magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Székelyhidi László elnyerte a Leibniz-díjat
A német „nemzeti Nobel-díjnak" is nevezett elismeréssel 2,5 millió eurós pénzdíj is együtt jár. A Lipcsében kutató magyar matematikus mellett idén további tíz tudóst díjaztak a legkülönbözõbb tudományterületeken, az amerikanisztikától az immunológián át a kísérleti szilárdtestfizikáig.
- címkék:
- magyar kutatók
- díj
- elismerés
- MTA
- Címkefelhõ »
A felmelegedés miatt stagnálnak a gabona termésátlagai
Két magyar kutató elemzése szerint a korábbinál magasabb átlaghõmérsékleteknek jelentõs szerepük van abban, hogy stagnálnak az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagai Magyarországon és az egész régióban - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA).
Repülés közben eltûnt a Puli
A Puli csapata Mumbaiban (korábbi angol nevén Bombay) búcsúztatta az Óesztendõt Ázsia legnagyob tudományos-technológiai fesztiváljának meghívott kiállítójaként - de I2.6 nevû holdjáró prototípusa nélkül kellett részt vennie az eseményen, amely egyszerûen eltûnt a Budapest-Isztambul-Bombay repülõút során.
Ne gyújtsa fel a gyepet, ha jót akar a természetnek
Milyen lehetõségeket kínál a természetvédelem számára a gyepek kontrollált égetése? Mi a különbség az európai és az észak-amerikai gyakorlat között? Egyebek mellett ezekre a kérdésre ad választ az a cikk, amelynek szerzõje Valkó Orsolya, a Debreceni Egyetemen mûködõ MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport tudományos munkatársa. A témában írt publikációjáért elnyerte a német nyelvterületek ökológiai társaságának díját, miután a Basic and Applied Ecology címû folyóiratban megjelent írása a legtöbbet idézett cikk lett.
Nagyobb magtömeg, kisebb elterjedés
Minél nagyobb magjai vannak egy növényfajnak, annál szûkebb az elterjedési területe - ezt a hipotézist igazolták az MTA-DE Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport munkatársai legújabb kutatásukban.
- címkék:
- magyar kutatók
- mag
- növény
- MTA
- Címkefelhõ »
Újabb lépés az emberi agy egyedfejlõdésének feltárásában
A Scientific Reports-ban 2017. november 23-án publikált cikkükben az ELTE PIT Bioinformatikai Csoportjának kutatói – Szalkai Balázs doktorjelölt, Varga Bálint doktorandusz és Grolmusz Vince professzor – arról számolnak be, hogy felnõttek agyi kapcsolatainak matematikai elemzésével a magzati és csecsemõkori agyi fejlõdésre lehet következtetni.
- címkék:
- magyar kutatók
- agy
- egyedfejlõdés
- ELTE
- Címkefelhõ »
Szupernóvák hozták a meglepetést a világûr anyagi összetételérõl
Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elõ a galaxishalmazokat kitöltõ gázokban, mint a Napban. Vagyis a világûr átlagos vegyi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetõen – megegyezik a mi Napunk összetételével.
Tippelje meg, melyek a világ legnagyobb élõlényei! Valószínûleg téved
Nagy László és kutatótársai a hazai erdõkben is gyakori tuskógombák genetikáját vizsgálták, hogy kiderítsék, milyen evolúciós örökség rejlik rendkívüli erdõkárosító képességeik mögött. A szegedi és soproni kutatóknak a Nature Ecology & Evolutionben most megjelent eredményei hosszabb távon hasznot hozhatnak a növénykárosító gombák genomevolúciójának feltárásában, de az erdészeti védekezést és a komplex soksejtûség eredetének megértését is segíthetik.
Magyarok térképezték fel az agyi kapcsolatok változékonyságát
Az agyi kapcsolatok egyénenkénti változékonyságát térképezték fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói a világon elõször.
Sokan nem is tudnak arról, hogy ebben a betegségben szenvednek
Elõfordult már önnel, hogy elkezdett vérezni az orra, és nem akart abbamaradni? Esetleg gyakori fogínyvérzési problémákkal küzd, vagy nem tudja felidézni, honnan szerezte azt a sok kék-zöld foltot a lábán? Akkor meglehet, hogy úgynevezett Von Willebrand-betegsége van. Sokan azt hiszik, hogy a kizárólag fiúkat sújtó hemofília az egyetlen vérzékenység-típus, pedig ez egyáltalán nincs így, létezik egy jóval gyakoribb vérzési rendellenesség, amelynek vizsgálatában egy magyar kutatónõ jelentõs eredményeket ért el. Dr. Wohner Nikolett, a Semmelweis Egyetem III. sz. Belgyógyászati Klinikájának munkatársa volt az idei „L'Oréal - UNESCO A nõõkért ...
Magyar kutatónõket díjaztak
A növények C-vitamin termelésének fokozásához, illetve a vérzékenység és a trombózis korszerûbb kezeléséhez járulhatnak hozzá a L'Oréal - UNESCO A nõkért és a tudományért ösztöndíj idei díjazottjainak kutatási eredményei. Tóth Szilvia Zita növénybiológus és Wohner Nikolett kutatóorvos hétfõn a Magyar Tudományos Akadémián vehették át a négymillió forint összdíjazású elismerést.
- címkék:
- magyar kutatók
- díj
- tudomány
- biológia
- Címkefelhõ »
Megérkeztek az elsõ berendezések a szegedi lézerközpontba
Megérkeztek az elsõ lézerberendezések a szegedi ELI-ALPS kutatóközpontba, az eszközök összeszerelése és beállítása után néhány hónap múlva a helyszínen is elkezdõdnek a kísérletek - közölte Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgatója kedden a csongrádi megyeszékhelyen rendezett sajtótájékoztatón.
Sejtek becsapásával hosszabbítanák meg a rákbetegek életét
A daganatok gyakran ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben, és a kezelés ellenére tovább növekednek. Szakács Gergely, az MTA Természettudományi Kutatóközpont kutatója és kollégái most egy olyan terápiát javasolnak, amely megoldhatja ezt a problémát, így meghosszabbíthatja a daganatos betegek életét.
Speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban
A legenda szerint a napköveknek nevezett speciális kristályok segíthettek a vikingeknek a tengeri navigációban: magyar tudósok kutatása most bebizonyította, hogy még bizonyos felhõs meteorológiai viszonyok között is lehetséges volt így tájékozódni.
Egyetemi tananyag lett az USA-ban a magyar kutató elmélete
Egy új általános fehérjemodellt vázolt fel Fuxreiter Mónika, az MTA-DE Fehérjedinamikai Kutatócsoport vezetõje. Az elmosódott szerkezetû fehérjék elméletének alapja az elmosódott szerkezetû fehérjekomplexek felfedezése. Az új modellt bemutató internetes elõadást akkreditálta az USA orvosi képzésért felelõs tanácsa (ACCME), így hivatalos tananyagként szerepelhet bármely amerikai egyetem programjában.
- címkék:
- magyar kutatók
- fehérje
- elmélet
- MTA
- Címkefelhõ »
Magyar kutatók új térképe a betegségek kapcsolatairól
Négy magyar kutatócsoport összefogott, és egy hatalmas egészségügyi adatbázis elemzésével új, olykor meglepõ kapcsolatokat mutattak ki ismert betegségek megjelenése között. Kóros elhízás, depresszió és cukorbetegség, migrén és irritábilis bél szindróma – a most közzétett térkép sokat segíthet a komplex betegségek biológiai hátterének megértésében, de hozzájárulhat a precíziós medicina és személyre szabott orvoslás fejlõdéséhez is.
Magyar tudósok áttörése segíthet az Alzheimerrel élõkön
Áttörést ért el az Alzheimer-kór esetén jelentkezõ epilepszia diagnosztizálásában egy magyar kutatócsoport. Az epilepsziás mûködészavar korai kezelése lassíthatja az Alzheimer-kór tüneteinek romlását, és hozzájárulhat a betegek életminõségének megõrzéséhez is.
Magyar részvétellel indul útjára a PLATO exobolygó-keresõ program
Az Európai Ûrügynökség Tudományos Programtanácsának június 20-i döntése zöld utat adott a PLATO exobolygó-keresõ programnak. A huszonhat távcsõbõl álló rendszer összeállításában és a mérési módszerek fejlesztésében fontos szerepet kap a magyar kutatók és mérnökök munkája.
- címkék:
- magyar kutatók
- exobolygó
- PLATO
- ESA
- Címkefelhõ »
Magyar kutatók segítik a legnagyobb ûrtávcsõ munkáját
A 2018 végén felbocsátandó James Webb ûrtávcsõ távoli csillagok, bolygórendszerek és galaxisok infravörös sugárzását vizsgálja majd. A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak részvételével most elkészült színképadatbázis lehetõvé teszi, hogy meghatározzák a csillagok fizikai jellemzõit és kémiai összetételét.
Jön a kizárólag sós vízben oldódó mûanyag
Kizárólag sós vízben oldódó, 3D nyomtatásra alkalmas polimer elõállításán dolgoznak a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, a világon egyedülálló anyagot egy drón prototípusának fejlesztésében alkalmazzák majd.
Eddig ismeretlen holdat fedeztek fel magyar kutatók
Kiss Csaba MTA CSFK-ban mûködõ kutatócsoportja a Hubble és két további ûrtávcsõ adatainak felhasználásával bukkant rá a Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójának holdjára. A most publikált eredmény segíthet pontosítani a holdak keletkezésének jelenlegi modelljeit, így a kozmikus múlt megismerésében is szerepet kaphat.
A nõk jobban megértik a kutyákat, mint a férfiak
A nõk nagyobb érzelmi érzékenységük miatt jobban tudják azonosítani a kutyák érzéseit, mint a férfiak, állítják új tanulmányukban az ELTE etológiai tanszékének kutatói. A vizsgálatok folyamán a nõk 65 százaléka, míg a férfiaknak csak 45 százaléka értelmezte helyesen az állatok szándékait.
Magyar kutató fejtheti meg a távoli kozmikus korongok titkát
A csillagok születése sokáig rejtélynek számított a tudomány elõtt, és csak a közelmúlt technikai fejlõdése tette lehetõvé, hogy elkezdtük alaposabban megismerni e fényes objektumok életének legelsõ pillanatait. A kutatási területtel sok szakember foglalkozik világszerte, köztük dr. Kóspál Ágnes csillagász, akinek munkáját március 23-án rangos díjjal ismerte el az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Hogyan lehet a csillagok világra jöttét megfigyelni, mit árulnak el a körülöttük lévõ hatalmas korongok furcsaságai, és milyen mûszerek vannak a tudósok segítségére? Többek között errõl kérdeztük a díjazott csillagászt.
Gravitációs hullámok: az európai Virgo is beszáll a kutatásba
Befejezõdött az európai gravitációshullám-detektor, a Virgo fejlesztése – jelentette be 2017. február 20-án az Európai Gravitációs Obszervatórium (European Gravitational Observatory, EGO). A Virgo készen áll, hogy csatlakozzon a LIGO két mûködõ detektorához. Ezáltal lehetõvé válik, hogy – hármas észlelés esetén – az égbolt egy nagyon szûk területére korlátozzák a gravitációs hullámokat keltõ esemény helyét, és a gravitációs hullámok észlelését összeköthessék más csillagászati megfigyelésekkel.
Magyar kutatók segíthetnek a szuperbaktériumok legyõzésében
Új, ígéretes gyógyszercélpont merült fel a baktériumok elleni küzdelemben. Az antibiotikum-rezisztencia korunk egyik legsúlyosabb egészségügyi problémája. Az ELTE-MTA Lendület Motorenzimológiai Kutatócsoport cikke a PNAS-ben jelent meg.
Óriásvírusokat vizsgálnak az ELTE kutatói
Az Antarktisz száraz völgyeiben, Alaszkában és a Mojave sivatagban is találtak az ELTE kutatói óriásvírusokat, amiket az általuk fejlesztetett bioinformatikai eszközzel vizsgálnak.
- címkék:
- magyar kutatók
- kutatás
- vírus
- ELTE
- Címkefelhõ »
Ideg-, immun- és izomrendszeri betegségeket kutatnak Szegeden
Az idegrendszeri, gyulladásos és izomszövet károsodással járó betegségek gyógyításának új lehetõségeit vizsgáló kutatási program indult Szegeden uniós támogatással.
Alvás és tanulás kutyamódra
A kutyák alvás alatti agytevékenységét vizsgálva egy magyar tudóscsoport kimutatta, hogy a tanulás jelentõsen befolyásolja az azt követõ alvás alatt a kutyák agytevékenységét.
- címkék:
- magyar kutatók
- kutyák
- alvás
- tanulás
- Címkefelhõ »
Magyar kutatók fedeztek fel egy új idegsejttípust
Az új típusú sejtek „alagutakat" képezve segítik a születõ idegsejtek célba jutását egy olyan fehérje segítségével, amelyet a daganatsejtek egyik félelmetes fegyvereként ismertek korábban. Az eredmény az agysérülések gyógyításának új lehetõségeit kínálhatja.
Sötét energia nélkül is megérthetõ a táguló univerzum
Az ELTE kutatói a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society Letters címû rangos nemzetközi csillagászati folyóiratban jelentették meg legújabb eredményeiket: vizsgálataik szerint sötét energia nélkül is meg lehet magyarázni az univerzum gyorsulva tágulását.
Leukémia elleni szert fejlesztettek ki magyar kutatók
Idén kezdik meg annak, a magyar kutatók által fejlesztett, gyógyszerjelölt molekulának a klinikai vizsgálatait, amelytõl a humán leukémia kezelésében várnak eredményeket.
- címkék:
- magyar kutatók
- rák
- leukémia
- Címkefelhõ »
Óriásfejlesztéseket jelentett be az MTA
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak eredményei Európában kiemelkedõnek számítanak, ezt a kiváló teljesítményt pedig csak folyamatos fejlesztésekkel lehet fenntartani – hangzott el az újonnan épült Humán Tudományok Kutatóházában tartott keddi sajtótájékoztatón. Az Akadémia idén fõként a víztudományt, a mezõgazdaságot, az oktatást és az egészségügyet érintõ kutatási programokra koncentrál.
Elõrejelezhetõ a mesterséges megtermékenyítés sikeressége
A mesterséges megtermékenyítés sikerességét befolyásoló markert azonosított a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és a Semmelweis Egyetem (SE) húszfõs közös kutatócsoportja - közölte Szekeres Júlia immunológus pénteken az MTI-vel.
Világhírû magyar felfedezések története
Gyufa, nukleáris láncreakció, C-vitamin, magzatvédõ vitamin – találmányok, melyekhez magyar tudósok nevét köthetjük. Puskás Tivadar, Jedlik Ányos, Szilárd Leó, Szent-Györgyi Albert és Czeizel Endre – csak hogy néhányukat említsük. Többek között rájuk is emlékezünk november 3-án, a Magyar Tudomány Napja alkalmából.
- címkék:
- magyar kutatók
- tudomány
- Címkefelhõ »
Elektroszmogot fog mérni az új magyar minimûhold
Elektroszmogot fog mérni a MASAT-1 megalkotásában is részt vevõ kutatócsapat mûholdja, a SMOG-1 - a pocketqube kategóriába tartozó, 5x5x5 centiméteres kockaeszközt mindössze egy kézikamera akkumulátora fogja mûködtetni, pár hónapig méri majd a tévéadók elszökõ elektromágneses hullámait, és a jövõ év második felében indul el földkörüli pályára.
Érdekfeszítõ programokkal várja látogatóit a kutatók éjszakája
Több mint kétezer ingyenes program várja az érdeklõdõket a Kutatók éjszakáján, pénteken országszerte csaknem 200 helyszínen.
Magyar kutatók is kaptak anti-Nobel-díjat
Magyar kutatókat is díjaztak idén anti-Nobel-díjjal: egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként felfedezték, hogy a világos szõrû lovak kevésbé vonzzák a bögölyöket, a szitakötõk pedig végzetes vonzalmat éreznek a fekete sírkövek iránt. A 2016-os IgNobel-díjakat csütörtök este adták át az amerikai Harvard Egyetemen.
Egy lépéssel közelebb a veleszületett immunitás megértéséhez
Magyar kutatók – Pál Gábor valamint Dobó József és Gál Péter – a világon elsõként azonosították egy rejtélyes, korábban ismeretlen funkciójú enzim, a MASP-3 immunológiai szerepét. Egyúttal feltárták a vérplazma egyik leghatékonyabb antimikrobiális folyamatának, a komplementrendszer alternatív útjának az aktivációs mechanizmusát is.
Magyar kutatók nyertek az Európai Kutatási Tanács pályázatán
Milyen agyterületek mûködnek együtt tanulás közben? Hogyan lehet füstgázokból tüzelõanyagokat elõállítani? Hogyan indul meg az új bolygók keletkezése a fiatal csillagok körüli porkorongban? E témák magyar kutatói nyertek jelentõs összeget az Európai Kutatási Tanács idei Starting Grant pályázatán.
- címkék:
- magyar kutatók
- MTA
- Címkefelhõ »
Meghalt Stefanovits Pál akadémikus
Elhunyt csütörtökön Stefanovits Pál akadémikus, a hazai talajtan, a talajtérképezés és talajosztályozás meghatározó, nemzetközi hírû tudósa.
- címkék:
- magyar kutatók
- halálhír
- Címkefelhõ »
Magyarok nélkül nem jött volna össze a nagy ûrsiker
A magyar kutatók munkájának elismeréseként értékelhetõ, hogy nálunk rendezték meg a Rosetta-küldetést lezáró konferenciát. Szalai Sándor, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa sorra veszi az eredményeket, és részletesen beszámol a magyar részvételrõl.
Magyar kutatók kezében lehet a rák gyógyításának kulcsa
Hat és fél évbe telt a Servier Hungária francia gyógyszeripari vállalat magyar kutatóinak, hogy kifejlesszenek egy molekulát, amely többféle daganatos betegség kezelésre is alkalmas lehet - mondta Kotschy András, a cég gyógyszerkémiai kutató intézetének vezetõje.
Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek
Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttmûködés és a Virgo Együttmûködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettõsbõl származik.
Elõször látható, hogyan alszanak a fák
Egy magyar–finn–osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj. Az eredmény mindenkit váratlanul ért.
- címkék:
- magyar kutatók
- ökológia
- kutatás
- fák
- alvás
- erdõ
- MTA
- Címkefelhõ »
Díjazták egy 61 éves matematikai sejtés igazolását
A Szegedi Tudományegyetem három oktatójának, valamint bécsi kutatótársuknak ítélte oda a Reliable Computing elnevezésû nemzetközi szaklap szerkesztõbizottsága a Moore-díjat egy közelmúltban megjelent cikkükért.
Eddig ismeretlen erõt találtak magyar fizikusok
Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erõt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai.
- címkék:
- magyar kutatók
- fizika
- felfedezés
- MTA
- Nature
- Címkefelhõ »
Rangos díjjal tüntettek ki magyar tudósokat
A LIGO kollaboráció két napon belül megkapta a „Breakthrough” díjat és a Gruber Kozmológiai Díjat is.
Kozmikus fület építenének Magyarországon
Az évszázad egyik tudományos világszenzációjában, a gravitációs hullámok februári felfedezésében részt vevõ és ezzel világhírûvé vált magyar tudósokkal találkozott ENSZ-béli programja végeztével Áder János köztársasági elnök péntek este New Yorkban. A szakemberek Magyarországon építenék fel az újabb nagy jelentõségû érzékelõt, a „kozmikus fület”.
Magyar kutatók is dolgoztak az új Mars-szondán
A magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának szakemberei is közremûködtek a Mars fejlõdését és az esetleges marsi élet nyomait kutató ExoMars program keretében felbocsátott Trace Gas Orbiter nevû ûrszonda egyik mûszerének elkészítésében.
Magyar kutatók fejtették meg a Neptunusz holdjának titkait
Hazai kutatók fényt derítettek a közelmúltban a Neptunusz harmadik legnagyobb holdjának, a Nereidának néhány titkára a Kepler-, a Herschel- és a Spitzer-ûrtávcsövek segítségével - közölte kedden honlapján a Magyar Tudományos Akadémia.