Martinuzzi György
címke rss- kapcsolódó címkék:
- hódoltság
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- Szapolyai János
- Szulejmán szultán
Ez volt a legutolsó királytemetés Székesfehérváron
1540. szeptember 15-én utoljára gyűlt össze királytemetésre az udvartartás a magyar uralkodók ősi koronázó templomában, a székesfehérvári Nagyboldogasszony-bazilikában. I. János temetésével nemcsak az utolsó nemzeti király szállt sírba, hanem a középkori Magyar Királyság is. A temetési szertartásra összegyűlt főurak, püspökök és nemesek aligha sejthették, hogy alig három évvel később fosztogató török katonák lármája fogja felverni a főhajó csendjét, akik rávetik magukat a királysírokra, megszentségtelenítve és szanaszét szórva a meghalt uralkodók földi maradványait.
- címkék:
- Szapolyai János
- II. Ulászló
- II. Lajos magyar király
- Habsburg Ferdinánd
- Martinuzzi György
- Szulejmán szultán
- János Zsigmond király
- Jagelló-dinasztia
- váradi béke
- Szent Korona
- Székesfehérvár
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- mohácsi csata
- Erdély
- hódoltság
- Dózsa parasztfelkelése
- koronázó bazilika
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Szondi György és serege a végsőkig harcolt a hazáért és a kereszténységért
1552. július 9-én a több napig tartó intenzív ágyúzás miatt összeomlott drégelyi vár romjai között az életben maradt védők, kapitányuk, Szondi György vezényletével a végső összecsapásra készültek. Hadim Ali budai pasa több mint tízezer muszlim harcosból álló seregével szemben Szondi várkapitány és alig hatvan embere esély nélkül vette fel a harcot. Pedig a pasa kétszer is szabad elvonulást ígért; ám a hős várkapitány és életben maradt vitézei megfogadták, hogy mindhalálig védeni fogják a rájuk bízott erősséget. Esküjüket megtartva, a július 9-i végső nagy rohamban utolsó leheletükig küzdve valamennyien elestek. Hadim Alit annyira meegindította ...
Őrült félelem lett úrrá a törökökön az egri asszonyok látványától
A mohácsi csata utáni évtizedekben sokáig úgy tűnt, nincs olyan erő, amely feltartóztathatná az Oszmán Birodalom egyre jelentősebb térfoglalását a Magyar Királyság 1541-től három részre szakadt területein. Szulejmán, a török vazallussá tett Erdély 1551-ben történt és a porta számára teljesen váratlan „kiugrása" miatti dühében 1552-ben büntetőhadjáratot indított Magyarország ellen. A hadjárat egyik legfontosabb célja a Felvidék, valamint „Tündérország", vagyis az Erdély közötti összeköttetést biztosító stratégiai jelentőségű erősség, Eger elfoglalása volt.
- címkék:
- I. Ferdinánd
- Kara Ahmed pasa
- János Zsigmond király
- Dobó István
- Szapolyai János
- Mekcsey István
- Martinuzzi György
- Szulejmán szultán
- budai vilajet
- nyírbátori béke
- egri asszonyok
- Eger
- ostrom
- krónika
- Oszmán Birodalom
- Magyar Királyság
- Eger ostroma
- Erdély
- hódoltság
- nagyváradi béke
- janicsárok
- Címkefelhő »
Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel
Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.
Tragikus béke, ami három részre szakította az országot
A nemzeti emlékezet hajlamos az 1526-os mohácsi csatavesztéshez kötni a Magyar Királyság ezt követő tragikus másfél évszázadát. Valójában a valódi tragédia a Mohácsot követő, széthúzással, tehetetlenséggel és kicsinyes intrikákkal terhelt másfél évtizedben gyökerezik. Az ország egységét megvalósítani hivatott, 478 évvel ezelőtt, 1538. február 24-én megkötött nagyváradi béke következménye éppen az ország három részre szakadása volt.
- 1