Sok fontos személy aktáját tüntették el a rendszerváltáskor

A rendszerváltás utolsó pillanataiban sok, nagyon fontos személy iratait semmisítették meg a titkosszolgálatok - mondta az állambiztonsági iratok átadását felügyelő bizottság soros elnöke, hozzátéve, hogy ezek utólag már nem rekonstruálhatóak. A most lezajlott iratátadás során a nemzetbiztonsági szolgálatok minden negyedik iratot megtartották maguknak.

Bocsánatot kérnek az ártó ügynök papok nevében

A Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia nyilatkozatban kért bocsánatot azon papok nevében, akiket beszerveztek az előző rendszerben, és "akik ártó szándékkal, súlyosan vétettek embertársaik ellen". Ugyanakkor azt állítják, hogy 15 évvel a rendszerváltás után már késő tisztázni a múltat. A rendőrség eközben ismeretlen tettes ellen nyomozást indított az ügynöklista ügyében.

Újra létrejöhet a világvárost építő Közmunkatanács

Egy-két hónap múlva elkészíti Budapest főjegyzője azokat a jogszabályterveket, amelyek újból létrehozhatják a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amely "a városfejlesztés motorja lehet". Tiba Zsolt főjegyző nagyszabású tervben gondolkodik, amelyhez várhatóan meg kell változtatni az önkormányzati törvényt, és akár alkotmánymódosításra is szükség lehet. A régi Közmunkatanács több mint hetven éves működése során világvárossá tette Budapestet, felélesztéséről a rendszerváltás óta beszélnek.

Sólyom Lászlót akarja elnöknek 110 híres ember

A Védegylet nevű környezetvédő csoport 110 közéleti személyiségtől szerzett aláírást, akik mind Sólyom Lászlót akarják köztársasági elnöknek. Sólyom alkotmányjogász, a rendszerváltás után nyolc évig ő volt az Alkotmánybíróság elnöke. Az aláírók között vannak jobb- és baloldali elkötelezettségű emberek is. Az [origo]-nak nyilatkozó politikusok korainak tartják a jelölést, de azt sem zárták ki, hogy Sólyomnak lehet esélye.

Orbán közös célokat, Gyurcsány bátor versenyt akar

Orbán Viktor azt szeretné, ha az emberek Magyarországon hinnének közös célokban, és újra átélnék a rendszerváltás évének politikai aktivitását. Gyurcsány Ferenc szerint azt kell az embereknek megérteniük, hogy az állam csak korlátozottan képes segíteni rajtuk, és a bátorságé a jövő. Az MTV A szólás szabadsága című műsorában Friderikusz Sándor egymás után készített interjút Orbán Viktorral és Gyurcsány Ferenccel.

Minden kormány tüntetett el ügynök-aktákat

Antall József volt miniszterelnök fia szerint minden kormány idején tűntek el ügynök-akták az irattárakból. Antall Péter erről annak kapcsán beszélt, hogy Németh Miklós, a rendszerváltás előtti utolsó miniszterelnök állítólag olyan listát adott apjának1990-ben, amelyen az ügynök-ügyben érintett politikusok neve volt olvasható. A lista száz nevet tartalmazott minden pártból vegyesen, de már nincs meg.

Az 56-os Intézet egy teljes ügynöklistára készül

Elege van néhány történésznek abból, hogy a rendszerváltás után 15 évvel sem lehet tudni, hogy kik voltak az ügynökök. Ezért tudományos kutatásba fognak, hogy a sok tízezer nevet tartalmazó listát összeállíthassák és nyilvánosságra hozzák. Az 56-os Intézet főigazgatója ígérete szerint erre akkor is sor kerül, ha a parlament nem fogadja el az ügynöktörvényt. A Fidesz szerint egy ügynöklistának kell lenni a Miniszterelnöki Hivatalban is.

A volt szovjet országokból jön a legtöbb menekült

A volt szocialista országokból és szovjet tagállamokból érkezett a legtöbb menekült 2004-ben. A legtöbben grúz és jugoszláv állampolgárok voltak. A rendszerváltás óta tavaly volt a legalacsonyabb a Magyarországra menekülők száma, mindössze 1600-an érkeztek.

Az MSZP csak résnyire nyitná az ügynökaktákat

"Elfogadhatatlan, lesújtó" - ez volt a reakció a szakértők és az SZDSZ részéről az MSZP ügynöktörvény-javaslatáról, amelynek szövegét pénteken hozták nyilvánosságra. A szocialisták által a rendszerváltás bejezéseként ígért törvény, amellyel az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát ígérték, alig valósít meg valamit abból, amit előzetesen mondtak róla. "A javaslat egyedüli kedvezményezettje az [origo]" - mondta a történész, utalva arra, hogy okafogyottá válhat a politikusok ellen indított perünk, ha elfogadják a javaslatot.

MSZMP-s iratok utalnak a magyarországi atomfegyverekre

Egy eddig titkos állampárti jegyzőkönyv megerősítette azt a nyílt titkot, hogy Magyarország területén atomfegyvereket tároltak a szovjet csapatok. Erről a rendszerváltás előtt csak néhány kiválasztott tudhatott. Az itteni rakéták Ausztria és Észak-Olaszország ellen irányultak.

A kormányfőcsere éve

2004-ben először fordult elő a rendszerváltás óta, hogy hivatalban lévő miniszterelnök lemondott. A néhány napos augusztusi kormányválság után Gyurcsány Ferenc majdnem leváltott sportminiszterből lett az új miniszterelnök. Május elsején az ország hivatalosan is belépett az Európai Unióba. Az ország első EP-választásán fölényes győzelmet aratott a Fidesz, az év végén pedig kudarcba fulladt két népszavazás is. Olvassa el az év politikai eseményeinek összefoglalóját!

Egyre népszerűtlenebbek a politikusok

A rendszerváltás óta 2004-ben voltak a legnépszerűtlenebbek a politikusok - derül ki a Szonda Ipsos összesített közvélemény-kutatásaiból. Az év legkedveltebb politikusai Mádl Ferenc és Dávid Ibolya voltak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök sokat javított népszerűségén, Demszky Gábor pedig visszaesett a listán.

Tucatnyi világháborús holttest a Szabadság hídnál

Egy száztonnás uszály és egy csendőrmonitor roncsai fekszenek a Dunában a Szabadság híd pesti hídfőjénél. A búvárok szerint az 1945-ben elsüllyesztett hajókon mintegy 700 tonna robbanóanyag, illetve egy tucat holttest nyugszik. A hatóságok a rendszerváltás óta tudnak a roncsokról.

Brezsnyev után sírnak az idős oroszok

A 45 évnél öregebb oroszok nagy része nosztalgiával gondol a rendszerváltás előtti időkre. Ugyanakkor a fiatalabb korosztály a fiatalabbak 45 százaléka a mai Oroszországban érzi jól magát.

Elszabotálta a kormány az erőszak megelőzését

Kedden civil szervezetek képviselői arra hívták fel az Országgyűlés alelnökét, hogy kérje számon a kormányon a családon belüli erőszak megelőzését célzó intézkedések elszabotálását. A kormányt erre országgyűlési határozat és ENSZ-egyezmények köteleznék, de a kiszabott határidő már fél éve lejárt. A civilek az igazságügyi-, a belügyi-, és az esélyegyenlőségi tárca felelősségre vonását sürgetik.

Medgyessy Péter fél ciklusa

Medgyessy Péter az első miniszterelnök a rendszerváltás óta, aki lemondásra kényszerült. Kormánya az első fél évben hallatlanul kedvelt volt, attól kezdve viszont meredeken zuhantak a népszerűségi mutatók. A szombaton távozó kormányfő kinevezése után egy hónappal már majdnem megbukott, de akkor még a szocialisták mellette álltak, így sikerült leszerelnie a távozását követelő SZDSZ-t.

Az olaszok szerint megtorpedózták Medgyessyt

A magyar kormányválságról író szlovák lapok arra emlékeztetnek, hogy a visegrádi csoport országainak uniós csatlakozásánál bábáskodó miniszterelnökök közül már csak a szlovák maradt hivatalában. A Financial Times szerint ha a koalíciós pártok nem tudnak megegyezni, akkor a rendszerváltás óta először fordulhat elő, hogy egy magyar kormány nem tudja megtartani többségét a parlamentben.

Az elemzők szerint ez az eddigi legmélyebb koalíciós válság

Az [origo] által kora délután megkérdezett politológusok szerint megjósolhatatlan, melyik fél kerül ki győztesen a koalíciós válságból. Kéri László szerint a rendszerváltás óta nem volt példa ilyen mély koalíciós válságra. Simon János szerint Medgyessy Péter miniszterelnök azért jelentette be most a kormányátalakítást, mert úgy érezhette: az SZDSZ a korrupciós ügyek, az MSZP pedig az elnökválasztás miatt meggyengült. A politológus szerint a miniszterelnöki posztra leginkább Kiss Péter kancelláriaminiszter az esélyes, de szóba jöhet Lendvai Ildikó frakcióvezető vagy Szekeres Imre alelnök is.

Szekeres pártelnökségre készült, de miniszter lett

Szekeres Imre, az új munkaügyi miniszter korábban már utalt rá, hogy szívesen lenne októbertől az MSZP elnöke. A Miniszterelnöki Hivatal államtitkára azonban szerdán a munkaügyi tárcát kapta a miniszterelnöktől, és korábban az MSZP-ben már eldőlt, hogy az új pártelnök nem lehet miniszter. Szekeres Imre már egy évtizede az MSZP befolyásos politikusa, a rendszerváltás előtt pedig Veszprém tanácselnök-helyettese volt.

Ősszel bíróság elé áll Princz Gábor

Késő ősszel kezdődik meg a Princz Gábor, a Postabank volt vezetője elleni per a Fővárosi Bíróságon. A Fővárosi Főügyészség most 36 milliárd forint vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja Princzet. Ezen vád alapján akár nyolc év börtönbüntetést is kiszabhatnak a rendszerváltás utáni legnagyobb botrányt kavart pénzügyi-politikai ügyletének főszereplőjére.

A roma holokausztra emlékeztek Nagykanizsán

A romákat még haláluk után is sújtotta a megkülönböztetés, hiszen még a rendszerváltás után is éveket kellett várni arra, hogy a roma holokausztról a társadalom beszélni kezdjen - mondta Göncz Kinga esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter a 60 évvel ezelőtti vészkorszak roma áldozataira emlékezve pénteken Nagykanizsán.

Kormányváltás helyett nyaralni mentek a hídfoglalók

A jóidő és a félelem - a szervezők szerint ez a két dolog volt a legfőbb oka, hogy alig 250-300 ember ment el a 2002-es hídfoglalás évfordulóján tartott megemlékezésre vasárnap. A Döbrentei térről induló emlékezők így is kellemes délutánt töltöttek együtt: pattogott a karikásostor, szólt a szittyakürt, többször felcsendült a "Vesszen Medgyessy" és az "Aki magyar velünk tart". A felszólalók pedig rendszerváltást követeltek és újabb harcokat ígértek a nép nevében.

Végéhez közelít az Omega turnéja

A negyvenkét éve alakult együttes tagjai szerint a rendszerváltás óta tartott nosztalgiakoncertekkel szemben ennek a sorozatnak az a különlegessége, hogy az Omega az első igazi nagy zenekar, amelyik kimozdul a fővárosból, házhoz megy a rajongóihoz. Kóbor János elmondta, hogy a magyarországi fellépések után külföldön is több koncertet adnak.

Európai turnéra indul az Omega együttes

A negyvenkét éve alakult együttes tagjai szerint a rendszerváltás óta tartott nosztalgiakoncertekkel szemben ennek a sorozatnak az a különlegessége, hogy az Omega lesz az első zenekar, amelyik kimozdul a fővárosból, házhoz megy a rajongóihoz. Kóbor János elmondta, hogy a magyarországi fellépések után külföldön is több koncertet adnak.

A Fidesz lecserélné a mozdíthatatlan Munkásállamot

Halász János fideszes képviselő lecserélné a képviselői irodaház aulájában található, az 1960-as évek végén készült Munkásállam című szocialista-realista faliképet. Pető Iván, a parlament kulturális bizottságának SZDSZ-es elnöke állítja, a rendszerváltás óta elfüggönyözött kép mozdíthatatlan, nem lehet eltávolítani, és erre nincs is szükség, mivel a múlt részét képezi. Rainer M. János történész szerint nem szabad patetikus érzelmekkel viszonyulni a hasonló alkotásokhoz. Ha a politikusoknak lenne humorérzékük, akkor pedig még elfüggönyözni sem kellene a képet - vélekedett.

Egyre több gyerek él szegénységben

A rendszerváltás óta eltelt időszak felméréseiből kiderül, hogy a több mint 10 évnek a gyerekek és a gyermeket nevelő családok a legnagyobb vesztesei - írja a Magyar Hírlap. A 90-es évek közepén a szegénysorban élő csecsemők száma a duplájára nőtt, a gyesen, gyeden lévő nélkülözők aránya pedig 2000-ben, alig egy év alatt, tíz százalékkal emelkedett. 

Szent Aranypoloska díj jár az ügynöktanulmányért

"Közös ügynöklistával az Európai Unióba!" címmel egy képzőművész és egy író pályázatot írt ki, amelyre olyan tanulmányokat várnak, amelyek összefoglalják, hogy a volt kommunista diktatúrákban hogyan oldották meg a titkosszolgálati iratok megismerését. St. Auby Tamás és Jánossy Lajos szerint ugyanis máig átláthatatlan a rendszerváltás előtti megfigyelések ügye. A pályázat nyertese Szent Aranypoloska díjat kap, amelyet az egykor szintén megfigyelt és Magyarországról kiutasított St. Auby készít majd el.

Az SZDSZ ragaszkodik az állambiztonsági iratok megismerhetőségéhez

Addig nem tudjuk lezárni a rendszerváltást, amíg nem ismerjük a közelmúlt történelmét, ezt pedig az előző rendszer állambiztonsági iratainak nyilvánosságra hozatala nélkül nem lehetséges - jelentette ki az SZDSZ elnöke. A szabad demokraták szerint mind az MSZP, mind a Fidesz, mind az MDF érdekeinek a múlt megismerésének elszabotálása felel meg.

Kovács Gábor: A vagyon kötelez

Kovács Gábor, a Bankár Holding vezérigazgatója a rendszerváltás után vagyonát megsokszorozta, majd milliárdjainak egy részét - 3 milliárd forintot - közcélra kínálta fel a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány létrehozásával. Az [origo] Vendégszobájában az üzletember elmondta: kommunikációs tanfolyamra küldené a kormányt, leginkább a magyarok irigységétől és cselekvőképtelenségétől tart, és úgy véli, tisztességesen is meg lehet gazdagodni hazánkban.

A diplomás harmincasok a legelégedettebbek

A GfK Piackutató Intézet legfrisebb felmérése szerint elsősorban a felsőfokú végzettségűek és a 30-39 évesek nagy része gondolja úgy, hogy teljesültek a rendszerváltás óta elvárásai. Jelenlegi életszínvonalával a megkérdezettek 26 százaléka elégedett, ez nem sokat emelkedett 1991 óta, amikor 22 százalék nem panaszkodott. A korábbi felmérésekhez képest az alacsonyabb társadalmi státusúak is elégedettebbek az anyagi körülményeikkel.

Grammy-jelölés: nemzedékváltás a rockzenében

Valószínűleg nemzedék- és "rendszerváltás" kezdődik a pop-rockzenében - derült ki a Grammy-díjak  bejelentésekor. Soha ennyi fiatal nem került reflektorfénybe a főbb kategóriákban: Beyoncé Knowles, az OutKast duó, Pharrell Wiliams hatszorosan reménykedhet a 46.Grammy-díj februári átadásáig. Külön öröm, hogy a múlt évi megnyert Grammy után ismét vannak magyar jelöltek Kurtág György és Eötvös Péter személyében.

Német-magyar bizottság vizsgálná az NDK-s pártpénzeket

Berlin és Budapest közös bizottságot akar felállítani az NDK-ból a rendszerváltás idején eltűnt párt- és állami pénzek felkutatására - írta pénteki számában a Berliner Zeitung. A lap szerint ebben Gerhard Schröder német kancellár egy héttel ezelőtt lebonyolított budapesti látogatásán állapodott meg Medgyessy Péter miniszterelnökkel.

Kész a filmtörvény-tervezet

Elfogadta a filmtörvény tervezetét szerdai ülésén a kormány. A filmtörvényt a rendszerváltás óta nem sikerült tető alá hozni. A Medgyessy-kormány május óta késik a tervezettel.

A Fidesz nem akar exfideszest az állambiztonsági levéltárba

Bár Kövér Lászlónak tetszik az a pályázat, amelyet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgató-helyettesi posztjának a jelöltje készített, de elmondása szerint nem tud elvonatkozni a jelölt személyétől, akit az SZDSZ emberének tart, és jelenlegi pozíciójában az ellenzék kiiktatásáért tevékenykedik. A kifogásolt személy, Gyekiczki András korábban szoros kapcsolatban állt a Fidesz akkori vezetőivel, hiszen a rendszerváltás idején fideszes volt. Pályázatában a múlt feltárását ígéri a jelölt.

Ma dönt az Alkotmánybíróság a Mécs-bizottságról

Az Alkotmánybíróság (AB) ma nyilvános határozathirdetést tart a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat ügyében. Az indítványozók szerint alkotmánysértő a vizsgálóbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat.

Alkotmánysértő volt a titkosszolgálati múlt kutatása

Az Alkotmánybíróság (AB) az alaptörvénybe ütközőnek tartja a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló Mécs-bizottság létrehozását és annak tevékenységét. Az AB kifogásolta többek között, hogy a testültet megállapításai ellen nem élhettek jogorvoslattal az érintettek. Az Országgyűlést felszólították arra, hogy jövő márciusig törvényben rögzítsék a vizsgálóbizottságok pontos jogkörét. Mécs Imre, a testület egykori elnöke szerint jóhiszeműen jártak el. Demeter Ervin, a bizottság korábbi alelnöke viszont úgy véli: a határozat figyelmezteti a kormánypártokat arra, hogy az alkotmányossági szabályokat bee ...

Hétfőn határozathirdetés a Mécs-bizottság ügyében

Az Alkotmánybíróság (AB) hétfőn nyilvános határozathirdetést tart a rendszerváltást követő kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat ügyében - tudatta szerdán közleményben az AB.

Az állami tízmilliárdok ellenére a múlté a vallási biznisz

Akár milliós állami támogatásokhoz juthatnak, illetve adó- és vámkedvezményeket kapnak még a legkisebb vallási közösségek is Magyarországon. Sokak szerint ezért szaporodik évről évre a kisegyházak és a sokszor misztikus elnevezésű vallási közösségek száma. Tomka Miklós szociológus szerint azonban a kis vallási közösségek össztaglétszáma 100-150 éve nem változik. Egyházat alapítani pedig már egyáltalán nem olyan jó üzlet, mint a rendszerváltás idején.

Megjelent Kertész Imre Felszámolás című regénye

Szeptember 10-én jelent meg Kertész Imre új, a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért című trilógiát tetralógiává bővítő, Magyarországon, a rendszerváltást követő időkben játszódó Felszámolás című regénye.

A kormányok tétlensége miatt rossz az egészségügy

Lesújtó kritikát fogalmazott meg az egészségüggyel és annak reformjával kapcsolatban az Állami Számvevőszék Módszertani Intézetének tanulmánya. A szakértők szerint a rendszerváltás óta készült reformtervek nem tudtak kilépni a politika köréből. A tanulmány többek között azt javasolja, hogy a kórházakat igazgató orvosok ne gyógyítsanak, hanem az irányítással foglalkozzanak. Az egészségügyi miniszter szerint nem igaz, hogy a mostani kormány reformterve is koncepciótlan lenne.

Medgyessy: több mint rendszerváltás, kevesebb mint államalapítás

Magyarország "hazatérése Európába" a nemzet sikere és a köztársaság ünnepe; több, mint rendszerváltás és kevesebb, mint államalapítás - mondta Medgyessy Péter miniszterelnök az augusztus 20-a alkalmából mondott ünnepi beszédében. A kormányfő beszéde közben többször is szórványos füttykocert hangzott is, ezért Medgyessy egyszer megszakította beszédét, hogy jobb belátásra bírja a fütyülőket.

A kulturális és gazdasági tárca a legingatagabb

A kulturális, a pénzügyi és a földművelési tárca fogyasztotta el a legtöbb minisztert az elmúlt tizenhárom évben. A legstabilabbnak a honvédelmi, a külügyi és az igazságügyi tárca bizonyult a rendszerváltás után. A legtöbb minisztercsere az Orbán-, a legtöbb miniszteri poszt pedig az Antall-kormány idején volt. A legrövidebb miniszteri tisztség Suchman Tamásé volt, aki mindössze egyetlen napig vezette az ipari tárcát.

Prostitúciós kézikönyvet írt a BM munkatársa

Az örömlányoknak és a rendőröknek egyaránt hasznos lehet a prostitúcióról írt kézikönyv - állítja a Belügyminisztérium jogi osztályán dolgozó szerző, Borai Ákos. A jogi szakértő szerint a rendőrök ma is úgy vadásznak a prostituáltakra, mint a rendszerváltás előtt, és szinte semmit nem tudnak a hatályos szabályokról. A prostituáltak elsősorban a türelmi zónák kijelölése körül zajló vitákban használhatják fel a kézikönyvet.

A rendszerváltás óta készül a filmtörvény

Hosszas huzavona után szerdán a kormány elé került a filmtörvény tervezete. Ha a kormány elfogadja a koncepciót, azt ősszel tárgyalhatja a parlament, és 2004-től léphet életbe. Eredetileg májusra ígérték a tervezetet. A törvényjavaslat célja, hogy versenyképessé tegye a magyar filmszakmát a nemzetközi piacon is, illetve kiszámítható legyen a magyar filmgyártás.

Medián: A többség jónak ítéli a kormányt

A lakosság fele jónak, három százaléka nagyon jónak értékeli a Medgyessy-kormány egyéves teljesítményét. A rendszerváltás utáni kormányok közül így Medgyessyé az első, amellyel többen voltak elégedettek, mint elégedetlenek első évét követően - írja a Népszabadság a Medián felmérése alapján.

A szocialisták után a Fidesz is új székházat akar

A szocialisták rövidesen pályázatot hirdetnek az új székházuk megtervezésére, de rajtuk kívül a Fidesz is tervezi a költözést. Ha az MSZP elképzelése megvalósul, akkor a rendszerváltás óta először fog egy párt olyan épületbe költözni, amely külön erre a célra épült.

Nyomozás az ügynöklista kiszivárogtatása miatt

Az ügyészség nyomozást rendelt el államtitoksértés gyanúja miatt egy fideszes képviselő feljelentésére. Ugyanis a rendszerváltás utáni kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság működése alatt a sajtó már azelőtt közölt titkos információkat, fedőneveket, hogy a testület tagjai hivatalos tájékoztatást kaptak volna ezekről az adatokról. 

Orbán elfogadta Medgyessy meghívását

Orbán Viktor volt miniszterelnök is elfogadta Medgyessy Péter meghívását Athénba, az európai uniós csatlakozási szerződés aláírására. Medgyessy Péter kedden hívta meg levélben a rendszerváltás utáni miniszterelnököket, hogy vegyenek részt a csatlakozási szerződés április 16-i, athéni aláírási ünnepségén. Horn Gyula már korábban elfogadta a meghívást, Boross Péter pedig azt közölte, akkor vesz részt az eseményen, ha minden volt kormányfő elmegy.

Magyarország sereghajtó sztrájkolásban

A világ országai között az utolsó helyek egyikén szerepel Magyarország sztrájkolási hajlandóságban. A rendszerváltást követően még mindig nem alakult ki az erős kollektív érdekvédelem kultúrája, az emberek inkább az egyéni érdek-képviseleti technikákat gyakorolják, mivel féltik egzisztenciájukat  - írja a Magyar Hírlap.

Medián: az Orbán-kormány volt a legkorruptabb

A megkérdezettek több mint fele szerint Kiss Elemér volt kancellária-miniszternek mennie kellett, miután kiderült hogy a résztulajdonában lévő ügyvédi iroda állami megrendelést kapott. Az eseménnyel kapcsolatban a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet végzett felmérést. Eszerint a megkérdezettek 50 százaléka gondolta úgy, hogy a történtek a kormány tisztességét bizonyítják. A Népszabadság által ismertetett felmérésből kiderül: a megkérdezettek 34 százaléka szerint a rendszerváltás után az Orbán-kormány volt a legkorruptabb.

Antall-kormány minisztere dönthet az állambiztonsági iratokról

Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titkosszolgálati minisztere is tagja lesz annak a bizottságnak, amely az új állambiztonsági levéltárhoz kerülő iratok sorsáról hivatott dönteni - írja a Népszabadság. A Történeti Hivatal jogutódjaként felálló Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezeli majd a rendszerváltás előtti összes titkoszolgálati dokumentumot.

Eltűnt a deportálólista

Nem találják azokat a listákat, amelyeket a magyar hatóságok készítettek a vészkorszak alatt a deportálandó zsidókról. Egyes történészek szerint elképzelhető, hogy a volt Szovjetunió területén van az áldozatok névsora, mások állítják, a rendszerváltás idején még megvoltak - írja a Népszabadság.

Fegyelmezett szavazásdömping kellett a költségvetés elfogadásához

Több képviselő szerint sosem ment még ilyen simán költségvetési szavazás a rendszerváltás óta, mint most kedden. Másfélezer módosító javaslatot sorra leszavazott a kormánypárti többség, akár a saját, akár ellenzéki kezdeményezésűekről volt szó. Az elfogadott módosító javaslatok értelmében a jövő évi költségvetésben például 5 milliárd forinttal több támogatást kap a rendőrség és a Magyar Televízió, 6,2 milliárd forinttal nő a helyi önkormányzatokra fordítható összeg, a közsszférában dolgozó diplomások legkisebb illetménye 100 ezer forintra emelkedik, és 300 millió forinttal bővül a határon túli magyarok támogatására fordítható összeg.

1989 előtti titkos jelentéseket adtak át

A mostani iratátadással a rendszerváltás előtti időkből hamarosan csak a nemzetbiztonsági érdekből őrzött dokumentumok maradnak a titkosszolgálatoknál. A Történeti Hivatalhoz került ugyanis 500 munkadosszié (a III/II és III/I ügyosztály munkásságából), valamint egymillió oldal hírszerzési irat.

Orbán könyvet ír politikai tapasztalatairól

Könyvet ír politikusi tapasztalatairól Orbán Viktor - értesült a Népszabadság. A volt miniszterelnök rendszerváltás utáni időszakról szóló könyve jövőre jelenik meg.

12 év után buktak el

Néhány várost a rendszerváltástól mostanáig vezetett ugyanaz a polgármester. A 12 év után búcsúzni kényszerülők többségének nincs más jelentős politikai funkciója.

Megtalálták a hiányzó aktákat

Előkerült a Történeti Hivatal elnöke által hiányolt 54 akta - írja a Népszabadság. Leltárkészítés után kiderült, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalban vannak a rendszerváltás előtt a Belügyminisztériumból elvitt dossziék.

Nincs név a Mécs-bizottság összegzésében

Egy összegzés készítésével befejezte munkáját a Mécs-bizottság. Ebben egyetlen nevet sem említettek, csupán annyit, hogy tíz egykori vagy jelenlegi kormánytagról állapítható meg, hogy együttműködött a rendszerváltás előtt a titkosszolgálatokkal. Korábban Mécs tíz érintett személy nevét hozta nyilvánosságra. Azt azonban nem árulta el, hogy azok a személyek azonosak-e az összegzésben említett volt kormánytagokkal.

Ötvennégy dosszié hiányzik a Történeti Hivatalból

Mindössze 54 irat hiányzik a Történeti Hivatalban őrzött mintegy százezernyi állambiztonsági dosszié közül - jelentette ki Markó György, a hivatal elnöke - többségük 1980 előtt keletkezett, és egyik sem kapcsolatos a rendszerváltás utáni politikai élet szereplőivel.

Az érintettek meghallgatását tervezik

A Mécs-bizottság listáján szereplő érintettek meghallgatását tervezi a testület - írja a Népszabadság. A rendszerváltás utáni kormánytagok múltját vizsgáló bizottság meghívólevelet küld azoknak a politikusoknak, akik érintettségéről pénteken számolt be a testület elnöke a nyilvánosság előtt. A bizottság hétfőn tartja újabb ülését.

SZDSZ-MSZP konfliktus az ügynök-bizottságban

Ellenzéki tagok nélkül tartotta hétfői ülését is a rendszerváltás utáni kormánytagok állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság. Az ülésen kisebb nézeteltérés volt Mécs Imre, a bizottság SZDSZ-es elnöke és a szocialista Tóth Károly között. Az előbbi jelentéstervezetet akar készíteni a testület munkájáról, az utóbbi összegzést.

Már csak 9-en vannak a listán

A tizenegy érintettből két volt miniszter, Nógrádi László és Kádár Béla tisztázta magát az ügynökvád alól, így jelenleg kilenc volt kormánytag hozható összefüggésbe a rendszerváltás előtti titkosszolgálatokkal, mint együttműködő. Az érintettek névsorát a Magyar Hírlap hozta le a szombati számában, ennek megalapozottságát azonban a vizsgálóbizottság elnöke és tagjai nem erősítették meg, mint ahogyan több érintett, köztük Bogár László és Sárossy László cáfolatát sem.

Martonyi János is érintett az ügynökügyben

A Mécs-bizottság által érintettnek találtak listáját közli a Magyar Hírlap. Eszerint a rendszerváltás előtt kapcsolatban állt a titkosszolgálatokkal az Orbán-kormányból Martonyi János, Nógrádi László, Járai Zsigmond, Boros Imre és Bogár László, a Horn-kormányból Medgyessy Péter és Fazakas Szabolcs, az Antall-kormányból pedig Kádár Béla, Raffay Ernő, Rabár Ferenc és Sárossy László. A névsor azonban még bővülhet.

Augusztus 20.: politikusok és beszédeik

Noha a vízi- és légiparádé, valamint a tűzijáték az árvíz miatt elmaradt, a politikusok elmondták beszédeiket az ország számos településén augusztus 20-a alkalmából.

Boros Imre is beszél titkosszolgálati kapcsolatáról

Beismerte az Orbán-kormány tárca nélküli minisztere, hogy kapcsolatban állt a rendszerváltás előtt a titkosszolgálatokkal. Boros Imre kapcsolata a titkosrendőrökkel saját bevallása szerint egyetlen ügyre korlátozódott: az MNB osztályvezetőjeként egy nemzetközi pénzügyi botrány miatt keresték meg az ügynökök.

Bogár László még nem reagált

A rendszerváltás óta hivalba lépett kormányok tagjai és államtitkárai közül tízen dolgoztak korábban valamely pártállami titkosszolgálatnak. Ketten közülük két kormány idején is dolgoztak 1990 után. Az egyikük az Antall (Boross)-kabinet, valamint az Orbán-kormány alatt is dolgozott. E szerint két politikus jöhet számításba, Pusztai Erzsébet, aki azt állítja, hogy nem érintett és minden adat nyilvánosságához hozzájárul, valamint Bogár László, akit kedd délután óta hiába keresünk.

Egyre több kormánytag vállalja múltját

A Medgyessy-kormány miniszterei mellett a Horn-kormány SZDSZ-es miniszterei és államtitkárai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a rendszerváltás utáni kormányok tagjainak titkosszolgálati múltját vizsgáló bizottság nyilvánosságra hozza a róluk kapott információkat. Az MSZP elnöke szerint a Horn-kormány szocialista tagjai is megteszik mindezt.

Titokban találkozik Mécs az érintett kormánytagokkal

Az RTL Klub információi szerint Mécs Imre, a rendszerváltás utáni kormánytagok állambiztonsági múltját vizsgáló bizottság elnöke már a jövő héten találkozna azzal a négy volt miniszterrel, akik érintettségük miatt jelentkeztek a testület elnökénél. A Magyar Hírlap információi szerint az állambiztonsági múlttal rendelkező rendszerváltás utáni kormánytagok száma tíznél kevesebb, de ötnél több lehet, legtöbben közülük az Orbán-kormányban tevékenykedtek.

Ellenzék nélkül dolgozik a Mécs-bizottság

A Fidesz és az MDF felfüggeszti tevékenységét a rendszerváltás utáni kormánytagok átvilágítására létrejött vizsgálóbizottságban. Az ellenzék ugyanis az adatvédelmi biztos ajánlása alapján törvénysértőnek tartja a testület működését. A vizsgálóbizottság ezzel határozatképtelenné válik. Az Országgyűlés elnöke szerint közérdek, hogy a testület folytassa és eredményesen fejezze be a munkáját.

Akár 30 volt kormánytag is érintett lehet

Hétfőn ismerhetik meg a Mécs-bizottság tagjai, hogy a rendszerváltás utáni kormányok tagjai közül kik vettek részt az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében. A Magyar Hírlap információi szerint akár harminc érintett is lehet, és ezek még nem tartalmazzák a BM-es dossziékban, a hírszerzés és a katonai felderítés - valamint elhárítás - területén érintett személyek neveit.

Martonyi: Megpróbáltak beszervezni

Martonyi János, az Orbán-kormány külügyminisztere a Népszabadságnak adott interjújában elmondta, hogy 1979-ben őt is megpróbálták beszervezni a titkosszolgálatok, ám nemet mondott. A politikus erről annak kapcsán beszélt, hogy kiszivárgott információk szerint a rendszerváltás utáni kormányok tagjai között több mint tíz állt valamilyen kapcsolatban a III-as főcsoportfőnökséggel.

Nyilvánosságra hozhatják a kormánytagok múltját

Akár már a jövő héten kiderülhet, hogy a rendszerváltás utáni kormányok tagjai és államtitkárai körül kik működtek együtt a pártállami idők titkosszolgálataival. A bizottság MSZP-s tagja, Tóth Károly hétfőn terjeszti elő javaslatát a lista megjelentetéséről, de ehhez a vizsgálóbizottság többségi döntésére van szükség. Más formában, de az MDF is támogatja az ötletet, ha az adatvédelmi biztos szakvéleménye ezt lehetővé teszi.

Az Orbán-kormányban lehetett a legtöbb ügynök

A Nemzetbiztonsági Hivatalban szereplő adatok szerint a rendszerváltás óta hét olyan személy volt kormánytag, aki korábban titkosszolgálati tevékenységet végzett - tudta meg az RTL Klub. A legtöbb érintett állítólag az Orbán-kormányban volt, szám szerint öten. A hivatal az SZDSZ-es Mécs Imre, az előző kormánytagok titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság elnökének kérésére vizsgálódott.

Nem államtitok a D-209-es dokumentum

Szinte biztos, hogy nem indít a rendőrség államtitoksértés miatt nyomozást a Magyar Nemzet ellen, noha a lap korábban a Medgyessy Péter miniszterelnök rendszerváltás előtti titkos ténykedéséről hozott nyilvánosságra sokáig államtitokként kezelt iratokat. A törvény szerint a rendszerváltás előtt keletkezett titkos adatokat újra kellett volna titkosítani.

Mindenki a másik ügynökmúltját vizsgálná először

Megtartotta első ülését az a SZDSZ kezdeményezésre felállított vizsgálóbizottság, amely a rendszerváltás utáni kormánytagoknak az előző rendszerben vállalt esetleges állambiztonsági szolgálatát vizsgálja. Az első ülés érdemi munka nélkül zajlott, mivel még nem esett át az összes bizottsági tag a "C" típusú átvilágításon.

Az ORFK vizsgálja a D-209-es irat titkosságát

A rendőrség nem biztos benne, hogy államtitkot sértett a Magyar Nemzet, amikor nyilvánosságra hozta Medgyessy Péter miniszterelnöknek a III/II-es csoportfőnökségnél végzett munkájáról szóló dokumentumot. A rendszerváltás előtt keletkezett iratokat ugyanis újra kellett értékelni és titkosítani.

Budapesti blokádok története

Budapesten a rendszerváltás óta már három alkalommal fordult elő, hogy tüntetők úttorlaszokkal bénították meg a főváros közlekedését. Ezek közül a legjelentősebb a három napig tartó taxisblokád volt1990-ben, amikor a taxisok az összes budapesti híd közlekedését elzárták.

Nem találtak újabb nyomokat Medgyessyről a BM-ben

Befejeződött a Belügyminisztérium irattárának belső ellenőrzése, amit azután indítottak, hogy kiderült, Medgyessy a rendszerváltás előtt a kémelhárításnak dolgozott. A vizsgálatból kiderült, hogy az egykori III-as főcsoportfőnökség anyagaiból a neveket nem, pusztán titkos kódokat tartalmazó parancskönyvek, illetve a III/III-as osztály személyi anyagainak egy része maradt a BM-ben. A miniszterelnökkel kapcsolatos újabb dokumentumok nem kerültek elő. A leltár alapján valószínű, hogy korábban kiloptak államtitkokat tartalmazó anyagokat az irattárból.

Piros lapot kapott Medgyessy a parlamentben

Újra piros lapot kapott Medgyessy Péter kormányfő a Fidelitastól. Most a parlamentben, az üléstermi helyénél helyzetek el piros lapot. A Fidesz ifjúsági szervezete ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányfő mondjon le, miután kiderült, a kémelhárításnak dolgozott a rendszerváltás előtt. 

Piros lapot kapott Medgyessy a parlamentben

Újra piros lapot kapott Medgyessy Péter kormányfő a Fidelitastól. Most a parlamentben, az üléstermi helyénél helyeztek el piros lapot. A Fidesz ifjúsági szervezete ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányfő mondjon le, miután kiderült, a kémelhárításnak dolgozott a rendszerváltás előtt. 

Vizsgálóbizottságot javasol az SZDSZ

Az SZDSZ ügyvivői testülete és parlamenti frakciója vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi: a testület a rendszerváltás utáni első, szabadon választott magyar Országgyűlés megalakulását követően kormányzati, politikai szerepet betöltő személyeknek az előző politikai rendszer állambiztonsági tevékenységében való részvétele tényeivel és körülményeivel foglalkozna.

Medgyessy: elszántabb vagyok, mint bármikor

Végrehajtjuk a kormányprogramot, mi fogjuk bejezni a rendszerváltást - ezek voltak a fő gondolatai Medgyessy Péter beszédének, amelynek céja az volt, hogy lezárja a kémelhárítói tevékenységének leleplezése után kitört botrányt. Kuncze Gábor megerősítette, hogy támogatják a kormányfőt, és becsülendőnek nevezte, hogy Medgyessy feltárta múltját.

Az ügynöktörvény története 1990-től 2002-ig

A rendszerváltás egyik adósságának nevezhető, hogy nem lehet ismerni az előző rendszer besúgóit és titkos ügynökeit, csak néhány esetben, sokszor politikai támadás során derült ki valakiről, hogy a múltjában van takargatnivalója. Jelenleg csak átvilágítás létezik, nyilvános ügynöklista nem. A Medgyessy-ügy hozadékaként úgy tűnik, az MSZP támogatja az SZDSZ régi vágyát, hogy nyilvános lehetnek az ügynöklisták.

Két napig ingott a volt kémelhárító kormányfői széke

Egy hajszálon múlt, hogy Medgyessy Péternek távoznia kellett a kormányfői posztjáról, amit mindössze három hete foglalt el. Majdem az állásába került, hogy a Magyar Nemzet nyilvánosságra hozta, a kormányfő a rendszerváltás előtt együttműködött a kémelhárítással. Az MSZP koalíciós társa, az SZDSZ két napig ülésezett, míg végül rábólintott, hogy Medgyessy maradhat a posztján.

Horn: vállalható a történet

Ügynökvád Medgyessy ellen

Medgyessy Péter kormányfő a parlament keddi ülésén csak általánosságban tagadta, hogy ügynök lett volna a rendszerváltás előtt, ahogy azt a Magyar Nemzet mai számában állította. Ugyanakkor az ellenzék konkrét kérdéseire az üggyel kapcsolatban nem volt hajlandó válaszolni. Pokorni Zoltán kérdésére, hogy igaz-e, hogy a Belügyminisztérium szigorúan titkos tisztje volt, Medgyessy azt válaszolta: egy ilyen kérdésre kétféle választ adhat: ha valóban SZT tiszt volt, akkor nem mondhatja el, ugyanis ez államtitoknak minősül. A másik az, hogy az állítás valótlan. Medgyessy beszédében egyik megoldást sem választotta, hanem egy, az IMF-fel folyytatott ...

Medgyessy: Soha nem voltam ügynök

Medgyessy Péter kormányfő a parlament keddi ülésén csak általánosságban tagadta, hogy ügynök lett volna a rendszerváltás előtt, ahogy azt a Magyar Nemzet mai számában állította. Ugyanakkor az ellenzék konkrét kérdéseire az üggyel kapcsolatban nem volt hajlandó válaszolni. Pokorni Zoltán kérdésére, hogy igaz-e, hogy a Belügyminisztérium szigorúan titkos tisztje volt, Medgyessy azt válaszolta: egy ilyen kérdésre kétféle választ adhat: ha valóban SZT tiszt volt, akkor nem mondhatja el, ugyanis ez államtitoknak minősül. A másik az, hogy az állítás valótlan. Medgyessy beszédében egyik megoldást sem választotta, hanem egy, az IMF-fel folyytatott ...

Milliomos a miniszterelnök

A 2002. júniusi vagyonnyilatkozat szerint kocsija nincs, ellenben több mint 200 millió forintja van Medgyessy Péternek, aki a hivatalos adatok alapján a rendszerváltás óta a leggazdagabb kormányfő. Vagyonát elsősorban állampapírban és biztosítási befektetésben tartja.

Nincs diplomája a kormányszóvivőnek

Nincs diplomája a jelenlegi kormányszóvivőnek, csupán a Bálint György Újságíró-iskolában szerzett középfokú szakmai bizonyítványt. Gál J. Zoltán az első olyan szóvivő a rendszerváltás óta, akinek nincs felsőfokú végzettsége.

Az utolsó rendszerváltó közjogi méltóság távozik

Solt Pál 12 év után várhatóan távozik a Legfelsőbb Bíróság éléről. Ezalatt a bírói kar sikeresen átvészelte a rendszerváltást, sikerült viszonylag jelentős bérnövekedést elérni, ám nem jöttek létre az ítélőtáblák, és részben emiatt is maradt a hatalmas ügyhátralék. A bírók függetlenségét folyamatosan megkérdőjelezték a politikusok, Solt Pálnak emiatt volt a legtöbb vitája.

Költöznek a képviselők - 200 millió a felújításra

A választások elmúltával és az új parlament felállásával nagy a mozgás a képviselői irodaházban. Költöznek a frakciók és a képviselők, a felújítás során kicserélnek 192 ablakot, kifestenek 30, a rendszerváltás óta érintetlen szobát, falakat döntenek és emelnek. A költözések június közepéig, a felújítások várhatóan augusztus végéig tartanak.

Ruchti Róbert (1963, Tata) - Fidesz

Tata képviselője a legritkábban szereplő képviselők egyike. Ruchti a rendszerváltás idején lépett be a Fideszbe, és a párt városi elnöke 1993 óta. Néhány felszólalása általában a kormány kultúrpolitikájának támogatására szorítkozott.

Az MSZP újra szociális biztonságot ígér, míg ellenfelei a Bokros-csomagot emlegetik

A Magyar Szocialista Párt a rendszerváltás előtti állampárt, az MSZMP jogutódja. Ezt a terhet nehezen gyűrték le a szocialisták, sokáig egyetlen párt sem érintkezett velük. 1992-ben a Demokratikus Chartában egyes politikusai együttműködtek a szabad demokraták néhány képviselőjével, és a két párt kapcsolata koalícióvá fejlődött. 1994-ben az MSZP fölényesen megnyerte a választásokat, és 1998-ban listán több voksot szerzett, mint a győztes Fidesz. A 2002-es választás is az MSZP és a Fidesz között dőlhet el.

A korábbi választások eredményei

A Fidesz lehet az első ismétlő a rendszerváltás után

A Fidesz a KISZ alternatívájaként indult, 1998-ra a legnagyobb kormánypárttá vált. A szervezetet 1988. március 30-án alapította 37 egyetemista és főiskolás: a mai Fideszből az alapítók - vagy ahogy ők nevezik: ősemberek - közül ott volt többek között Orbán Viktor, Kövér László, Áder János, Deutsch Tamás, Varga Mihály, Szájer József. A Fidesz alapítóinak többsége az ELTE jogász hallgatója volt. Orbánék a Bibó István Szakkollégiumban - amelynek igazgatója volt Stumpf István és nevelő tanára Kövér László - akkor már évek óta politikai önképzőkört szerveztek.

Az SZDSZ a küszöbbel versenyez, de az MSZP-vel kormányra is kerülhet

A Szabad Demokraták Szövetsége a rendszerváltás idején az MDF mellett a legnagyobb párt volt. Mindkét nagy rendszerváltó szervezet jelentősen meggyengült az elmúlt tíz évben. Az SZDSZ egyre gyengébb eredményeket ért el a választásokon, és 1994-98-as kormányzati szerepe különösen rosszat tett népszerűségének. A párt saját meghatározása alapján liberális elkötelezettségű, és különösen érzékeny az emberi jogokkal kapcsolatos problémák iránt. Bár a gazdaság liberalizációja mellett van, támogatja az állam szociális szerepvállalását is. Az SZDSZ-t ellenfelei sokszor támadják túlzott kozmopolitizmussal, jobboldali politikusok nemegyszer haazaárulónak ...

Vitára bocsátja programját az MSZP

Honvédelmi rendszerváltást, adócsökkentést, bérrendezést, új munkahelyeket ígérnek a szocialisták a választási vitairatukban. Várhatóan január 26-án tartja az MSZP a kongresszusát, ahol véglegesítik a választási programjukat és az országos listát. 

Ötvenéves a Hungaroton

Fennállásának ötvenedik évfordulóját ünnepli a rendszerváltás előtt monopolhelyzetben lévő állami vállalatként, 1995 óta magyar magántulajdonú kft.-ként működő Hungaroton.

Egy éve tűnt el Ivan Stambolic volt szerbiai elnök

Ma egy éve, hogy ismeretlenek Belgrádban elrabolták Ivan Stambolicot, Szerbia valamikori elnökét. Még a szerbiai rendszerváltás sem hozott fordulatot az ügyben, így máig nem lehet tudni, kik és mit tettek Slobodan Milosevic egykoron legjobb barátjával, későbbi ellenlábasával.

A Fidesz nem hozza nyilvánosságra ösztöndíjasai névsorát

A Fidesz nem készít névsort az FKGP felszólítására azokról, akik a rendszerváltás előtt nyugati országokba szóló ösztöndíjat kaptak. A listát Torgyán József kérte csütörtökön.