Szovjetunió
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Oroszország
- hidegháború
- második világháború
- Magyarország
- Sztálin
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Újabb fejlemény a máig megoldatlan Gyatlov-rejtélyben
A 20. század teljes egészében sohasem feltárt legrejtélyesebb ügye, az 1959 januárjában az uráli Halat Szjal havas lankáin kilenc fiatal szovjet túrázó életét követelő tragédia, az úgynevezett Gyatlov-rejtély lehetséges okait illetően napjainkig kereken 75 különféle magyarázat született. Ezt most egy olyan újabb elmélet egészíti ki, amely megpróbál pontot tenni e több mint szövevényes história végére. A Gyatlov-ügy azonban annyira összetett és bizarr, hogy erősen kérdéses, valóban sikerült-e mindenre kiterjedő végső magyarázatot találni erre a hátborzongató rejtélyre.
Így jutottak el a nagyhatalmak az orosz-ukrán háborúig
A második világháború után fél évszázadig kitartó új világrend jött létre. A Hitler-ellenes nagyhatalmi koalíció, az Amerikai Egyesült Államok, a Szovjetunió és Nagy Britannia már az 1943. november végén megtartott teheráni konferencián elvi megállapodásra jutott a háború utáni befolyási övezetek határairól, amit az 1945. februári jaltai értekezleten véglegesítettek. A háború utáni évtizedek világpolitikai eseményeit egészen a Szovjetunió 1991. decemberi megszűnéséig a hidegháború korának két katonai szuperhatalma, az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekei tematizálták. A hidegháború korának viszonylagos nagyhatalmi erőegyensúlyáát ...
- címkék:
- Mihail Gorbacsov
- Ronald Reagan
- Borisz Jelcin
- Sztálin
- Nyikita Szergejevics Hruscsov
- prágai tavasz
- Brezsnyev-doktrína
- jaltai konferencia
- Vietnámi háború
- kubai rakétaválság
- 1956-os forradalom és szabadságharc
- Truman-doktrína
- érdekszféra
- keleti blokk
- nagyhatalmi szembenállás
- Orosz-ukrán háború
- máltai konferencia
- Szovjetunió
- hidegháború
- NATO
- Varsói Szerződés
- Címkefelhő »
Csernobil városa, Pripjaty - A hely, amely örökre szellemvárossá változott
Immáron 52 éve, hogy 1970 februárjában elkezdték kiépíteni Pripjaty városát. Mi volt a város jelentősége a Szovjetunió idején? Egyáltalán mit tudunk róla? Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány érdekességet a város történetéről.
Az LMBTQ-ideológia a brüsszeli birodalomépítés egyik eszköze
Európában egyedülálló módon az április 3-ára kiírt országgyűlési választással egyszerre egy négykérdéses gyermekvédelmi népszavazás keretén belül nyilváníthatják ki a magyar polgárok véleményüket a gyermekvédelemmel kapcsolatban. A négy kérdés szavatolja a szülők gyermekneveléshez kapcsolódó kizárólagos alkotmányos jogát. 2022. április 3-án a magyar választópolgárok valójában a gyermekeik biztonsága mellett egy másik sorsdöntő kérdésben is dönthetnek: az ország szuverenitása mellett állhatnak ki újra.
Borzalmas robbanás rázta meg a Ferihegyi gyorsforgalmi utat
Kereken harminc éve, 1991. december 23-án történt a rendszerváltást követő évek legnagyobb robbantásos terrortámadása. A hatalmas detonációt a magyar főváros nemzetközi repülőterének, a Ferihegyi Repülőtér egyes termináljának közelében egy Fiat autóban elrejtett távirányítású pokolgép felrobbantása okozta. A merénylet célpontja az az autóbusz volt, amely a felbomlott Szovjetunióból Izraelbe menekülő orosz zsidókat vitte éppen a reptérre. A pokolgépet azonban némileg megkésve aktiválták a közelben rejtőzködő terroristák, így végül senkit nem tudtak megölni.
- címkék:
- Jichák Sámír
- Boross Péter
- terrorcselekmény
- pokolgépes robbantás
- konspiráció
- Abu Nidal csoport
- terroristák
- Baader-Meinhoff csoport
- ferihegyi gyorsforgalmi út
- kivándorlók
- rendszerváltás
- Izrael
- nyomozás
- Ferihegyi nemzetközi repülőtér
- Szovjetunió
- Antall-kormány
- Palesztin Felszabadítási Szervezet
- Vörös Hadsereg Frakció
- Címkefelhő »
Több száz állatot küldtek a történelem során az űrbe
Két szovjet kirgiz teknős már megkerülte a Holdat, amire Neil Armstrong 1969-ben a bolygóra tette a lábát. Valójában állatok tucatjai, köztük rovarok és emlősök utaztak az űrbe, még mielőtt mi, emberek megtettük volna ugyanezt. A kutatók most összeállítottak egy úgynevezett vizuális idővonalat azokról az állatokról, amelyeket valaha az űrbe küldtek.
Nemzeti ünnepre ébredtünk - Ma 65 éve tört ki a forradalom!
1956. október 23-án forradalom tört ki Budapesten. A magyar szabadságot szomjazó forradalmárok egyedül vették fel a harcot a Magyar Népköztársaság, a Vörös Hadsereg, a KGB és az ÁVH ellen.
Az amerikaiak kilőtték az atomrakétákat - ezt mutatták a műholdak
Ahogy azt megírtuk, 1983 novemberében a szovjet vezetés annyira komolyan vett egy NATO-hadijátékot, hogy majdnem kitört az atomháború. Valójában abban az évben már másodszor került közel a világ a harmadik világáborúhoz. 1983. szeptember 26-án a Moszkvától délre fekvő szupertitkos katonai légtérfigyelő-központ szolgálatos tisztjein kívül aligha sejthette bárki is, hogy csupán percek kérdése volt a nukleáris világháború kitörése.
- címkék:
- Sztanyiszlav Petrov alezredes
- Ronald Reagan
- nukleáris fenyegetés
- KAL 007-es járat
- hidegháborús szembenállás
- kölcsönös elrettentés doktrínája
- szuperhatalmak
- Szovjet Honi Légvédelmi Parancsnokság
- riasztás
- Szovjetunió
- hidegháború
- technikai hiba
- atomcsapás
- atomháború
- interkontinentális ballisztikus rakéta
- Egyesült Államok
- Címkefelhő »
Olyan jól sikerült a NATO-hadgyakorlat, hogy majdnem kitört az atomháború
A közhiedelemmel ellentétben nem az 1962-es kubai válság idején volt a legnagyobb veszélye a harmadik világháborúnak, hanem 1983-ban, amikor a szovjet vezetés félreértett egy NATO-hadijátékot. Az Able Archer nevű manővert a Politbüro tagjai a Szovjetunió elleni atomháború előkészítéseként értékelték, ezért a megelőző csapást fontolgatták. A világot két kém, egy brit-szovjet kettősügynök és egy Stasi-hírszerző mentette meg a nukleáris téltől.
Az 1968-as Prágai tavasz és annak utóélete: folytatódott a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata
Rövid nyári szünet után 2021. szeptember 29-én, ötödik állomásán folytatódott a XX. Század Intézet Félmúlt című beszélgetéssorozata. A beszélgetés résztvevői arra próbáltak választ találni, hogy vajon mi állhatott egy fiatal bölcsészhallgató, Jan Palach 1969. januári önégetésének hátterében. Ehhez az Olthatatlan című cseh minisorozat adta a beszélgetés kiindulópontját. Mi volt 1968 és a Prágai tavasz jelentősége? Miről szólt Alexander Dubček kísérlete és létezik-e egyáltalán „emberarcú szocializmus"? A témában jártas szakértők Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottság elnökhelyettese és Szerencsés Károly történész, az Eötvvös ...