Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat feladatai megegyeznek az MTA új elnökének céljaival

Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnöke gratulált Freund Tamásnak, az MTA új elnökének. Maróth Miklós nyilatkozatában azt írja, egyetért Freund Tamás azon törekvéseivel, amelyek arra irányulnak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia meghatározza új helyét és szerepét a magyar tudományos közösségben, és egy bizalmi alapon működő, kétirányú kommunikációt alakítson ki a kormányzattal a tudományos területet illetően az egész magyar társadalom érdekében.

Freund Tamás: Az Akadémia nemzeti intézmény, nem lehet ellenzékben

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia frissen megválasztott elnöke interjút adott a Magyar Nemzetnek. Beszélt többek között az elképzeléseiről, a kormányzatról, az MTA feladatairól, a fiatalokról, és szóba került a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat és a Magyar Művészeti Akadémia is.

Freund Tamás: A tudomány és a politika együttműködése nemzeti érdek

Nemzeti érdek a tudomány és a politika együttműködése, ezért a két terület között kétirányú kommunikációra van szükség - mondta el Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) frissen megválasztott elnöke szerdai online sajtótájékoztatóján.

Freund Tamás a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 193., tisztújító közgyűlése hétfő este megkezdődött és kedden este lezárult 24 órás szavazásán Freund Tamás akadémikust választotta meg az MTA új elnökévé - közölte az akadémia kedden az MTI-vel.

Magyar kutatók fejtettek meg egy ritka betegséget övező rejtélyt

Magyar kutatók vezetésével, több mint egy évtizeden át tartó genetikai nyomozással jutott el nemzetközi kutatócsoport egy család férfi tagjait három generáció óta sújtó kórkép eredetéhez. Eredményeik a betegség kezelése mellett annak megértésében is sokat segíthetnek, hogy miként kezelik az emberi sejtek az örökítőanyagban található, genetikai kódon túli információkat.

Rekordot döntött tavaly az algacsúcs a Balatonon

A Balaton tavalyi algásodásában szerepet játszott a tartósan megemelt vízszint, ezért a tó vízszintszabályozásának teljes átalakítását javasolják - tájékoztatta Istvánovics Vera, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) vízgazdálkodási kutatócsoportjának tagja hétfőn az MTI-t.

Jelentős magyar segítséget kap a koronavírus kutatása

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és a Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) felajánlja az MTA Cloud felhővel integrált saját számítási felhőjének több ezer processzort és több terabájt memóriát számláló számítási kapacitását az új koronavírus (SARS-COV-2) okozta járvány (COVID-19) elleni küzdelemre.

Jelnyelven készített koronavírus-tájékoztatót az MTA oktatási kutatócsoportja

Elkészítette jelnyelven az Országos Mentőszolgálat koronavírus-tájékoztatóját a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelvtudományi Intézete.

Online tananyaggal segíti a digitális oktatást az MTA

A koronavírus miatt kialakult oktatási helyzetben a Magyar Tudományos Akadémia egy digitális tananyagokat, rendszereket tartalmazó gyűjteményt állított össze a tanári munka segítése érdekében, az MTA elnöke által 2016-ban indított Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program 19 csoportjának eddigi, ebben a helyzetben felhasználható eredményeiből.

Magyar kutatók tehetik hatékonyabbá a leukémia kezelését

Az egyik leggyakoribb felnőttkori leukémiatípus, a krónikus limfocitás leukémia (CLL) terápiája során kialakuló molekuláris változásokat vizsgálva a daganatos sejtek gyógyszerekkel szembeni ellenállásában fontos szerepet játszó folyamatot talált a Semmelweis Egyetemen (SE) működő MTA-SE Lendület Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport.

Földrengés volt Törökbálint térségében

Kisebb földrengés volt Törökbálint térségében - közölte a Magyar Tudományos Akadémia szeizmológiai obszervatóriuma pénteken kora este a Facebook-oldalán.

Magyar kutatók eddig ismeretlen kapcsolatokat találtak az agyban

Eddig ismeretlen, alapvető fontosságú kapcsolatot fedeztek fel az idegsejtek és az agyi immunsejtek között a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI), a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kiváló Kutatóhelye tudósai - írta az MTA.

Egy kiváló anyag, amiből mi magunk csinálunk gonosztevőt

A műanyagok helyzete leginkább a Jó, a Rossz és a Csúf című legendás westernfilm szereplőiéhez hasonlítható: a jó nem jobb, a rossz nem rosszabb, mint a másik kettő, és a csúf sem csúnyább a többieknél, a történet során pedig gyakran rajtuk kívülálló okok miatt kerülnek nehéz helyzetbe. Így van ez a polimerekkel is, amik nem rosszabbak a többi szerkezeti anyagnál, külső tényezők miatt mégis őket hibáztatjuk az egyre nagyobb problémát jelentő környezetszennyezésért. Arra a kérdésre, hogy miért lesz a jó műanyagból a rossz emberi hozzáállás miatt csúf hulladék, Czigány Tibor akadémikus, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemm ...

Hőforrásokban dőlhetett el a földi élet sorsa

Régi és heves vita lezárásához járulhat hozzá egy friss kutatási eredmény: eszerint az élővilág nem három, hanem csak két nagy birodalomra osztható. Ez az eddigieknél pontosabb megoldást kínál a sejtmaggal rendelkező fejlett élőlények, az eukarióták eredetére is - írja az MTA közleménye.

Ezek a sejtek felelősek a rossz élmények feldolgozásáért

Szőnyi András, Zichó Krisztián és kutatótársaik Nyiri Gábor vezetésével olyan sejtcsoportot találtak az agyban, amely kulcsszerepet játszik a negatív tapasztalatok feldolgozásában.

Meghalt Kovács László akadémikus

Életének 80. évében, szeptember 29-én meghalt Kovács László akadémikus, a sejtfiziológia és elektrofiziológia kiemelkedő kutatója - közölte az Magyar Tudományos Akadémia. 

Meghalt Lempert Károly

Életének 95. évében kedden meghalt Lempert Károly Széchenyi-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja - közölte az MTA szerdán az MTI-vel.

Forradalmian új módszer az infarktus előrejelzéséhez

A szívinfarktus korai, személyre szabott előrejelzését kutatja Maurovich-Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem docense, aki másodszor nyert a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Lendület programjának pályázatán - írta az MTI-nek eljuttatott közleményében az egyetem csütörtökön.

Világelső lett a magyar nemzeti atlasz angol nyelvű kiadása

A legrangosabb nemzetközi szakmai kitüntetést nyerte el Tokióban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Földrajztudományi Intézet szerkesztésében megjelent Magyarország Nemzeti Atlasza - Természeti környezet című kötet angol kiadása. A nagyméretű, reprezentatív kötet több mint 40 résztvevő közül érdemelte ki az "ICA International Cartographic Exhibition Award Winner" címet.

Senki nem darálta be az MTA-t

Senki nem darálta be az MTA-t Maróth Miklós, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Magyar Hírlapnak nyilatkozó elnöke szerint, aki ugyanakkor úgy látja, szigorítani és egyértelműsíteni kell az elvárásokat a kutatókkal szemben.

Politikai kifizetőhellyé vált az MTA Prémium Posztdoktori Program

Újabb megdöbbentő részletek az akadémiai kéjbarlang ügyében

Már 10 napja feltűnően hallgat a Magyar Tudományos Akadémia, pedig rendkívüli és azonnali vizsgálatot rendeltek el a kutatóintézeti kéjbarlang ügyében. Amit továbbra sem hajlandók megmutatni senkinek. Újabb meglepő részletek derültek ki - írja a Ripost.

Pár éven belül enyhíthetik az elviselhetetlen fájdalmat

Magyar és brit kutatók munkája révén enyhíthetik pár éven belül az elviselhetetlen fájdalmat - áll a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma is felháborodott az MTA kéjbarlangján

Miután a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) elismerte, hogy valóban létezett náluk egy titkos szoba, amelyben helyet kapott egy szív alakú ágy, és az azzal egy légtérben lévő sarokkád, az Akadémiai Dolgozók Fóruma közleményben tiltakozott. A januárban alakult, kormánypártisággal nehezen vádolható szervezet értetlenül áll a „rekreációs szoba ügye” előtt, amit elfogadhatatlan tart.

Elismerte az MTA, hogy létezett a titkos kéjbarlang

Az MTA SZTAKI elismerte az Indexnek, hogy létezett olyan szoba náluk, amit a Ripost alapján az Origo is bemutatott. Ahogy arról pénteken a Ripost alapján beszámoltunk, a legnagyobb titokban alkalmi együttlétekre szolgáló „kéjbarlangot” építettek a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatóintézetében. A Ripost informátora szerint csak a beavatott professzorok kaphatnak speciális kódot, hogy igénybe vehessék a különös módon berendezett intim találkozóhelyet. Az Indexnek nyilatkozó MTA-munkatársak nagy magyarázkodásba kezdtek, állításuk szerint nem szexuális együttlétre szolgált a titkos szoba, de hogy akkor pontosan mire kellett a szív ...

A nagy G. Fodor-sejtés

Megdőlni látszik az a szűk körben uralkodó, de mégis széles körben terjesztett feltevés, hogy a tudomány embereit csak a tiszta tudomány eszméje élteti és érdekli, írja a 888.hu főszerkesztője, G. Fodor Gábor.

Titkos szexbarlang működik az MTA kutatóintézetében - videó

A legnagyobb titokban alkalmi együttlétekre szolgáló „kéjbarlangot" építettek a Magyar Tudományos Akadémia egyik kutatóintézetében. A Ripost informátora szerint csak a beavatott professzorok kaphatnak speciális kódot, hogy igénybe vehessék a különös módon berendezett intim találkozóhelyet.

Szélsőségesen magyarellenes román tudósnak hálálkodott az MTA elnöke

Június 14-én az erdélyi Kolozsváron járt Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke a vállaltan magyarellenes Ioan-Aurel Pop, a Román Tudományos Akadémia elnöke és a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) rektoránál. Popot még a saját kollégái is kritizálják a XIX. századi stílusú nacionalizmusa, a sovinizmusa, illetve a szélsőségesen magyarellenes nézetei miatt, de Lovász ezeket nem tette meg, helyette hálálkodott neki. Az sem zavarta az MTA elnökét, hogy Pop a hírhedt kommunista titkosszolgálat, a Securitate besúgója volt. Nyilván azt sem tette szóvá, hogy a román akadémiai elnök szerint ki kell utasítani Romániából azookat ...

Lepkeszárnyak szimatolhatják ki a rossz levegőt

Az MTA Energiatudományi Kutatóközpont munkatársai rájöttek, hogy a szárnyak irizáló színjátékáért felelős nanocsempék az illékony káros anyagok kimutatásában is jeleskednek. Felfedezésük utat nyithat olyan mikroszenzorok fejlesztése felé, melyek akár mobiltelefonjainkba is beépíthetők lehetnek.

Magyar kutatók munkáját közölte a legrangosabb tudományos lap

A Nemzeti Agykutatási Program újabb nagy sikere: az emlékek kialakulásában alapvető szerepet játszó idegpályát találtak az MTA KOKI kutatói. A felfedezés új utakat nyithat a memóriaproblémák és a szorongásos betegségek kezelésében is. Nyiri Gábor és kutatócsoportja eredményét a világ egyik vezető tudományos szakfolyóirata, a Science közölte.

A pajzsmirigybetegeknek segíthet az MTA világító egere

Megkapta a magyar és európai uniós szabadalmat az a különleges egértörzs, amelyet az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetében hoztak létre a Nemzeti Agykutatási Program támogatásával. Az egér sejtjei világítanak, ha a pajzsmirigyhormonok hatni kezdenek az állat szervezetében.

Ezért támadt az Akadémia a magyar kormányra

Igaz, hogy a kormány végleg felszámolná a tudomány szabadságát Magyarországon, és még az akadémiai vagyont is államosítaná? Igaz, hogy Palkovics László mérnök, ezért semmit sem ért a tudományhoz? Összeszedtünk nagyon sok kérdést (vádat) ebben a vitában, és válaszolunk is rá.

Korai fázisában kiszűrhetik a demenciát

A szellemi leépülés korai fázisának tekinthető enyhe kognitív zavar kiszűrésére alkalmas beszédfelismerő szoftvert fejlesztenek a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói.

Itt az új 10 ezer forintos érme

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 10.000 forint névértékű ezüst és 2000 forint névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki Eötvös Loránd tiszteletére, halálának 100. évfordulója alkalmából. Az érmekibocsátás főhajtás a 19. századi magyar fizikus, a torziós inga egyik feltalálója és tökéletesítője előtt, aki vallás- és közoktatásügyi miniszterként, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökeként is tevékenykedett. 

Hálózatelemzéssel mutatják be a túlhalászat problémáját

Jordán Ferenc, az MTA Balatoni Limnológiai Intézet új igazgatójának vezetésével magyar kutatók a vízi ökoszisztémák táplálékhálózati modelljeit elemezve arra keresik a választ, mely fajok halászatával milyen mértékben sérül az ökoszisztéma, vagyis melyik hal mennyire "fontos" a tengeri életközösség számára.

Agyhullámokkal emelgettek sziklákat a diákok Budapesten - videó

Jedi lovagnak érezhette magát, aki pusztán összpontosítással, egyetlen mozdulat nélkül képes volt felemelni egy sziklát a számítógép képernyőjén – csak egy példa az Agykutatás Napjainak rengeteg látványosságából. 

A kemény héjú tojás 200 millió éves evolúciós találmány

Egy nemzetközi kutatókból álló csapat, melynek magyar résztvevője, Prondvai Edina, az MTA-ELTE Lendület Dinoszaurusz Kutatócsoport, illetve a Genti Egyetem Gerincesek Evolúciós Morfológiája Kutatócsoport tagjaként vett részt a kutatásban, részletes vizsgálatoknak vetette alá a legősibb tojáshéjak szerkezetét. A tanulmány, melyben belga, magyar, kanadai, kínai és német kutatók vettek részt, a Nature Publishing Group – Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelent meg.

Palkovics László miniszter és Lovász László MTA-elnök közös nyilatkozata

Egyben maradhat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózata. Az MTA elnöke ugyanakkor tudomásul veszi a kormány szándékát, hogy az akadémia szervezetén kívül kívánják azt működtetni. Ez is szerepel abban a közös szándéknyilatkozatban, amelyet Lovász László elnök és Palkovics László miniszter pénteken Budapesten írt alá.

Európa akkor maradhat Európa, ha meg tudjuk őrizni nemzeti identitásunkat

Írott európai alkotmány híján mihez lehet kezdeni az európai alkotmányos identitással? - tette fel a kérdést Áder János az "Alkotmányos EUdentitás 2019" című konferencián elhangzott köszöntőjében, a Magyar Tudományos Akadémián.

Jó hatással van a dohányzási tilalom az újszülöttek egészségére

A dohányzási tilalom hatására jelentősen javult a vendéglátóiparban dolgozó anyák újszülöttjeinek egészsége Magyarországon, többek között nőtt az átlagos születési súlyuk, csökkent a koraszülöttek aránya, továbbá a csecsemőhalálozás esélye is alacsonyabb lett - derült ki az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársainak kutatásából.

A dohányzás betiltásával az újszülöttek is csak nyernek

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont és az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták, hogyan hatott a dohányzás korlátozása a vendéglátóiparban dolgozó nők gyermekeinek születéskori egészségére.

Lebukott a hvg a hazugsággal, de megijedt, és el akarja titkolni

Ahogy az Origo beszámolt róla, ismét hazudott Szauer álhírgyára, a hvg nevű balliberális propagandaoldal. Ezúttal Palkovics László innovációs, illetve technológiai miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) mai egyeztetéséről gyártott álhírt. Az uszító jellegű cikkben azt állították, hogy Palkovics László „pár percre" volt csak az MTA épületében. Az írás további részében közölték, hogy a „fotósunk reggel negyed kilenckor fotózta az Akadémia előtt az érkező, majd kilenc előtt nem sokkal a távozó minisztert". Vagyis ezek szerint a miniszter és az MTA bő fél órát egyeztetett volna. A valóság ezzel szemben az, hogy éppen egy órávall ...

Szárnyaik árulkodnak a boglárkalepkék származási helyéről

Biró László Péter és kutatótársai új fejlesztésű, roncsolásmentes módszerrel vizsgálták a múzeumi példányokat – így az ehhez hasonló kutatásokhoz nincs többé szükség újabb lepkék befogására. A Nature Scientific Reports folyóiratban nemrég publikált tanulmány az MTA Energiatudományi Kutatóközpont és a Magyar Természettudományi Múzeum együttműködésével született meg.

Újabb hazugsággal bukott le a hvg

Megint szándékosan ferdíti a valóságot az ellenzéki álhírgyár. A hvg nevű balliberális propagandaoldal „beszámolt” Palkovics László miniszter és az MTA mai egyeztetéséről, természetesen a maguk hazug, uszító módján. A cikkben arról írtak, hogy Palkovics László miniszter „pár percre” volt csak az MTA épületében. Az írás további részében arról írtak, hogy a „fotósunk reggel negyed kilenckor fotózta az Akadémia előtt az érkező, majd kilenc előtt nem sokkal a távozó minisztert”. Vagyis ezek szerint a miniszter és az MTA bő fél órát egyeztetett volna. A valóság ezzel szemben az, hogy éppen egy órával töltött bent több időt Palkovics miniiszter ...

Ismét álhírt gyártott az Index a Magyar Tudományos Akadémia kapcsán

A legfrissebben felfújt kampánylufi a balliberális fake news portálon, hogy az Indexen vagyonelkobzásként próbálja láttatni a kizárólag a kutatás-fejlesztési rendszer hatékonyabbá tételére irányuló törekvéseket. A Corvinus új modellre való átállítását hivatkozza meg, mit sem törődve azzal, hogy az állam ott sem elvesz, hanem épp jelentős vagyont ad át az egyetem fenntartható működéséhez.

Orbán Viktor: Mindannyian a magyar tudomány és a magyar emberek javát keressük

Nyílt levélben válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök a külföldről hazatérő fiatal kutatókat támogató Lendület-program nyerteseinek, akik néhány napja arra kérték a kormányfőt, hogy állítsa le az MTA átalakítását.

Magyar tudósok különleges kutatása a mesterséges intelligenciáról

A mesterséges intelligencia és a valós rendszerek matematikáját vizsgálják magyar kutatók, akik németországi majomkísérletek eredményeit értékelve találtak különbséget a rendszerek működési elvei között.

Agyunk matematikájának megértéséhez jutottak közel magyar kutatók

Magyar és németországi kutatók új eredményt értek el azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja érzékelésünket az a modell, amit az agy a világról alkot. A felfedezés segít abban, hogy megértsük, mi az a nyelv, amit az idegsejtek használnak.

Drámaian átalakul a Duna élővilága

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársai azt vizsgálták egy különlegesen hosszú időre visszanyúló adatsor alapján, hogy egy nagy folyóban az éghajlatváltozás, a közvetlen emberi hatások és a tápanyagszegényebbé váló víz hogyan befolyásolja a vízi táplálékhálózat alapja, a fitoplankton fejlődését.

Fékezhetik a pókok egy búzabetegség terjedését

Az MTA Agrártudományi Kutatóközpont kutatói elsőként mutatták ki, hogy ehhez elég a ragadozó ízeltlábúak puszta jelenléte.