gének
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Szuperszaglású egereket fejlesztettek ki
Amerikai kutatók szuperszaglású egereket állítottak elõ genetikai módosítással. Ezek egy nap talán segíthetnek a robbanószerek, például taposóaknák, egyes betegségek kiszagolásában. Sõt akár az illatszeriparban is hasznukat vehetik.
Napokkal a halál után is mûködõképes marad számos gén
Meglepõ felfedezést tettek amerikai kutatók: a halál beállta után 48 órával számos gén mûködõképes maradt, sõt aktivitásuk fokozódott. Az eredmények a szervátültetéseken átesettek számára is fontosak lehetnek, emellett a halál fogalmának újragondolására sarkallhatnak.
- címkék:
- halál
- genetika
- gének
- biológia
- Címkefelhõ »
Újabb lépést tettünk az emberi gének szerkesztése felé
Újabb jelentõs lépést tettek a kutatók az emberi génszerkesztés legalizálása felé. A Pennsylvaniai Egyetem humán immunsejtek módosítását célzó terve zöld utat kapott az egyik illetékes tudományos bizottságtól.
- címkék:
- DNS
- genetika
- gének
- mutáció
- biológia
- gén
- aggály
- etika
- CRISPR-Cas9
- Címkefelhõ »
A gének is hatással vannak arra, hogy mikor veszítjük el a szüzességünket (18+)
Egy friss kutatás szerint több tényezõ mellett a gének is közrejátszanak abban, hogy mikor létesítünk elõször szexuális kapcsolatot a partnerünkkel.
A pestis még mindig a régi
A mai és történelmi mintákból származó DNS-ek összehasonlítása kiderítette, hogy a pestisbaktérium "vérvonala" a XIV. századtól kezdve töretlen: a jelenkori megbetegedéseket is a fekete halál kórokozójának közvetlen leszármazottai okozzák.
Engedélyezték az elsõ gyermekeknek fejlesztett génterápiát
Elsõ alkalommal engedélyezte az Európai Bizottság gyermekek számára kifejlesztett génterápiás eljárás forgalomba hozatalát. A Strimvelis nevû kezeléssel a súlyos kombinált immunhiányos betegségben (ADA-SCID) szenvedõkön segítenének.
Feltérképezték a kutyák fertõzõ rákjának útját
A kutyák nemi úton terjedõ rákjának útját térképezte fel DNS-vizsgálattal egy nemzetközi kutatócsoport, amelyet a Cambridge-i Egyetem tudósai vezettek - adta hírül a BBC News.
- címkék:
- DNS
- gének
- kutya
- rák (betegség)
- Címkefelhõ »
Gének árulták el, miért hosszú a zsiráf nyaka
A héten publikálták, hogy megfejtették a zsiráf és rokona, az okapi teljes génállományát. A tanulmányból kiderül, hogyan alakult ki a zsiráf egyedi testalkata és fiziológiája.
- címkék:
- gének
- nyak
- zsiráf
- okapi
- Címkefelhõ »
Tovább folyik a kutatás Leonardo da Vinci génjei után
Félelmetesen késõn kezdtük el kutatni az európai reneszánsz egyik legnagyobb alakjának, Leonardo da Vincinek földi maradványait. Eddig megelégedtünk azzal, hogy valódi földi maradványai a 16. századi itáliai vallásháborúkban szétszóródtak. Most azoban a The Leonardo Project kutatói végre a híres polihisztor géntérképének nyomába eredtek.
Génterápiával forgatták vissza az idõ kerekét
Egy amerikai biotechnológiai cég vezetõje saját magán próbálta ki az öregedés hatásait visszafordító, általuk kifejlesztett kísérleti génterápiás eljárást. Az elsõ eredmények biztatóak: a kutatónõ fehérvérsejtjeit sikerült megfiatalítani.
- címkék:
- DNS
- genetika
- gének
- terápia
- kezelés
- fehérvérsejtek
- Címkefelhõ »
Génjeinkbe van kódolva, mikor veszítjük el a szüzességünket
Nemcsak a családi háttér és a személyiség, hanem a gének is szerepet játszanak abban, hogy a fiatalok mikor lépnek szexuális kapcsolatra.
- címkék:
- genetika
- gének
- szüzesség
- Címkefelhõ »
A szélütésért és az elbutulásért felelõs géncsoportot fedeztek fel
Amerikai kutatók egy új géncsoportot fedeztek fel, amelynek tagjai felelõsek lehetnek a két leggyakrabban elõforduló és legsúlyosabb következményekkel járó neurológiai kórképért, a stroke-ért és az elbutulásért.
Már tudják, kikben élnek tovább a gyenyiszovai ember génjei
Csak a csendes-óceáni szigetek lakóiban élnek tovább a gyenyiszovai ember génjei, míg a Föld lakosságának legnagyobb része hordozza a Neander-völgyi ember DNS-ének nagyjából 1,5-4 százalékát - állapította meg egy új tanulmány.
- címkék:
- genetika
- emberõsök
- gének
- tanulmány
- Címkefelhõ »
Érzem, megfulladok, ha fekszem: a Pompe-kór
Hallott már a Pompe-kórról? Sajnos az orvosok egy része sem. Pedig az izomsorvadással és légzési nehézségekkel járó, súlyos betegség kezelhetõ, ha idejében felismerik. A világon 8000-nél is több ritka betegség létezik, amelynek - éppen a ritkasága miatt - nagyon nehéz a diagnosztizálása, pedig a betegek számára életmentõ lehet a korai felismerés. Pompe-kórral például kevesebb, mint 20 pácienst diagnosztizáltak Magyarországon, a betegek valós száma azonban ennek többszöröse lehet.
Lehet, hogy te is melegnek születtél? A DNS-ed elárulja
Tudósok szerint 70 százalékos pontossággal mûködik az a DNS-teszt, amely elárulja, hogy homoszexuális-e az alany. Állítólag már a méhben kiszûrhetõ, ki fog késõbb saját neméhez vonzódni.
- címkék:
- homoszexualitás
- DNS
- meleg
- kutatás
- gének
- Címkefelhõ »
Te is a génjeidre fogod, hogy kövér vagy? Most kiderült, igaz-e!
Hibáztathatjuk a génjeinket azért, mert túlsúlyosak vagyunk? A válasz egyértelmûen igen. Legalábbis talán... Bizonyos körülmények között legalábbis – a tudósok között nincs egyetértés a témában.
- címkék:
- kutatás
- gének
- túlsúly
- elhízás
- Címkefelhõ »
Elképesztõ! Szinte elpusztíthatatlanná vált egy hétéves kislány
Olivia Farnsworth sem a fáradságot, sem az éhséget, sõt a fájdalmat sem érzi. A kislány egy genetikai rendellenességben szenved, melynek következtében igazi bionikus lény vált belõle.
Nézd meg az anyját, vedd el a lányát
A genetika csodákra képes - a ravasz kis géneknek hála az alábbi csodaszép asszonyok gyermekeikben szinte újjászülettek. Egy-egy kép láttán valószínûleg te is nehezen döntöd majd el, hogy a rajongott világsztár egyik fiatalkori képét látod-e, vagy saját klónját, azaz gyermekét.
Jobban híznak, akik azt hiszik, hogy a génjeik miatt van
Azok, akiknek a felmenõi elhíztak, és emiatt azt hiszik, hogy a probléma a génjeikben van, nagyobb eséllyel „adják fel”, s táplálkoznak kevésbé egészségesen – állítják a szakemberek.
- címkék:
- egészség
- gének
- hízás
- Címkefelhõ »
Ifjonti tanulékonyságunk ára az idõskori elbutulás
Az idegsejteknek el kell tördelniük a DNS-üket ahhoz, hogy tanulni tudjunk – állapították meg amerikai tudósok. Igen ám, csakhogy az idõsödõ agy már nem javítja ki megfelelõen a töréseket, ami az idegsejtek károsodásához vezet. Az elmélet szerint ifjonti tanulékonyságunk ára az idõskori elbutulás.
- címkék:
- DNS
- genetika
- gének
- agy
- Alzheimer-kór
- tanulás
- gén
- Címkefelhõ »
A bronzkorban alakult ki Eurázsia mai arca
A bronzkorban alakult ki az eurázsiai népek mai génkészlete - derült ki az eddigi legkiterjedtebb mintavételen alapuló nemzetközi archeogenetikai és régészeti projektnek köszönhetõen, amelyben az MTA BTK Régészeti Intézetének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek és a Szegedi Tudományegyetemnek a tudósai is részt vettek.
Nem a te hibád, ha nem érted a viccet - Végre kiderült a humor forrása
A legfrissebb kutatás szerint az, hogy hogyan mosolygunk vagy nevetünk, a génjeinkben lehet.
- címkék:
- kutatás
- gének
- humor
- nevetés
- Címkefelhõ »
Erkölcsös-e belenyúlni egy embrió génjeibe?
A korai embriók génmanipulációjához a molekuláris eszköztár készen áll, de az erkölcsi alapok ingoványosak. Sok kutató úgy gondolja, hogy az erkölcsi választóvonal ott húzódik, ahol az ember által létrehozott génmódosítások örökölhetõvé válnak. Mások viszont a várható elõnyöket hangsúlyozzák.
- címkék:
- gének
- embrió
- erkölcs
- Címkefelhõ »
Mozart jót tesz az agynak
Egyesek szerint a gyermekek okosabbak lesznek a klasszikusoktól, mások szerint ez csupán pszichológiai mítosz. Egy új, finn tanulmány célja az volt, hogy tisztázza ezt a kérdést.
Az egyik fehér, a másik fekete – Íme, a világ legkülönlegesebb ikerpárja
A hófehér bõrû és vörös hajú Lucy és sötét bõrû és fekete hajú Maria Aylmer nem is különbözhetne jobban egymástól, mégis ikrek.
Elkészült a százlábú genetikai térképe
A százlábú genetikai térképét készítette el egy több mint száz tudósból álló nemzetközi kutatócsoport. Felfedezték, hogy az állatnak nincsenek a fényérzékelést, se a biológiai órát kódoló génjei.
- címkék:
- genetika
- gének
- százlábú
- Címkefelhõ »
Újabb bizonyíték a homoszexualitás genetikai meghatározottságára
A homoszexuális férfiak nemi irányultságát jelentõsen befolyásolhatják az X-kromoszómán levõ gének, állítja egy nemrég megjelent tanulmány. A kutatóknak azonban most sem sikerült azonosítaniuk a homoszexualitásért felelõs gént vagy géneket.
Gondolatainkkal irányíthatjuk a géneket
Svájci kutatóknak köszönhetõen megszületett az elsõ olyan készülék, amely lehetõvé teszi, hogy pusztán a gondolatainkkal tudatosan szabályozzuk egyes gének mûködését egerekben.
- címkék:
- Jedi
- genetika
- gének
- LED
- Címkefelhõ »
Bonyolultabbak a herék az agynál
A here az emberi test legváltozatosabb fehérjekészlettel rendelkezõ szerve – állítják svéd kutatók.
- címkék:
- genetika
- gének
- fehérje
- here
- Címkefelhõ »
Tejfölszõke gyermeke születhet Gombos Edinának
A különleges kubai géneknek köszönhetõen Edina tavaszra várt kisbabája tejfölfehér lehet. A közép-amerikai országban ugyanis az a jellemzõ, hogy a második gyerek világosabb lesz az elsõnél.
Anyai vérbõl szûrhetõk a magzat betegségei
Egy új eljárásnak köszönhetõen ma már megoldható, hogy az anya egyszerû vérmintájából a méhben fejlõdõ magzat teljes genetikai állományát feltérképezzék. A módszer várhatóan forradalmasítja az egygénes öröklésû betegségek magzati diagnosztikáját.
Nem evolúciós visszafejlõdés a négykézláb közlekedõ család esete
Egy török család öt tagja ritka rendellenességben szenved: kizárólag négykézláb tudnak járni. Amikor közel tíz évvel ezelõtt a világ egy dokumentumfilmbõl megismerhette a családot, szakemberek azonnal evolúciós visszafejlõdésrõl kezdtek beszélni. Azóta kiderült, nincs igazuk.
- címkék:
- mozgásegészség
- gének
- mozgás
- gén
- génmutáció
- Címkefelhõ »
Jaj, de nagyon szeretlek!
A Williams-szindrómás gyerekekbõl árad a szeretet, csak a jót látják minden idegenben. Ahhoz, hogy késõbb boldogulni tudjanak a normál életben, elõször is le kell nevelni õket a feltétlen bizalomról.
Már a fogantatás elõtti étrend is hat a gyerekre
Nem csak az anya várandósság alatti, hanem már a fogantatás elõtti étrendje is kihat a gyermek génmûködésére, hosszú távú fejlõdésére.
Komoly eredményt hozott a magyar depressziósok vizsgálata
Olyan géneknek is szerepe van a stressz depressziót kiváltó hatásában, amelyekrõl eddig ezt nem is sejtették – igazolták a Magyar Tudományos Akadémia és a Semmelweis Egyetem kutatói. Az általuk azonosított idegrendszeri fehérjék a depresszióellenes kezelés új célpontjai lehetnek.
Nem lehetett rasszista a Neander-völgyi ember
A Neander-völgyi ember genetikája unalmas volt a mai emberéhez képest. Bõrszínûk és a viselkedésük az idõk folyamán csak minimális mértékben módosult.
- címkék:
- Neander-völgyi ember
- gének
- bõrszín
- Címkefelhõ »
Hogyan árthatunk a gyereknek már a fogantatás elõtt?
Közelebb kerültünk a biológia egyik legérdekesebb titkának megfejtéséhez. Az új ismeretek felelõsségteljesebb viselkedésre ösztönözhetnek, mert az egészségtelen életmód káros következményei nemcsak ránk, hanem leendõ gyermekeinkre is veszélyt jelenthetnek.
Magyar találmánnyal lesz gyorsabb egy idegrendszeri betegség diagnózisa
Magyar kutatók új technológia alkalmazásával nagyon jelentõsen lerövidítették a neurofibromatózis kimutatására fordítandó idõt.
Ki számít igazán okosnak?
Jonathan Rothberg genetikus-üzletember ambiciózus célt tûzött maga elé: sikeres matematikusok és elméleti fizikusok genetikai állományának vizsgálatával szeretné kideríteni a tehetségnek a DNS-ben rejlõ kódját. Ez az Einstein-projekt.
A Beckham fiúkért élnek-halnak majd a lányok
A híres apuka a Daily Mail riportere elõtt fedte fel romantikus gondolatait fiai jövõjét illetõen.
Kódolt pezsgõzés és egyéb huncutságok
Tényleg kódolva van a génjeinkbe az alkohol iránti vágy? Felmentést írtak emberi gyengeségeinkbõl!
Senki nem gondolta, hogy ezt is örökölhetjük
Egyes szerzett tulajdonságok mégis örökölhetõk lehetnek új kutatások szerint, melyek igazolták, hogy emlékek adódhatnak át az utódoknak a DNS-ben. A mechanizmus magyarázhatja a fóbiák kialakulását.
Az idegtudós, aki rájött, hogy pszichopata
James Fallon amerikai idegtudós a pszichopatákkal foglalkozik. Sorozatgyilkosok agyáról készült felvételek elemzése közben jött rá, hogy agyi mintázatai alapján neki is pszichopatának kéne lennie. Mi mentette meg attól, hogy öljön, vagy nõket erõszakoljon meg?
- címkék:
- gének
- pszichopata
- idegtudós
- Címkefelhõ »
A genetika kitépett lapjai
A közvélemény és a tudósok jó része is inkább visszautasít minden, az emberi természet örökletes vonásaival kapcsolatos kutatást, nehogy azok talaján egyfajta új fajelmélet csírázzon ki, fokozva a már eleve hátrányos helyzetû társadalmi csoportok negatív diszkriminációját.
- címkék:
- erõszak
- szex
- genetika
- gének
- Címkefelhõ »
Kell-e tudnom, hogy húsz év múlva beteg lesz a gyerekem?
A személyre szabott gyógyítás komoly eredményeket tud felmutatni, az utóbbi idõben mégis sokasodnak az aggodalmas hangok. A tömegeket érintõ közegészségügyi programok kárára egyre több pénz folyik a viszonylag kevés beteg érdekét szolgáló kutatásokba, a feltáruló genetikai információk pedig súlyos erkölcsi kérdéseket vetnek fel.
Nem érzi a fájdalmat egy német lány
Egy, a fizikai fájdalom érzékelésére képtelen lány genetikai vizsgálatakor német kutatóknak sikerült azonosítani azt a génmutációt, amely a fájdalomérzékelés blokkolásáért felelõs. A kutatók a felfedezéstõl többek között azt remélik, hogy új elven mûködõ, hatékonyabb fájdalomcsillapítók kifejlesztése elõtt nyílik meg az út.
Kétféle boldogságot találtak az emberben
A boldog lelkiállapot eltérõ génkifejezõdési programot aktivál a szervezetben attól függõen, hogy az emelkedett érzést sekélyes örömök hajszolásával, vagy egy nagyobb, nemesebb célért való küzdelemmel, például mások segítésével érjük el - állítják amerikai kutatók.
A ruhára tapadt dohányfüst is károsítja a géneket
A dohányfüstbõl visszamaradt, különbözõ felületekre lerakódott mérgezõ anyagok jelentõs genetikai károsodást okozhatnak az emberi sejtekben - állapította meg a világon elsõként egy, a témában úttörõnek számító tanulmány.
- címkék:
- egészség
- genetika
- dohányzás
- gének
- Címkefelhõ »
Rákra hajlamosító génekre szûrhetnek 5-10 év múlva
A mell-, a prosztata- és a petefészekrák kockázatát növelõ számos új génvariációt fedeztek fel egy a maga nemében minden korábbinál nagyobb szabású új vizsgálatban, ami új utakat nyithat a rizikócsoportba tartozó páciensek szûréséhez és jobb gyógyszerek kifejlesztéséhez.
Zsidó csontvelõdonorokat keres Csehország
Zsidó származású csontvelõdonorok felkutatására indít kampányt a cseh zsidó közösség - számolt be róla csütörtökön a Mlada fronta Dnes címû cseh napilap.
23 éves, csinos és egészséges - Mégis leoperáltatta a mellét
A 23 éves, csinos Fiona Luscombe önként döntött mindkét melle eltávolítása mellett, mivel tisztában volt vele, hogy szüleitõl és nagyszüleitõl örökölt egy mellrákot okozó gént.
Már Európában is elérhetõ a korszakalkotó gyógymód
Elsõ alkalommal engedélyezte az Európai Bizottság egy génterápiás eljárás forgalomba hozatalát, ami korszakalkotó pillanatot jelent az új gyógyászati területen.
Dr. Czeizel Endre: Emiatt lesz különleges, kétféle színû szeme a gyereknek
Láttatok már olyan embert, akinek az egyik szeme barna, a másik pedig kék vagy zöld volt? Ennek a titkát meséli el dr. Czeizel Endre genetikus a Videoklinika adásában.
Férfisejtek vannak a nõk egy részének agyában
A maga nemében egyedülálló kutatás magyarázatot kínál arra, miként fordulhat elõ férfi DNS a nõk agyában.
Fantomképet alkothatnak a DNS-bõl
Az emberi arcformát meghatározó gének mûködésének felismerése fontos információt adhat a jövõben arról, hogy valaki DNS-ébõl rekonstruálják az illetõ külsejét.
- címkék:
- DNS
- gének
- tudomány
- kriminalisztika
- Címkefelhõ »
Mégsem hulladék az ember nagy része
Az utóbbi évek legnagyobb genetikai programjának eredményeként végleg el kell felejteni, hogy az emberi genetikai állomány 99%-a csak "hulladék-DNS"-bõl áll. A Nature és a Science legújabb számaiban bemutatott ENCODE projekt minden korábbinál mélyebb bepillantást enged az emberi genom szabályozási kapcsolatainak rengetegébe.
- címkék:
- DNS
- gének
- genetikai állomány
- genom
- ember
- ENCODE
- Címkefelhõ »
Az emberi test egy genetikai csatatér
Az ember és az állatok testében rengeteg idegen genetikai elem található. Ezek egy része már beépült az élõlények genomjába, más része viszont a szervezetben szétszórtan, például baktériumokban foglal helyet. Ezek a genetikai elemek nem mindig élnek békésen egymás mellett, ebbõl adódnak a szervezeten belüli különbözõ genetikai konfliktusok.
Új, AIDS-szerû betegséget fedeztek fel ázsiaiak körében
Rejtélyes, új betegséget azonosítottak kutatók, amely az AIDS-hez hasonló szerzett immunhiányos állapotot idéz elõ, ugyanakkor nem fertõzõ.
Fülön csípték az evolúciót
Csupán 6000 éve vált el egymástól két ausztrál tengericsillag-faj, ami evolúciós szempontból egy szempillantásnak tekinthetõ.
Kiszûrik a beteg embriókat
Idéntõl itthon is lesz lehetõség - mesterséges megtermékenyítés esetén - az embrió genetikai vizsgálatára, még a méhbe való beültetés elõtt. A hazai szabályozás szerint erre csak orvosi indokból kerülhet sor, a születendõ gyerek nemének vagy egyéb tetszõleges tulajdonságának meghatározására nincs lehetõség.
Sikeres kísérleti injekció egy halálos betegségre
Egyelõre állatkísérletekben egyetlen injekcióval sikerült elnémítani a Huntington-kórért felelõs hibás génváltozatot, lelassítva és részlegesen visszafordítva a halálos betegséget. A kutatók szerint emberben is mûködhet a módszer.
Miért lesz egy nõ leszbikus?
A leszbikusság részben genetikai okokra vezethetõ vissza, ám a szexuális beállítottság olyan tényezõktõl is függ, amelyekrõl a mai napig keveset lehet tudni.
Háromszülõs embriók készülnek Angliában
Etikusnak nyilvánították Nagy-Britanniában azt a mesterséges megtermékenyítési eljárást, amely az életet fenyegetõ rendellenességek elkerülésére az embrió létrehozásához három személy, két nõ és egy férfi sejtjeit használja fel.
Rákgyógyítási sikertörténet Pécsett
A már áttétektõl is szenvedõ 58 éves rákbeteg férfi lánya az interneten keresgélve fedezte fel, hogy itthon is elérhetõ egy személyre szabott kezelés. A férfi ma már daganatmentes, évente több száz emberen lehetne így segíteni.
Megfejtették a férfiak kopaszodásának biológiai okát
Amerikai kutatók megfejtették a férfiak kopaszodásának biológiai okát, jelentõsen növelve ezzel egy olyan kezelés kidolgozásának a reményét, amely képes lesz megállítani, vagy akár visszafordítani a folyamatot.kopaszodás.
- címkék:
- kopaszodás
- gének
- kezelés
- Címkefelhõ »
Megvizsgálták az eddigi legidõsebb ember génjeit
A W115 kódjelû, 115 éves korában elhunyt hölgy koraszülöttként jött a világra, de hosszú és egészséges élete volt. 100 éves korában emlõrák miatt kezelték, de az öregkori szellemi leépülés semmilyen jelét nem mutatta haláláig.
Az eddigi legfontosabb felfedezés a gének és az étrend kapcsolatáról
Az elterjedt vélekedés szerint a családunk, a génjeink, illetve ezek hatásai olyan dolgok, amelyeken nem tudunk változtatni. A McMaster Egyetem és a McGill Egyetem kutatóinak új eredményei azt mutatják, hogy ez az elmélet nem egészen helytálló.
Új felfedezés ad reményt a krónikus térd- és hátfájósoknak
A krónikus fájdalom szabályzásában szerepet játszó kulcsfontosságú gént azonosítottak brit kutatók. A felfedezésben az az izgalmas, hogy a gén kiiktatásával csak a krónikus fájdalom szûnt meg a kísérletek során, a hirtelen, akut - például sérülés miatti - fájdalom nem.
Prosztatarák-vérteszt készülhet új genetikai eredmények alapján
A prosztatarák legagresszívabb fajtáival kapcsolatos öt genetikai variáns felfedezése lehetõvé teszi olyan vérteszt kidolgozását, amely segítségével könnyebben megkülönböztethetõk a veszélyes daganatok a lassú kifejlõdésûektõl, és így elkerülhetõk a felesleges kezelések.
Ellenállóak a méreggel szemben a mutáns és hibrid egerek
Az evolúció folyamán a rágcsálók egy gén megváltozásával váltak ellenállóvá az ellenük bevetett méreggel szemben. Egy most megjelent új kutatás szerint a házi egereknél egy másik egérfajtól átvett gén révén is kialakul a rezisztencia.
Súlyos csapást mért a pettyesaraszoló a kreacionistákra
A szürke pettyesaraszoló az evolúcióelmélet és a kreacionizmus híveinek is kedvelt példaállata. Elõbbiek a természetes szelekció egyik legjobb példáját látják benne, utóbbiak pedig éppen az evolúcióelméletet igyekeznek cáfolni vele. A legújabb felfedezés, miszerint a lepke világos és sötét színváltozata egy közös õs mutációjával jött létre, ismét az evolúcióelmélet igazát bizonyítja.
Egyetlen különleges gén irányíthatja az új fajok keletkezését
Egyre több olyan bizonyíték lát napvilágot az utóbbi idõben, amely arra utal, hogy a fajképzõdésben központi szerepet játszhat egy titokzatos gén is. A sterilitással összefüggõ, nyilvánvalóan evolúciós szereppel bíró Prdm9 gén az állatvilág egyik leggyorsabban fejlõdõ génje.
Génjeinken keresztül is parancsolnak az apák
Még soha nem számoltak be olyan génrõl, amely a társas viselkedésre hat, de csak akkor, ha az apától örökölt változata mûködik bennünk. Az anyai példánynak más hatása van és nem az agyban szólal meg. Egy elegáns evolúciós megoldás arra, hogy ugyanazon gén teljesen eltérõ feladatokra szakosodjon.
Fogamzás elõtti genetikai tesztet készítettek
Amerikai kutatók egy olyan új genetikai teszt kidolgozásáról számoltak be, amelyet öröklõdõ gyerekkori betegségek kimutatására lehet rutinszerûen használni a szülõknél, még a gyerekvállalás elõtt.
Új módszer a vastagbélrák kiújulásának becslésére
Egy molekuláris diagnosztikával és személyre szabott orvoslással foglalkozó amerikai cég fölfedezett egy genetikai mintázatot, amely alkalmas a vastagbélrák kiújulásának kimutatására.
Az elsõ bizonyíték arra, hogy a stressz csökkentése javítja a géneket
Néhány éve kiderült, hogy a tartós stressz hatására a sejtek gyorsabban öregednek. A folyamat azonban gátolható: nemrég elõször sikerült bizonyítani, hogy az életmódváltás jótékony hatása a sejtek, a gének szintjén is tetten érhetõ. A módszer már Magyarországon is elérhetõ, igaz, egyelõre keveseknek.
Már az anyai vérbõl is vizsgálhatók a magzat génjei
Egy új tanulmány szerint a terhes nõk egy most kifejlesztett technikával elkerülhetik azokat a kockázatokat, amelyek a genetikai betegségek kimutatására jelenleg alkalmazott születés elõtti szûrõmódszerek velejárói. Az eljáráshoz mindössze kevés anyai vért kell levenni, amelybõl vizsgálható a magzat genetikai állományát.
Az anyák étrendje befolyásolja a magzat génjeit
Az anyák terhesség alatti étrendje kimutathatóan befolyásolja a magzatok génmûködését: az összefüggés egerek esetében már bizonyított, és feltehetõen az emberekre is érvényes. Az eredmények alapján a nõstény utódok érzékenyebben reagálnak az étrendbeli különbségekre, mint a hímek.
- címkék:
- terhesség
- gének
- táplálkozás
- étrend
- Címkefelhõ »
Leendõ unokáinkat is károsíthatjuk, ha dohányzunk
Felére csökken azoknak a sejteknek a száma a dohányzó kismamák embrióiban, amelyekbõl késõbb a születendõ baba saját ivarsejtjei alakulnak ki. Az új eredmények is bizonyítják: egy rossz szokással mindjárt három generációt rombolhatunk.
Szívrohamra hajlamosító genetikai eltérést fedeztek fel
A szív- és érrendszerben kialakuló vérrögök végzetes szívrohamhoz vezethetnek. Egy nemzetközi kutatócsoport most bejelentette, hogy áttörést értek el a vérrögképzõdésre hajlamosító genetikai tényezõk azonosításában.
Neander-völgyi elemeket is találtak Ozzy Osbourne genetikai anyagában
Ozzy Osbourne lett az elsõ rocksztár, akinek elemezték a teljes genetikai állományát. A Neander-völgyi szekvenciák mellett a legérdekesebbek azok a génváltozatok, amelyek új dolgokat árulnak el a drogok és az alkohol lebontásáról.
DNS, gének, kromoszómák
Egyre gyakrabban hallunk genetikával kapcsolatos kifejezéseket: gén, kromoszóma, DNS, kettõs spirál stb. Rövid összeállításunkban e fogalmakat és a köztük lévõ összefüggéseket szeretnénk megvilágítani, figyelembe véve a legújabb kutatási eredményeket is.
- címkék:
- DNS
- gének
- kromoszómák
- géndiagnosztika
- Címkefelhõ »
A dohányzás eddig ismeretlen káros hatását fedezték fel
Ausztrál kutatók elvégezték az eddigi legátfogóbb vizsgálatot arról, hogy miként befolyásolja a dohányzás a génjeink kifejezõdését - többek között ettõl a folyamattól függ, hogy milyen fehérjék termelõdnek a szervezetünkben. A kutatás eddig nem ismert negatív hatást talált az immunrendszerben.
Olvasóink többsége elvégezné az otthoni génvizsgálatot
Egyre több cég kínál viszonylag olcsó, otthoni mintavételt igénylõ genetikai vizsgálatot. Elõzõ szavazásunkban azt kérdeztük, ön szeretné-e így megtudni, hogy hibás génváltozatai milyen betegségekre hajlamosítanak?
- címkék:
- betegségek
- gének
- géntesztek
- Címkefelhõ »
Nézze meg, hogyan látja a kígyó az egeret!
A kígyók egy része egy speciális, infravörös sugárzást érzékelõ szervvel rendelkezik. A szerv felépítését már korábban feltárták az anatómusok, ám a genetikusok csak most jöttek rá, hogyan mûködik pontosan.
- címkék:
- kígyók
- gének
- infravörös érzékelés
- Címkefelhõ »
Hazai szuperszámítógép a gének kutatására
Az MTA KFKI-RMKI csillebérci épületében mûködik Magyarország legerõsebb, tudományos célra használt informatikai csúcsberendezése.
Megválasztja utódja nemét egy gyíkfaj
A Bahamákon élõ barna anoliszokról kiderült, hogy a nõstények az utódok nemének megválasztásával képesek a legjobb géneket biztosítani számukra. Ha az anya egy nagyobb méretû hímmel párosodott, nagyobb valószínûséggel lesz hím utódja, amely örökölni fogja a nagyobb testméretet.
Gének és arcok: tesztelje most arcfelismerõ képességét!
Egy- és kétpetéjû ikreket vizsgálva brit kutatók megállapították, hogy az emberek arcfelismerõ képességét jelentõs mértékben a genetikai adottságok határozzák meg. A kísérletben használt arcfelismerõ tesztet ön is kipróbálhatja.
- címkék:
- genetika
- arcfelismerés
- ikrek
- gének
- Címkefelhõ »
Kivégzõ fehérjék szabályozzák az õssejteket
Az õssejtek azért különlegesek, mert sokféle sejttípus és szövet kialakulhat belõlük. Egy kutatásból most az is kiderült, hogyan aktiválják génjeiket, hogy megindítsák az új szövetek kialakulását. A kutatók egy meghökkentõen új mechanizmust fedeztek fel: az õssejtek elvágják, majd újra kijavítják saját DNS-üket, ezzel indítják be a szövetképzõdést.
Becsaphatnak minket az olcsó géntesztek
Az egyre olcsóbb és gyorsabb, postán is megrendelhetõ személyes genetikai tesztekhez nem kell orvosi vizsgálat, ám korántsem biztos, hogy hiteles információkhoz jutunk a betegségekre való hajlamainkról. A Science cikke egy kitalált példán mutatja be ennek tragikus következményeit. Probléma az is, hogy az internetre feltöltött adatok illetéktelenek kezébe kerülhetnek, és egyre gyakoribb a génlopás, amit számos országban már bûncselekménynek minõsítettek.
Négyezer éves fénykép - az elsõ emberi rekonstrukció a gének alapján
Elõször sikerült rekonstruálni egy már több ezer éve halott személy külsejét a genetikai állomány alapján, egy jégbe fagyott hajcsomó segítségével. A kutatók által Inuknak elnevezett férfi 4000 évvel ezelõtt élt Grönlandon, hajlamos volt a kopaszodásra, barna színû volt a szeme és sötét volt a bõre.
- címkék:
- evolúció
- emberõsök
- genomika
- gének
- Címkefelhõ »
Természetes vírusellenes fehérjéket fedeztek fel
Sejtekben lévõ antivirális hatású fehérjéket fedeztek fel amerikai kutatók, melyek természetes úton harcolnak az influenzafertõzés ellen.
- címkék:
- egészségügy
- gének
- fertõzések
- vírus
- Címkefelhõ »
Beleõszülünk a génjeinkbe
Az, hogy a korosodó hölgyek mikor kezdenek õszülni, szinte kizárólag attól függ, hogy az örökléses tényezõk mikor indítják el a hajszálak fehéredését.
- címkék:
- egészségügy
- stressz
- gének
- õszülés
- Címkefelhõ »
Rejtélyes gének: nem mindegy, melyiket honnan kapjuk
Egyes örökölt gének egészségügyi haszna vagy éppen ártalmas volta attól függhet, hogy az anyától vagy az apától kaptuk-e.
- címkék:
- egészségügy
- öröklés
- gének
- cukorbetegség
- Címkefelhõ »
Ember és a csimpánz: eltérés ezer génben
Az ember és a csimpánz génjeinek legalább 97 százaléka közös. Ezért is okoz annyi fejtörést a kutatóknak, mitõl különbözik annyira a két faj. Az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) legutóbbi számában megjelent tanulmány, amely a transzkripciós (a DNS átírását szabályozó) faktorokkal foglalkozik, rávilágít arra, hogy a genom tartalma talán kevésbé jelentõs, mint az a mód, ahogy ezt a tartalmat felhasználják az élõlények.
Felfedezték a skizofréniáért is felelõs gént
Egy olyan gént sikerült azonosítani, amely segítségével megmagyarázhatók az elmebetegségek kialakulásának okai.
Két génmolekula különbsége miatt tudnak beszélni az emberek?
A csimpánz és az ember megfelelõ génjén található kétmolekulányi különbség állhat az emberi beszédképesség mögött. De vajon ez az apró különbség elég a beszédhez?
- címkék:
- egészségügy
- gének
- beszéd
- csimpánz
- Címkefelhõ »
A regeneráció kulcslépését fedezték fel
Sok állatról tudunk, amely képes visszanöveszteni sérült testrészeit. A regeneratív orvoslás évek óta próbálja ellesni ezeknek a fajoknak a titkát, hogy fölhasználhassa a baleset vagy betegség miatt elvesztett emberi végtagok újranövesztéséhez. Bár a regeneráció folyamatának szakaszait még mindig kevéssé ismerjük, most egy lépéssel megint közelebb jutottunk a végsõ célhoz. Amerikai kutatók föltárták a zebradánió végtagregenerációjának egy kulcsfontosságú sejtfolyamatát.
A vizsla tükrözi leginkább a farkast - megvannak a kutyaszõr génjei
Az amerikai Nemzeti Humán Genom Kutatóintézet által vezetett, több intézet és egyetem részvételével végzett átfogó kutatás kiderítette, hogy a kutyák különbözõ szõrtípusait jelentõs részben három gén különbözõ változatai határozzák meg. A génkombinációk elemzésének a tanulmányban használt módszerét föl lehet használni az emberi betegségek kutatásában is.
- címkék:
- gének
- kutya
- genom
- Címkefelhõ »
Kevesebb alvás kell a mutánsoknak
Közismert, hogy egyes emberek jóval kevesebb alvással is beérik, mint mások. Amerikai kutatóknak a Science-ben megjelent tanulmánya szerint ez a tulajdonság - legalább részben - genetikailag meghatározott.
- címkék:
- alvásbiológia
- gének
- mutáció
- Címkefelhõ »