politikai és közéleti visszhangja után több mint egy évvel szinte biztossá vált, hogy Biszku Bélát nem fogják felelősségre vonni az '56-os forradalmat követő megtorlásokban játszott vezető szerepéért - ráadásul ez láthatóan senkit sem érdekel. Miért szomorú, hogy az antikommunizmus egyetlen politikai képviselője a szélsőjobb maradt?  

Az FT hasonlóságot talált 1956 és a líbiai események között

Egyes vélemények szerint a magyarországi 1956-hoz hasonlítható a líbiai felkelés és a nyugat tétlensége - írta blogjában a Financial Times vezető szemleírója, aki szerint ugyanakkor a líbiai beavatkozás is komoly dilemmákat vetne fel.

Felfüggesztették az eljárást Biszku Béla ellen

Alkotmánybírósághoz fordult és felfüggesztette Biszku Béla, a Kádár-korszak belügyminisztere elleni büntetőeljárást a Budai Központi Kerületi Bíróság.

Vádat emeltek Biszku Béla ellen az '56-ról szóló nyilatkozata miatt

Vádat emelt az ügyészség Biszku Béla egykori kommunista vezető ellen, amiért a hatóság szerint egy nyilatkozatában jelentéktelennek tüntette fel a kommunista rendszer bűneit.  Az 1956-os forradalom utáni megtorlások idején belügyminiszteri posztot betöltő Biszku szabadlábon védekezik.

Visszadobta a Biszku elleni feljelentést a Legfőbb Ügyészség

Szintén elévülésre hivatkozva törvényesnek nevezte a Legfőbb Ügyészség a Fővárosi Főügyészség korábbi döntését, hogy elutasította azt a feljelentést, amelyet Gellért Ádám jogász tett Biszku Béla korábbi belügyminiszter és társai ellen az 1956 utáni megtorlások miatt. Gellért Ádám blogjában megalapozatlannak, és az érdemi indokolást kerülőnek nevezte a döntést.

"Nagy kihívás", de nem lehetetlen Biszku megvádolása

Egy alkotmánybírósági határozatban és négy 1956-os sortűzperben előkerültek olyan jogi érvek, amelyek alapján vádat lehetne emelni Biszku Béla egykori belügyminiszter ellen. A párhuzam nem egyértelmű, Biszku esetében több kényes kérdést is tisztáznia kéne a vádlónak, ki kellene mutatni például, hogy milyen közvetlen hatása volt az eseményekre. Az [origo]-nak nyilatkozó jogászok szerint a Biszku-ügy bonyolult, de számos érvet fel lehet hozni a vádemelés mellett.

Az 1956-os forradalom áldozataira emlékeztek a Kossuth téren

Félárbócra engedett zászlóval és a Himnusszal emlékeztek délelőtt az 1956-os forradalom áldozataira a Kossuth téren. A nemzeti gyásznap alkalmából délután koszorúzás és gyertyagyújtás is lesz, a Bazilikában pedig eljátsszák Mozart Requiemjét. 

Visszadobta az ügyészség a Biszku elleni egyik feljelentést

Emberölés miatt jelentette fel egy magánszemély Biszku Béla egykori belügyminisztert, az 1956-os forradalom utáni megtorlásban játszott szerepéért, de a Fővárosi Főügyészség elutasította a feljelentést, így nem indul nyomozás. Az ügyészség szerint az 1956 után esetlegesen elkövetett bűncselekmények a hazai jog alapján már elévültek, a nemzetközi szokásjog alapján pedig Biszku nem vonható felelősségre.

Üzent Magyarországnak Obama az 1956-os évforduló alkalmából

Külön üzenetben üdvözölte a magyar népet az 1956-os forradalom 54. évfordulója alkalmából Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke.

Az '56-os forradalomra emlékezik a Google is

Egy középen lyukas magyar zászlóval a címoldalán emlékezik az 1956-os forradalomra az évfordulón a Google, a világ legnépszerűbb keresőoldala.

Eddig ismeretlen 1956-os felvételeket mutat be az MTV

Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharcról eddig még nem látott fotókat mutat be a Magyar Televízió.

Szombaton ingyen nézhetjük meg Sztálin bal fülét

A Magyar Nemzeti Múzeum félmillió forintért vásárolta meg az 1956-ban ledöntött Sztálin-szobor bal fülét, amely így a már kiállított másik szobortöredék, Sztálin jobb kézfeje mellé kerülhetett a gyűjteményben. A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításai október 23-án, szombaton ingyenesen tekinthetők meg.

Retró forradalom

Stílusa, az van, mondanivalója szintén, de nézőket ezzel együtt sem jósolunk a Kolorádó Kidnek. Az elmúlt években ugyanis úgy el voltunk látva '56-os filmekkel - és a többségük olyan ciki volt -, hogy már senki nem kíváncsi egy újabbra. Még akkor sem, ha Vágvölgyi B. András kivárta, míg a téma körül elcsendesül a közélet, és így legalább a napi politikát elkerüli a mozija.

Az 56-os forradalomra emlékeztek Franciaországban

Magyarok és franciák közösen emlékeztek az 1956-os magyar forradalom kitörésére Párizsban.

Kádártól az aranyér sem ment meg

Spiró György jobban mozog a múltban, mint a jövőben. A keserű és cseppet sem vicces Feleségverseny után most élvezetes - bár semmivel sem derűlátóbb - regényt írt a Kádár-kor hajnaláról és egy kisemberről, akit az aranyere sem ment meg a megtorlástól. A Tavaszi tárlat című regénynek egy baja van: rövid. Nem fért bele minden, ami elmondható erről a korról - és amit el kéne már mondani. Kritika.

56-os regényt írt Spiró György

Szeptember közepén jelenik meg Spiró György új regénye Tavaszi tárlat címmel. A könyv egy középkorú gépészmérnök, Fátray Gyula életét követi nyomon 1956 októberétől 1957. szimbolikus május 1-jéig. A főhős a forradalomból aranyérműtétje miatt kimarad, de ez a megtorlástól még nem menti meg. Kafkai hangulatú boszorkányüldözés indul ellene, az ötvenes évek hátborzongató koncepciós pereinek egyike. A Fogság írója a könyv fülszövegében mesélte el, egy 11 éves korában olvasott különös újságcikk adta az ötletet a történethez. A cikk 42 évvel később váratlanul jutott eszébe. "Egy teljes regény cselekménye rémlett fel bennem pillanatok alattt ...

Magyar Nemzet: A rendőrség nyomozást rendelt el Biszku nyilatkozata miatt

Nyomozást rendelt el a BRFK Biszku Béla volt belügyminiszter Duna Tv-nek adott nyilatkozata miatt - írja a Magyar Nemzet csütörtöki száma. Biszkut a kommunista rendszer bűneinek tagadása miatt jelentette fel Szilágyi György jobbikos képviselő.

Feljelentette Biszku Bélát egy jobbikos képviselő

A kommunista rendszer bűneinek tagadása miatt jelentette fel Biszku Béla egykori belügyminsiztert Szilágyi György jobbikos képviselő. A rendszerváltás óta visszavonultan élő Biszku a Duna TV-nek adott interjújában egyebek mellett azt mondta, hogy szerint 1956 nem volt forradalom.

Biszku Béla: 1956 nem forradalom volt

1956 nem forradalom, a rendszer védelme igazságos harc volt - mondta Biszku Béla, az 1956-os megtorlásokat levezénylő egykori belügyminiszter a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában szerdán. A korábbi politikus hárította magától a felelősséget az '56 utáni megtorlásokért. Biszku első alkalommal vállalt nyilvános szereplést azóta, hogy júniusban bemutatták az ő félrevezetésével készült dokumentumfilmet, amelynek bemutatása ellen tiltakozott. Szerinte a film készítői önkényesen kiragadtak részleteket a vele készült interjúból.

Közleményben tiltotta le a róla készült filmet Biszku Béla

Tiltakozó közleményt adott ki a róla készített dokumentumfilm miatt Biszku Béla, az 1956-os megtorlásokat levezénylő egykori belügyminiszter, aki közölte: sosem járult hozzá a vele készített interjúk közzétételéhez. A volt politikus megtévesztésével készített, őt is megszólaltató filmet a rendezők a múlt héten vetítették le, mert állításuk szerint írásos engedélyük volt Biszku Bélától a vetítésre.

"Senkitől nem kérek bocsánatot!" - levetítették a Biszku Béláról szóló dokumentumfilmet

Az 1956-os eseményeket máig ellenforradalomnak tartja, és Nagy Imre kivégzésével is egyetért Biszku Béla, Kádár János 1956 után hatalomba kerülő belügyminisztere, akivel két újságíró készített álnéven interjúkat. A már majdnem 90 éves Biszku nyilatkozatait felhasználó dokumentumfilmet szerda este vetítették le a nyilvánosság előtt. A filmben az egykori politikus végig tagadta, hogy közbenjárt volna a forradalmárok kivégzése érdekében.

Biszku családja tagadja a dokumentumfilm letiltását

Biszku Béla lánya szerint nem tiltották le a Biszku Béláról és az 1956 utáni megtorlásokról készült filmet, csak a bemutató halasztását kérték, amíg megnézik a filmet. A film bemutatását tervező mozi korábban azt közölte: a személyiségi jogi pertől tartva nem mutatja be a filmet, amelyben megszólal az 1989 óta visszavonultan élő Biszku is.

Tiltakozik a Biszku-film letiltása ellen a parlament kulturális bizottsága

Határozati javaslatban tiltakozott a parlament kulturális bizottsága a Biszku Béláról és az 1956 utáni megtorlásokról készült film letiltása ellen. A kormánypárti többségű bizottság meghallgatta a dokumentumfilm készítőit, majd annak kimondását kérte a parlamenttől, hogy személyiségi jogokra hivatkozva nem lehet betiltani a történelmi dokumentumfilmeket. Az ülésen egy MSZP-s képviselő vett részt, aki szerint nem a bizottság dolga Biszku történelmi szerepének megítélése.

Nincs egyedül Biszku Béla, a kommunizmus építője

Nem a vihart kavaró interjújával előkerült Biszku Béla az egyetlen olyan egykori befolyásos kommunista, aki ugyan az elmúlt húsz évben eltűnt a nyilvánosság elől, de ma is él. Kovács István a Rákosi-rendszerben volt vezető, Lázár Györgyöt Kádár hű fegyverhordozójaként tartották számon, Marjai József a gazdaság ura volt a nyolcvanas években - csak néhányan az [origo] által összegyűjtött névsorból. 

Letiltotta a Biszku család az 1956 utáni megtorlásokról szóló filmet

Családja letiltotta az 1956 után belügyminiszterként dolgozó és a forradalom résztvevői elleni megtorlásokban fontos szerepet játszó Biszku Béláról szóló dokumentumfilmet - személyiségi jogaik megsértésére hivatkozva. A film bemutatását tervező mozi a pertől tartva nem mutatja be a filmet, amelyben megszólal az 1989 óta visszavonultan élő Biszku is. A készítők elismerték ugyan, hogy csellel szerezték meg Biszku nyilatkozatát, de azt állítják, az egykori belügyminiszter beleegyezett az interjúba.

Szabadszájú '56

Amióta lehet róla beszélni, valamiért nem megy. Az elmúlt évek '56-os filmjei annyira nyomasztók, hogy rossz őket nézni, kellett már egy olyan is, ami értelmesen, mélyrehatóan, de nem kardjába dőlve meséli el a történetet. Vágvölgyi B. András Kolorádó Kid-je az elmúlt évtized legjobb filmje ebben a témában. Nagy Zsolt a Kolorádó Kid-ben Nem indul olyan jól, mint ahogy később kiforr. Azért sok minden látszik már az első képkockákban, például, hogy szép film lesz, elegáns képi világgal, jó szövegekkel, ritkán használt, izgalmas arcokkal. Nagy Zsolt persze nem tartozik a ritkán használt arcok közé, de a film végére csakk ...

Koszorúk és zászlók, motorosok és politikusok - október 23-a képekben

Nézze meg képeinken, hogyan ünnepelt a főváros és Magyarország 2009 október 23-án! Az ünnepről szóló cikkeinket pedig itt találja.

Orbán: Az ilyen kormányokat eléri a végzet

A Fidesz dolga, hogy legkésőbb öt hónap múlva győzelemre vigye Magyarország ügyét - jelentette ki beszédében Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a párt nagytétényi megemlékezésén. Orbán szerint a nép hamarosan visszaveszi saját sorsát, a visszaélésekért pedig vállalni kell majd a felelősséget. A gyűlésre több ezren mentek el, a környéken dugó alakult ki.

Kalodába zárná Draskovicsot Vona

Ötezren gyűltek össze a Jobbik október 23-i rendezvényén a fővárosi Deák téren, köztük több száz egyenruhás gárdista, akik felsorakoztak a színpadnál. A beszédek előtt nemzeti érzelmű rap szórakoztatta a résztvevőket, a gárdista lányok csokit és vizet osztottak a fáradó gárdistáknak. Morvai Krisztina, a párt európai parlamenti képviselője a haza visszaszerzését tűzte ki célként. Vona Gábor, a Jobbik elnöke pokolfajzatnak nevezte az igazságügyi és rendészeti minisztert, és a benne munkáló dühről beszélt a színpadon.

A papolástól az elvekig - idézetek október 23-áról

Az '56-os forradalom évfordulóján sok párt tart megemlékezéseket, a pártvezetők és a közjogi méltóságok általában a nemzet egységéről, a rendszerváltás fontosságáról szóló beszédeket tart. De vajon megjegyzi-e bárki ezeket a beszédeket? Próbálja ki magát néhány ünnepi beszéddel!

Az őszödi beszédet kárhoztatta ünnepi beszédében Sólyom

Az őszödi beszéd nyílttá tette a morális válságot, amit még tovább erősített, hogy a parlamenti többség bizalmi szavazáson jóváhagyta a hatalom megszerzésének ezt módját - mondta ünnepi beszédében a Műegyetemen Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő szerint nem szabad összemosni, ki hol állt 1956 őszén, mert nincs folytonosság a Kádár-rendszer és a demokrácia közt.

Húszéves a Magyar Köztársaság - fotókiállítás és élő szobrok