hadjárat

címke rss
Egy fa, amelyért az ember szembeszállt az istenekkel

Egy fa, amelyért az ember szembeszállt az istenekkel

Talán nincs még egy olyan fafajta a világon, amelynek olyan különleges, évezredeken átívelő kulturális jelentősége lenne, mint a cédrusnak, különösen pedig a libanoni változatának. Ebből eredeztethető gazdasági jelentősége is. A libanoni cédrus volt az, amelyet felhasználva az ókor legnagyobb uralkodói temetkeztek, a közel-keleti államok legmívesebb épületeiket emelték belőle, egész térségek gazdasági alapját jelentette, és amely – a mitológiai történet mai olvasata szerint – elsőként esett áldozatául az ember ökológiai önzőségének. A történet később szinte észrevétlenül vált valóssággá. Álljon bár a libanoni cédrus egy ország zászllajának ...

Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme

Tudomány2018.10.20, 19:19

A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.

Hogyan finanszírozták a keresztes hadjáratokat?

Gazdaság2018.10.13, 14:21

Az első keresztes hadjárat során – 1095-ban – több tízezren indultak el a Szentföldre. A kezdeményezésnek a vallási mellett politikai és gazdasági okai is voltak. Ezek közül az egyik legfontosabb a bizánci hadsereg veresége volt 1071-ben a manzikerti csatában, a mai Törökország keleti részében, ahol a szeldzsukok győzték le őket. Bizánc elveszítette fennhatóságát Szíria északi része és Kis-Ázsia fölött, de a keresztény Európa már ezt megelőzően is engedett át fontos területeket a muzulmánoknak. A nyolcadik században Észak-Afrika, Palesztina, Szíria és Spanyolország jelentős része muszlim fennhatóság alá került. Bizánc irányítását 10085-ben ...

Ritka növényből erjesztett bor végezhetett Nagy Sándorral

Tudomány2018.05.29, 21:06

Igen fiatalon, 32 évesen halt meg időszámításunk előtt 323-ban Nagy Sándor, a híres világhódító makedón hadvezér-király. Korai és váratlan halálát már megpróbálták sokan, sokféleképpen megmagyarázni. Az elmúlt több mint kétezer év alatt terítékre került már a tífusz, a malária, sőt, a túlzott alkoholfogyasztás is, ám a legfrissebb eredmények szerint úgy tűnik, hogy mérgezett bor végzett az ókori történelem egyik legnagyobb alakjával.

Éjjel kezdődik Rakka utolsó ostroma

Nagyvilág2017.10.08, 17:06

Vasárnap éjjel kezdődik meg Rakka utolsó ostroma- jelentette be a Szíriai Demorkatikus Erők (SDF) szárazföldi parancsnoka.

Válaszlépést tesz Ankara, ha a rakkai hadművelet fenyegetést jelent

Nagyvilág2017.06.06, 14:27

Ha a rakkai hadművelet vagy más konfliktus Törökország biztonságának a fenyegetését jelenti, akkor Ankara azonnal megteszi majd a szükséges válaszlépést - jelentette ki Binali Yildirim török miniszterelnök.

Megkezdték Rakka visszafoglalását

Nagyvilág2017.06.06, 12:35

Az arab-kurd Szíriai Demokratikus Erők (SDF) szervezet megkezdte hadműveletét Rakka visszafoglalására az Iszlám Állam dzsihadista szervezettől.

Mindent megváltoztatott a 17. század világháborúja

Tudomány2017.05.26, 12:59

1618. május 23-án a protestáns cseh rendek képviselői a prágai Hradzsinban lezajlott heves vita hevében, a várkastély ablakából kihajították a császár követeit, Vilém Slavata főbírót, valamint Jaroslav Martinic várgrófot és titkárát, Fabriciust. A történelemi köztudatba prágai defenesztrációként bevonult esemény a huszadik század világégései előtti legnagyobb európai háborús konfliktushoz vezetett.

Tudja-e, honnan ered a „saját malmára hajtja a vizet” szólásunk?

Tudomány2017.05.16, 20:28

Magyarországon a gőz, majd villanygépek kora előtt, évszázadokon át sok ezer vízimalom működött. A malmoknak nagyon fontos szerepük volt, hiszen ezekben őrölték az életet adó kenyér alapanyagát, a gabonát, lisztté. A malmokat hajtó folyóvizet a nagyhatalmú földesurak azonban gyakran elterelték, mit sem törődve hoppon maradt szomszédaikkal.

Tudja-e, hogy mi is az a radai rosseb?

Tudomány2017.04.07, 16:19

A Zala megyében fekvő kis falu, Nagyrada gyönyörű környezetben fekszik, a Kis-Balatonnal és a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal határos. Több emlékmű is található a községben, de talán mégis a „radai rosseb" szólásmondásról ismert leginkább a település neve. A „radai rosseb egye meg" és a „radai rosseb rágja szét" káromló kifejezést főleg Somogyban használták.

Előző
Következő