hódoltság

címke rss

Tudja-e, melyik a leghősiesebb magyar város?

Az Országgyűlés a 16. századi magyar történelem egyik tragikusságában is felemelő eseményéről megemlékezve a „Civitas Invicta", azaz a Leghősiesebb Város címet adományozta Szigetvárnak, törvénybe iktatva a török hódítókkal szembeszálló, és a városért illetve a hazáért életüket áldozó hősök emlékét.

Tudja-e, hogy melyik Magyarország legkisebb városa?

Tudomány2018.10.19, 17:42

A falu és város közötti különbségre önmagában a lakosság lélekszáma alapján igen nehéz lenne valamiféle törvényszerűséget megfogalmaznunk. Amíg a budai hegyek tövében fekvő nagyközség, Solymár lakossága több mint tízezer főt tesz ki, addig az ország legkisebb városában alig valamivel több, mint ezren laknak. Magyarország legkisebb városai között olyan települést is találhatunk, ami egykor királyi székhely, és a Szent Korona őrzési helye volt.

Teljesen értelmetlennek tűnik Szulejmán mohácsi győzelme

Tudomány2018.10.20, 19:19

A Mohács melletti síkon II. Lajos magyar király valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között 1526. augusztus 29-én lezajlott ütközet az egyik legnagyobb nemzeti tragédiaként maradt fenn az utókor emlékezetében. A mohácsi csatavesztéshez szokás kötni a középkori Magyar Királyság végét, valamint az ezt követő, és az ország sorsát több évszázadra meghatározó romlást is. Pedig Mohács után még tizenöt évig szabad volt a töröktől az ország. Mohácsról és következményeiről könyvtárnyi értekezés született az elmúlt másfél évszázadban, ám azt a kérdést, hogy mi is lehetett Szulejmán valódi célja az 1526-os hadjárattal, még nem nagyon vizsgálták.

Megtalálhatták a mohácsi csata döntő összecsapásának helyszínét

Tudomány2018.10.06, 11:17

Megtalálták az 1526-os mohácsi csata által érintett - Brodarics István, II. Lajos kancellárja krónikájában Földvár néven említett - település maradványait Majs keleti határában a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) régészei - mondta el Bertók Gábor régész az MTI-nek a helyszínen tartott bejárás előtt pénteken.

Zenta pecsételte meg a magyarországi muszlim uralom végét

Tudomány2018.09.12, 09:17

Háromszázhuszonegy éve, 1697. szeptember 11-én a délvidéki Zenta melletti síkon zajlott le a Magyar Királyság felszabadítására indított visszafoglaló háborúk - és a 17. század - egyik legvéresebb csatája. A Savoyai Jenő herceg parancsnoksága alatt álló egyesített keresztény hadak megsemmisítő vereséget mértek II. Musztafa szultán oszmán seregére, mindörökre szétfoszlatva a Porta reményét az előző évszázadban meghódított Magyarország, az „iszlám örök birtokának” visszafoglalására.

Tudja-e, hol van a világ legnagyobb, egyetlen vászonra festett képe?

Tudomány2018.09.05, 22:54

Méretei ugyanúgy impozánsak, mint az oltárképet befogadó bazilika méretei. A kép a reneszánsz egyik leghíresebb itáliai mestere, Tiziano Mária mennybevitele című festményének az eredetivel mindenben megegyező, ám kinagyított másolata. A világ legnagyobb egyetlen vászonra festett képe egyike kiemelkedő különlegessége hazai legjeinknek.

Megtalálhatják a mohácsi csata tömegsírjait

Tudomány2018.08.27, 12:13

Noha a mohácsi csata történelmünk egyik legismertebb eseménye, ám ennek ellenére még ma sem ismerjük pontosan a csata helyszínét, pár éve vita tört ki II. Lajos király halálának körülményeiről, és az sem világos, hogy a Mohácson elpusztult mintegy 15 ezer keresztény katonát hová temették, csak úgy, mint a súlyos emberveszteséget elszenvedett szultáni had török halottait. A 2015-ben Szulejmán türbéjét megtaláló pécsi kutatócsoport most arra készül, hogy a Szigetváron kialakított kutatási módszerekkel és modern technológiával választ adjon ezekre a kérdésekre.

Tudja-e, hogy kiről nevezték el a híres Szépasszony-völgyet?

Tudomány2018.06.27, 17:33

Egerben húzódik a messze földön híres és összefüggő boros pincesorokkal teli Szépasszony-völgy. Hogy ki is lehetett az a bizonyos névadó szépasszony, arról több elképzelés, legenda is kering.

Megmutatjuk, milyen lehetett Szulejmán szigetvári síremléke

Tudomány2018.05.28, 16:05

Elkészültek a szultáni sírkomplexum háromdimenziós rekonstrukciójának alapjai, amelyen élvezhetően látható nemcsak Szulejmán türbéje, hanem a síremlék mellett állt dzsámi, és a tavaly feltárt derviskolostor is. A szultáni síremléket megtalált kutatócsoport idén nyáron tovább folytatja az ásatásokat, a korabeli leírások nyomán kaszárnyát, vendégházat, boltokat, és az egykori oszmán erőd bástyáit igyekeznek beazonosítani.

Tudja-e, hol olvasható az első fennmaradt magyar szitkozódás?

Tudomány2018.05.25, 16:56

A magyarokról régóta úgy tartják, hogy igen gazdag káromkodós szókinccsel rendelkező nemzet, akik ráadásul még kitűnően cifrázzák is a szitkozódásokat. A történeti források szerint eleink is roppant kreatívak voltak a káromkodások szókincsének fejlesztésében. Az első fennmaradt magyar szitok az 1479-es Dubnici-krónikában olvasható.

Előző
Következő