kvantumfizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Albert Einstein
- fizika
- fekete lyuk
- részecskefizika
- fehér lyuk
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Forradalmi felfedezések kapujában áll az „új fizika”
Megkezdődtek pénteken az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) bővítési munkálatai, amelyek célja, hogy 2026-ra javítsák a világ legnagyobb részecskegyorsítójának teljesítményét, még több ütköztetést végezzenek a kísérletek során, növelve az új fizika felfedezéseinek lehetőségét - közölte közleményben honlapján a CERN.
Új egzotikus elemi részecske létezését jósolták meg japán kutatók
Egy új típusú dibarion létezését jósolták meg japán kutatók a világ egyik legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépén, a K-komputeren végzett kvantum fénydinamikai összetett szimulációk alapján.
Életre keltek a bútorok, és testetlen kezek repültek a levegőben
Tudósokat, írókat és más értelmiségieket bűvölt el szó szerint a 19. században Eusapia Palladino. A szeánszok résztvevőit elsősorban a kíváncsiság hajtotta, akik a híres médium által még az elhunyt hozzátartozóikkal is kapcsolatba tudtak lépni. A szeánszokon nem mellesleg gyakran bútorok, vagy éppen testetlen kezek repültek feléjük.
Schrödinger doromboló macskája és a kísérteties távolhatás
A Yale Egyetem kutatói furcsa kísérletbe fogtak. Összekombináltak két kvantummechanikai furcsaságot, józan ésszel felfoghatatlan jelenséget, Schrödinger macskáját és a kísérteties távolhatást. A kutatást a Lives Science tudományos magazinban publikálták.
Isten nem vet kockát, de ne is mondják meg neki, hogy mit tegyen
A kvantummechanika a józanészen túlmenő furcsaságok világa, ahol számunkra felfoghatatlan, a hétköznapokban nem tapasztalható dolgok történnek. Az egyik ilyen Kolumbusz tojását idéző kérdés az Einstein által kísérteties távolhatásnak nevezett probléma.
A zseniális magyar, aki mégsem kapta meg a Nobel-díjat
Százhúsz éve, 1898. február 11-én született Budapesten Szilárd Leó, a múlt század egyik kiemelkedő magyar tudósa, aki kulcsszerepet játszott az atombomba létrehozásához vezető Manhattan-terv elindításában. A zseniális magyar tudós építette meg az első atommáglyát, aki a biofizika születésében is elévülhetetlen érdemeket szerzett, és sci-fi írónak is kiváló volt.
Kvantumkommunikációs kapcsolatot hoztak létre a kínai műholddal
Kvantumkommunikációs kapcsolatot hoztak létre a kutatók Kína és Ausztria között a világ első kvantumkommunikációs műholdjával, egy újabb lépéssel közelebb kerülve egy globális kvantumkommunikációs hálózat megszületéséhez.
- címkék:
- Kína
- műhold
- kvantumfizika
- kommunikáció
- Címkefelhő »
Száztíz éve született a hidrogénbomba atyja, Teller Ede
Teller Ede a huszadik század első felének legendás fizikusgenerációjához tartozott. A magyar származású professzor a kvantumfizika olyan nagy alakjainak volt kutatótársa és kollégája többek között, mint Werner Heisenberg, Niels Bohr, vagy Enrico Fermi, de személyes ismeretség fűzte Albert Einsteinhez is. A második világháború idején részt vett az amerikai nukleáris fegyvert előállító Manhattan-programban, és mint a magfúzió egyik legelső kutatója, meghatározó szerepet játszott az első amerikai hidrogénbomba kifejlesztésében.
- címkék:
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Teller Ede
- Franklin D. Roosevelt
- Werner Heisenberg
- Truman amerikai elnök
- termonukleáris fúzió
- kvantumfizika
- második világháború
- atommag
- Szovjetunió
- hidegháború
- Hirosima
- Columbia Egyetem
- hidrogénbomba
- náci Németország
- maghasadás
- Manhattan terv
- elméleti fizika
- Címkefelhő »
Először sikerült teleportálni a víz alatt
Kínai tudósoknak először sikerült továbbítani egy foton állapotát a tengervízben, bebizonyítva, hogy a kvantumkommunikáció – vagy közismertebb néven kvantumteleportálás – víz alatt is lehetséges.
Istenről és Izraelről is értekezett Einstein most elárverezett leveleiben
190 ezer euróért azaz 58 millió 700 ezer forintért keltek el egy jeruzsálemi árverésen Albert Einstein levelei, amelyekben a fizikáról, Istenről és Izrael államról is írt.
Fontos rejtélyre deríthetnek fényt az új gravitációs hullámok
A Laser Interferometer Gravitational-wave Observatory (LIGO) harmadszor is észlelt gravitációs hullámokat - a téridő fodrozódásait -, demonstrálva, hogy a csillagászatnak valóban egy új ága született meg. Ahogy az első két észlelés esetén is, ezek a hullámok akkor keletkeztek, amikor két fekete lyuk összeolvadt, egy nagyobb fekete lyukat hozva létre.
Univerzális határokat feszegethetünk egy A4-es papírlap hajtogatásával
Hányszor tudunk összehajtani egy A4-es méretű papírlapot? Első hallásra nem tűnik túl izgalmasnak ez a kérdés, pedig a papírlap hajtogatásával egészen a mikrokozmosz gondolkodásunk határait feszegető világáig juthatunk el.
Bölcs humorral fűszerezett einsteini aranyköpések
Már életében fogalommá vált a neve, összetéveszthetetlenül jellegzetes alakja pedig a zseni szimbólumává nőtte ki magát. Az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb teoretikusát, Albert Einsteint 1999-ben a Time magazin az évszázad emberének nevezte. Az elméleti fizika legismertebb alakja nemcsak kiváló tudós és gondolkodó, hanem olyan szarkasztikus humorral megáldott, különcségekre is fogékony személyiség volt, akinek szállóigévé lett megjegyzései ugyancsak nem nélkülözték a bölcsességet.
A magyar, akinek a Holdon egy kráter őrzi a nevét
Hatvan éve, 1957. február 8-án halt meg Neumann János, a múlt század kiemelkedő matematikusa, a számítógép atyja, az egyetemes és a magyar tudománytörténet egyik legnagyobb alakja.
Lehetnek-e kölykei Schrödinger macskájának?
Schrödinger macskája híresebb, mint a gazdája. A kérdés viszont már nem az, hogy a macska halott és/vagy él, hanem az, hogyan és mivé szakad szét.
Megdöntötték a teleportálás rekordját
Huszonöt kilométeres távolságra sikerült teleportálni egy foton állapotát. A két részecske összefonódása ekkora távolságban sem szakadt meg, ami jó hír a kvantumkommunikációnak.
Hol vannak a kvantumszámítógépek?
A Google és a NASA kvantumchipeket és saját gépeket gyártana mesterséges intelligencia kutatáshoz, a Microsoft pedig hibamentes kvantum-számítástechnikát ígér.
Elcsípték egy atom hangját
A mesterséges atomok apró rezgései - a fononok - könnyebben kezelhetőek lehetnek a kvantumszámítógépekben, mint a jelenleg használt fényrészecskék.
- címkék:
- kvantumfizika
- hang
- hullám
- atom
- Címkefelhő »
Mégis megoldható az időutazás nagypapa-paradoxona
Kvantummechanikai szimulációjában sikerült egy fotont visszaküldeni a múltba, amely utána létrehozta saját magát. Ha a teszt a valóságban is sikerülne, az a kvantumtitkosítás végét jelenthetné.
Megnyílhat az út a csillagokba egy új hajtóművel
A NASA egyik kutatója szerint több tízezer év helyett egy emberöltő alatt elérhetnénk a Proxima Centaurit, ha az űrben, élesben is jól vizsgázik az új hajtómű, amely látszólag hajtóanyag nélkül működik.
- címkék:
- űrutazás
- kvantumfizika
- hajtómű
- vákuum
- NASA
- Címkefelhő »
Atomi méretű vezetéket hoztak létre a jövő számítógépéhez
A hajszálnál tízezerszer vékonyabb vezetéket hoztak létre ausztrál kutatók; elektromos tulajdonságai megegyeznek a rézével, így alkalmas a jövő nagyteljesítményű, kisméretű számítógépeinek felépítésére.
Hétszázharminc millió év alatt téved egy másodpercet a legpontosabb óra
A korábbi rekordereknél százszor pontosabb az a brit atomóra, amely fizikusok mérései alapján a világ legpontosabb órájának tekinthető. A különleges óra működése a céziumatomok rezgésén alapszik, belsejében lézersugarak tartják fenn a céziumgáz halmazát.
- címkék:
- kvantumfizika
- időmérés
- atomóra
- óra
- Címkefelhő »
Kvantumtornádók: szuperfolyadékot kevertek meg lézerkanállal
A Washington Egyetem fizikusai megalkottak egy elméleti modellt, és egy nagy teljesítményű szuperszámítógéppel kiszámolták a szuperfolyékony anyagok valós idejű viselkedését.
Újra felbukkant a Maxwell-démon: információból nyertek energiát fizikusok
A fizika törvényei szerint a semmiből nem nyerhető energia. Ami még rosszabb: a fizikai rendszerbe bevitt energiát sem nyerhetjük maradéktalanul vissza. Egy XIX. századi paradoxon által ihletett, nanoskálájú kísérlet azonban megdönteni látszik ezeket a törvényeket, és megmutatja, hogy energia nyerhető információból. Vagy ha nem is magából az információból, a megfigyelés mégis különös szerephez jut az alábbi kísérletben.
Kvantumdráma a német atombombáról
A XX. századi fizika két óriása a dán Niels Bohr és a német Werner Heisenberg. Az 1920-as években munkájuk nyomán bontakozott és teljesedett ki a kvantumfizika, de nevük kapcsán emlegetik a tudománytörténet egyik legnagyobb, máig megoldatlan rejtélyét is.
Négy hely között megosztott foton összefonódását mutatták ki a határozatlansági reláció segítségével
A California Institute of Technology (Caltech) tudósai hatékony módszert fejlesztettek ki egyidejűleg négy különböző pálya mentén haladó fénysugár összefonódásának meghatározására. Eredményüket meglepően kisszámú méréssel érték el.
- címkék:
- kvantumelmélet
- kvantumfizika
- Címkefelhő »
Készülnek a kvantumparfümök
Egy néhány éve született elmélet a mikrovilágot leíró kvantumfizikát is bevonta a szaglás mechanizmusának magyarázatába. Az elgondolás cáfolatára készült szakember számításai most megerősítették az elméleti lehetőséget.