hódoltság

címke rss
Zenta pecsételte meg a magyarországi muszlim uralom végét

Zenta pecsételte meg a magyarországi muszlim uralom végét

Háromszázhuszonegy éve, 1697. szeptember 11-én a délvidéki Zenta melletti síkon zajlott le a Magyar Királyság felszabadítására indított visszafoglaló háborúk - és a 17. század - egyik legvéresebb csatája. A Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt álló egyesített keresztény hadak megsemmisítő vereséget mértek II. Musztafa szultán oszmán seregére, mindörökre szétfoszlatva a Porta reményét az előző évszázadban meghódított Magyarország, az „iszlám örök birtokának” visszafoglalására.

Tudja-e, hol van a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képe?

Tudomány2018.09.05, 22:54

Méretei ugyanúgy impozánsak, mint az oltárképet befogadó bazilika méretei. A kép a reneszánsz egyik leghíresebb itáliai mestere, Tiziano Mária mennybevitele című festményének az eredetivel mindenben megegyező, ám kinagyított másolata. A világ legnagyobb egyetlen vászonra festett képe egyike kiemelkedő különlegessége hazai legjeinknek.

Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait

Tudomány2018.08.27, 12:13

Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, hogy a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel és modern technológiával választ adjon ezekre a kérdésekre.

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a híres Szépasszony-völgyet?

Tudomány2018.06.27, 17:33

Egerben húzódik a messze földön híres és összefüggő boros pincesorokkal teli Szépasszony-völgy. Hogy ki is lehetett az a bizonyos névadó szépasszony, arról több elképzelés, legenda is kering.

Megmutatjuk, milyen lehetett Szulejmán szigetvári síremléke

Tudomány2018.05.28, 16:05

Elkészültek a szultáni sírkomplexum háromdimenziós rekonstrukciójának alapjai, amelyen élvezhetően látható nemcsak Szulejmán türbéje, hanem a síremlék mellett állt dzsámi, és a tavaly feltárt derviskolostor is. A szultáni síremléket megtalált kutatócsoport idén nyáron tovább folytatja az ásatásokat, a korabeli leírások nyomán kaszárnyát, vendégházat, boltokat, és az egykori oszmán erőd bástyáit igyekeznek beazonosítani.

Tudja-e, hol olvasható az első fennmaradt magyar szitkozódás?

Tudomány2018.05.25, 16:56

A magyarokról régóta úgy tartják, hogy igen gazdag káromkodós szókinccsel rendelkező nemzet, akik ráadásul még kitűnően cifrázzák is a szitkozódásokat. A történeti források szerint eleink is roppant kreatívak voltak a káromkodások szókincsének fejlesztésében. Az első fennmaradt magyar szitok az 1479-es Dubnici-krónikában olvasható.

Tudja-e, melyik Magyarország harmadik legértékesebb ereklyéje?

Tudomány2018.05.21, 09:54

Magyarországnak három kiemelkedő nemzeti ereklyéje van, a Szent Korona, a Szent Jobb, valamint a harmadik, Szent László hermája, amelyet Győrött, a Rába és a Duna összefolyásánál fekvő hordalékkúpon, a Káptalandombon álló Nagyboldogasszony-székesegyházban őriznek. Győr az egyetlen város Magyarországon, ahol mindhárom ereklye megfordult.

A lánglelkű pápa nélkül nem verték volna ki a muszlim hódítókat

Tudomány2018.05.18, 13:26

Négyszázhét éve született Benedetto Odescalchi herceg, aki a 17. század legjelentősebb egyházfejedelmeként pénzt és energiát nem sajnálva, intenzív diplomáciai munkával hozta tető alá azt a keresztény szövetséget, amely véres harcok árán kiverte az oszmán hódítókat a Magyar Királyság területéről. A másfél évszázados hódoltság felszámolásában hervadhatatlan érdemeket szerzett XI. Ince pápát ezért a tettéért méltán illették a „Magyarország megmentője" címmel.

Tudja-e, melyik az Oszmán Birodalom legészakabbi minaretje?

Tudomány2018.04.17, 17:54

A nagy múltú észak-magyarországi település, a magyar történelemben többször is oly fontos szerepet játszott Eger belvárosában a Knézich Károly utca 1. szám alatt áll a török hódoltság idejéből fennmaradt Kethuda minaret, amely az Oszmán Birodalom idején az iszlám legészakabbi jelképe lett.

Tudja-e, mi köze az apátsági sörnek Magyarország legöregebb tölgyéhez?

Tudomány2018.03.26, 19:32

A Bakony erdejében, vadregényes hegyvidéki környezetben, 400 méter magasan fekszik a hazánkban III. Béla királyunk alapította ciszterci rend egy kolostora. A nagy múltú apátsághoz két érdekes hazai unikum is fűződik.

Történelmünk szenzációs relikviája bukkant fel egy kölni aukción

Tudomány2018.03.12, 18:57

Igen jelentős történelmi dokumentum bukkant fel egy németországi akción. A 17. század híres olasz hadmérnöke, Leandro Anguissola kalapács alá kerülő egyik térképe Szigetvár múltjának rendkívül fontos lenyomata. A becses relikviát 45 ezer eurós kikiáltási áron találhatjuk meg a Venator & Hanstein aktuális katalógusában.

Tudja-e, hol van hazánk legmagasabb és legmélyebb települése?

Tudomány2018.02.13, 08:50

A Kárpátok ívén belül elhelyezkedő Pannon-medencét sajátos földtani viszonyainak köszönhetően többnyire csak kevésbé jelentős szintkülönbségek jellemzik. A tengerszinthez képest legnagyobb differencia a Nagyalföld és az Északi-középhegység egyes pontjai között mérhető. A geográfiai sajátosságok mindig is komoly szerepet játszottak a településszerkezet kialakulásában.

Tudja-e, mi köze a kettős vak vizsgálatnak a termálvízhez?

Tudomány2018.02.05, 18:42

A kettős vak balneoterápiás klinikai vizsgálatot először Magyarországon végezték el Bálint Géza professzor vezetésével. Még az 1970-es években az ő fejéből pattant ki az az ötlet, hogy ezt a módszert alkalmazzák a termálvizek gyógyhatásának ellenőrzéséhez, amit tőle vettek át nemzetközi szinten is.

Tudja-e, hogy melyik dunántúli kisvárosban koronáztak magyar királyt?

Tudomány2018.02.01, 18:34

A magyar történelemben három olyan koronázó városunk is volt, ahol rendszeresen, vagy legalább néhány alkalommal az uralkodói fejekre került Szent István koronája. Szükség törvényt bont – tartja a régi közmondás, és ez a bölcsesség nem csak a hétköznapi eseményekre, hanem időnként még a királyok megkoronázására is igaznak bizonyult.

Tudja-e, miért építettek Szentháromság-szobrot a Mátyás-templom elé?

Tudomány2017.12.12, 14:11

A budai várban álló Nagyboldogaszony, vagy ismertebb nevén a Mátyás-templom előtt található Szentháromság-szobor a rettegett fekete halál, a török kiűzése utáni években fejét felütött és egymást követő pestisjárványok fogadalmi emléke.

Még sehol sem voltak az oszmánok, amikor már állt Eger ősi vára

Tudomány2017.11.15, 19:01

Nem csupán a műemléki épületegyüttes jelentőségéhez méltó helyreállítását készítették elő, de fontos tudományos eredményekkel is szolgáltak az egri vár területén az elmúlt két évben, a Modern Városok Programja keretében elvégzett próba- és megelőző feltárások, amelyek során Árpád-kori épületmaradványok is előkerültek.

Beletört Ahmed pasa foga a „rozzant egri akolba”

Tudomány2017.09.16, 14:20

Négyszázhatvanöt éve, 1552. szeptember 15-én záródott be a teljes török ostromgyűrű Eger vára körül. Az egyesült török hadak fővezére, az 1552-es hadjárat addigi sikereitől elbizakodottá vált Kara Ahmed pasa, teljhatalmú szerdár azt üzente Szulejmán szultánnak Konstantinápolyba, hogy a hadjárat utolsó célpontja, Eger nem egyéb egy rozzant akolnál, amelyben gyáva, hitetlen birkák lapulnak. A „gyáva birkák", Eger halálra szánt hős védői, Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt azonban keserű leckét adtak a biztos győzelem tudatától felfuvalkodott pasának.

Dervisek segíthették győzelemre Szulejmán seregét

Tudomány2017.09.07, 23:40

A legenda szerint egy muzulmán szúfi testvériség, a halveti dervisek készítették fel a szultán harcosait a döntő rohamra Szigetvárnál, 1566. szeptember elején. Kolostoruk teljes feltárását most kezdte meg a Szulejmán-kutatócsoport a város melletti turbéki szőlőhegyen, a szultán sírkomplexumának területén. Annyit bizonyosan lehet tudni, hogy a szultánt számos vallási vezető és dervisek sokasága kísérte.

Emlékhely lesz Szulejmán szultán szigetvári türbéje

Tudomány2017.07.10, 22:04

Hamarosan még részletesebb vizsgálatokkal folytatja az ásatásokat a szigetvári-turbéki lelőhelyen a Szulejmán-kutatócsoport. Egy a napokban megjelent kormányhatározat csaknem 145 millió forintos forrást biztosít a nemzetközi jelentőségű sírkomplexum teljes körű feltárására és védelmére. A közeljövő terveiről a kutatócsoport egyik vezetője, Pap Norbert professzor exkluzívan nyilatkozott az Origónak.

Tudja-e, honnan ered a „saját malmára hajtja a vizet” szólásunk?

Tudomány2017.05.16, 20:28

Magyarországon a gőz, majd villanygépek kora előtt, évszázadokon át sok ezer vízimalom működött. A malmoknak nagyon fontos szerepük volt, hiszen ezekben őrölték az életet adó kenyér alapanyagát, a gabonát, lisztté. A malmokat hajtó folyóvizet a nagyhatalmú földesurak azonban gyakran elterelték, mit sem törődve hoppon maradt szomszédaikkal.

Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel

Tudomány2017.05.04, 23:46

Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.

Tudja-e, hogy mi is az a radai rosseb?

Tudomány2017.04.07, 16:19

A Zala megyében fekvő kis falu, Nagyrada gyönyörű környezetben fekszik, a Kis-Balatonnal és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal határos. Több emlékmű is található a községben, de talán mégis a „radai rosseb" szólásmondásról ismert leginkább a település neve. A „radai rosseb egye meg" és a „radai rosseb rágja szét" káromló kifejezést főleg Somogyban használták.

Tudja, hogy miért szerették a törökök a fürdőket?

Tudomány2017.02.23, 22:00

Napra pontosan tizenöt évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán hadai kardcsapás nélkül megszállták Budát. Az ezt megelőző másfél évtizedben, a kettős királyválasztás korszakában, amikor Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd is saját magát tekintette Magyarország törvényes királyának, a törökök még nem rendezkedtek be az országban.1541 után mindez megváltozott, és az ország jelentős része az Oszmán Birodalom fennhatósága alá került.

A szigeti veszedelem nagy tanulsága: váltsa fel békejobb a kardcsörtetést

Tudomány2016.09.10, 08:56

A Nemzetközi Zrínyi Emlékév szeptember hatodikán elkezdődött rendezvénysorozata határokon túlmutató diplomáciai és tudományos eseménnyé nőtte ki magát. Négyszázötven éve, 1566. szeptember 7-én Gróf Zrínyi Miklós horvát bán és dunántúli főkapitány, valamint magyar, horvát és szerb vitézei olyan példáját adták az önfeláldozó hazafiságnak, amelynek napjainkban különösen aktuálisak a tanulságai. Zrínyi legendás kirohanásának napján a török táborban elhunyt Szulejmán szultán, akinek sírhelyét nemrég találták meg Szigetvár határában.

Lehanyatlott a lófarkas félhold Buda ormáról

Tudomány2016.09.02, 19:08

Háromszázharminc éve, 1686. szeptember 2-án délután három óra körül a Budát ostromló keresztény haderőnek sikerült betörnie a vár területére, a mai Bécsi kapu környékén. Öldöklő kézitusa kezdődött, amelyben janicsárjai élén a helyszínre siető utolsó budai beglerbég, az ekkor már hetvenéves Abdi Abdurrahmán pasa is elesett. Pontosan 145 évvel és négy nappal azután, hogy 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán megszállta Budát, végleg lehanyatlott a félhold a magyar királyok székhelyének tornyairól.

Győzelem szülte a megalázó békét

Tudomány2016.08.02, 00:38

A háromszázötvenkét éve, 1664. augusztus 1-jén lezajlott szentgotthárdi ütközet politikai következményei komoly fordulópontot jelentettek a hódoltságkori Magyarország történetében. Az 1526-os mohácsi és az 1596-ban Mezőkeresztesnél lezajlott ütközetek mellett ez volt a harmadik olyan csata a hódoltság addigi történetében, ahol jelentős létszámú oszmán és keresztény hadak ütköztek meg egymással, ráadásul Szentgotthárd alatt Raimundo Montecuccoli gróf vezényletével a keresztény sereg aratott fényes győzelmet a törökök felett.

Kincsvadászok Szulejmán szigetvári temetkezési helyén

Tudomány2016.06.16, 18:45

2013 szeptemberében bejelentették, hogy a Fodor Pál és Pap Norbert professzorok vezette nemzetközi kutatócsoport Szigetvár határában egy addig ismeretlen oszmán kori település nyomaira bukkant. Már akkor valószínű volt, hogy a hódoltság idejéből származó települést az Oszmán Birodalom egyik leghíresebb uralkodója, Szulejmán szultán emlékének ápolására építették, aki 1566 szeptemberében a Szigetvár alatti táborban hunyt el. A legújabb eredmények is azt bizonyítják, hogy Szulejmán szigetvári temetkezési helyét találták meg a kutatók.

Lehanyatlik a félhold: mohácsi tragédia török módra

Tudomány2016.05.11, 22:30

Az 1526-os mohácsi vereség – amelyre mindmáig úgy tekintünk, mint a középkori magyar királyságot sírba taszító csatavesztésre – kitörölhetetlen nemzeti tragédiaként él a történelmi emlékezetben. Volt azonban egy kevesebbet emlegetett második Mohács is, ahol a „szerencse mezején” – ahogy a szulejmáni győzelem után a törökök hívták – a történelem fintoraként egy másik Szulejmán, IV. Mehmed szultán nagyvezíre szenvedett megsemmisítő vereséget  az egyesített keresztény hadaktól. 

Elfüggönyözött kocsiba rejtették a halott Szulejmánt

Tudomány2016.05.06, 21:08

1566. szeptember 7-én hajnalban, 73 éves korában az ostromlott Szigetvár alatti táborban elhunyt Szulejmán szultán, az Oszmán Birodalom feje, és az iszlám kalifája. A padisah halála sohasem jöhetett volna rosszabbkor az ostromló török sereg vezérkarának; Szokollu Mehmed nagyvezír nem szerette volna, hogy az uralkodó halálhírére pont a falak ellen tervezett végső roham előtt bomoljon fel serege fegyelme. A szultán Szigetvár alatti temetkezési helyével kapcsolatos feltáró munka régészeti világszenzáció lett.

Tragikus béke, ami három részre szakította az országot

Tudomány2016.02.24, 22:42

A nemzeti emlékezet hajlamos az 1526-os mohácsi csatavesztéshez kötni a Magyar Királyság ezt követő tragikus másfél évszázadát. Valójában a valódi tragédia a Mohácsot követő, széthúzással, tehetetlenséggel és kicsinyes intrikákkal terhelt másfél évtizedben gyökerezik. Az ország egységét megvalósítani hivatott, 478 évvel ezelőtt, 1538. február 24-én megkötött nagyváradi béke következménye éppen az ország három részre szakadása volt.

Előző
  • 1
Következő