Megváltozik az óceánjaink színe és sok mindent megváltoztathat

Két évtized műholdfelvételeit elemezve amerikai és brit kutatók megállapították, hogy a Föld óceánjai egyre zöldebbek, ami potenciálisan tükrözi az éghajlatváltozás hatását a fitoplankton-populációkra, ahogy a világ felmelegszik.

Már egy rövid hőhullám is megváltoztathatja a vízi ökoszisztémákat

Már egy rövid hőhullám is megváltoztathatja a vízi ökoszisztémák fajösszetételét és a köztük lévő interakciókat, ami potenciálisan hosszú távú következményekkel jár - erre az eredményre jutottak az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének (ÖK VÖI) munkatársai nemzetközi együttműködésben végzett kutatásuk során.

Invazív fajok utaznak a szeméttel együtt az óceánon

Olyan fajokat találtak a nyílt óceánon kevergő műanyaghulladék-tömeg között a kutatók, amelyek jellemzően csak a tengerpartokon fordulnak elő. A nagy Csendes-óceáni szemétfoltnak nevezett jelenség egyre több kérdést vet fel a tudósokban.

Jóval súlyosabb tömeges kihalásnak vagyunk tanúi, mint jósolták

A madarakra és emlősökre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy óriási időeltolódás van a környezeti változás és annak az állatpopulációra gyakorolt hatása között. Mindez a fajtól és a változás mozgatórugóitól függően akár 45 év is lehet.

Rémisztő dolgot fedeztek fel az óceán mélyén, hatalmas katasztrófát idézhet elő

Riasztó hőhullámokat azonosítottak az óceánok mélyén, ennek pedig pusztító hatása lehet a partvidékek élőlényközösségére.

Koevolúciós kapcsolatok tartják fent az élővilágot

Vajon mi okozza, hogy a lazacok vándorlása még az űrből is látszik, és melyik az a rovar, amely a dzsungel legnagyobb büféjét egymaga életben tartja? A neves brit biológus – aki többek mellett David Attenborough mellett tanult – ezekre a kérdésekre keresi a választ a Viasat Nature legújabb, Patrick Aryee vadvilága című műsorban. A március 20-án (hétfőn) 20 órakor debütáló dokusorozatban a filmes-felfedező bejárja a világ minden sarkát, hogy informatív, ugyanakkor szellemes módon mutassa a természetes csodálatos kapcsolódásait (a legapróbb élőlényektől a legnagyobb ragadozókig). A dokumentumfilm egyúttal felhívja a figyelmet arra, hoogy ...

Döbbenetes felfedezés: ez fog történni, ha eltűnnek a nagyragadozók

A világ szinte valamennyi nagy ragadozójának létszáma jelentősen csökkent, sokukat a kihalás fenyegeti. Egy átfogó új tanulmány arra figyelmeztet, hogy a ragadozók pusztulása jelentős ökológiai és gazdasági károkkal jár, de a hatás talán még visszafordítható.

Képeken Afrika egyik legsokszínűbb nemzeti parkja

Az ökoszisztéma összeomlása elkerülhetetlennek tűnik

A vadvilág folyamatos pusztulása ismét az ökoszisztéma teljes összeomlásához vezethet, legalábbis ezt állapították meg a Föld történetének legnagyobb tömeges kihalását tanulmányozó tudósok. Sajnos egyre több kutató gondolja úgy, hogy a biológiai sokféleség jelenlegi hatalmas csökkenése egy új tömeges kihalás kezdetét jelenti.

Az elefántok döntő szerepet játszhatnak a bolygó megmentésében

A kritikusan veszélyeztetett erdei elefántok (Loxodonta cyclotis) populációinak megőrzése nem csak az állatok számára, hanem az általuk lakott környezet szén-dioxid-elszívó képességének védelme érdekében is létfontosságú, mutat rá egy új tanulmány.

Ma van a Vizes élőhelyek világnapja

1971-ben ezen a napon írta alá a 18 alapító tagország az iráni Ramsarban az egyik legrégebbi természetvédelmi nemzetközi megállapodást, amely Ramsar-i egyezmény néven vált ismertté. Több mint 20 milliárd forintból 40 ezer hektárnyi vizes élőhely újult meg.

Az űrből is látható, hogyan alakították át a hódok az Északi-sarkot

A hódok szép lassan elfoglalják az alaszkai tundrát, teljesen átalakítják vízi útjait, és felgyorsítják a klímaváltozást az Északi-sarkvidéken. A változások olyan hirtelenek és drasztikusak, hogy jól láthatóak az űrből is.

Robotok és szigetemelés menthetik meg a Nagy-korallzátonyt

Egy tudósokból álló nemzetközi kutatócsoport formabontó eszközökkel dolgozik azon, hogy megmentse a Nagy-korallzátonyt – a Föld leggazdagabb fajú életközösségét, amely több mint 2.000 km hosszan terül el, összesen 34,4 millió hektáron. Mérete miatt még az űrből is látszik, de fontossága ennél is kiemelkedőbb: a korallzátonyoktól a tengeri élőlények 50%-a függ, és ezek az élőlények állítják elő bolygónk oxigénállományának felét. Az elmúlt két évtized során a zátony fele elpusztult, de a tettre kész tudósok talán még megmenthetik az ott élő több mint 9.000 fajt a pusztuástól. Munkájukat dokumentumfilmen rögzítették, amely A Nagy-koralllzátony ...

Utánajártak a híres Gaia-elméletnek

Újabb izgalmas dokumentumfilmmel jelentkezik a közismert történész, Bettany Hughes. Ezúttal is modern technológiai eszközöket bevetve, neves kutatók eredményeivel felvértezve indult forgatási útjára a brit ismeretterjesztő tévés, hogy utánajárjon a Gaia-elméletnek: a Föld valóban egy lélegző, gondolkodó organizmus lenne? Filmjét hazánkban a Viasat History csatorna sugározza A Föld bolygó története: Gaia titkai címmel december 16. péntek 21 órától.

Megfejtették a Titanic egyik legnagyobb rejtélyét

Még egy 1998-ban végrehajtott mélytengeri expedíció azonosította azt a furcsa tárgyat egy szonár segítségével az 1912. április 15-én hajnalban hullámsírba merült legendás óceánjáró, az RMS Titanic közelében, amelynek eredetére sokáig nem találtak magyarázatot az óceánkutatók. Csaknem két és fél évtized múltán úgy tűnik, hogy most végre sikerült megfejteni a rejtélyt.

Megfékezték a lángokat Afrika legmagasabb hegyén, a Kilimandzsárón

Megfékezték a lángokat vasárnap Afrika legmagasabb hegyén, a Kilimandzsárón - közölték a tanzániai hatóságok. A közösségi oldalakon szombaton terjedő videókon látható volt, ahogy a hatalmas lángnyelvek felemésztik a bokrok alkotta növényzetet, és sűrű, szürke füstfelhőket eregetnek.

Egy hajóroncs, ami bizony nem kincseket és csodákat rejt

A legtöbb kutatóállomás, melyek a tengerek és óceánok ökoszisztémájával foglalkoznak, rajonganak a hajóroncsokért, mivel az elsüllyedt hajók a legtöbb esetben mesterséges zátonyokként teremtenek otthont számos tengeri faj számára (a Shackleton's Endurance nevű hajóroncsért például megőrültek a tengerek lakói). De új kutatások feltárták, hogy egyes elsüllyedt hajóknak igen negatív hatásuk is van a környezetre.

Ősi, rejtélyes lábnyomokra bukkantak az angliai tengerparton

A Manchesteri Egyetem régészei és geográfusai több száz ősi állat- és emberi lábnyomot fedeztek fel az angliai Merseyside egyik tengerpartján. Ezek arra utalnak, hogy a globális tengerszint gyorsan emelkedett az utolsó jégkorszak után, körülbelül 9000-6000 évvel ezelőtt. Az itt élő emberek alakították a gazdag árapály ökoszisztémákat, amely részét gímszarvasok, őzek, vaddisznók és hódok képezték, valamint olyan ragadozók, mint a farkas és a hiúz.

Kagylók mesélnek a Föld több száz évvel ezelőtti kis jégkorszakáról

A „szűkszavú" kagylók furcsa lénynek tűnhetnek a kutatók számára, bár minden figyelem rájuk irányul, amint kiderül, hogy „kivételes természettörténészek". A héjukon található növekedési sávok a fák gyűrűihez hasonlóan fontos információkat hordoznak a környezetről és arról, hogy az hogyan változott az évek során.

Hátborzongató figyelmeztetés a Föld fáival kapcsolatban

A tengerparti vörösfenyőktől a súlyosan veszélyeztetett sárkányfenyőiig, még a legtiszteltebb fás szárú növényeink is rettenetes bajban vannak. Egy új tanulmány szerint egyes fajok elvesztése azonban nemcsak a helyi erdőket veszélyezteti, hanem egész ökoszisztémákat fenyeget.

Sirályok is szállíthatják a belükben az invazív fajokat

A sirályok jelentős szerepet töltenek be a helyi ökoszisztémákban zavart okozó, agresszíven terjedő fajok szállításában - állapították meg az ökológusok Barcelonában kikelt sirályfiókák béltartalmának elemzése alapján.

Így őrizhetők meg az édesvízi halak és más élőlények a jővő generációknak

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport átfogó elemzést készített az európai édesvízi biológiai sokféleség védelmének legfontosabb szempontjairól, melyben a kontinens vízgyűjtőit értékességük szerint, az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján rangsorolták. A kutatók azt találták, hogy a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken helyezkedik el, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek.

Az afrikai vadkutyák 22 nappal később szülnek, mint 30 évvel ezelőtt

Az afrikai vadkutyák az év leghidegebb időszakában szeretnek szaporodni, és a klímaváltozás eltolta a születés átlagos időzítését 3 héttel alig 30 éven belül - írja a New Scientist magazin.

Rohamosan csökken a rovarbeporzók száma

A virágos növények terjedését és sokszínűségének kialakulását közel 100 millió éve, a kréta időszakban is a rovarok beporzó tevékenysége segítette – tájékoztatta szerkesztőségünket a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP). Ahogy rámutattak, a rovarok és a virágos növények ez idő alatti közös fejlődése tette lehetővé az emberiség közel 30 százalékának táplálékul szolgáló, kimagasló tápértékkel bíró növények termesztését.

Így változtatják meg az óceánba veszett hajóroncsok milliói az életet

A becslések szerint körülbelül hárommillió hajóroncs hever a tengerfenéken világszerte, amelyek közül több fából készült; egy új tanulmány szerint ezek az elsüllyedt faszigetek viszont élénk táptalajnak bizonyulnak a mélytengeri mikrobák számára. A tudósok szerint ezek az ember alkotta struktúrák olyan mértékben befolyásolják az óceánok fenekén élő kényes ökoszisztémákat, amelyekről korábban nem igazán esett szó tudományos körökben.

A tudósokat is meglepte: úszkáló lényekre bukkantak az Antarktisz jege alatt

A tengeri élet rejtett világát fedezték fel az antarktiszi jég alatt

Egy hatalmas antarktiszi jégtakaró alatt egy katedrálisszerű, több száz méteres barlangban kis garnélaszerű lények rejtőznek egy újonnan felfedezett víz alatti ökoszisztémában, amely egészen a közelmúltig jégbe zárt titok maradt. Egy új-zélandi tudóscsoport talált rájuk mintegy 500 méterrel a jég alatt egy feltételezett torkolatban, több száz kilométerre az úgynevezett Ross-jégpolc szélétől.

Javában rajzanak a díszes tarkalepkék a Peszéri-erdőben

Számos lepkefaj mellett a díszes tarkalepke (Euphydryas maturna) rajzása is megfigyelhető május közepén a Peszéri-erdőben. Ez a széles elterjedési területű faj eurázsiai faunaelem, amelynek sajnos a legtöbb európai állománya kipusztult mára, illetve nagymértékben megfogyatkozott. A Duna–Tisza közén napjainkra csak néhány populációja maradt fent, ennek megfelelően a megőrzése kiemelt fontossággal bír. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Medveészlelés Acsa határában

Május 25-én Acsa és Püspökhatvan között egy magányosan kóborló barnamedvéről érkezett lakossági bejelentés az Acsai Közös Önkormányzati Hivatalhoz. Az Önkormányzat értesítette a Pilisi Parkerdőt a történtekről, a vizsgálat pedig igazolta, hogy valóban medve járt a térségben. A medve mozgásának nyomon követése érdekében a Pilisi Parkerdő Zrt. – egyeztetve a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával – vadkamerákat helyez ki. A területért felelős hivatásos vadászok és a természetvédelmi őrszolgálat munkatársai naponta, rendszeresen ellenőrzik az érintett körzetet. - írja a Pilisi Parkerdő Zrt. honlapján.

Felesküdtek az utolsó „vad szigetek" védelmére

Bécs, mint Duna-parti nagyváros adott otthont a LIFE WILDisland projekt nyitókonferenciájának, amelyen a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNP) is képviseltette magát. A projekt célja, hogy megőrizze a természetes Duna-szigeteket, mint a folyódinamika kiemelt élőhelyeit. A szigetek által alkotott élőhely-folyosó hozzájárul az ökológiai kapcsolat erősítéséhez és egy Európa szívében található természetes vadon megőrzéséhez – tájékoztatta szerkesztőségünket a DDNP.

Lehet, hogy mélyen fekvő gombák kulcsfontosságúak az ökoszisztéma túléléshez egy melegedő világban

A növényi anyagot lebontó gombák lehet, hogy egészségesen tarthatják az ökoszisztémákat, különösen aszály után.

Először találtak kifehéredett tengeri szivacsot az új-zélandi vizekben

Áder János látogatása a Pilisi Parkerdőben

Áder János köztársasági elnök – Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára kíséretében – 2022. március 21-én látogatást tett a Pilisi Parkerdőben, ahol megtekintette a 2014-ben jelentős jégkárt szenvedett, azóta helyreállított területeket, valamint tájékozódott a Pilisi Parkerdőben folyó örökerdő-gazdálkodás részleteiről. A látogatás érdekessége, hogy a jégkár következményeinek helyreállítására 2015-ben Áder János kezdeményezett társadalmi összefogást.

Megújuló erdők a Beliczay-szigeten

Több mint 61.000 facsemetét ültetett el az érdi Beliczay-szigeten a Pilisi Parkerdő. A jelenleg közel 10 hektárt érintő beavatkozás az első lépése annak a folyamatnak, amellyel az eddig alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ökológiai szempontból sérülékeny állományt változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők váltják fel.

Kevésbé élénk a Nagy-korallzátonyon élő halak színe

Hetekkel azután, hogy a Nagy-korallzátonyt újabb tömeges kifehéredés sújtotta, egy tanulmányt publikáltak az ember okozta klímaváltozás új és váratlan következményéről. A szakemberek ebben kifejtik, hogy az Orpheus-sziget körüli, a zátony közepén élő, élénk színű halközösségek egyre ritkábbak. Ez a folyamat a tudósok szerint valószínűleg úgy megy végbe, hogy az élénk színek – amelyeket a halak álcázásra használnak – már nem segítik az állatokat beleolvadni a már szinte szürke környezetbe.

Érdekességek és hasznos tippek várnak a víz világnapján

A víz világnapja alkalmából megtudhatjátok, miért alapvető fontosságú a víz, tippeket adunk, hogyan óvhatjátok meg és tudjátok újrahasznosítani, de hoztunk néhány érdekességet a hazai tavakkal és forrásvizekkel kapcsolatban is.

Tudja-e, hol van Budapest egyedülálló mocsárvidéke?

Sokan nem is gondolnák, hogy a fővárosunkban is létezik egy különleges mocsárvidék. A Merzse-mocsár az egykor ingoványos vidéknek számító Pest egyik napjainkig fennmaradt maradványa, a múltban tönkretett, de 1977 óta már védelm alatt álló igazi természeti reliktum .

A klímaváltozás miatt egy hónappal korábban virágoznak a növények az Egyesült Királyságban

Egy polgári tudományos adatbázist használva a 18. század közepéig visszamenő feljegyzésekkel egy a Cambridge Egyetem által vezetett kutatócsapat azt találta, hogy a klímaváltozás hatásai miatt egy hónappal korábban virágzanak a növények az utóbbi globális melegedés alatt.

A tengerparti régióknak már csak 15 százaléka érintetlen

A világ tengerparti ökoszisztémáinak már csak 15,5 százaléka maradt érintetlen egy új kutatás szerint.

A Nyasza-tó lett az év veszélyeztetett tava 2022-ben

A világ egyik legrégibb tavát, a dél-afrikai Nyasza-tavat nyilvánították a természetvédők az 2022-es év veszélyeztett tavának, a vizes élőhelyek napja alkalmából.

A vegyi szennyezés túllépte az emberiségnek biztonságos határértéket

Egy új tanulmány szerint a vegyi szennyezés túllépte az emberiségnek biztonságos határértéket, olyan globális ökoszisztémákat fenyeget, amelyektől az élet függ, ezért a tudósok a termelés és a károsanyag-kibocsátás korlátozására szólítottak fel.

Invazív fajok "stoppolnak" az Antarktiszra

Természetkárosítás a kunhalmokon

Az alföldi tájban üdítő változatosságként hatnak a markánsan kiemelkedő kunhalmok. Sajnos emiatt időnként csábító vonzerőt gyakorolnak a terepmotorosokra, a kvadosokra és a terepkerékpárosokra is.

Ez a „halálfa” annyira mérgező, hogy az eső elől se húzódjunk be alá

Amikor 1999-ben Nicola Strickland radiológus a karibi Tobago szigetére utazott nyaralni, egy idilli, elhagyatott strandokkal tarkított trópusi paradicsomra számított. Az első reggelen kagylókat és korallokat keresett a fehér homokban, de a helyzet hamarosan rosszra fordult. A kókuszdió és a mangó között Strickland és barátja édes illatú, zöld gyümölcsre bukkantak. Mindketten ostoba módon úgy döntöttek, hogy megkóstolják, ám pillanatok múlva borsos, égető érzés váltotta fel az eleinte kellemesen édes ízt. A tudós és barátja hamarosan már nyelni is alig bírt. De vajon mi történhetett?

Elkészült Magyarország átfogó madáratlasza

Élővilágunk sokszínűségének és tájaink változatosságának megőrzéséhez széleskörű összefogásra van szükség, amelynek kézzelfogható eredménye a most elkészült madáratlasz - jelentette ki Balczó Bertalan természetvédelemért felelős helyettes államtitkár az Agrárminisztérium pénteki közleménye szerint.

Veszélyben az Adria, a kutatók kongatják a vészharangot

Óriásit változtak a korallzátonyok fél évszázad év alatt

Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt - derült ki több ezer kutatás elemzéséből.

Elképesztő: ezek a művészek önfenntartó ökoszisztémákat helyeznek kristályüvegekbe - Galéria

Lina Cirilo és Laura Gonçales 2013-ban hozta létre saját vállalkozását: apró, önfenntartó ökoszisztémákat hoznak létre és értékesítenek üvegedényekben, palackokban és egyéb edényekben.

Aranyhal-szörnyek tartják rettegésben egy minnesotai tó lakóit

Visszadobták a tavakba az aranyhalakat, erre óriásira nőve őrjöngésbe kezdtek

Az USA-ban a minnesotai hatóságok felhívást intéztek az akváriumtulajdonosokhoz, hogy ne engedjenek több kedvtelésből tartott halat a tavakba és egyéb vízfolyásokba, miután már több hatalmasra nőtt aranyhalat is kifogtak a helyi tavakból – derül ki a The Guardian híréből.

A halak a vízbe kerülő metamfetamin rabjává válhatnak

A környezeti hatóságok rendszeresen ellenőrzik az emberi betegségek kezelésére kifejlesztett gyógyszerkészítményeket, hogy elkerüljék a vízi élővilág szennyeződését. A tiltott drogok azonban óriási gondot okozhatnak, köztük a különösen az erősen addiktív szerek, mint például a kokain vagy a metamfetamin. Egy hétvégi buli vagy egy fesztivál után a víz ugyanis láthatóan ezekkel a pszichoaktív szerekkel szennyeződhet.

Hirtelen kihalásuk előtt már csökkenni kezdett a dinoszauruszok száma

Mielőtt a 66 millió éve becsapódott aszteroida eltűntette őket a Földről, a dinoszauruszok száma már hanyatlóban volt - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Ez a felhőkarcoló azért épülne, hogy feloldódjon a szélben

Ma van a környezetvédelem világnapja

A globális GDP töredékéből el lehetne kerülni a környezeti összeomlást

A világnak meg kellene négyszereznie a globális környezeti ökoszisztéma megmentésére és fenntartására szánt összeget a következő évtizedekben, hogy ne következzen be komolyabb katasztrófa – mondják az ENSZ friss jelentésének szerzői. A kutatásból az is kiderül, hogy már a globális GDP 0,1 százalékának felhasználása is hatalmas lépést jelentene.

Üvegházhatású gázokat „szellentenek" a szellemerdők fái

A szellemerdők lehetnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának láthatatlan forrásai. Legalábbis erre figyelmeztetnek a kutatók frissen publikált tanulmányukban. A tudósok olyan fákat vizsgáltak az Egyesült Államok atlanti partvidékén, amik már elhaltak, mert a víz elárasztotta azokat a tengerszint-emelkedés miatt. Ezek a szellemfák pedig elkeztek szén-dioxidot és a metánt „szellenteni".

A világ szárazföldi ökoszisztémáinak csupán 3 százaléka érintetlen

A világ szárazföldi ökoszisztémáinak csupán 3 százaléka érintetlen egy brit kutatás szerint.

Oldalukra döntve, mesterséges zátonyokként végzik a tengeri fúrótornyok

Az idejüket kiszolgált fúrótornyokból és más, tengeri olaj- gázinfrastruktúrákból épülő biotikus, azaz az élő és az élettelen kölcsönhatására épülő zátonyok nem csupán a korallok és halak számára vonzóak, hanem az olajtársaságoknak is hasznos megoldást nyújtanak. Egyszerűen azért, mert az elhasznált platform átalakítása sokkal olcsóbb mint a teljes leszerelés. A költségek mintegy fele megspórolható, amely egy részét azoknak az államoknak adják, amelyek később a mesterséges zátonyhelyek fenntartásáért felelnek.

KVÍZ: Mennyit tudsz a Föld legfontosabb élőlényeiről, a méhekről?

Korunk egyik legnagyobb problémáját a méhek eltűnése okozza, hisz kulcsszerepük van az ökoszisztémában. Magyarországon még nem jelentkezett a probléma, ám bizonyos országokban a mezőgazdaság támogatásához méhészeket kell felfogadni, hisz eltűnőben vannak az ott élő méhcsaládok. Tudj meg többet erről a nélkülözhetetlen fajról!

Döbbenetes dolgot művelt ez a harcsa a galambokkal

Amikor Frédéric Santoul először volt tanúja Európa legnagyobb édesvízi halainak döbbenetes táplálkozási szokásaival, épp egy középkori hídon állt Abibiben, egy dél-franciaországi városban. A Tarn folyóban található kis szigetre galambok tévedtek, és a madarak figyelmen kívül hagyták a kavicspart közelében mozgó európai harcsák csoportját. A férfi végül döbbenetes dolognak volt tanúja.

A hiúzok mellett újabb ragadozó nyomára bukkantak a Börzsönyben

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak

A biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megóvásáról tárgyaltak a világ vezetői hétfőn Párizsban, a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozón.

50 ezer lazac szökött meg egy halgazdaságból, sokan máris rettegnek

A helyi környezetvédők szerint a kiszökött 50-52 ezer lazac potenciálisan szennyezheti a tengeri környezetet, mert kiszorítja az ott élő halakat a táplálékláncból.

A háziállataink bolhairtó szerei megjelentek a folyókban

Két friss tanulmány is bizonyítja, hogy a macskákon és kutyákon a bolhák elpusztítására használt, rendkívül mérgező szerek szennyezik a folyókat és a patakokat. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság területén végzett kísérletek alátámasztották, hogy a szennyezés közvetlenül érinti a vízi rovarokat, valamint a tőlük függő halakat és madarakat is.

Valami nagyon megváltozott az Északi-sarkvidéken

A rénszarvasoktól a sasokon át a halakig, valamennyi sarkvidéki állat elkezdett másképp viselkedni az elmúlt három évtizedben. A legújabb kutatások szerint ebben a klímaváltozásnak is lehet némi szerepe.

Három évtized alatt félig megsemmisült az ausztrál Nagy-korallzátony

Korallpopulációjának több mint felét elveszítette az ausztrál Nagy-korallzátony az 1990-es évek óta - derül ki egy szerdán közzétett tanulmányból, amely szerint a rendszeres korallfehéredés okozta pusztulás veszélyezteti a zátony regenerálódási képességét.

A világ országainak nagy részén csökken a biológiai sokféleség

Egy most publikált elemzés szerint a világ országainak egyötödét fenyegeti ökoszisztémáik összeomlása a vadon élő állatok és azok élőhelyeinek a pusztulása miatt. Az emberi tevékenység már jelentős negatív hatást gyakorolt az olyan, természetes „szolgáltatásokra", mint például az élelmiszerellátás, a tiszta vízhez és a levegőhöz való hozzáférés, valamint az árvízvédelem. A jelentés szerint ráadásul a globális GDP több mint a fele függ a biológiai sokféleségtől.

Fél évszázadig eltarthat a venezuelai partszakasz megtisztítása az olajtól - videó

Szakértők szerint több mint fél évszázadig tart majd egy szinte érintetlen és kényes ökoszisztémával rendelkező venezuelai tengeri partszakasz megtisztítása az olajszennyezéstől, amely augusztus elején érte a területet.

A rókák már több tízezer éve eszik az ember által otthagyott maradékot

A rókák táplálkozására már több tízezer évvel ezelőtt is hatással volt az ember, a kistestű ragadozók az ősidőktől kapcsolódnak az emberi tevékenységhez - állítja egy új tanulmány, amelyet szerdán publikáltak a német Tübingeni Egyetem kutatói.

Kétmilliárdos inkubátorpályázat indul magyar startupok fejlesztésére

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakpolitikai támogatásával a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) meghirdeti Startup Factory pályázati felhívását. A kiírás 2 milliárd forinttal támogatja a startupokat felkaroló inkubátorok szakértői tevékenységét és mentorálási szolgáltatásait – jelentette be közleményében a minisztérium.

Véres horror a tengeren: nagy fehér cápa támadt egy hosszúszárnyú bálnára

A dél-afrikai partoknál eddig még soha nem tapasztalt eseményt sikerült megörökíteni videofelvételen: nagy fehér cápa támadt rá egy nála jóval nagyobb fiatal hosszúszárnyú bálnára. A tengerbiológusok előtt az ismert, hogy a világtenger egyik csúcsragadozójának számító nagy fehér nem veti meg a dögevést, és gyakran lakmározik a tenger felszínén sodródó elpusztult cetek tetemeiből. Arra azonban mindeddig nem volt bizonyíték, hogy a nagy fehér cápa a nála jóval méretesebb eleven cetekre is rátámadna. A tengeri nagyragadozók közül eddig csak a kardszárnyú delfinekről volt tudott, hogy zsákmányolási célból óriáscetekre is vadásznak.

Szelektálva stabilizálják az ökoszisztémát a farkasok

Az új kutatások szerint a farkasok fontos szerepet játszanak egy, a természet kihívásainak jobban ellenálló és erősebb jávorszarvas-állomány létrehozásában azzal, hogy „kiszűrik" abból a gyenge és beteg egyedeket.

Ettől eldobod az agyad: Ezek a művészek miniatűr ökoszisztémákat alkotnak – Galéria

Lina Cirilo and Laura Gonçales, spanyol művészek lehengerlő alkotásaikat gyűjtöttük össze a cikkünkben.

Elképesztő: ezek a művészek önfenntartó ökoszisztémákat helyeznek kristályüvegekbe - Galéria

Bevetésen a mókusok, mint ökoszisztéma-mérnökök

Az ökoszisztéma-mérnök fajok számának növekedése stabilizálja az egész ökológiai hálózatot, aminek révén csökken a fajkihalás - állapították meg a kutatók.

Anglia hódjai évszázadok után visszahódították egykori lakhelyüket

Veszélybe került Erdély természeti gyöngyszeme

A globalizáció, a kereskedelem meredeken növeli az inváziós fajok számát

Egy 2016. évi tanulmány szerint az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós növényfajok 55%-a dísznövény szaporítóanyagokkal kerül be hazánkba, és az Unióban is egyre nagyobb problémát jelent a biodiverzitásra és az ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásuk.

Sokkoló: negyedével csökkent az elmúlt harminc évben a rovarok száma

A Földön élő rovarok száma az elmúlt harminc évben csaknem 25 százalékkal csökkent, ami a kutatók szerint komoly aggodalmakra adhat okot. A leggyorsabb hanyatlást Európában tapasztalták, amelynek ténye szinte sokkolta a tudósokat.

Nem egyszerre zajlott le a tömeges kihalás a perm időszak végén

Nem egy időben zajlott le a szárazföldön és az óceánban a földtörténet legsúlyosabb tömeges kihalása 252 millió évvel ezelőtt, a perm időszak alkonyán - állapították meg kutatók a Dél-afrikai Köztársaságból és Ausztráliából származó ősmaradványok korának felülvizsgálata nyomán.

A korallszigetek regenerálódását segítő fajokat azonosítottak

A trópusi korallszigetek vegetációjának regenerálódását segítő 12 növényfajt azonosítottak kínai kutatók, akik a Functional Ecology című folyóiratban publikálták eredményeiket.

Gyors összeomlás vár a nagy ökoszisztémákra

A bolygó nagy ökoszisztémái, mint az amazonasi esőerdő és a korallzátonyok, a korábban feltételezettnél gyorsabb ütemben omolhatnak össze - figyelmeztetnek a kutatók egy új tanulmányban.

Nincs átlag feletti pusztulás Amazóniában, a tavalyi tűz miatt

Bár tavaly is több ezer tűz lángolt fel az Amazonas erdőiben, de egy részletes tanulmány szerint az elmúlt 18 évben lényegében átlagosan nem változott a Brazíliában pusztító tüzek száma.

Növényevő állatok betelepítésével meggátolható a permafroszt olvadása

Az észak-sarki tundra nagytestű növényevő állatokkal való betelepítésével helyre lehetne állítani az egykori mamutlegelők ökoszisztémáját, és mérsékelni a globális felmelegedés hatásait - vélik az Oxfordi Egyetem kutatói, akik a tervet gazdaságilag életképesnek tartják.

A Szuezi-csatornán át invazív, idegen fajok árasztják el a Földközi-tengert

A Szuezi-csatornán át érkező invazív, idegen fajok megváltoztatják a Földközi-tenger érzékeny ökoszisztémáját szakértők szerint.

A fenntartható gazdálkodás megőrzi az ökoszisztémát

Az ökológiailag fenntartható erdőgazdálkodás során az erdő ökoszisztémája a fakitermelés után is megmarad - hangsúlyozta Ódor Péter, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa hétfőn az M1 aktuális csatornán.

Az évszázad végére túl sok oxigén fogyhat el az óceánokból

Rendkívül gyorsan fogy az oxigén az óceánokból a felmelegedés miatt, szaporodnak a "halálzónák" - állapította meg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) friss jelentése, amely a témában az eddigi legátfogóbb kutatás eredménye.

A vadászpókok horrorisztikus képe még sokáig fog kísérteni

Majdnem szívrohamot kaptak az ausztrál kutatók, amikor összefutottak egy tucatnyi szőrös lábú, tekintélyes méretű és kifejezetten durva külsejű pókkal. Még jó, hogy tisztában voltak vele, hogy ezek a szelíd óriások mindezek ellenére az emberre nem igazán veszélyesek. A vadászpókok még most is képesek lenyűgöző meglepéseket okozni az elképedt ökológusoknak.

Komoly fenyegetést jelentenek az invazív fajok

Elkészült Magyarország ökoszisztéma-alaptérképe

Nem az orkák miatt tűntek el a fehér cápák a világhírű Vals-öbölből

A Fokföldi-félsziget keleti oldalán elterpeszkedő nagy Vals-öböl (False Bay) a világtenger leghíresebb nagyragadozóiról, az itt sehol másutt nem látható gyakorisággal előforduló nagy fehér cápáktól vált világhírűvé az elmúlt évtizedekben. A dél-afrikai metropolisz, Fokváros közelében fekvő öböl a kalandvágyó ökoturisták és a cápakutatók valóságos Mekkájává vált, jelentős árbevételt generálva a helyi turizmusnak. Jelenleg azonban úgy tűnik, hogy végleg megszűnt az itteni világhírű cápaeldorádó, amelynek lehetséges okairól heves vita bontakozott ki a szakemberek között.

A Kilauea vulkán kitörése drámai fitoplankton virágzáshoz vezetett

A Kilauea vulkán tavalyi kitörése pusztító hatást gyakorolt a Hawaii-szigetek szárazföldjeire: több mint hétszáz otthont tett a földdel egyenlővé, amit azóta vulkáni kőzet borít. Ám az óceánba folyó láva pont az ellenkező hatást váltotta ki, amely ösztönözte a planktonos algák vagy fitoplankton hatalmas méretű virágzását, elszaporodását. A kutatók új tanulmányukat a Science tudományos lapban publikálták, amelyben ezt a kettős jelenséget vizsgálták.

Ezért cincognak az egerek, ha nincs otthon a macska

Egyre jobban visszahúzódnak az embertől való félelmükben a közepes és nagytermetű ragadozók. Ettől viszont felbátorodnak a rágcsálók, és sokkal merészebben kóborolnak, mint korábban. Az ember hatása így egész természetes rendszereket felforgat.

A tengerparti ökoszisztémák súlyosan károsodtak a klímaváltozás miatt

A tengerparti ökoszisztémák nagyjából 45 százaléka súlyos, néhány esetben visszafordíthatatlan károkat szenvedett a klímaváltozás miatt 2011 és 2017 között Ausztráliában - derült ki egy tanulmányból, amely szerint a szélsőséges éghajlati jelenségek felerősítették a klímaváltozás hatásait az érintett időszakban.

A klímaváltozás miatt kénytelenek vándorolni a korallok

A klímaváltozás a korallokat a nyüzsgő trópusoktól távolabbi célpontok felé sodorja, ahol a mérsékelt éghajlat kedvezőbb feltételeket nyújt az új zátonyok létrehozásának.

Kilencezer kilométeres algaszőnyeg borítja az Atlanti-óceánt

A műholdak megmutatták az eddig megfigyelt legnagyobb kiterjedésű mikroalga virágzást, amely Nyugat-Afrikától a Mexikói-öbölig terjed. Folyamatos terjedése veszélyezteti az ökoszisztémákat és a tengeri élővilágot.

Szombaton a Dunát ünnepeljük

Június 29-én van a Nemzetközi Duna Nap, amikor a 19 országot érintő folyamot ünnepeljük.

Elkezdték elbontani a legnagyobb francia duzzasztógátat

Megkezdődött a francia Sélune folyón található, 36 méter magas Vezins-gát bontása. Ez lesz Európa eddigi legnagyobb duzzasztógát-elbontása.

Egymillió fajt fenyeget a kihalás réme

Az erőltetett gazdasági növekedés és a klímaváltozás hatásai miatt példátlanul sok, mintegy egymillió fajt veszélyeztet a kihalás – erre figyelmeztettek a tudósok egy hétfőn közzétett jelentésben, amely a modern civilizáció természetkárosító hatásait foglalta össze.

Csaknem kétszázezer vírust találtak a Föld óceánjaiban megbújva

Négy évig egy vitorláshajó fedélzetén utazva a kutatók közel 200 ezer tengeri vírusfajt azonosítottak. Megdöbbentek, mert a most kapott adat a korábbi felmérésekben dokumentált 15 ezerhez képest jelentős emelkedést mutat. A felülvizsgálat új részleteket tárt fel a tengeri vírusokról az óceáni ökoszisztéma működésében.