kozmológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Univerzum
- Világegyetem
- Ősrobbanás
- sötét anyag
- sötét energia
- legfrissebb
- legrégebbi
Megoldódhat a fizika egyik legnagyobb rejtélye?
Az antihidrogén korábban ismeretlen tulajdonságait mérték meg a Genf melletti antianyaggyárban. A most megvalósult kísérletet több mint két évtizede javasolta egy öttagú csoport, melynek magyar tagja, Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa.
A rejtélyes sötét anyag: lehet, hogy Einstein mégsem tévedett?
Az általunk ismert univerzumnak a becslések szerint csupán alig öt százaléka látható. A világegyetem 95 százalékát felépítő láthatatlan anyag mibenléte a modern elméleti fizika egyik legizgalmasabb rejtélye.
Óriási felfedezés: megtalálhatták az eddig bujkáló sötét anyagot
Az Oxfordi Egyetem kutatói megfejthették a modern fizika egyik legnagyobb rejtélyét. Új cikkükben egyetlen jelenséggé egyesítik a sötét anyagot a sötét energiával. Azt állítják, hogy ez egy „negatív tömeggel" bíró fluidum.
Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő
Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek. Legalább is ezt írja tanulmányában a Baszk Egyetem két kutatója, Carlo Rovelli és Francesca Vidotto. A fehér lyukak a szupersűrű elfajult anyagból álló fekete lyukak ellentettjei. Amíg a fekete lyukak mindent elnyelnek, addig viszont a fehér lyukak mindent eltaszítanak, ami miatt a fehér lyukak eseményhorizontjába semmi sem tud belépni.
Isten nem dobókockázik, de ne is mondjuk meg neki, hogy mit tegyen
Száznegyven éve, 1879. március 14-én látta meg a napvilágot Albert Einstein, az egyetemes tudománytörténet egyik legnagyobb alakja, aki forradalmi jelentőségű felfedezéseivel és a speciális valamint az általános relativitáselmélet megalkotásával nem csak a modern elméleti fizikának, hanem a világról alkotott felfogásunknak is új, máig érvényes irányt szabott. Nem sok olyan tudóst ismerünk, akihez annyi adoma és szállóige fűződne, mint a rendezetlen üstökéről valamint kinyúlt pulóvereiről is ismertté, egyfajta kulturális popikonná vált Albert Einsteint.
- címkék:
- Albert Einstein
- Szilárd Leó
- Roosevelt amerikai elnök
- Maxwell-egyenlet
- határozatlansági reláció
- speciális relativitáselmélet
- téridő görbület
- fényelektromos jelenség
- koppenhágai iskola
- egyesített térelmélet
- kozmológia
- Nobel-díj
- kvantumfizika
- gravitációs hullámok
- emigráció
- Princeton Egyetem
- náci Németország
- atombomba
- általános relativitáselmélet
- húrelmélet
- téridő
- Manhattan terv
- Címkefelhő »
Elkészült a világegyetem minden eddiginél nagyobb 3D-s térképe
A világegyetem eddigi legnagyobb háromdimenziós térképét készítette el egy nemzetközi tudóscsoport - számolt be róla a Swissinfo.ch svájci hírportál.
Extrém ultraibolya sugárzást kibocsátó galaxist fedeztek fel
Felfedezték az első galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végződött az univerzum "sötét korszaka" több mint 13 milliárd évvel ezelőtt.
Lehet, hogy egy ősi fekete lyuk van a Naprendszer szélénél?
A Pluto bolygón túli rejtett gravitációs forrás indította el a kutatást egy lehetséges kilencedik bolygó után. Most néhány csillagász úgy gondolja, hogy ez egy Ősrobbanásból való fekete lyuk lehet, ami ritka bepillantást kínál a korai Univerzumba.- írja a New Scientist tudományos magazin.
Át tudnánk-e jutni egy másik világba fekete lyukakon keresztül?
Azóta, hogy 1968-ban a 2001:Űrodüsszeia című legendássá vált sci-fi filmben először ábrázoltak egy féregjáraton át megtett csillagközi utazást, a fantasztikus ötlet sokak képzeletét megmozgatta.
Mi van ott, ahol vége a világegyetemnek?
A 20. század nagy csillagászati felfedezései, valamint Albert Einstein 1905-ben publikált speciális, továbbá az ebből továbbfejlesztett általános relativitáselmélete teremtették meg az univerzum jelenleg elfogadott modelljét. Mai ismereteink szerint 13,8 milliárd éve az ősrobbanással jött létre a táguló univerzum egy gravitációs szingularitásból, ami előtt nem létezett sem a tér, sem pedig az idő. Az ősrobbanás-elméletből vezethető le, hogy a jelenleg ismert univerzum miért térhet el mind a múltbeli, mind pedig a jövőbeli állapotától. A véges, de határtalan és táguló univerzumot leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, mint egy felfújóddó ...
- címkék:
- Albert Einstein
- Edwin Hubble
- speciális relativitáselmélet
- párhuzamos univerzumok
- téridő görbület
- térelmélet
- galaxisok
- Világegyetem
- kozmológia
- fénysebesség
- multiverzum
- gravitáció
- Univerzum
- Ősrobbanás
- általános relativitáselmélet
- húrelmélet
- téridő
- vöröseltolódás
- táguló világegyetem
- Címkefelhő »