hidegháború
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Szovjetunió
- Sztálin
- második világháború
- Hruscsov
- Egyesült Államok
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Bíboros a történelem szövevényes hálózatainak rabságában
Mindszenty bíboros életútjának kutatása a modern egyháztörténet egyik legfontosabb feladata. Példamutató, következetes magatartása a forradalom napjaiban méltán váltja ki az utókor elismerését. Bertalan Péter történészprofesszor írása a bíboros 1956 októberének végén, novemberének elején kiteljesedő, szilárd erkölcsi talapzaton álló politikáját veszi górcső alá az újabb szakirodalmi kutatások alapján.
Ez volt a történelem legbrutálisabb nukleáris napfelkeltéje
A hidegháborús fegyverkezési verseny 1949. augusztus 29., az első szovjet kísérleti atombomba felrobbantása után új szakaszába lépett. Az atommonopóliumától megfosztott Egyesült Államokban pénzt és időt nem kímélve fogtak hozzá egy sokkal nagyobb fenyegetést jelentő tömegpusztító eszköz, a hidrogénbomba kifejlesztéséhez, hogy ezzel állítsák helyre Amerika nukleáris fegyverkezésben betöltött vezető szerepét. A hidegháború kölcsönös elrettentési logikája alapján azonban az erre adandó szovjet válasz sem késlekedhetett sokáig.
Kiderülhet, összeesküvés és több merénylő áldozata lett Kennedy
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke a Twitteren öt napja közzétett bejegyzésében közölte, nem akadályozza meg, hogy a Kennedy-gyilkosság még titkosítás alatt álló dokumentumai nyilvánosságra kerüljenek. A Reuters hírügynökség információja szerint legkorábban október 26-án kerül fel a teljes anyag a washingtoni Nemzeti Levéltár honlapjára. Az archívum weboldalán utoljára október 25-én frissítették a Warren-jelentés hozzáférhetőségét, ám egyelőre még mindig nem egyértelmű, hogy elérhető lesz-e az összes, 75 évre titkosított dokumentum.
- címkék:
- Marilyn Monroe
- John F. Kennedy
- Lyndon B. Johnson
- Donald Trump
- Lee Harvey Oswald
- Robert Kennedy
- Allen Dulles
- Jack Ruby
- Dallas
- monopólium
- összeesküvés
- titkosítás
- vizsgálóbizottság
- hidegháború
- Kennedy-gyilkosság
- Warren-bizottság
- titkosszolgálat
- merénylet
- National Archive
- FBI
- Fed
- CIA
- Címkefelhő »
Egy nap, amely megrengette a világot
Az 1956. október 23-án kitört magyar forradalmat ugyan feláldozták a nagyhatalmi erőegyensúly oltárán, ám a magyarországi események új irányt szabtak a világtörténelem folyásának. Ami a forradalom véres leverése után talán még nem volt azonnal felismerhető a kortársak számára, hogy a magyar szabadságharc betömhetetlen, és utóbb végzetesnek bizonyult repedést okozott a szovjetrendszer addig kikezdhetetlennek hitt monolit építményén, ami négy évtizeddel később a rendszer végleges összeomlásához vezetett.
Kommunista diktátor relikviái kerülnek kalapács alá
Árverést tartanak Walter Ulbricht volt keletnémet kommunista pártvezér, egykori államfő hagyatékából. Az egykori keletnémet pártfőtitkár és államfő nevéhez fűződik a berlini fal felépítése, valamint a szocialista táboron belüli első jelentősebb gazdasági reform bevezetése is.
Stoltenberg: A NATO nem akar újabb hidegháborút
A NATO-t aggasztja a határainál megnövekedett orosz katonai jelenlét, amit nem hagy válasz nélkül az észak-atlanti szervezet, ugyanakkor párbeszédre törekszik Oroszországgal, nem akar újabb hidegháborút - mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn Bukarestben.
- címkék:
- Stoltenberg
- hidegháború
- NATO
- Címkefelhő »
Hiába nyilvános, még mindig titkokat őriz a Warren-jelentés
Ötvenhárom éve, 1964. szeptember 27-én hozták nyilvánosságra a Kennedy-gyilkosságot kivizsgáló Warren-bizottság összefoglaló jelentését. A feszült érdeklődéssel várt jelentés arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy az elnököt Lee Harvey Oswald egyedül gyilkolta meg, a merénylőnek sem társa, sem pedig titkos megbízói nem voltak. A Warren-jelentést már az 1960-as években számos kritika érte. Annak ellenére, hogy 1992-ben a Clinton-adminisztráció részben feloldotta a 22 kötetes vizsgálati anyag 75 évre elrendelt titkosítását, a Warren-jelentés néhány aktája továbbra is szigorúan titkos dokumentum maradt.
Szupertitkos akciók és világrengető botrányok hét évtizede
Hetven éve, 1947. szeptember 18-án jött létre hivatalosan az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynöksége, a CIA. A világ egyik leghíresebb hárombetűs rövidítése által takart szervezet a hidegháborús években - kisebb-nagyobb sikerrel - kormányok megbuktatásával, politikusok elleni merényletek megszervezésével foglalkozott, a kétpólusú világ összeomlása óta fő feladata a terrorizmus elleni harc lett.
Harmincnégy éve rejtély a lelőtt dél-koreai utasszállító esete
A Korean Air KAL 007-es New York és Szöul között közlekedő menetrend szerinti járatát 1983. szeptember elsején hajnalban, miután a repülési útvonaláról messze letérve, és a nemzetközi polgári légiforgalom számára tiltott légtérbe hatolva szovjet katonai bázisok felett repült át, a honi légvédelem egyik magasba emelt Szuhoj Szu-15 vadászgépe, többszöri eredménytelen kapcsolatfelvételi kísérlet után, légiharc-rakétáival lelőtte. A 269 halálos áldozatot követelő katasztrófa óriási nemzetközi felháborodást váltott ki, ám a hidegháborús korszak egyik legsúlyosabb incidense mind a mai napig számos megválaszolatlan kérdést vet fel.
Németország hazarendelte a hidegháborús aranyat
A németek a második világháború után annyira féltek a szovjet fenyegetettségtől, hogy aranykészleteik egy jelentős részét külföldre menekítették. A német jegybank azonban úgy döntött, hogy a veszély elmúlt, így 674 tonna arany került vissza Frankfurtba.