Magyar Királyság

címke rss
565 éve halt meg a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János

565 éve halt meg a legendás törökverő hadvezér, Hunyadi János

A magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére, Hunyadi János, alacsony sorból küzdötte fel magát az ország legbefolyásosabb főurává, és leggazdagabb birtokosává. Birtokainak jövedelmét teljes egészében a délről fenyegető oszmán hódítás megtörésére, és a balkáni török uralom felszámolására fordította. Csak az 1440-es évek végén ébredt rá, hogy a Magyar Királyság ereje egymagában nem elegendő a hódító iszlám feltartóztatására, és mivel Európa tétlen közömbösséggel szemlélte a török fenyegetést, minden erejét az ország határainak megvédésére koncentrálta. A török történelem legnagyobb hódítója, II. Mehmed szultán méltó ellenfélre akaddt ...

A drámai hazaszeretet feledésbe merült emléke: Szabács védelme

Tudomány2021.07.07, 21:37

Szabács védelme nemcsak a 16. század oszmánellenes harcainak, hanem a magyar történelemnek is az egyik leghősiesebb epizódja. A kereken ötszáz éve, 1521. július 7-én véget ért ostromban Logodi Simon bán és Torma András várkapitány, valamint végvári vitézeik az utolsó leheletükig küzdve tartották a rájuk bízott erősséget Szulejmán szultán nyomasztó túlerőben lévő seregével szemben. A védők közül senki sem volt hajlandó letenni a fegyvert a muszlim hódítók előtt, Logodi és Torma kapitányok, valamint ötszáz vitézük hősies harcban az életüket áldozták a hazáért. Amíg Drégely 1552-es ostroma, illetve Szondi György várkapitány és vitézeinnek ...

500 éve halt meg a magyar bíboros, aki majdnem pápa lett

Tudomány2021.06.16, 22:45

Ötszáz éve, 1521. június 15-én halt meg Bakócz Tamás bíboros, esztergomi érsek,  akit csak egyetlen szavazási forduló választott el attól, hogy pápa legyen. A jobbágyi sorból magát Mátyás király bizalmas tanácsadójává, esztergomi érsekké és az ország leggazdagabb főurává felküzdött főpapot az esztergomi bazilika róla elnevezett reneszánsz stílusú kápolnájában temették el.

Miért nem maradtak fenn a székesfehérvári királysírok?

Tudomány2021.01.27, 22:42

Corvin János horvátországi sírjának feltárása reményt ad arra, hogy archeogenetikai módszerekkel azonosíthatóvá váljanak Hunyadi Mátyás földi maradványai – áll a Magyarságkutató Intézet minap megjelent közleményében. A hír ismét reflektorfénybe helyezheti az egykori székesfehérvári koronázó bazilika romkertjében fekvő osszáriumot, amelyben az Árpád-ház, illetve az azt követő magyar királyok és királynék csontmaradványai nyugszanak. A középkori Magyar Királyság uralkodói közül tizenöt koronás főt, köztük a magyar történelem olyan nagyságait, mint Szent Istvánt, Anjou Károly Róbertet, Nagy Lajost, vagy Hunyadi Mátyást temették a székeesfehérvári ...

A különc Habsburg, aki többre tartotta az alkimistákat az államügyeknél

Tudomány2021.01.20, 22:56

A nagy múltú Habsburg-dinasztia ugyan nem nélkülözte a különc szokásokkal rendelkező uralkodókat, ám a furcsa kedvteléseiről és erős okkultista hajlamairól híressé vált Rudolf párját ritkítja a család történetében. Az élete alkonyán egyértelműen az őrület jegyeit mutató uralkodót sokkal jobban izgatták az alkímia, az aranycsinálás rejtelmei, valamint az asztrológia és az okkult tanok, mint az államügyek. II. Rudolf prágai udvarát a kor híres tudósai és művészei mellett szélhámos szerencselovagok egész hada lepte el, a gyors meggazdagodás reményében. Mivel a különc uralkodó közügyek iránt érzett utálata már-már széteséssel fenyegettee ...

Két rejtélyes helyszínt találtak a mohácsi csatatéren

Tudomány2020.09.03, 23:07

A mohácsi síkon 1526. augusztus 29.-én II. Lajos magyar király keresztény hadai, valamint Szulejmán szultán, az iszlám világ kalifájának muzulmán serege között lezajlott világtörténelmi jelentőségű ütközet 494. évfordulóján ünnepi megemlékezést tartottak a sátorhelyi emlékparkban. A 2017-ben elkezdett, a csatatér átfogó feltárását előkészítő monumentális projekt eddigi eredményei alapján bizonyos, hogy a sorsfordító csata képe többé már nem ugyanaz lesz, mint ami eddig volt. A megemlékezés szervezői az ünnepség után közös nyilatkozatban kezdeményezték, hogy 2026, a mohácsi csata közeledő 500. évfordulója legyen nemzeti emlékév. A kuutatási ...

Akikért a harangok szólnak délben

Tudomány2018.07.23, 23:08

1456. július 22-én Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek a három évvel korábban Bizáncot elfoglaló II. Mehmed oszmán szultán török hadaira. A hős magyar hadvezér, Hunyadi János várból kitörő nehézlovassága, valamint Kapisztrán János keresztes hadának utolsó nagy egyesített rohamában kis híján a hódító padisah, "Fatih" Mehmed is életét vesztette. A világraszóló diadal hírére egész Európában megkondultak a harangok, a törökök pedig közel 70 évig nem merték megkockáztatni a Magyar Királyság határának átlépését.

Előző
  • 1
Következő