Új űrszondával folytatódik a bolygóvadászat

Több mint háromezer exobolygó felfedezésére számítanak a csillagászok a hamarosan felbocsátandó TESS űrszonda mérései alapján. A TESS tudományos programjában az MTA CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének kutatói is részt vesznek.

Magyarázatot találtak az ufónak vélt aszteroida furcsa alakjára

Vélhetően óriásbolygókat tartalmazó csillagrendszerből származik az Oumuamua, innen eredeztethető különleges, szivarszerű alakja - vélik amerikai és francia asztrofizikusok.

Ismét elhalasztották a James Webb űrtávcső felbocsátását

Ismét elhalasztotta a Hubble utóda, a James Webb űrtávcső felbocsátását a NASA, nagyjából 2020 májusáig nem tervezik az indítást.

Akár még a héten becsapódhat a Tienkung-1

Valamikor péntek és hétfő között csapódhat a Földnek a 2016 óta nem működő Tienkung-1 (Mennyei Palota-1) kínai űrlaboratórium, amelynek roncsai mintegy ezer négyzetkilométernyi területen szóródhatnak szét, nagyon kicsi az esélye annak, hogy embereket veszélyeztessen – közölte kedden az Európai Űrügynökség (ESA).

Robottal látták együtt a világ leggazdagabb emberét

Jeff Bezos, az Amazon első embere, jelenleg pedig a világ leggazdagabbja, futurisztikus jelenet főszereplője volt a vállalat éves konferenciáján. Avagy "csak" az egyik főszereplője, kísérője mellett.

Nagy mennyiségben találtak vízpárát egy exobolygó légkörében

Nagy mennyiségben találták meg a víz nyomait egy Naprendszeren kívüli, a Földtől 700 fényévnyire lévő nagy, forró exobolygó légkörében a Hubble és a Spitzer űrteleszkópok segítségével a NASA kutatói.

Megkezdi a metángáz keresését a Marson az ExoMars

Miután befejezte a Mars felső légkörében végrehajtott teljes fékezési manőverét, az ExoMars európai-orosz kutatási projekt szondája hamarosan megkezdi a metángáz utáni kutatást a vörös bolygó légkörében - közölte az Európai Űrügynökség (ESA).

Az univerzum fekete szörnyei felzabálják a nagytömegű galaxisokat

Az univerzum legnagyobb fekete lyukai gyorsabban nőnek, mint a galaxisukban formálódó csillagok, így végül a falánk fekete lyukak felfalják a nagy tömegű galaxisokat - állapította meg két egymástól független kutatás. Az eredmények a NASA Chandra röntgencsillagászati műholdja és más teleszkópok adatain alapulnak.

Csaknem száz újabb exobolygót fedeztek fel a Keplerrel

Csaknem száz újabb exobolygót, vagyis Naprendszeren kívüli bolygót fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport a Kepler űrteleszkóp megfigyeléseinek köszönhetően.

Hatmilliárd kilométerre lévő objektumról készítettek fényképet

Az egyik legtávolabbra jutó űreszköz, a New Horizons fényképet készített egy tőlünk hatmilliárd kilométerre található jeges égitestről. Ilyen távoli objektumról még egyetlen műhold sem lőtt fotót.

Hatvan kilométer magasan hullott darabjaira az űrsikló

Tizenöt évvel ezelőtt, 2003. február 1-jén következett be az űrrepülés egyik legnagyobb tragédiája: hét bátor asztronautával a fedélzetén a Columbia űrsikló visszatérés közben a darabjaira hullott. A baleset miatt a NASA több mint két évre felfüggesztette az űrrepülő-programot, hogy kivizsgálhassa a szerencsétlenség körülményeit.

Elveszett műholdat akar feléleszteni a NASA

Megpróbálják felvenni a kapcsolatot egy több mint egy évtizede elveszett műholddal az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakemberei az után, hogy egy amatőr csillagász felfedezte, a műhold még működőképes lehet.

Belenéztek egy fehér törpecsillagba, nem hitték el, amit találtak

Kutatók egy csoportjának sikerült megbecsülniük egy fehér törpecsillag belső összetételét. Azt találták, hogy az égitest magja nagyobb tömegű és több oxigént tartalmaz annál, mint amit a korábbi modellek lehetségesnek tartottak. Az eredmények jelentősen befolyásolhatják a további asztrofizikai kutatásokat.

Nem filmtrükk a holdautó a Holdon

A Szovjetunióban 1955-ben terjesztették elő a Holdra repülés tervét. A Luna program keretében több műholdat juttattak Hold körüli pályára, illetve két holdjárót (Lunohod-1 és 2) szállítottak a Hold felszínére. Utóbb mindkét holdautóról fényképet is készített a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) holdszondája, ezzel cáfolva a kétkedők által terjesztett állításokat, hogy a Földön, stúdióban vették fel a holdjárós képeket.

A Lunohod-2 holdjáró 45 éve szállt le a Holdra

Kideríthették, mi küldi felénk az univerzum legfurcsább rádiójeleit

A tudósok egy jelentős lépéssel közelebb jutottak ahhoz, hogy megfejtsék, honnan is erednek a világegyetem legrejtélyesebb jelenségei közé sorolt gyors rádiókitörések.

India 31 műholdat juttatott az űrbe

Harmincegy műholdat juttatott az űrbe sikeresen pénteken az a hordozórakéta, amelyet az India déli részén lévő szriharikotai űrrepülőtérről indítottak - közölték helyi tisztviselők.

Mit keresnek növények és rovarok a Hold sötét oldalán?

Talán nem túlzás azt állítani, hogy az űrverseny a tetőfokára hágott. Nemcsak Donald Trump tűzte ki célul, hogy ismét embert küld a Holdra, más országok és magánvállalatok is szeretnék a maguk eszközeivel meghódítani Földünk égi kísérőjét. Természetesen a versenytársak között van Kína is. Az ázsiai ország merész tervet tűzött ki maga elé: rovarokkal és növényekkel egyfajta helyi ökoszisztémát alakítana ki, ráadásul a Hold "sötét" oldalán. És ami még elképesztőbb: már most, 2018-ban elindítaná a hihetetlen küldetést.

Meghalt John Young asztronauta

Mehgalt John Young amerikai asztronauta, aki több mint negyven éves pályafutása alatt hatszor járt a világűrben - közölte szombaton a NASA.

Repülés közben eltűnt a Puli

A Puli csapata Mumbaiban (korábbi angol nevén Bombay) búcsúztatta az Óesztendőt Ázsia legnagyob tudományos-technológiai fesztiváljának meghívott kiállítójaként - de I2.6 nevű holdjáró prototípusa nélkül kellett részt vennie az eseményen, amely egyszerűen eltűnt a Budapest-Isztambul-Bombay repülőút során.

Meghalt az asztronauta, aki biztosítókábel nélkül mozgott a világűrben

Nyolcvanéves korában meghalt Bruce McCandless amerikai asztronauta, az első, aki biztosítókábel nélkül mozgott a világűrben - közölte a NASA.

Idegen világba indulna a NASA űrhajója

A NASA egyik kutatócsoportja nem mindennapi tervet szövöget: 2069-ben egy olyan küldetést indítanának el, amely a Naphoz legközelebb eső, szomszédos csillagot célozza meg. A távoli, eddig ismeretlen régióba látogató űreszköz munkájának gyümölcsét mi már bizonyosan nem fogjuk élvezni, de az eredmények vitathatatlanul hatalmas lendületet adnának a tudomány fejlődésének.

Gépi intelligenciával találták meg a Naprendszer mását

Egy, bolygószámot tekintve a mi Naprendszerünkre emlékeztető csillagrendszert azonosított a NASA a Kepler-űrteleszkóppal. A kutatómunkában hatalmas segítséget nyújtott a Google mesterséges intelligenciája is.

Holdja lehet a New Horizons űrszonda következő célpontjának

A New Horizons űrszonda új célja, a MU69 nevű égitest körül kis hold keringhet a misszióban részt vevő tudósok friss felfedezése szerint.

Lehet, hogy földönkívüli űrszonda az aszteroidának hitt objektum

Csillagászok egy csoportja meglehetősen vad teóriával állt elő a nemrég észlelt csillagközi térből érkező aszteroidával kapcsolatban: mi van akkor, ha nem is kisbolygót, hanem egy idegen civilizáció által küldött űrszondát figyeltünk meg? A kutatók most azt tervezik, hogy megvizsgálják, az objektum bocsájt-e ki rádióhullámokat.

Nagy bejelentésre készül a NASA

Nagy bejelentésre készül a NASA csütörtökön. Az amerikai űrügynökség az új eredményről egyelőre nem árult el sokat, csak azt, hogy a Kepler-űrteleszkóp kutatómunkájával lesz kapcsolatos.

Tizenhárom milliárd fényévre tőlünk egy kozmikus szörny pusztít

A valaha megfigyelt legtávolabbi szupernehéz, vagyis nagyon nagy tömegű fekete lyukat fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport.

India a Holdra megy

Ember alkotta űreszköz utoljára 2013-ban száll le a Holdra, akkor a kínai Yutu nevű holdjáró tette tiszteletét bolygónk égi kísérőjén. Ha minden a terveknek megfelelően alakul, 2018-ban India is csatlakozhat hozzá.

Óriási, potenciálisan veszélyes kisbolygó halad el mellettünk

Öt kilométer átmérőjű óriásaszteroida közelíti meg a Földet december 16-án – állítja a NASA.

Életet találtak az űrben, állítja egy kozmonauta

Baktériumokat találtak a Nemzetközi Űrállomás külső burkolatán, állítja egy orosz kozmonauta, aki szerint a mikroorganizmusok Földön kívüli eredetűek lehetnek. Állítása alapján a most talált mikroorganizmusok még nem voltak jelen a modulon az ISS 1998-as felküldésekor. A hangzatos felfedezés ellenére mindenki óvatossággal kezeli a bejelentést.

Óriásszivar érkezett egy távoli csillagrendszerből

Egy másik csillagrendszerből származó objektum látogatta meg Naprendszerünket. A történelmi felfedezést a hawaii Pan-STARRS1 teleszkóp tette.

Üzenetet küldtünk egy lakhatónak tűnő bolygóra

Üzenetet küldtek egy tőlünk 12 fényévre található csillagrendszerbe, ahol a feltételezések szerint életre alkalmas bolygók keringhetnek.

Szupernóvák hozták a meglepetést a világűr anyagi összetételéről

Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban. Vagyis a világűr átlagos vegyi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetően – megegyezik a mi Napunk összetételével.

Valami mozgott a halott égitest felszíne alatt

A Ceres törpebolygó felszíni képződményeinek keletkezése és belső szerkezetének evolúciója között szorosabb kapcsolat lehet, mint azt eddig feltételezték – állapította meg a Geophysical Research Letters című szakfolyóiratban megjelent új tanulmány.

Borzasztó halált halt az űr négylábú hőse

Hatvan éve, 1957. november 3-án indult a világűrbe az első állat, Lajka kutya a szovjet Szputnyik-2 fedélzetén.

Szaúd-Arábia 1 milliárd dollárt fektet Richard Branson űrkutatási vállalataiba

A Szaúd-Arábia királysága 1 milliárd dollárt kíván befektetni a Virgin csoport űrkutatási cégeibe – jelentette be Richard Branson konglomerátuma.

Űrhajók fekszenek az óceán mélyén

Legalább 260 űreszköz pihen a Csendes-óceán mélyén, távol a szárazföldtől.

Heteken belül 100 kilós roncsok hullhatnak az égből

A 8,5 tonnás kínai űrlaboratórium, a Tienkung-1 darabokra szakadt az atmoszférában. Bár nagy része elég a légkörben, néhány darabja – amelyek akár a 100 kilogrammot is elérhetik – heteken belül becsapódhat a földbe.

Hatalmas villanás az univerzumban - itt az óriási bejelentés

A téridő fodrozódásainak, vagyis a gravitációs hullámoknak a legelső észlelése tudománytörténeti jelentőségű eseménynek számított, mivel új korszakát nyitotta meg a világűr kutatásának: olyan kozmikus történések és objektumok válhattak megfigyelhetővé, amikről korábban nem is álmodozhattunk. Most az első észleléshez hasonló fontosságú dolog történt: két neutroncsillag ütközése során keletkezett gravitációs hullámokat figyeltek meg a LIGO-Virgo tudományos együttműködés kutatói. A legújabb felfedezéssel a gravitációs hullámok mellett már optikailag megfigyelhető jeleket is sikerült detektálni, ami a „többcsatornás csillagászat” megszüületéséhez ...

Bip-bip: a hang, amely sokkolta Amerikát

Hatvan éve, 1957. október 4-én bocsátották fel a Szovjetunióban a világ első mesterséges holdját, a Szputnyik 1-et, s ezzel megkezdődött az űrkorszak. A szovjet siker valósággal sokkolta az USA-t és jelentősen hozzájárult a NASA 1958-as megalapításához.

Mégis megépülhet a vitatott hawaii óriásteleszkóp

Az illetékes hawaii hatóság jóváhagyta a Mauna Kea vulkán csúcsára tervezett óriásteleszkóp megépítését, a terv ellenzői azonnal jelezték, hogy folytatják harcukat azért, hogy a projektet ne az őslakosok körében szent helynek tartott hegyen valósítsák meg.

Közösen épít űrállomást Oroszország és az USA

Oroszország is részt vesz a Hold körül keringő amerikai űrállomás, a Deep Space Gateway építésében - jelentették be az ausztráliai Adelaide-ben.

Ausztráliának is lesz saját űrügynöksége

Ausztrália a helyi űripar hosszú távú fejlesztési programjának keretében nemzeti űrhivatalt hoz létre.

Az OSIRIS-Rex sikeresen katapultált a veszedelmes aszteroida felé

Az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) OSIRIS-REx, aszteroidakutató űrszondája péntek délután megközelítette a Földet, és sikeresen kihasználta a bolygó gravitációját arra, hogy a Bennu kisbolygó felé vezető pályára "katapultálja" magát - közölte a NASA.

Megnyitotta kapuit a Tudományok Fővárosa

A természettudományt és technológiai innovációt népszerűsítő interaktív kiállítás nyílt szombaton a fővárosi Várkert Bazárban. Palkovics László felsőoktatásért felelős államtitkár a megnyitón hangsúlyozta, a Tudományok Fővárosa 2017 elnevezésű rendezvény célja a természettudományos pálya népszerűsítése a fiatalok között.

Drónok és űrhajók szállnak le a Várkertbazárban

Szeptember 23-án a Várkertbazár világörökségi helyszínén összegyűlnek a tudományok nagyágyúi, hogy a nagyközönség előtt kössék össze a Földet a világűrrel, a robotokat az emberekkel, a tudományt a kíváncsiskodókkal a régió leginspiratívabb STEM fókuszú tudományos buliján.

Földönkívülieket keresne egy új teleszkóp

Kifejezetten Földön kívüli életet kereső teleszkópot építene egy nemzetközi kutatócsoport. Az ExoLife Finder (ELF) névre keresztelt távcső megépítéséhez szükséges pénzt közösségi finanszírozás keretében gyűjtenék össze a szakemberek.

Öngyilkos küldetéssel búcsúzik a Cassini

A Szaturnuszhoz 2004-ben érkezett Cassini űrszonda több mint 453 ezer képet küldött a Földre a Naprendszer második legnagyobb bolygójáról, annak gyűrűiről és holdjairól, az utolsó felvételek órákkal az előtt fognak megérkezni, hogy pénteken a Cassini megsemmisül a Szaturnusz gázlégkörében.

A megsemmisítő nagy ugrás felé tart a Cassini űrszonda

A Szaturnusz kutatására küldött Cassini űrszonda végrehajtotta azt a pályamódosítást, mely a végső, megsemmisítő "nagy ugrás" felé irányította - írta a BBC hírportálja.

A Földtől már 21 milliárd kilométerre jár a Voyager 1 űrszonda

Negyven évvel útnak indítása után a Földtől mintegy 21 milliárd kilométeres távolságban jár a Voyager 1, a NASA űrszondája az emberiség legtávolabb jutó missziójának keretében.

17 milliárd kilométerre vitte az emberiség üzenetét a Voyager-2

Negyven éve, 1977. augusztus 20-án Föld körüli pályára állt a világ eddigi legsikeresebb űrszondája, az amerikai Voyager-2, az egyedüli űrjármű, amely a Naprendszer mindkét jégóriását, az Uránuszt és a Neptunuszt is meglátogatta.

Üzenetet küldünk a legtávolabbi űrszondának

A nagyközönség bevonásával küld rövid üzenetet a negyven évvel ezelőtt útnak indított Voyager-1 űrszondának a NASA.

Befuccsolt az orosz mesterséges csillag

Nem nyíltak ki az orosz Majak űrszonda vitorlái, ami mesterséges csillagként világított volna az éjszakai égbolton. A kudarcot a szatellitet tervező orosz kutatók is elismerték.

Föld nagyságú bolygókat találtak egy közeli, napszerű csillagnál

Négy Föld-nagyságú bolygó kering a legközelebbi, szabad szemmel is látható napszerű csillag, a Tau Ceti körül – derítette ki egy új kutatás.

Bolygóvédő állást hirdetett a NASA

Bolygóvédő állást hirdetett az amerikai űrkutatási hivatal: a felügyelőknek az idegenektől kell megóvniuk a Földet.

Közeledő aszteroida miatt lép akcióba a NASA

Akár 6800 kilométerre is megközelítheti a Földet egy hamarosan érkező aszteroida. Az égitest nem csapódik be, ennek ellenére a NASA nagy erővel készül az eseményre, hiszen először próbálhatja ki nemrég kiépített aszteroidafigyelő rendszerét.

Űrtechnológiák hasznosítására nyert el támogatást két magyar projekt

Az Európai Űrügynökség (ESA) 65 ezer euró vissza nem térítendő támogatást ítélt oda a szervezet magyarországi technológiai transzfer irodájának első pályázatán a nyerteseknek, a vállalkozások a támogatást technológia-átadással kapcsolatos költségek fedezésére fordíthatják.

Feltérképezték a fényenergia eloszlását a Tejútrendszerben

Első alkalommal számolta ki a Tejútrendszerben lévő teljes fényenergia eloszlását egy nemzetközi kutatócsoport, ezzel betekintést nyertek a galaxis felépítésébe és új információkat szereztek arról, hogyan alakulnak ki csillagok olyan spirális galaxisban, mint amelynek a Föld is része.

Önfenntartó űrállomásra tervezett technológiákat tesztelnek Pekingben

Egy önfenntartó űrállomás működéséhez szükséges technológiák tesztelését kezdték meg a hét végén Pekingben: egyetemi hallgatók két lezárt bunkerben próbálják megtapasztalni, hogy milyen lehet űrkabinban élni egy másik bolygón, újrahasznosítva mindent a növényi hulladékoktól kezdve a vizeletig.

Az Etna lejtőin tesztelik a jövőbeli űrmissziók roboteszközeit

Az Etna lejtőin teszteli a jövőbeli Hold- és Mars-missziókhoz szánt robottechnológiákat egy nemzetközi kutatócsoport a Német Űrközpont vezetésével.

Csak három holttest érkezett vissza a kozmoszból

1971. június 30-án, több mint háromhetes küldetés után a Szojuz-11 űrhajó problémamentes landolást hajtott végre a kazahsztáni sztyeppén. Az űrhajó fedélzetről a földi irányító központba beérkező adatok nem jeleztek semmilyen műszaki problémát. A fékezőernyők rendben kinyíltak, és az űrkabin előírásszerűen ért földet. A kabin ajtaját felnyitó műszaki személyzet azonban megdöbbenve látta, hogy három halott, üléseikbe szíjazott asztronauta tekint vissza rájuk, megüvegesedett szemekkel.

Két hét múlva fényes piramis jelenik meg az égen

Két hét múlva egy nagyon érdekes műholdat küld az űrbe egy orosz amatőrcsillagász csoport: egy mesterséges csillagot, ami az éjszakai égbolt egyik legfényesebb objektumává válik.

Egy lépéssel közelebb a második Föld megtalálásához

219 új bolygójelöltet tartalmaz a NASA Kepler űrteleszkópjának most nyilvánosságra hozott friss katalógusa. A potenciális planéták közül 10 Föld-nagyságú, ráadásul csillaguk lakhatósági zónájában keringenek, ami azt jelenti, hogy a folyékony víz jelenléte sem kizárható rajtuk.

Mégiscsak létezhet a Napnak egy elveszett ikertestvére

A Napnak valószínűleg létezik egy ikertestvére – állítja egy meglepő kutatás.

Egymillió embert juttatna el a Marsra Elon Musk

Egymillió embert juttatna el a Marsra a következő 50-100 évben Elon Musk - derül ki az amerikai milliárdos, a SpaceX vállalat vezetője által papírra vetett tervekből, amelyet a New Space folyóirat ismertetett.

Megérkezett Csehországba az amerikai szuperlézer

Megérkezett Prágába az amerikai szuperlézerrendszer, amely a cseh főváros melletti Dolní Brezany településen, az ELI (Extreme Light Infrastructure) Beamlines nemzetközi tudományos központban fog működni. Összeszerelése és üzembe helyezése több mint egy évig fog tartani.

Új típusú űrhajót fejleszt Oroszország

Az Orosz Szövetségi Űrügynökség 2022-re tervezi a Federacija (Szövetség) elnevezésű, emberi irányítású űrhajó felbocsátását.

Fontos rejtélyre deríthetnek fényt az új gravitációs hullámok

A Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) harmadszor is észlelt gravitációs hullámokat - a téridő fodrozódásait -, demonstrálva, hogy a csillagászatnak valóban egy új ága született meg. Ahogy az első két észlelés esetén is, ezek a hullámok akkor keletkeztek, amikor két fekete lyuk összeolvadt, egy nagyobb fekete lyukat hozva létre.

Közeli szuperföldet találtak európai csillagászok

Szuperföld kering egy közeli csillag körül – jelentették be európai csillagászok.

A németalföldi látcsőtől az űrteleszkópok birodalmáig

Már az ókori keleti birodalmakban is megbecsült tudománynak számított a csillagászat. Az óegyiptomi tudós papok például a Sirius állásából számították ki a Nílus várható áradásának idejét, Mezopotámiában pedig hatalmas csillagvizsgálókat építettek. Az égitestek vizsgálatánál azonban egészen a 16. század végéig, kizárólag a szögmérő műszerekre és órákra, valamint a puszta szemükre hagyatkozhattak az asztronómusok. A távcső feltalálása alapjaiban rengette meg a hagyományos világképet.

Meglepte a kutatókat a Jupiter

A Jupiter sarkvidéki területein az 1400 kilométer átmérőt is elérő nagyságú forgószelek tombolnak. A gázóriás sarki régiói így a vártnál jóval örvénylőbbek - derült ki a Juno űrszonda felvételeiből.

Különös dolog történik az univerzum legfurább csillagánál

Az univerzum egyik legfurcsább csillaga megint szokatlan módon viselkedik: pénteken ismét drasztikus és szabálytalan fényességváltozásokat kezdett mutatni. Hasonlót két évvel ezelőtt detektáltak a szakemberek, azóta pedig folyamatosan figyelik az égitestet. A kutatók most azt remélik, az új esemény alapján végre kideríthetik, mi idézi elő a csillag elhalványodásait.

Magyar űrkutatót is díjazott a Nemzetközi Asztronautika Szövetség

Először részesült magyar tudós a Nemzetközi Asztronautika Szövetség (IAF) legrangosabb, fiatal kutatóknak adható elismerésében. Az IAF Young Space Leadership Awardot öten kapták meg, köztük Bacsárdi László, a Soproni Egyetem docense, intézetigazgatója - tájékoztatta a Magyar Asztronautikai Társaság (MAT) pénteken az MTI-t.

Magyar űrkutatót díjaztak

Eddig ismeretlen holdat fedeztek fel magyar kutatók

Kiss Csaba MTA CSFK-ban működő kutatócsoportja a Hubble és két további űrtávcső adatainak felhasználásával bukkant rá a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójának holdjára. A most publikált eredmény segíthet pontosítani a holdak keletkezésének jelenlegi modelljeit, így a kozmikus múlt megismerésében is szerepet kaphat.

Csúszik a NASA óriásrakétájának felküldése

Egy évvel elhalasztották egy új amerikai űreszköz 2018-ra tervezett Hold-kerülését - jelentette be a NASA.

Mi bujkál a Szaturnusz hatalmas gyűrűi között?

Apró jelentéktelen kis pontnak látszik a Föld a Szaturnusz hatalmas gyűrűi között. A látványos fotót a hamarosan megsemmisülő Cassini űrszonda készítette.

Egyedülálló magyar-orosz műholdas űrkísérlet indul

Egyedülálló magyar-orosz műholdas űrkísérlet indul, amely a tervek szerint hatalmas lendületet fog adni a földi élet és civilizáció számára létfontosságú űridőjárás kutatásának.

Felbocsátották az első mongol műholdat

Mongólia felbocsátotta első műholdját szerdán, a távközlési célokat szolgáló űreszköz indítása részét képezi az ázsiai ország új technológiákat felhasználó erőfeszítéseinek, hogy nyersanyagfüggő gazdaságát diverzifikáltabbá tegye.

16 éve zárult le a Mir-korszak, az orosz polgári űrkutatási program

2001. március 23-án, irányított manőverrel tért vissza a Föld légkörébe és semmisült meg a Csendes-óceán déli része felett a Mir űrállomás. Működésének 15 éve, egy hónapja és két napja alatt csaknem 90 ezerszer kerülte meg a Földet, fedélzetén 104 kozmonauta és asztronauta fordult meg, köztük 11 ország 62 űrhajósa. Az állomás élettartamát ugyan kezdetben csak néhány évre tervezték, de végül fokozatosan meghosszabbították.

A Holdra készülnek az oroszok

Megkezdődött a Fegyeracija (Szövetség) típusú, a Föld-közeli pályán való repülésre és holdutazásra is alkalmas új orosz űrhajó építése - közölte pénteken Koroljovban Vlagyimir Szolncev, az Energija űrrakéta-építő vállalat vezérigazgatója.

Senki sem tudja, mi lehet az űr sötétjében bujkáló valami

Az űr sötétjében bolyong magányosan egy objektum, amelyről mostanáig a csillagászok azt hitték, egy bolygó, amely valamilyen módon kivetődött a neki otthont adó naprendszerből. A legújabb megfigyelések azonban kétségbe vonják ezt az elképzelést. A tudósoknak egyelőre fogalmuk sincs, mi is lehet valójában a rejtélyes égitest.

Női űrkutató és asztronauta is bekerül a Lego figurái közé

A Lego megszavaztatta, hogy milyen új figurákkal rukkoljon elő legközelebb. A legnépszerűbbek a NASA női kutatói, mérnökei és asztronautái lettek. 

Nézzen körül az új Föld nagyságú bolygón

Békés, vöröses színben pompázó világként láthatjuk a napokban felfedezett új naprendszeren túli bolygók egyikét, a TRAPPIST-1d-t, hála az amerikai űrügynökség videójának.

NASA: Minden eddiginél lenyűgözőbb bolygórendszer akadt horogra

Hét kisebb, nagyjából Föld nagyságú bolygó kering egy csillagászati értelemben véve közelinek számító csillag körül, jelentették be kutatók a NASA szerdai sajtótájékoztatóján. Hasonló bolygórendszert idáig még nem sikerült találni. Ha a most felfedezettre emlékeztető rendszerek elterjedtnek számítanak, az azt jelentheti, hogy galaxisunk rogyásig van Föld-szerű bolygókkal.

Nagy bejelentésre készül a NASA

Sajtótájékoztatót hívott össze szerdára a NASA. A bejelentéssel kapcsolatban egyelőre csak annyit tudni, hogy az a Naprendszeren túli bolygók kutatásával kapcsolatos.

Fantasztikus közeli fotó a Szaturnusz külső gyűrűjéről

Csaknem művészi felvételt készített a Szaturnusz egyik nagyobb gyűrűjéről a Cassini, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) űrszondája.

Churchill és a földönkívüliek: elfeledett kézirat került elő

Messzi-messzi galaxisok, távoli bolygók, idegen létformák – témakörök, amikkel napjaink kutatói már aktívan foglalkozhatnak, hála legkorszerűbb kutatóeszközeinknek. A földön kívüli élet létezésének lehetősége nemcsak napjaink emberét izgatja, már a 19. században felkapottá vált, egy tévedésen alapuló csillagászati „felfedezés" miatt. Még a legendás államférfi, Winston Churchill fantáziáját is megmozgatta a kérdés, aki esszéjében tudósokkal vetekedő módon fejtette ki véleményét a messzi világokról és az azokon létező lehetséges élőlényekről. Az ezt taglaló tizenegy oldalas kéziratot – amelyet egy amerikai múzeum magángyűjteményében ttaláltak ...

Lakhatóvá tenné a Marsot az Egyesült Arab Emírségek

Száz éven belül lakható környezetet hozna létre a Marson az Egyesült Arab Emírségek – jelentette be Mohammed bin Rásid Ál Maktúm sejk.

Szobrot akar küldeni a Holdra egy párizsi művész

Virágot formázó szobrot akar a Holdra küldeni Anilore Banon párizsi művész. A floridai űrközpontból szombaton indul útnak a modellel a Nemzetközi Űrállomásra egy teherűrhajó (ISS), ahol tesztelik majd azt, hogyan viselkedik az anyag az űrben.

Hatalmas üresség taszítja a Tejútrendszert

Nemcsak egy hatalmas galaxishalmaz vonzása, hanem egy gigantikus, üres régió taszítása is hatással van a Tejútrendszerre – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Az összeolvadás állapotában lévő törpegalaxisokat észleltek

Amerikai kutatók törpegalaxisok hét különböző csoportját fedezték fel, amelyek épp az összeolvadás és nagyobb galaxissá válás kezdeti állapotában vannak. Ilyen nagyobb galaxisok a spirálgalaxisok, mint amilyen a Tejútrendszer is.

Kevesebb Neptunuszhoz hasonló exobolygó létezhet

A Neptunuszhoz hasonlónak vélt Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) egyötöde más jellegű lehet - vélik a Grazi Űrkutatási Intézet kutatói, akik korábbi mérési adatok helytállóságát vonják kétségbe.

Hatalmas jelenséget figyeltek meg a Vénuszon

Gigantikus, íves alakú jelenséget figyeltek meg a Vénusz felső légkörében japán kutatók.

Baljós égi vándor viseli a híres csillagász nevét

Kétszázhetvenöt éve, 1742. január 14-én halt meg Edmond Halley angol csillagász, fizikus, az egyik leghíresebb üstökös pályájának kiszámítója. Hosszú élete során volt hajóskapitány, egyetemi professzor, királyi csillagász, a Royal Society titkára és a pénzverde vezetője, ő tervezte az első búvárharangot, összeállította az első meteorológiai térképet és az első halálozási statisztikát.

Ilyen galaxist még senki sem látott

Különleges galaxist fedeztek fel a csillagászok tőlünk 359 millió fényévre. A csillagvárosnak nemcsak egy, hanem két gyűrűje is van. Ilyet korábban nem láttak a szakemberek.

A NASA űrközpontja ezt hozta össze egy év alatt. És ön?

Az űrkutatásban nem volt olyan rossz év 2016.

Létrehozták a világ legnagyobb csillagkatalógusát

A világ eddigi legnagyobb csillagkatalógusát alkotta meg egy nemzetközi kutatócsoport: több milliárd csillag, galaxisok és más égitestek, az éjszakai égbolt háromnegyede szerepel a lexikonban.

Meghalt a sötét anyagot felfedező tudós

Elhunyt Vera Rubin világhírű amerikai csillagász, aki bizonyítékot talált a sötét anyag létezésére - közölte hétfőn fia, Allan Rubin földtudományi professzor, hozzátéve, hogy anyja természetes halállal távozott. Nyolcvannyolc éves volt.

Kisbolygót neveztek el Vízi E. Szilveszterről

Vizi E. Szilveszter Széchenyi Nagydíjas agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke lett Az Év Ismeretterjesztő Tudósa Díj - Kisbolygóval honoris causa című elismerés idei kitüntetettje. A díjat kedden adták át Budapesten, az Uránia Csillagvizsgálóban.