Potápi Árpád János: Az elmúlt 100 év bizonyította, hogy a magyarság meg akar maradni

A trianoni békeszerződés óta eltelt mintegy 100 év bizonyította, hogy az ország és a magyarság is meg akart maradni – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára kedden, a nemzeti összetartozás napján az M1 aktuális csatornán.

Kövér László: Nemzedékünk legfontosabb feladata a hazaszeretet újjáépítése

Nemzedékünk legfontosabb feladata, hogy újjáépítsük a hazaszeretet és összetartozás kultúráját – hangsúlyozta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Torockón, a hatodik alkalommal megrendezett Duna Napon.

Adatbázisban lehet rákeresni a trianoni menekültekre

Az MTA Lendület programjának Trianon 100 Kutatócsoportja egy több mint 15 ezer névből álló adatbázist publikált. Ez nemcsak az 1918 és 1928 között Magyarországra érkezett menekültek nevét, de a korábbi lakóhelyüket, foglalkozásukat és a Magyarországra érkezésük helyét is kereshető formában tárja a nagyközönség elé.

Megjelent a Trianon című zenés történelmi rockopera hang- és képi anyaga

Emlékkönyvvel kiegészítve, 3 DVD-n jelent meg a tavaly, a Hősök terén bemutatott Trianon című zenés történelmi játék. Az előadást az Esztrád Színház szervezte, amelyik most 180 magyar háznak, illetve magyar közösségnek térítésmentesen juttatja el a DVD-s kiadványt.

Trianonra emlékező karácsonyt tartanak Ópusztaszeren

Schmidt Mária: Trianon feldolgozására ezer év sem elegendő

A XX. századi diktatúráknak és a második világháborúnak megágyazó első nagy világégésre eddig méltatlanul kevés figyelmet fordítottak a magyarországi köznevelésben. Az első világháború centenáriuma lehetőséget ad a száz éve történt nagy háború felelevenítésére és átértékelésére. A Várkert Bazárban november 23-án megnyílt, Új világ született 1914–1922 című kiállítássorozat alkotói nemcsak emlékeztetnek, de egy új narratíva megalkotására is kísérletet tesznek. Itt az ideje leszámolni a háború „nyugati győztesei” által sulykolt szemlélettel, és azzal is, hogy a harcok Európa keleti felén 1918-ban véget értek. Az európai szinten egyedüllálló, ...

Nem akkor ért véget az első világháború, amikor megemlékeznek róla

A nemzetek közti konfliktusok történetében nem volt még egy olyan fejezet , amely akkora hatást gyakorolt volna a világtörténelem menetére, mint a pontosan száz éve befejeződött első világháború. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde egykori elnöke, aki már régóta szenvedélyesen kutatja a „nagy háború” nagy összefüggéseit, nemcsak hazai, de világviszonylatban is egyedülállónak mondható vállalkozásba kezdett: az elmúlt öt évben hat kontinens 59 országában járta be és dokumentálta az első világháború megemlékezéseit, emlékműveit, temetőit, helyszíneit, hadijátékait. Erről, és a jövő júniusban megjelenő A nagy háború százévves ...

Trianonra fog emlékezni az új Operettszínház, az ellenzéki álhírgyár jajveszékel

Igen. Az ellenzéki propagandamédia és a színikritikák írásából megélni óhajtó ellenzéki újságírók még ki sem heverték, hogy 2012 késő őszén, azaz nagyjából 6 évvel ezelőtt - mintha tegnap lett volna - a szakmai bizottság javaslatára Alföldi Róbert lejáró szerződését nem hosszabbították meg, és helyette mást választottak a Nemzeti Színház igazgatójának, történetesen a legnagyobb magyar színházrendezőt, Vidnyánszky Attilát. Még ki sem heverték, és itt az újabb csapás: a Budapesti Operettszínház. 

Mutatjuk a Trianon rockopera főpróbáját

A csütörtök esti főpróba után már minden készen áll a Trianon című rockopera bemutatójához. A darab rendezője, Koltay Gábor elmondta, hogy múlt héten felépítették a díszleteket, és a hét eleje óta folyamatosan próbálnak a Hősök terén. 

Ilyen volt a Trianon című rockopera főpróbája

Házi őrizetben tartották a magyar békedelegációt

Kilencvennyolc éve, 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy Trianon palota egyik aranystukkós folyosóján teljesedett be a történelmi Magyarország végzete. A győztes antanthatalmak - elsősorban Franciaország nyomására - minden racionális érvet félresöpörve az ország példátlan mértékű megcsonkításáról döntöttek. A diktátumot felsőbb utasításra két teljesen súlytalan kormánytisztviselő, Benárd Ágoston munkaügyi miniszter és Drasche-Lázár Alfréd államtitkár írták alá a La galérie des Cotelles díszes oszlopai között. Az ország súlyos megcsonkításához hosszú és ellentmondásoktól sem mentes folyamat vezetett.

Nemzetben, családban és keresztény kultúrában gondolkodik a kormány

Van okunk reménykedni, mert az elmúlt évtizedek bebizonyították, hogy az egységes magyar nemzet összetartozása a jelenben is valóság – mondta Varga Mihály a nemzeti összetartozás napja alkalmából. A nemzetgazdasági miniszter a trianoni békediktátum aláírásának 98. évfordulóján közölte, erős Európában vagyunk érdekeltek, de továbbra is a nemzetek Európájában gondolkodunk. Potápi Árpád pedig arról beszélt, hogy a hazájuktól elszakított magyarokat az összetartozásba vetett hit tartotta meg évtizedeken keresztül, és ez megmaradásuk legerősebb motorja ma is. Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává ...

Az a magyar, akinek fáj Trianon

Az a magyar, akinek fáj Trianon – mondta Galambos István történész, a Történelmi Ismeretterjesztő Társulat Egyesület elnöke szombaton az M1 aktuális csatornán.

Ilyen lesz a Trianon című rockopera

Koltay Gábor, a Trianon rendezője elmondta, hogy a rockopera nem csupán az 1920-as békeszerződésről fog szólni, hanem arról is, hogy miként próbálta feldolgozni a magyar társadalom a békekötés következményeit az elmúlt csaknem 100 évben.

Trianonról szóló rockoperát mutatnak be nyáron

Trianon címmel nagyszabású rockoperát mutatnak be június 22-én és 23-án a budapesti Hősök terén. A több száz szereplőt felvonultató darab rendezője, a szövegek összeállítója Koltay Gábor, a zeneszerző Koltay Gergely, a Kormorán együttes vezetője.

Soha ne feledjük az elcsatolt településeket !

A hazatérés napjára, a Csehszlovákiától történt visszacsatolás 94. évfordulójára emlékeztek vasárnap Somoskőújfalun. Kövér László (Fidesz), az Országgyűlés elnöke az ünnepségen arra kért minden magyarországi települést, hogy soha ne feledjék a határon kívül maradt magyar településeket, valamint arra hívott fel minden magyar polgárt, hogy soha többé ne bízzák hazánk sorsát olyan politikusokra, akik kiszolgáltatják, védtelenné teszik Magyarországot a külvilággal szemben.

Megjósolta-e Kossuth Lajos Trianont?

Százötven évvel ezelőtt, 1867 tavaszán szavazta meg az országgyűlés a magyar kiegyezési törvényt, amit I. Ferenc József is szentesített még abban az évben, és amely elvezetett ahhoz, hogy 1868-ban megszületett az Osztrák-Magyar Monarchia. Deák Ferenc úgy látta, ez a lehető legjobb rendszer, ezzel szemben Kossuth Lajos sötét jövőt vizionált, amelyben Magyarország együtt ég majd el a birodalmi sassal. Ifj. Bertényi Iván történész azt vizsgálta, igaza van-e azoknak, akik szerint a Kasszandra-levelében az 1848/49-es forradalom és szabadságharc szellemi vezére Trianont látta.

Román történész: Nem kötelezhetik a magyarokat, hogy örüljenek Trianonnak

Lucian Boia szerint nem lehet arra kötelezni a magyarokat, hogy örvendjenek a trianoni döntésnek. A mítoszromboló könyveiről híres román történész annak kapcsán adott hosszú interjút a News.ro hírportálnak, hogy a múlt hét végén mutatták be Az 1918-as nagy egyesülés körül - Nemzetek, határok, kisebbségek (In jurul Marii Uniri de la 1918. Natiuni, frontiere, minoritati) című könyvét.

Egy magyar falu, amelynek vára Szlovákiában van

Áll Somoskő fölött egy vár, amely időkapszulaként magasodik a Medves egyik vulkanikus kúpján. A Salgótarjánhoz tartozó településrész érdekessége, hogy kettészeli a magyar-szlovák határ: Somoskő még Magyarországon, ám vára már Szlovákiában van. Szerencsére a schengeni egyezmény életbe lépése óta a vár magyar oldalról is szabadon látogatható.

Román történész szerint nem kell bocsánatot kérni Trianonért

Ha Klaus Iohannis a román nép nevében bocsánatot kérne Magyarországtól a trianoni békeszerződésért, egy napig sem maradhatna román államfő - írta Marius Diaconescu román történész az Adevarul.ro portálon kedden közölt véleménycikkében.

Kósa Lajos: A magyarság képes a nemzeti megújulásra

Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a trianoni tragédia pusztítását túlélve a magyarság képes a nemzeti megújulásra - közölte a Fidesz frakcióvezetője vasárnap.

Lázár: Trianonnak áldozatai, nem pedig előidézői vagyunk

Lázár János Szarvason, a történelmi Magyarország közepét jelző szélmalom mellett mondott beszédet a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arról beszélt, hogy Európa és a szomszédos országok vezetőinek ideje kimondaniuk, hogy Trianon legnagyobb kárvallottja Magyarország, amelyet megillet a jóvátétel, ha még csak erkölcsi is.

Nem lesz "Trianon és a magyar elnyomás elleni harc napja" Romániában

Nem minden trianoni menekült lett vagonlakó

Már 1918 előtt is jelentős népességmozgások zajlottak Magyarországon, az első világháború utáni menekülteknek ugyanakkor csak kisebb része kényszerült vagonokban meghúzni magát - állapította meg a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Trianon 100 kutatócsoportjának vezetője.

Varga: Jövőre mindenki tehet egy lépést előre

Magyarországnak erősnek kell lennie ahhoz, hogy érdemi támogatást és segítséget tudjon nyújtani az anyaországon túl élőknek - jelentette ki Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, a térség országgyűlési képviselője a csillaghegyi országzászlónál a nemzeti összetartozás napja alkalmából tartott vasárnapi ünnepségen Óbudán.

Vér szerinti gyerek sosem kérdezne ilyet

Tompa Andrea író, színikritikus magyarként élt Romániában a rendszerváltásig, aztán erdélyiként volt egy gyakran bántott kisebbség tagja az anyaországban. Tavaly nagy port kavart, hogy a kisebbségi lét kérdéseinek újszerű bemutatásáért a kormánytól kapott Márai Sándor-díjat ugyan átvette, de a pénzjutalmat továbbadta a mélyszegénységben élő, főleg roma gyerekekkel foglalkozó Igazgyöngy Alapítványnak. 

Csodatévő érmékkel szórták meg a határt

Két lovas zarándok csodatevő érmékkel védené meg a déli határt: Chemez Farkas és Béres Sándor három hét alatt közel ötszáz kilométert tett meg lóháton a határszélen, s közben csodás erejűnek tartott Mária-érméket helyeztek el mindenütt.

Trianonra emlékezett a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom

Fáklyás vonulást tartott Budapesten a trianoni békeszerződésre emlékezve a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom vasárnap este; a szervezet tagjai és a hozzájuk csatlakozók az útjukon érintették az 1920-ban elszakított területeket megszerző trianoni utódállamok több nagykövetségét.

Folyosón írták alá a Magyarországot felszabdaló békediktátumot

Kilencvenöt évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést, a történelmi Magyarország területének kétharmadát elcsatoló nagyhatalmi diktátumot. Az új határok kialakításánál sokszor végül Wilson amerikai elnök etnikai elveit is figyelmen kívül hagyták. Magyarország korábbi nemzetiségei közül néhány többé-kevésbé önálló államalakulatot kapott, ugyanakkor gyakorlatilag tiszta magyar tömbök kerültek idegen uralom alá.

Semjén: Trianon a mi hibánk is

Csizmák döngtek, zászlók lobogtak, táncosok táncoltak, Semjén Zsolt pedig a szokásosnál önkritikusabban beszélt nemzetről, politikáról és nagyhatalmi konspirációkról. Kiderült, hogy mitől érzi magát magyarnak egy külhoni magyar. Sosem találná ki, mitől.

Trianon előtt is lejárató kampány folyt az ország ellen

Fáklyás felvonulást tartottak a trianoni békediktátum évfordulójának előestéjén, szerdán Debrecenben.

Csütörtökön minden politikus Trianonról beszél

Országszerte megemlékezéseket tartanak csütörtökön, a trianoni békeszerződés aláírásához kötődő nemzeti összetartozás napján. A központi rendezvények a nemzeti lobogó felvonásával kezdődnek Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a fővárosi Magyarság Házában, Kövér László házelnök Hatvanban mond beszédet.

Trianon sebe még nem gyógyult be Balog miniszter szerint

A magyar nemzet határok feletti békés újraegyesítésének fontosságát hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere szombaton a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállajon, egy emlékműavatáson.

9 mód arra, hogy bolondot csinálj magadból Budapesten

Ismét külföldön kerültek terítékre a jó öreg magyar, pontosabban budapesti szokások: ezúttal a Matador újságírója adott néhány jó tanácsot azoknak, akik szeretnék igazi budapestiként élvezni a főváros nyújtotta lehetőségeket – pironkodás és szégyenérzet nélkül.

Szimbólumok rabja az Orbán-kormány

Legújabban egy nemzeti zászlónappal igyekszik erősíteni a Fidesz az összefogást és az egységet, de számos más jele is van annak, hogy erősítenék a nemzeti összetartozást, gyártják ennek szimbólumait.

Rétvári Bence: a trianoni emlékművek figyelmeztetnek is

Rétvári Bence szerint a trianoni emlékművek nemcsak emlékeztetnek az 1920. június 4-ei igazságtalanságra, hanem figyelmeztetik is a ma emberét az ország szuverenitásának megőrzésére.

Nem sikerült Trianon-emlékművet avatni Szerbiában

Meghiúsult Szerbia első Trianon-emlékművének avatása Adán, a római katolikus temető kápolnája mellett emelt emlékmű talapzatát ugyanis ismeretlenek az ünnepség előtt elbontották.

Kétmilliárdból építene Trianon Múzeumot a Fidesz Budapesten

Nem tudják blattolni a Barackfát a fideszesek

Nem találtunk egyetlen kormánypárti képviselőt sem, aki el merte volna énekelni a Nemzeti összetartozás dalát, a legtöbb fideszes nem is ismerte a Barackfát. Az ellenzék szerint a kormány által félmillióért rendelt dal egy groteszk gagyiparádé, és Vadai Ágnes szerint a diktatúrákat idézi, hogy gyerekekkel is el akarják énekeltetni. A Fidesz szóvivője szerint viszont a dal kedves, és nemcsak szomorkodva kell emlékezni Trianonra.

Aki ugrál, büszke magyar

Hogyan válik egyik pillanatról a másikra normálissá az abnormális? Lengethet-e magyar ember román zászlót?

Trianon-emlékművet rongáltak Dunakeszin

Ismeretlen elkövetők a hétvégén megrongálták a trianoni emlékművet Dunakeszin - tájékoztatta az Országos Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Szolgálatának sajtóügyeletese az MTI-t.

Nem harangoznak az egyházak Trianonért

A templomok harangjai az istentisztelekhez kötődnek, ezért nem fognak megszólalni a nemzeti összetartozás napján az államtitkár kérésére. Kovács Zoltán korábban azt kérte az egyházaktól, hogy egyperces harangzúgással csatlakozzanak a megemlékezéshez, de ezt az egyházak elutasították.

Száz éve égettek magyar zászlót Dubrovnikban

Hiába tett éppen száz éve szimbolikus gesztust a budapesti kormány a Magyarországon élő románoknak, az Osztrák-Magyar Monarchia az első világháború előestéjén nem változtatott a kisebbségek háttérbe szorításán. Különösen a magyarok türelmetlenkedtek - ennek végzetes következményeivel nemcsak a trianoni békében szembesülhettünk, hanem már 1912-ben is, amikor a horvátok magyar zászlót égettek Dubrovnikban.

Nem temeti el az összes legendát az iskolai Trianon-emlékanyag

"A nemzet múltjának tudatosítása" a célja annak a pedagógiai segédanyagnak, amelyet iskoláknak állítottak össze a Trianon-emléknapokra. Lehetett volna tovább harcolni jobb feltételekért? Mindent a bolsevikok rontottak el? Mi köze volt az Osztrák-Magyar Monarchiának a magyar történelem egyik legtöbbet emlegetett eseményéhez? Mit gondol Trianonról az állam?

Trianon és a szekértáborok

Egyesek szinte más eseményről sem kívánnak megemlékezni, csak Trianonról, mások azonban hallani sem akarnak róla. Előbbiek felháborítóan hazafiatlannak tartják az utóbbiakat, utóbbiak pedig felelőtlen uszítóknak az előbbieket. Eltérő történelmi vélekedések a szekértáborokban. Hogyan lehetne egymáshoz közelíteni a két álláspontot?  

Iskolai emléknap lett a Trianon-évforduló

Iskolai emléknappá nyilvánította a parlament a trianoni békeszerződés évfordulóját, és az erről szóló határozati javaslat kimondta azt is, hogy állami támogatást kell adni az osztálykirándulásokra a határon túli magyarlakta területekre. A kirándulások szervezésére létrejönne a Magyarság Háza nevű intézmény.

Megrongálták a füzesabonyi Trianon-emlékművet

A Jobbik ajándékait írta be vagyonnyilatkozatába egy LMP-s

A Trianon-emlékülés alkalmából a Jobbik által ajándékozott verseskötet és Nagy-Magyarország-kitűző volt az a két ajándék, amelyet Vágó Gábor LMP-s képviselő feltüntetett a vagyonnyilatkozatában. Az emlékülés összes résztvevője kapott kitűzőt és könyvet, a képviselők többsége mégis üresen hagyta vagyonnyilatkozatában a megbízatásukkal összefüggésben kapott ajándékokra rákérdező részt. Vágó az [origo]-nak azt mondta: ő háklis az ilyesmire.

Megrongálták Slotáék Trianon-emlékművét Révkomáromban

Kalapáccsal rongálták meg szombatra virradóra a révkomáromi szlovák Trianon-emlékművet. A szobrot a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt emelte június 4-én a határmenti településen, hogy a trianoni békeszerződést életesse. A rendőrség szerint egy dunaszerdahelyi magyar férfi volt a támadó, Slota szerint a rongálás nem véletlenül történt a szlovák parlamenti választások napján.

Zúgott a "szebb jövőt" a Trianon palotánál

Több száz magyar érdelődő vonult pénteken a Párizs déli elővárosában található Nagy Trianon palotához, ahol 1920-ban aláírták a magyar határokat jelentősen módosító békeszerződést. A pénteki megemlékezésen harangot kongattak, tudósítónk szerint többször felharsant a Jobbik jelszava, a "szebb jövőt" és beszélt az eseményen a párt parlamenti képviselője, Gaudi-Nagy Tamás is.