Szent László
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Árpád-ház
- Szent István
- Honfoglalás
- államalapítás
- középkor
1095. július 29-én hunyt el Szent László király
Amikor 1040 körül az apjának menedéket adó Lengyelországban világra jött, Géza nevű bátyja után másodikként, aligha lehetett sejteni, hogy lovagkirályi eszménykép és szent válik belőle: nemcsak hivatalos kultusz tárgya, hanem népmondák hőse is lett, Hunyadi Mátyásig a legnépszerűbb magyar uralkodónk volt. - írja Szabados György PhD, a Magyarságkutató Intézetmunkatársa,a László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Fantasztikus eredményt hozott Szent László és III. Béla maradványainak genetikai azonosítása
Több évtizedes vita végére kerülhet végre pont: modern módszerekkel azonosították több Árpád-házi uralkodó földi maradványait. A Szegedi Tudományegyetem kutatói csontmaradványokat vizsgáltak és a DNS-minták segítségével értek el kézzelfogható eredményeket. Ezzel olyan biztos kiindulópontokat fedeztek fel, amelyeket módszeresen be lehet majd építeni a magyar történeti kutatásokba is. A téma kapcsán nemzetközi publikációkat is jegyző szakemberekből álló csapat többek között Szent László, III. Béla, Mátyás király és András magyar királyi herceg pontos temetkezési helyével és szokásaival, illetve letűnt uralkodóink arcvonásaival kapcsollatban ...
- címkék:
- Antiókhiai Anna
- Neparáczki Endre
- Hunyadi Mátyás
- Könyves Kálmán
- Nagy Lajos
- Károly Róbert
- Szent László
- Szapolyai János
- Luxemburgi Zsigmond
- Corvin János
- III. Béla magyar király
- Székesfehérvár
- Győr
- Nagyvárad
- Anjou-ház
- DNS
- Árpád-ház
- Honfoglalás
- koponya
- András nap
- árpád-házi királyok
- arcrekonstrukció
- archeogenetika
- herma
- Jagelló-dinasztia
- osszárium
- Szegedi Tudományegyetem
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »
1031. szeptember 2-án hunyt el Imre herceg
Imre herceg 1031. szeptember 2-án halt meg, miután vadászat közben egy vadkan megsebezte, valószínűleg a bihari Igfon-erdőben. Itt épült fel a 11. és a 12. század fordulóján a Szent Imre-apátság a herceg szentté avatása után. Holttestét az akkor még épülő fehérvári bazilikában helyezték el. Halálakor és halála után sok csodás esemény történt a legenda szerint, az egyik ilyen Szent Euszébioszhoz kötődik. VII. Gergely pápa Szent László király uralkodása idején, 1083. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szentté Imre herceget. Ünnepe november 5-ére került.
Hét magyar hős sorsfordító tette, melyek meghatározzák Magyarország történelmét
Augusztus 20-án, az államalapítás ünnepén Magyarország történelmére emlékezünk és azokra a hősökre, akik sorsfordító tetteikkel megváltoztatták a magyar történelmet.
Hősök útja – Hét döntés, amely megváltoztatta a magyar történelmet
Augusztus 20-a, az államalapítás ünnepe mindig jó alkalmat kínál a visszatekintésre. Az ezeréves magyar történelmet megannyi viharos, véres, de fényes és dicsőséges esemény is kíséri amelyeknek közös jellemzője, hogy mindig tetten érhető bennük az egyéni hősiesség és áldozatvállalás. De kik is voltak a hősök, és mi számít hőstettnek? Vajon ma is ugyanazt jelentik ezek a szavak, mint évszázadokkal korábban? A hősök különleges emberek voltak, vagy olyanok, akik mertek dönteni, és minden körülmények között vállalták döntésük következményeit? Nemzeti ünnepünk alkalmából a Hadtörténeti Múzeum és a Magyar Honvédség hagyományőrzői a budaváári ...
- címkék:
- Dobó István
- Szent István
- Hunyadi János
- Szent László
- Kászonyi Dániel
- Muhr Ottmár ezredes
- Duska László
- Árpád-ház
- magyar történelem
- második világháború
- első világháború
- Don-kanyar
- Eger ostroma
- 2. magyar hadsereg
- Anjou-kor
- hódoltság
- nándorfehérvári diadal
- történelmi emlékezet
- Regnum Marianum
- 1848-as forradalom és szabadságharc
- Címkefelhő »
Abasár feltárása tovább folytatódik
Végéhez közeledik az a kutatás, melynek célja, hogy kiderítse mi található Abasáron az úgynevezett „lila-ház" alatt, ahol az 1950-es években Dér József házépítés közben megtalálni vélte Aba Sámuel sírját - tájékoztat a feltárásról a Magyarságkutató Intézet honlapján Makoldi Miklós feltárásvezető régész,a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpont igazgatója.
- címkék:
- I. István
- Szent István
- Szent László
- I. András
- Géza fejedelem
- Imre herceg
- Vazul
- III. Henrik német-római császár
- I. Béla
- Abasár
- Árpád-ház
- kereszténység
- Bizánci Birodalom
- Aba Sámuel
- bencések
- Magyar Fejedelemség
- Német-római Császárság
- Bizánc
- ménfői csata
- Német-Római Birodalom
- abasári kolostor
- Magyarságkutató Intézet
- Címkefelhő »
A magyar király, aki hétévesen egész életére elvesztette a látását
Nyolcszáznyolcvan éve, 1141. február 13-án halt meg II. (Vak) Béla Árpád-házi magyar király. A hétévesen megvakított uralkodó a kormányzásban és szinte minden döntésében feleségére, a határozott és erős akaratú Ilonára támaszkodott. Vélhetőleg az ő bíztatására hívta össze még 1131-ben az aradi országgyűlést, ahol véres bosszút állt azokon, akiket bűnösnek vélt megvakításában. A krónika szerint a királyné által feltüzelt nép 68 főurat gyilkolt le, birtokukat pedig elkobozták. Béla a véres leszámolások után azonban sikeres bel- és külpolitikába kezdett.
Hétszázhúsz éve halt ki az Árpád-ház
A sokra hivatott III. András király, aki lerakta a magyar történelem 14. századi aranykorához vezető modern rendi társadalom alapjait, 1301. január 14-én, 36 éves korában váratlanul meghalt. III. András halálával a Magyar Királyságot erős európai nagyhatalommá tett Árpád-ház csaknem 450 évig fennálló uralma is véget ért. A középkori magyar történelem legjelentősebb uralkodócsaládjának nevéhez fűződik a honfoglalás, és a magyar államiság megteremtése. Az Árpád-dinasztia idején Magyarország félnomád törzsszövetségből a korabeli Európa egyik legerősebb és legbefolyásosabb állama lett, amelynek súlyát jól szemlélteti, hogy az összes eurrópai ...
- címkék:
- Könyves Kálmán
- Szent István
- Anonymus
- Szent László
- IV. Béla
- III. András
- III. Béla
- Orseolo Péter
- Árpád-ház
- Honfoglalás
- Dinasztia
- Árpád nagyfejedelem
- államalapítás
- tatárjárás
- Árpád-ház kihalása
- árpád-házi királyok
- primogenitúra
- magyar törzsszövetség
- Géza nagyfejedelem
- Koppány lázadása
- szeniorátus
- magyar középkor
- Címkefelhő »
A lovagkirály avatta szentté államalapító elődjét, Istvánt
1083. augusztus 20-án I. (Szent) László magyar király, VII. Gergely pápa engedélyével váratlan fordulatokban is bővelkedő hosszas előkészületek után, a főpapok és az udvari méltóságok jelenlétében, személyesen helyezte a székesfehérvári bazilika oltárára azt az ezüstládát, amely az államalapító király, István ereklyéit rejtette. A korabeli egyházi szokásjog szerint e ceremóniával Istvánt a keresztény egyház szentjévé avatták. Az államalapító szent király máig tartó kultusza azonban csak egy évszázaddal később, a 12. század végétől vált általánossá. Húsz éve, 2000. augusztus 20-án I. Bertalan konstantinápolyi pátriárka bejelentette, ...
A hegy is kettéhasadt a szent király imájától
Kilencszázhuszonöt éve, 1095. július 29-én halt meg I. László Árpád-házi király. Az 1192-ben szentté avatott László alatt élte első fénykorát a középkori magyar királyság.