régészeti feltárás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- archeológia
- régészeti lelet
- Római Birodalom
- középkor
- hódoltság
- legfrissebb
- legrégebbi
Szakrális szobrok kerültek elő egy ókori itáliai fürdőhelyen
Emberi testrészeket ábrázoló bronz szobrocskákra és több ezer pénzérmére bukkantak az olaszországi Toszkána San Casciano dei Bagni településén.
Szenzációs felfedezés: kerti szauna alatt rejtőzhet IV. Béla király sírja
Árpád-házi IV. Bélát hagyományosan a legnagyobb magyar királyok között tartja számon a történelmi emlékezet, akit az 1241-es mongol betörés utáni újjáépítésben játszott kiemelkedő szerepe miatt második honalapítóként is szokás emlegetni. IV. Bélát az 1270. május 3-án bekövetkezett halála után azonban nem a magyar királyok tradicionális temetkezési helyén, a fehérvári koronázó templomban, hanem az ősi fővárosban, Esztergomban, az általa építtetett Segítő Szűz-bazilikában helyezték örök nyugalomra. A maga idejében az ország második legnagyobb, és monumentalitásában a német birodalmi katedrálisokkal vetekedő bazilikának azonban a törtéénelem ...
- címkék:
- Béla herceg
- Bél Mátyás
- IV. Béla
- II. András Árpád-házi király
- királysír
- hódoltság
- régészeti feltárás
- árpád-házi királyok
- talajradar
- Segítő Szűz bazilika
- 17. század végi visszafoglaló háborúk
- Árpád-ház
- rom
- műholdas felvétel
- ostrom
- Esztergom
- középkor
- ferencesek
- IV. Béla Kegyeleti Bizottság
- icambria-Óbuda Piliskutató Csoport
- Magyar Nemzeti Múzeum
- Címkefelhő »
Mesés gazdagságról tanúskodó antik leletek kerültek elő Izraelben
Júda királyságának korából származó, i. e. 8-7. századi elefántcsont díszítőelemeket találtak Jeruzsálem óvárosánál, Dávid városának feltáró munkálatai közben izraeli régészek - jelentette a Jediót Ahronót című újság internetes hírportálja, a ynet hétfőn.
Megtalálhatták Dobó egyik ágyúját az egri várban
A magyar történelem, a hódoltság korának ikonikus végvára, Eger még ma is szolgál meglepetésszámba menő felfedezésekkel. Az Egri Vár Facebook-oldal tudósítása szerint a vár legmagasabb pontján, az egykori délkeleti ágyúdombon végzett feltárás során bukkantak rá a régészek a hódoltság idejéből származó és különlegesen jó állapotban fennmaradt bronzból öntött nagy ostromágyúra.
Különleges leletek kerültek elő a József főhercegi palota újjáépítése során
Több különleges lelet, köztük egy majdnem egészben megmaradt török kori rézkancsó, Mátyás király ezüstdénárja, valamint értékes kerámia- és üveganyagok kerültek elő a régészeti feltárás során a budavári Szent György téren újjászülető József főhercegi palota építésekor - tájékoztatta a Várkapitányság csütörtökön az MTI-t.
Szenzációs felfedezés: Batu kán egyik főhadiszállására bukkanhattak Bugacon
A kecskeméti Katona József Múzeum régészei már 2011 óta kutatják a kiskunsági Szank, illetve Bugac-pétermonostori tájegység körzetét, az 1241-1242-es mongol betörés idején elpusztult Árpád-kori települések, illetve templomok, köztük a híres bugaci Aranymonostor maradványait. Az egykori monostor környékén feltárt hatalmas árokrendszer és az abban talált maradványok arra utalnak, hogy az 1241- 42-es tél idején itt Batu kán vagy alvezére, Szubotáj egyik nagy létszámú mongol hadteste rendezkedett be téli szállásra. A feltárás azt is bebizonyította, hogy a mongolok csak rendkívül súlyos harcok árán tudták elfoglalni a körülsáncolt és szíívósan ...
- címkék:
- Szubotáj
- Kálmán herceg
- Dr. Rosta Szabolcs
- IV. Béla
- Batu kán
- Szank
- Kiskunság
- régészeti feltárás
- mongol betörés
- Aranymonostor
- geofizikai felmérés
- Bugac-pétermonostor
- archeozoológia
- történelemtudomány
- főhadiszállás
- régészeti lelet
- archeológia
- tatárjárás
- muhi csata
- Katona József Múzeum
- Címkefelhő »
Szenzációs felfedezés: előkerülhet Árpád fejedelem sírja
A magyar történelem talán leghíresebb személyisége, a honfoglaló magyar törzsszövetség nagyfejedelme, Árpád vezér neve mindenki számára jól ismert annak ellenére, hogy rendkívül szegényesek mind az életével, mind pedig a halálával kapcsolatos források. Árpád, aki a Kárpát-medencében új hazát teremtett a honfoglaló magyarság számára, a legelfogadottabb nézet szerint 907-ben, a magyarság fennmaradása szempontjából sorsdöntő pozsonyi csata alatt, vagy nem sokkal a fényes magyar győzelemmel végződött ütközet után halt meg, bár egyes történészek ennél valamivel korábbra teszik a nagyfejedelem halálát. De nem csak Árpád halálának a körülmményei ...
- címkék:
- Kurszán fejedelem
- Árpád fejedelem
- Gyermek Lajos
- Arnaulf
- Hunyadi Mátyás
- Anonymus
- Rómer Flóris
- Magyar Nagyfejedelemség
- törzsszövetség
- Gesta Hungarorum
- levéltári források
- temetkezési hely
- Kelet Frank Királyság
- sztyeppei harci taktika
- Alba Ecclesia
- I.(Nagy) Lajos
- térkép
- kolostor
- Óbuda
- Honfoglalás
- pálosok
- régészeti feltárás
- Magyar Nemzeti Levéltár
- Címkefelhő »
Megtalálták a sátán kutyáját
Sir Arthur Conan Doyle, a halhatatlan Sherlock Holmes-regények szerzőjének egyik leghíresebb művében, az 1902-ben kiadott „A sátán kutyája" (eredeti címén: The Hound of the Baskervilles) bűnügyi regényében egy hatalmas méretű túlvilági kutya áll az izgalmas történet középpontjában. A neves brit írót a sátán kutyájának megformálásában minden bizonnyal az a 16. században keletkezett kelet-angliai legenda is inspirálhatta, amely a „pokol kutyájának" rémtetteiről szólt. Egy 2014-es régészeti feltárás azonban olyan döbbenetes leletre bukkant, ami más megvilágításba helyezheti a sátán kutyájáról szóló 16. századi legenda hátterét is.
Megtalálhatják Attila hun vezér sírját Magyarországon
A világtörténelem egyik leghíresebb hódítója, a rövid életű Hun Birodalom nagyfejedelme, Attila halálával és sírhelyével kapcsolatban jószerével csak találgatások és meseszerű legendák léteznek. A hazai és egyetemes archeológia Szent Grálja, Attila temetkezési helyének felfedezése jelentőségét tekintve kétség kívül csak Trója, vagy Tutanhamon sírkamrájának megtalálásával vetekedhetne. Ami jelenleg a rendkívül szegényes forrásokból alaposan valószínűsíthető, hogy a késői ókor rettegett hódítójának a fejedelmi törzsszállása és temetkezési helye valahol a mai Magyarország területén rejtőzhet. Jordanes 6. századi gót származású itáliai ...
- címkék:
- Attila hun nagyfejedelem
- Flavius Aetius
- Jordanes
- Mundzsuk
- Honorius
- II. Theodosius császár
- Ruga hun fejedelem
- Bléda
- Gárdonyi Géza
- Tápiószentmárton
- limes
- törzsszállás
- Nyugatrómai Birodalom
- törzsszövetség
- Duna-Tisza köze
- Hun birodalom
- forráskritika
- Attila-domb
- Magyar Nemzeti Múzeum
- kutatás
- Szeged
- legenda
- Tiszántúl
- Bizánci Birodalom
- régészeti feltárás
- Címkefelhő »
Rejtélyes piramist találtak az Alföldön
Még 2022-ben figyelt fel a Kiskunsági Nemzeti Park egyik szolgálatos természetőre arra a lapos halomra, amely a Jász-Nagykun Szolnok Vármegye törökszentmiklósi járásában fekvő Kengyel község határában árválkodott. Noha Magyarország számít a kunhalmoknak nevezett titokzatos halomsírok leggazdagabb előfordulási területének, a Kengyel határában fekvő és véletlenszerűen felfedezett földhalom egyik nyilvántartásban sem szerepelt még eddig. Ezért a szakemberek alaposabb vizsgálatnak vetették alá az alacsony, lapos objektumot, és megdöbbentő felfedezésre jutottak.