mohácsi csata

címke rss
Nem ott zajlott a mohácsi csata, mint ahol eddig vélték

Nem ott zajlott a mohácsi csata, mint ahol eddig vélték

Az 1526. augusztus 29-én lezajlott mohácsi csata a hazai történelmi emlékezet meghatározó eseményének számít. Mohács a magyar történelem egyfajta viszonyítási pontjává nőtte ki magát a csatát megelőző és az azt követő korszak megítélésben. Annak ellenére, hogy a „mohácsi vészről” és következményeiről könyvtárra való irodalom született az elmúlt másfél évszázadban, egészen napjainkig nem volt világos, hogy hol is zajlott le valójában a késői középkor európai viszonylatban is legnagyobb csatája. A Szigetvár határában Szulejmán szultán türbéjének és a köré emelt oszmánkori település romjainak megtalálásával világhírnevet szerzett kutattócsoport ...

Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme

Tudomány2018.10.20, 19:19

A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.

Megtalálhatták a mohácsi csata döntő összecsapásának helyszínét

Tudomány2018.10.06, 11:17

Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett - Brodarics István, II. Lajos kancellárja krónikájában Földvár néven említett - település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei - mondta el Bertók Gábor régész az MTI-nek a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.

Kegyeleti megemlékezést tartottak a Mohácsi Történelmi Emlékhelyen

Itthon2018.08.29, 19:49

A tisztelet, a kegyelet és az emlékezés fontosságát hangsúlyozta az Agrárminisztérium (AM) környezetügyért felelős államtitkára a mohácsi csata 492. évfordulóján, szerdán a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen.

Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait

Tudomány2018.08.27, 12:13

Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, hogy a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel és modern technológiával választ adjon ezekre a kérdésekre.

A lánglelkű pápa nélkül nem verték volna ki a muszlim hódítókat

Tudomány2018.05.18, 13:26

Négyszázhét éve született Benedetto Odescalchi herceg, aki a 17. század legjelentősebb egyházfejedelmeként pénzt és energiát nem sajnálva, intenzív diplomáciai munkával hozta tető alá azt a keresztény szövetséget, amely véres harcok árán kiverte az oszmán hódítókat a Magyar Királyság területéről. A másfél évszázados hódoltság felszámolásában hervadhatatlan érdemeket szerzett XI. Ince pápát ezért a tettéért méltán illették a „Magyarország megmentője" címmel.

Beletört Ahmed pasa foga a „rozzant egri akolba”

Tudomány2017.09.16, 14:20

Négyszázhatvanöt éve, 1552. szeptember 15-én záródott be a teljes török ostromgyűrű Eger vára körül. Az egyesült török hadak fővezére, az 1552-es hadjárat addigi sikereitől elbizakodottá vált Kara Ahmed pasa, teljhatalmú szerdár azt üzente Szulejmán szultánnak Konstantinápolyba, hogy a hadjárat utolsó célpontja, Eger nem egyéb egy rozzant akolnál, amelyben gyáva, hitetlen birkák lapulnak. A „gyáva birkák", Eger halálra szánt hős védői, Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt azonban keserű leckét adtak a biztos győzelem tudatától felfuvalkodott pasának.

Ami nem ment a Habsburgoknak tüzérséggel, sikerült Szulejmánnak csellel

Tudomány2017.05.04, 23:46

Négyszázhetvenhat éve, 1541. május 4-én kezdődött a magyar királyi székhely, Buda ostroma. Habsburg Ferdinánd kísérlete, hogy Buda bevételével egyesítse az országot koronája alatt, a mohácsi csatavesztés utáni tragikus másfél évtized végére tett pontot. A kudarcba fulladt ostrom súlyos következményekkel járt, mert megteremtette az ürügyet a törökök beavatkozására. Szulejmán szultán napra pontosan 15 évvel a mohácsi csata után, 1541. augusztus 29-én kora este, a sebtében mecsetté alakított budavári Nagyboldogasszony-templomban adott hálát Allahnak, amiért az „igazhitűek" kezére adta Budát.

Mohács rendhagyó emlékezete

Tudomány2016.08.29, 19:39

Napra pontosan 490 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi ütközet, amelyre mind a mai napig úgy tekintünk, mint a magyar történelem egyik végzetszerű eseményére. De valóban Mohács volt-e a hanyatlás fordulópontja a középkori magyar királyság történetében? És vajon mennyiben volt szükségszerű a mohácsi síkon Szulejmán hadaitól elszenvedett vereség? A Mohácshoz vezető út nem érthető meg a korabeli Európa nagyhatalmi és a Magyar Királyság akkori belső viszonyai nélkül.

Soltész: Az emlékezés mellett cselekedni is kell

Itthon2016.08.28, 23:12

Az emlékezés mellett a cselekvés fontosságát hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a mohácsi csata 490. évfordulója alkalmából vasárnap tartott ünnepségen.

Videó ajánlat

A narancs nem vált se zöldre, se pirosra
Még több videó »
Előző
  • 1
  • 2
Következő