német megszállás
címke rss- kapcsolódó címkék:
- második világháború
- emlékmű
- Vörös Hadsereg
- Horthy Miklós
- Lakatos-kormány
A bukaresti végjáték sorsdöntő következményekkel
1944. augusztus 23-án az esti órákban döbbenetes információ futott be a berlini birodalmi kancelláriára. A bukaresti német követségről érkezett sürgönyben az hihetetlen hír állt, hogy Ion Antonescu marsallt, a Harmadik Birodalom „leghűségesebb szövetségesét" letartóztatták, Mihály király pedig fegyverszüneti kérelemmel fordult a szövetséges nagyhatalmakhoz. A Führer, miután végigolvasta a táviratot először elsápadt, ám néhány pillanatnyi feszült csend után magáról megfeledkezve tombolni kezdett. A dühtől tajtékozva elrendelte Bukarest bombázását, valamint megparancsolta az „áruló királyi klikk" haladéktalan letartóztatását. Csakhogyy ...
- címkék:
- Santanescu tábornok
- Adolf Hitler
- I. Mihály király
- Lakatos Géza vezérezredes
- Horthy Miklós kormányzó
- Ion Antonescu
- Bagratyion hadművelet
- frontváltás
- román királyi hadsereg
- aradi offenzíva
- második világháború
- német megszállás
- kiugrás
- náci Németország
- Vörös Hadsereg
- kiugrási kísérlet
- Sztójay-kormány
- Román Királyság
- Címkefelhő »
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Raoul Wallenberg, a magyar zsidók megmentője 75 éve halt meg
Egy 1957-es szovjet hivatalos közlés szerint hetvenöt éve, 1947. július 17-én halt meg a moszkvai Lubjanka börtönben Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki a vészkorszakban magyar zsidók ezreit mentette meg a deportálástól. Wallenberg 1945. január 17-én tűnt el, szovjetunióbeli fogságának pontos története máig ismeretlen.
Kiderült, ki árulhatta el a náciknak, hol rejtőzik Anne Frank és családja
A nácik elől rejtőzködő Anne Frank és családjának amszterdami búvóhelyét egy zsidó származású jegyző árulhatta el a megszállóknak a második világháború idején - közölte a NOS holland közszolgálati médiatársaság internetes oldalán hétfőn egy igazságügyi szakértőkből álló csoport kutatásaira hivatkozva.
Hideg napok: nyolcvan éve kezdődött a délvidéki vérengzés
Nyolcvan éve, 1942. január 4-én Zsablyán kezdődött el a Magyar Királyi Honvédség délvidéki nagy partizánellenes „tisztogató akciója", amely - a hatvanas években készült magyar film (illetve az annak alapjául szolgáló regény) címe alapján - „hideg napok" néven vonult be a történelembe. A vérengzésbe torkollott razzia január 21–23-án Újvidéken járt a legtöbb halálos áldozattal.
- címkék:
- Joszip Broz Tito
- Szombathelyi Ferenc vezérezredes
- Feketehalmy-Czeydner Ferenc
- Bajcsy-Zsilinszky Endre
- csetnikek
- Hideg napok
- honvéd vezérkar főnökének különbírósága
- tömeggyilkosság
- második világháború
- bűnvádi eljárás
- megtorlás
- interpelláció
- német megszállás
- tisztogatás
- csendőrség
- Délvidék
- Jugoszlávia
- partizánakció
- Magyar Királyi Honvédség
- Honvéd Vezérkar
- Címkefelhő »
Tényleg megígérte Erdély megtartását Sztálin Horthynak?
1944. október 15-én teljesen váratlanul érte az országot Horthy Miklós kormányzó rádióban beolvasott proklamációja, amelyben bejelentette, hogy fegyverszünetet kér a szövetséges nagyhatalmaktól. A beavatottak rendkívül szűk körén kívül senki sem tudta, hogy amikor a kormányzói szózat elhangzott, valójában már érvényben volt a Szovjetunió kormánya és Magyarország között létrejött ideiglenes fegyverszüneti megállapodás, amit négy nappal korábban, a titokban Moszkvába küldött magyar fegyverszüneti delegáció vezetője, Faragho Gábor altábornagy írt alá Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos Kremlbéli dolgozószobájában. A magyar feegyverszüneti ...
- címkék:
- Hennyey Gusztáv
- Sztálin
- Winston Churchill
- Franklin D. Roosevelt
- Edmund Veesenmayer
- Horthy Miklós kormányzó
- kiugrási iroda
- Makarov-levél
- Quebeci konferencia
- puccs
- második világháború
- német megszállás
- titkos tárgyalás
- hatalomátvétel
- Lakatos-kormány
- fegyverszüneti proklamáció
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre
Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről 2017 őszén, a sikertelen kiugrási kísérlet évfordulóján exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak. A nagy visszhangot kiváltó interjút változtatás nélkül ismét közreadjuk, Farkas Ernő közeledő 100. születésnapja alkalmából. Sorozatunkban az elmúlt évek legolvasottabb cikkeit idézzük fel - ez 2017 októberében jelent meg először.
- címkék:
- Farkas Ernő
- Horthy Miklós
- Szálasi Ferenc
- Kállay Miklós
- Lázár Károly altábornagy
- Nádor-laktanya
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- nyilas-puccs
- Győzelem napja kiemelt
- második világháború
- Horthy-korszak
- ostrom
- német megszállás
- hadifogság
- Győzelem Napja
- Vörös Hadsereg
- Lakatos-kormány
- Magyar Királyi Testőrség
- Címkefelhő »
Jobb lett volna-e, ha Horthy lemond?
1944. március 19-én vasárnap kora hajnalban a budavári Sándor-palotában vészjósló hírrel ébresztették fel Kállay Miklós miniszterelnököt. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a frissen befutott jelentések alapján arról tájékoztatta a miniszterelnököt, hogy Bicske és Ceglédbercel térségéből erős, páncélozott és motorizált német egységek tartanak a főváros felé, Ausztria irányából pedig katonai szerelvények és teljes harckészültségben álló gépkocsizó menetoszlopok lépik át folyamatosan a határt. Így vette kezdetét a legújabb-kori magyar történelem tragikus fejezete, a német megszállás.
- címkék:
- Horthy Miklós kormányzó
- Adolf Hitler
- Sztálin
- Kállay Miklós
- Szombathelyi Ferenc
- Klessheim
- szövetséges hatalmak
- Sztójay-kormány
- teheráni konferencia
- hintapolitika
- különbéke tárgyalások
- megszálló csapatok
- második világháború
- német megszállás
- deportálás
- Harmadik Birodalom
- Vörös Hadsereg
- Magyar Királyi Honvédség
- Wehrmacht
- Honvéd Vezérkar
- Címkefelhő »
Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre
Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak.
- címkék:
- Horthy Miklós
- Szálasi Ferenc
- Lázár Károly altábornagy
- Nádor-laktanya
- nyilaspuccs
- proklamáció
- kiugrási kísérlet
- Budai Vár
- második világháború
- Horthy-korszak
- ostrom
- német megszállás
- királyi palota
- Vörös Hadsereg
- Lakatos-kormány
- Magyar Királyi Testőrség
- Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom
- Címkefelhő »
A német megszállás drámája zárt ajtók mögött
A Badoglio-kormány 1943. szeptember 8-i kiugrása és a Vörös Hadsereg előrenyomulása miatt Adolf Hitler elhatározta, hogy nem engedi, hogy megismétlődjön az "olasz árulás". Ezért már 1943. szeptemberében parancsot adott a "megbízhatatlan Magyarország" katonai megszállásának előkészítésére.
Ugrás a sötétbe - Az árulás anatómiája
1944. október 15. a magyar történelem egyik tragikus epizódja és egyik elszalasztott lehetősége volt. A budai vár elszigeteltségében, a kényszerítő körülmények szülte felismerésnek engedve Horthy kormányzó csak megkésve szánta el magát arra, hogy a szovjet kormánytól kérjen fegyverszünetet. A kormányban és a vezérkarban ülő besúgók, valamint a kiugrás megszervezését végigkísérő hezitálás miatt azonban nem sikerült megakadályozni Magyarország hadszíntérré válását és a nyilasok hatalomátvételét.
Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?
1944. március 19-én bevonultak a német csapatok Magyarországra. A német alakulatok közvetlenül nem érintkeztek a magyarokkal, ám puszta jelenlétük már elegendő volt ahhoz, hogy a megszállás után kinevezett Sztójay-kormány a németek minden kívánságát teljesítse. Hogyan változott az élet Magyarországon a németek bevonulása után?
- címkék:
- Magyarország
- német megszállás
- 1944
- Címkefelhő »
Amikor 70 éve felébredt az ország, itt voltak a németek
70 évvel ezelőtt, 1944. március 19-én a hitleri Németország csapatai bevonultak Magyarországra. Az ország fölötti katonai ellenőrzést még aznap megszerezték, a politikai kibontakozás azonban napokig tartott.
Hogyan trükközött Hitler Magyarország megszállásakor?
Hetven évvel ezelőtt, 1944. március 18-án a Salzburg közelében fekvő Klessheim kastélyában Hitler drámai tárgyalások során kívánta meggyőzni Horthyt, hogy egyezzen bele Magyarország német megszállásába és a kormány leváltásába. Horthy kétszer megszakította a tárgyalásokat, az eredmény végül mégis az lett, hogy a német csapatok ellenállás nélkül vonulhattak be az országba.
Visszaküldte magyar kitüntetését egy holokausztkutató
A Schmitt Pál által aláírt oklevéllel együtt visszaküldte a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is Randolph L. Braham holokausztkutató, aki szerint az alkotmánymódosítással elkezdődött a történelem meghamisítása Magyarországon, amelyhez az utolsó cseppet neki a német megszállási emlékmű jelentette.
Orbán: A német emlékmű nem igényel magyarázatot
A Mazsihisz szóvá tette, hogy a német megszállási emlékműről való lemondást a kormánnyal való együttműködés feltételének tartják. Orbán Viktor levélben válaszolt, de szerinte ez nem pártpolitikától függő kérdés, így magyarázatot sem igényel a szobor.
Lóhalálában készült a német megszállás emlékműve
Alig három napja volt a szobrásznak, hogy benyújtsa a koncepciótervet, mégis többen elragadtatva nyilatkoztak róla. Ajánlatot is csak tőle kért a Miniszterelnökség, és hamar rá is bólintottak a nettó 211 milliós költségre.
Ilyen lesz a német megszállás emlékműve a Szabadság téren
Miért szállták meg a németek Magyarországot?
1944. március 19-én a német hadsereg megszállta Magyarországot, ami alapvető változásokat hozott az ország életében. A német döntés azonban nem hirtelen született meg: a Margarethe I. fedőnevű haditerv előkészítése 1943 szeptembere óta zajlott.
A német megszállásra emlékeztet majd az új emlékmű
A kormány döntése értelmében Magyarország német megszállására emlékeztető emlékművet állítanak a budapesti Szabadság téren. Március 19-re le is kell készülnie, ezért kiemelt beruházássá nyilvánítják.
- címkék:
- emlékmű
- német megszállás
- Címkefelhő »
Spanyol ünnep készül a német sörgyarmaton
Sör vagy sangria - a Baleár-szigetek vendéglátósai szerint mindössze ez a kérdés a labdarúgó Európa bajnokság vasárnapi döntője kapcsán. A német megszállás alatt álló spanyol szigetcsoporton a győztestől függetlenül hajnalig mulatnak majd. A szinte mindig erős spanyolok 40 év után ünnepelhetnek, a sokszor közepes csapattal is csúcsra jutó németek ennél több jutott, Eb-t legutóbb 12 éve nyertek. Jön a király és a császár is. Ki hogy készült az Eb-döntőre?
- 1