magyar kutatók
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Sikeresen teljesíti küldetését az első magyar asztrofizikai kisműhold
Küldetésének első három hónapja alatt sikeresen működött az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold, a GRBAlpha - írja közleményében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK).
Izlandig eljutó óriás szaharai porszemcséket azonosítottak magyar kutatók
Izland térségéig eljutó szaharai porviharos eseményeket azonosítottak egy nemzetközi együttműködés keretében magyar kutatók az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének (CSFK FTI) vezetésével.
- címkék:
- Szahara
- magyar kutatók
- por
- ELKH
- Címkefelhő »
Magyar kutatók tökéletesítettek egy építőipari innovációt
A magyar kutatók által tökéletesített innováció, igazi áttörést jelent az építőiparban. Egy véletlen találkozásnak köszönhetően született meg a teljes építészeti iparágban reformnak számító újítás: a neonizáló fényfesték, fényfuga valamint a fényvakolat piacra lépése.
Az Antarktisz jegében rejtőzhet a kozmikus sugarak rejtélyének megoldása
Egy csillagászokból és részecskefizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport Kun Emma, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa vezetésével az Antarktisz jegében detektált kozmikus neutrínók vizsgálatával jutott közelebb a neutrínócsillagászat több évtizede megoldatlan kérdésének a megválaszolásához - írja az ELKH közleménye. Az eredményekről a rangos The Astrophysical Journal Letters folyóiratban számoltak be.
Új anyagot hoztak létre Miskolcon
A Miskolci Egyetemen új anyagot fejlesztettek műanyaggal kevert kávézaccból.
A kémiai elemek eredetét vizsgálják az ATOMKI és a CSFK kutatói
A kémiai elemek eredetének feltárásában vesznek részt az ATOMKI és a CSFK kutatói a ChETEC-INFRA nemzetközi projekt keretében.
- címkék:
- magyar kutatók
- kémia
- elemek
- ELKH
- CSFK
- Címkefelhő »
Fontos felfedezést tettek magyar kutatók az immunrendszerrel kapcsolatban
Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) kutatócsoportja igazolta, hogy a testünkben jelen lévő két esszenciális enzimrendszer – a proproteinkonvertáz-rendszer, illetve a komplementrendszer – szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint azt korábban feltételezték. A magyar kutatóknak az immunválasz beindításával kapcsolatos fontos felfedezéséről az Amerikai Immunológiai Társaság tudományos folyóiratában, a The Journal of Immunology májusi számában jelent meg tanulmány. A felfedezés jelentőségét mutatja, hogy a szerkesztőség első helyen ajánlja a „Top Reads" (legtöbbet olvasott cikkek) kategóriában.
A Nap rejtélyes hullámait figyelték meg magyar kutatók
Egy magyar-olasz vezetésű nemzetközi kutatócsoportnak elsőként sikerült közvetlen megfigyelésekkel torziós mágneses plazmahullámokat felfedeznie a Nap felszínén. Az Alfvén-hullámok a Napon legnehezebben megfigyelhető hullámoknak számítanak, jelentőségüket az a képességük adja, hogy nagyon nagy távolságra tudnak energiát és információt szállítani.
- címkék:
- magyar kutatók
- Nap
- ELTE
- Címkefelhő »
Több milliárd éves baktériumok titkát fejtették meg magyar kutatók
Több mint 3 milliárd évvel ezelőtt élt ősbaktériumok felépítését, működését és életmódját vizsgálták az ELTE Természettudományi Kar (TTK) kutatói egy nemzetközi kutatás során a filogenetika eszközeivel. Legfrissebb eredményeikről a Science Magazinban számoltak be pénteken. Vizsgálataik szerint a legelső baktérium egy pálcika formájú, mozgásra és környezetének érzékelésére képes, vírusok elleni védelemmel rendelkező, viszonylag komplex élőlény volt, emellett fény derült a legkorábban létrejött baktériumcsaládokra is - közölte az ELTE pénteken.
Új eredmények az MI-alapú biológiai képelemzés területén
A biológiai jelenségek folytonos, nagy felbontású elemzést teszi lehetővé az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársainak legújabb fejlesztése. Innovatív módszerük segítséget nyújthat a szív- és érrendszeri megbetegedések vagy akár a daganatok molekuláris mechanizmusának a pontosabb megértésében.
Mesterséges intelligencia segítségével kutatják a csillag- és bolygókeletkezés folyamatát magyar kutatók
Egy új nemzetközi kutatási programban az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársai a Bécsi Egyetem és a Genfi Egyetem kutatóival közösen, a mesterséges intelligencia felhasználásával tesznek kísérletet arra, hogy újraértelmezzék a fiatal csillagok osztályozását, valamint a csillag- és bolygófejlődés korai szakaszait.
A nagy mocsári csigában rejtőzhet az öregedés lassításának kulcsa
Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. Részben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával működő, Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport olyan új géneket azonosított a csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak. A legfrissebb eredményeket, valamint az elmúlt évtizedekben a Lymnaea-n végzett, öregedéssel kapcsolatos kutatások áttekintését a rangos The Journals of Gerontology: Series A folyóiratban publikálták a kutatók, az angol University of Sussex munkatársaival közösen - írrja ...
- címkék:
- magyar kutatók
- öregedés
- csiga
- ELKH
- Címkefelhő »
Az alföldi ősközösségek étrendjéről jelent meg egy nemzetközi tanulmány
Az ELTE TTK Embertani Tanszékének részvételével egy nemzetközi kutatócsoport fogmaradványokból mutatta ki az alföldi ősközösségek életmódjának és táplálkozási szokásainak alakulását. A vizsgálatból kiderült, hogy a középső rézkorban élő nők inkább gabonaféléket, a férfiak inkább húsféléket fogyasztottak. Az eredmények ugyanakkor azokat a korábbi tanulmányokat nem támasztották alá, miszerint a középső rézkorban a Kárpát-medence keleti részén az állati eredetű táplálék fogyasztása a korábbiakhoz képest nagyobb mértékű volt - közölte csütörtökön az ELTE.
Új megoldást dolgoztak ki a szén-dioxid hasznosítására szegedi kutatók
A szén-dioxid elektrokémiai hasznosítására dolgoztak ki a korábbinál hatékonyabb, skálázható megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, felfedezésüket szabadalmaztatták, eredményeikről pedig a Nature Energy című lapban számoltak be - közölte honlapján a felsőoktatási intézmény.
- címkék:
- szén-dioxid
- magyar kutatók
- SZTE
- Címkefelhő »
Veszélyeztetett állatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki a SZTE kutatói
Afrikai elefántokat és más veszélyeztettet állatokat védő lövésdetektort fejlesztettek ki a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, az eszközöket Kenyában próbálják ki.
Az evolúció készteti fiókái elhagyására a széki lile tojóit
Két magyar kutató, a Max Planck Ornitológiai Intézetben dolgozó Kupán Krisztina, illetve az MTA külső tagja, Székely Tamás, a Bathi Egyetem professzora vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport viselkedésökológusai felfedezték, hogy a széki lile amerikai változatának tojói nem meggondolatlanul hagyják apjukra éppen csak kikelt fiókáikat, hogy inkább más madárral álljanak párba, és hozzanak létre új fészekaljat. A nőstény madarak a saját szempontjaik szerint nagyon is logikusan cselekszenek, még ha magatartásuk az emberi értékítélet alapján szívtelenségnek tűnhet is.
Miért tűrik jobban a fájdalmat a vörös hajú emberek?
A vörös hajú emberek eltérő fájdalomérzékelését vizsgálták magyar kutatók részvételével. Az eredmények alapján az eltérő fájdalomérzékelést az okozza, hogy a vörös hajú emberek bőrének pigmenttermelő sejtjeiben hiányzik egy bizonyos receptor funkciója.
Egy ritka betegség megértéséhez járultak hozzá magyar kutatók
Az ELTE vezetésével egy nemzetközi együttműködésben a kutatók új modellállatot hoztak létre, egy olyan ritka, genetikai betegség vizsgálatához, ami 40-50 éves korra vaksághoz is vezethet - olvasható az egyetem közleményében. Az újfajta modell új utakat nyithat az anyagcsere-betegség hátterének megismeréséhez, valamint potenciális gyógyszerhatóanyagok tesztelésére is használható, derül ki legújabb, a Frontiers in Cell and Developmental Biology című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukból.
Magyar kutatók nemesítéssel növelik a búza rostanyagtartalmát
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének munkatársai közel 10 éve dolgoznak rostanyagban gazdagított gabonafélék nemesítéssel történő előállításán, a rostanyagok ugyanis fontos szerepet játszanak egészségünk megőrzésében. Míg ezek oldhatatlan része többek között a bélmozgást és a karcinogének megkötését segíti elő, addig az oldható frakció csökkenti a koleszterinszintet és a glükóz abszorpcióját a vékonybélben, ezáltal közvetett módon hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a 2. típusú diabétesz kockázatának a csökkentéséhez. Egyes rostanyagok (pl. rezisztens keményítő) szelektíven táplálják a vaastagbél ...
- címkék:
- magyar kutatók
- búza
- táplálkozás
- Címkefelhő »
A légörvénybe került ősleves, avagy a kvarkanyag átalakulásának jelei
Az amerikai Relativisztikus Nehézion-ütköztető (Relativistic Heavy Ion Collider, RHIC) fizikusai úgy vizsgálják az atommag anyagát, hogy arany atommagokat ütköztetéssel extrém hőmérsékletűvé hevítenek. Kutatásuk valójában utazás a maganyag fázisain át – ahogy Világegyetemünk is megtette ezt az utat a születése utáni első ezredmásodpercben. A kutatók most a fázisok közötti, régóta keresett „kritikus pont" izgalmas jeleire bukkantak. Az eredményeket 2021 márciusában jelentették meg a Physical Review Letters folyóiratban. A STAR-kutatás segít megérteni a Világegyetem fejlődését és a neutroncsillagok magjában uralkodó körülményeket is.
Elindult az űrbe az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold
Elindult az űrbe az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold, amely az egész Földre kiterjedő gamma-műholdhálózat úttörője lehet - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK) hétfőn az MTI-vel.
Magyar műholdakkal startolt el egy Szojuz teherűrhajó
Tizenkilenc országból - köztük Magyarországról - 38 műholdat szállít Föld körüli pályára az a Szojuz-2.1.a típusú teherűrhajó, amelyet hétfőn indítottak el a kazahsztáni Bajkonurból.
Színes segítség a kápia paprika termesztéséhez
A szélsőséges időjárási viszonyok között egyre nagyobb problémát jelent a növényeket érő hőstressz és intenzív besugárzás, ami napégést, valamint a termés mennyiségének és minőségének csökkenését eredményezi. E hatások kiküszöbölését segítik a különböző színű árnyékoló hálók, ám hogy melyik szín hogyan befolyásolja a kápia paprika termesztését, azt Ambrózy Zsuzsanna, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem fiatal kutatója vizsgálta meg részletesen.
Tavaly 71 új fajt fedeztek fel a Természettudományi Múzeum munkatársai
A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) munkatársai 2020-ban 71, a tudomány számára ezidáig ismeretlen új fajt, 6 alfajt és 3 nemzetséget írtak le 28 országból, Afrika déli csücskétől Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.
Algák soha nem látott 3D-modelljeit alkották meg magyar kutatók
A vízben úszó fotoszintetizáló algák termelik a légköri oxigén jelentős részét. Túlzott elszaporodásuk azonban ronthatja a vízminőséget, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a kutatók pontosan meg tudják becsülni az általuk alkotott biomassza mennyiségét. Erre eddig csak korlátozott pontosságú módszerek álltak rendelkezésre, de az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai háromdimenziós vizualizáció segítségével megalkották az algák valósághű térbeli modelljeit, amelyek már pontos térfogat- és tömegmérésre adnak lehetőséget - írja az ELKH közleménye. Az erről szóló tanulmány a rangos Science of The Total Environment szakfolyóiraatban ...
A migrén és a tanulási képességek összefüggéseit vizsgálták szegedi kutatók
A migrénben szenvedő felnőtt és gyermek betegek vizuálisan irányított, asszociatív tanulási képességeit vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, erről szóló tanulmányuk a fejfájással foglalkozó egyik vezető folyóiratban, a Cephalalgiában jelent meg, a cikk egyik ábrája pedig címlapra is került.
- címkék:
- magyar kutatók
- migrén
- tanulás
- Címkefelhő »
Hogyan okozhat érelmeszesedést az oxigénhiány?
Az érelmeszesedés közvetett módon a vezető halálok Magyarországon, hiszen számos szív- és érrendszeri megbetegedés hátterében az érfalak megvastagodása, merevvé válása és meszes lerakódásai állnak. Mindezek tudatában megdöbbentő, hogy mennyi mindent nem tudunk a folyamat részleteiről, mozgatórugóiról. Ezen igyekszik változtatni Jeney Viktória, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar tudományos főmunkatársa, a Lendület-pályázat tavalyi nyertese és az általa vezetett Vaszkuláris Pathofiziológiai Kutatócsoport.
Különleges eszközökkel vizsgálja egy magyar kutató a rejtőzködő kártevőket
Milyen kárt okoz a mag belsejében az ott fejlődő babzsizsik? Hogyan reagál a hőmérséklet változására egy száron belül telelő moly? És hogyan vizsgálható egyáltalán a rejtett életmódú kártevők mozgási aktivitása? E kérdésekkel kapcsolatban ért el kiemelkedő eredményeket Dr. Keszthelyi Sándor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campus egyetemi tanára, akinek munkásságát Év kutatója címmel ismerte el az MTA Veszprémi Területi Bizottsága - írja a MATE közleménye.
- címkék:
- magyar kutatók
- kártevők
- CT
- Címkefelhő »
Pécsi kutatók is hozzájárultak egy új, koronavírus elleni gyógyszer fejlesztéséhez
A pécsi Virológiai Nemzeti Laboratórium is részt vesz egy, a koronavírus kezelésében potenciálisan hatásos új terápiás gyógyszer nemzetközi fejlesztésében - tájékoztatta a Pécsi Tudományegyetem (PTE) szerdán az MTI-t.
Az epilepsziás roham megakadályozására fejlesztettek ki új módszert az SZTE agykutatói
Betegközpontú, új megközelítésű módszert dolgoz ki az epilepszia elektroterápiájában dr. Berényi Antal, az SZTE kutatóorvosa. A neurológiai betegségekkel foglalkozó szegedi kutatók új eredményét bemutató cikket a rangos idegtudományi lap, a Brain közölte. A gép és az idegszövet interfész fejlesztésére szolgáltat példát a Szegedi Tudományegyetem kutatócsoportja.
Eddig nem látott módon ismerhetjük meg az emberi agyat
Szegedi kutatók legfejlettebb mesterséges intelligencián alapuló egyedülálló új eljárása lehetővé teszi az agysejtek működésének minden eddiginél alaposabb vizsgálatát - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.
Nagyon gyorsan kering a vasárnap felfedezett új kisbolygó
Január 31-én este egy újabb földközeli kisbolygót sikerült felfedezni a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont(CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének piszkéstetői Schmidt-távcsövével. A 2021 BJ3 jelű égitest a számítások szerint mindössze 199 nap alatt kerüli meg a Napot, ami 26 nappal rövidebb a Vénusz keringési idejénél.
Környezetbarát növénytermesztés automatizálásán dolgoznak magyar kutatók
Az ELKH SZTAKI is részt vesz a HydroCobotics nevű projektben, melynek célja egy hidropónián alapuló, környezetbarát, automatizált növénytermesztési eljárás kidolgozása. A hidropónia olyan fenntartható és profitábilis növénytermesztési eljárás, amelyhez talajt nem, csak vizet és ásványi anyagokat használnak. Ennek egyik előnye, hogy helyet lehet vele megtakarítani, másrészt pedig a klasszikus eljárásokhoz képest sokkal több és többféle növény termeszthető így egy viszonylag kicsi területen.
A földrengések előrejelzési lehetőségeit vizsgálták a kutatók
A COST (Cooperation in Science and Technology) ELECTRONET elnevezésű projekt keretében egy nemzetközi kutatócsoport magyar részvétellel a nagy erejű földrengésekkel összefüggésben fellépő légköri és ionoszféra-zavarokat tanulmányozta különböző módszerekkel.
Új kártevőket találtak magyar kutatók
Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói 2020-ban számos új fajt fedeztek fel világszinten elsőként, miközben Magyarországon is úttörőként mutattak ki több kártevőt és kórokozót.
Megfejtették, hogy miért fordul a napraforgóvirág kelet felé
Az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói a korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázatot találtak arra, hogy a Nap égi mozgását már nem követő érett napraforgóvirágzat miért néz állandóan kelet felé.
- címkék:
- magyar kutatók
- virág
- napraforgó
- ELTE
- Címkefelhő »
Ez az információ segíthet a kártevők elleni küzdelemben
A más egyedek jelenléte és viselkedése által közvetített szociális információ nemcsak az egyedi viselkedést befolyásolja, hanem populációs szintű változásokat is generálhat. Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) kutatói szerint a szociális információ terjedése társas életmód hiányában is kialakulhat, és hasonlóan fontos populációdinamikai következményekkel járhat, mint a csoportalkotó állatfajok esetében. A jelenségnek növényvédelmi szempontból többek között a beporzók, a kártevők–természetes ragadozók, illetve az egymással versengő kártevőfajok közötti kapcsolatokban lehet eddig fel nem ismert jelentősége.
Áttörés a rákkutatásban, új utak nyílhatnak a gyógyításban: magyar kutatóké az érdem
Egy nemzetközi kutatócsoport részeként az ELTE kutatói új állatmodellt vezettek be egy ritka, örökletes ráktípus megismeréséhez. Az új modell felhasználásával a kutatók elő tudták állítani a betegséget okozó Williamson-mutációt egy apró, mindössze egy milliméter hosszúságú féregben. Eredmények új utakat nyithatnak meg a gyógyszerfejlesztésben is.
Apró féreg vezetett áttöréshez egy ritka ráktípus kutatásában
Az angol Williamson család 2003-ban elvesztette Sue-t, az édesanyát egy ritka, neuroendokrin daganatos megbetegedésben. Nem sokkal a tragédia után a család több tagjánál kiderült, hogy ők is rendelkeznek az édesanya haláláért felelős hibás génnel. A családfő a rákkutatás elkötelezett támogatójává vált. Anyagi hozzájárulásának köszönhetően, az ELTE kutatóit is felkérve nemzetközi együttműködés alakult a ritka, örökletes daganatos betegség kutatására – írja az ELTE közleménye. Legújabb eredményük a Disease Models and Mechanisms folyóiratban jelent meg.
- címkék:
- magyar kutatók
- rák
- rákdiagnosztika
- Címkefelhő »
Fontos fehérje szerkezetét térképezték fel magyar kutatók
Egy számos betegségben jelentős szerepet játszó, bonyolult szerkezetű fehérje, a ROCK2 szabályozásának szerkezeti alapjait tárták fel a TTK kutatói - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.
Magyar kutatók hozzájárulásával készült el a szikes talajok világtérképe
Az ELKH ATK Talajtani Intézet (TAKI) munkatársai a Remote Sensing című folyóiratban nemrégiben publikálták saját hozzájárulásukat a szikesedés által érintett talajok világtérképének elkészítéséhez.
- címkék:
- magyar kutatók
- térkép
- talaj
- Címkefelhő »
Magyar kutatók írását választották az év 10 legérdekesebb cikke közé
Az év legérdekesebb 10 tudományos közleménye közé sorolta Domokos Gábor, a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Építészmérnöki Kar egyetemi tanára és szerzőtársai írását a Science, a tudományos élet egyik legnevesebb szaklapja.
- címkék:
- magyar kutatók
- geometria
- Science
- Címkefelhő »
Magyar kutatók teszik hatékonyabbá a rágcsálókon végzett kísérleteket
A KOKI kutatóinak világszinten egyedülálló módszertani újításai tovább növelik a rágcsálókon végzett kognitív kísérletek megbízhatóságát és hatékonyságát
Nagyenergiás csillagászati megfigyeléseket tesz lehetővé egy új kisműhold
November végén az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetében magyar−japán−szlovák együttműködés keretein belül elkészült az első magyar vezetésű, kimondottan asztrofizikai kutatásokat végző műhold. A tudományos világ a gravitációs hullámok 2015-ös felfedezése óta fokozottan érdeklődik az Univerzum legenergikusabb kitörései iránt. Ám a gravitációs hullámok forrásának megtalálása és beazonosítása a mai napig kihívást jelent, hiszen a gravitációshullám-detektorok a források irányát nem igazán tudják beazonosítani, jóllehet a jelenség hátterében álló objektumok – pl. összeolvaadó ...
Kiderült, a koronavírus mely változata terjed Magyarországon
A koronavírus-fertőzés terjedési láncának visszakövetésében és a klinikai fejlesztés alatt álló vakcinajelöltek várható hosszú távú hatékonyságának előrejelzésében is segíthet az a vírusgenom-kutatási program, amely konzorciális együttműködéssel, szegedi, pécsi, debreceni és budapesti kutatóintézetek és klinikák közreműködésével valósul meg, és bekapcsolja hazánkat a COVID-kutatás nemzetközi kollaborációjába. A vírus teljes genetikai állományának (genomjának) vizsgálata más járványtani elemzésektől független információforrás, amellyel reprodukálható a COVID-19-járvány tavaszi-koranyári hulláma, és megtudható, milyen vírusváltozatok ...
A fúziós reaktor egyik kulcstechnológiáját tesztelik Magyarországon
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriuma több más hazai vállalattal közösen nyert el egy több mint 2,4 millió eurós – átszámítva több mint 850 millió forint összértékű – pályázatot, amely jelentős mértékű hazai ipari hozzájárulással valósul meg. A munka heteken belül el is kezdődik. Célja, hogy 18 hónap alatt felépüljön egy kísérleti biztonságvédelmi rendszer az ITER magfúziós kísérleti berendezés számára - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye.
Stroke-ot és ritka vesebetegségeket vizsgáló kutatónőket díjaztak
A stroke hatékonyabb kezeléséért folytatott kutatásaiért Bagoly Zsuzsa, valamint a ritka vesebetegségek felismerését és kezelését elősegítő tudományos munkájáért Csuka Dorottya kapta az idei L'Oréal-Unesco díjat.
Mesterséges sejtekben szimulálják az első létformák kialakulását
Szemmel láthatatlan pikoliteres cseppekben, mesterséges sejtekben szimulálja az első létformák kialakulását egy nemzetközi kutatási konzorcium Szathmáry Eörs, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont igazgatója vezetésével - közölte a Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) az MTI-vel szerdán.
Távoli bolygók légkörét fogja vizsgálni az Európai Űrügynökség új távcsöve
Az Európai Űrügynökség elfogadta az Ariel-űrtávcső megvalósítási koncepcióját, amely a világon az első küldetés lesz, amely kifejezetten az exobolygók természetét, keletkezését és fejlődését vizsgálja. A program megvalósításában magyar kutatók és mérnökök is részt vesznek, többek között az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének (ELKH CSFK KTM Csillagászati Intézet) munkatársai is.
A madarak énekének egyik titkát fejthették meg magyar kutatók
Az örvös légykapón vizsgálták a madárének szekvenciális szerveződését az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológiai Csoportjának és az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Viselkedésökológiai Csoportjának a kutatói. Kiderült, hogy az egyedi madárének szintaktikai felépítése nem állandó, hanem a madár élete során folyamatosan változik, méghozzá a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat találunk benne, amelynek hátterében feltehetően hosszú távú tanulási folyamatok állnak. Az állati kommunikáció egyedfejlődésének és evolúciójának vizsgálata azért is fontos, mert segít az állatok környezethez való alkkalmazkodásának, ...