2020.01.19.
Sáraregény
címke rss- kapcsolódó címkék:
- könyv
- kritika
- magyar irodalom
- író
- film
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Játékfigura készült a mesteri horror regények írójából, Stephen Kingből
Stephen King, aki valóban számtalan nagyszerű horror és thriller regény szerzője, méltán kiérdemelte a nagyszerű jelzőt. Ezt felismerve végre már nem csupán könyvei, de ő maga is ott ülhet a könyvespolcodon.
Lépjen be a bíróság termébe, ahol nem engedték bántani a feketerigót!
Kevés olyan karrier létezhet a világirodalomban, mint amilyen Harper Lee-é volt: mert tulajdonképpen nincs semmiféle karrier. Egy alkotó számára már az is a legnagyobb vágyálmok közé tartozik, ami az akkor harmincéves nővel történt: 1956-ban barátai egyéves bérének megfelelő összeget ajándékoztak neki, hogy csak az írással foglalkozhasson. Lee a következő évben elkészítette a Ne bántsátok a feketerigót! első változatát, majd sok-sok munka után 1959-ben megjelent a regény.
Erre van a grund, arra meg a gittegylet – Járja be a Pál utcai fiúk helyszíneit!
Molnár Ferenc népszerű regénye az ötödik osztályban kötelező olvasmány. Bár ha belegondolunk, hogy ezeket a kötelezőket mennyire kínlódva olvassák a gyerekek - ha egyáltalán elolvassák -, akkor rájöhetünk, hogy Molnár regénye jóval többet érdemel, mint a muszájból kelletlenkedést. A legismertebb filmek és kötelező olvasmányok helyszíneit bejáró sorozatunk következő részében a Pál utcai fiúk nyomába eredünk.
Oz földjére és Dorothy házába turistaként is beléphetnek Kansasban
A legismertebb filmek és kötelező olvasmányok helyszíneit bejáró sorozatunk következő részében Óz birodalmába kalauzoljuk olvasóinkat. L. Frank Baum meseregényét jó eséllyel mindenki ismeri, és sokan valószínűleg az idén éppen 80 éve, 1939-ben bemutatott filmfeldolgozását is látták. Amerikában inkább a film lett népszerű, jórészt az 1950-es évek televíziós vetítései során, amely azóta is visszaköszön más filmekből és regényekből egyaránt.
Járjon azon az úton, amelyről Kerouac regényében olvashatott!
Jack Kerouac, a beatnemzedék megalapítója 1951 áprilisában, három hét alatt, kávéval és Benzedrinnel feltunningolva írta meg legismertebb művét, az önéletrajzi ihletésű Útont. Az általa kifejlesztett spontán írástechnikával csak írta, ami jött, és ahogy jött. Sok-sok méternyi papírt ragasztott össze csak azért, hogy az írást ne kelljen megszakítani azzal, hogy rendre újabb lapot fűz az írógépbe. Egyesek szerint csak legenda ez a három hetes, már-már eszelős alkotási roham, mert valójában Kerouac évekig dolgozgatott a regényen, és ez a három hét csak a kézirat véglegesítéséről szólt.
Keressék fel a pazar palotákat, amelyek a nagy Gatsby történetét ihlették!
Francis Scott Key Fitzgerald A nagy Gatsby című regénye 1925-ben jelent meg. Máig tartó népszerűségét nemcsak annak köszönheti, hogy bepillantást enged a 20-as évek gazdagjainak fényűző, dekadens és felszínes világába, hanem annak a különös meseszerű történetnek, amely egy modern Don Quijotéról szól. A legismertebb filmek vagy kötelező olvasmányok helyszíneit bejáró sorozatunk következő részében azokat a palotákat és gyönyörű arborétumokkal ölelt kastélyokat mutatjuk meg, amelyek egykor hatással lehettek a főszereplő életvitelének részletgazdag leírására.
A svájci város, amely Thomas Mann varázshegyének köszönheti hírnevét
Thomas Mann A varázshegy című regénye 1924-ben jelent meg. Novellának indult, amelynek alapélménye 1912-ből származik: Mann akkor látogatta meg a svájci Alpokban fekvő davosi szanatóriumban tüdőbeteg feleségét. A betegek sajátos hierarchiája és a külvilággal szembeni viszonyuk azonban még évekig foglalkoztatta a szerzőt, és 1914-től kezdve – az első világháború éveiben megszakítva művét – hét éven keresztül írta Hans Castorp történetét. A kisebb-nagyobb kihagyások és a koncepciónélküliség egy különös és különleges, a bizonytalanságra építő fejlődésregényt eredményezett, a 20. század egyik legfontosabb regényét.
A város, amely nélkül nem létezne Alice Csodaországa
Ha finoman fogalmazunk, az egyik legfurább gyerekkönyv, amit valaha írtak. Ha nem köntörfalazunk, akkor óriási baromság Lewis Carroll Alice Csodaországban (1865) és folytatása az Alice Tükörországban (azaz helyesebben A tükör túloldalán - 1871) című két meseregény. Pedig ez nem igaz, de ha így érzünk, nem velünk van a baj.
5 film, az emberi érzelmek erejéről
Ha egy regényt filmben is feldolgoznak, akkor szerintem már látatlanban mondhatjuk, hogy valószínűleg izgalmas a mondanivalója. Általában könyvpárti vagyok, de előfordul, hogy néhány filmfeldolgozás még jobban sikerül, mint az eredeti, írott mű.