Éheznek a jegesmedvék nyáron

A jegesmedvék biológiája nem teszi lehetővé, hogy ugyanúgy tárolják az energiát nyáron, amikor nincs elég élelem, mint a téli álom idején - mutatta ki egy kutatás, amelyet egy alaszkai populációnál végeztek amerikai tudósok.

A globális felmelegedés felelős a 2012-es orosz árvízkatasztrófáért

A globális felmelegedés állhat a szovjet idők óta legnagyobb orosz árvízkatasztrófa, a több mint 170 halálos áldozatot követelő 2012-es krimszki folyóáradás hátterében egy friss kutatás alapján.

Így néz ki egy gleccser belülről

Így fest Franciaország leghosszabb gleccsere, a Mer de Glace belülről – minden nyáron újra vájják a gyönyörű barlangot a turisták számára, a gleccser ugyanis olyan gyorsan mozog, hogy hamar elpusztítja a kialakított üreget.

Nem tudjuk elkerülni a tengerszint drasztikus emelkedését

A globális felmelegedés megfékezésére irányuló erőfeszítések sikere ellenére is legalább hat méterrel növekedhet a globális tengerszint a következő évszázadokban - derült ki egy amerikai szakemberek által vezetett nemzetközi kutatócsoport tanulmányából.

A vulkánkitörések lassítják a globális felmelegedést

Noha az üvegházhatású gázok koncentrációja folyamatosan növekedett az elmúlt évtizedben, az átlagos felszíni hőmérséklet nem követte ezt a mintát. Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogy ez a vulkánkitörésekkel magyarázható. Kiderült, hogy a levegőben lebegő vulkáni eredetű részecskék sokkal több napsugárzást vernek vissza, mint korábban gondolták.

Drámaian nőtt az extrém esőzések száma 1980 óta

Drámaian nőtt az extrém esőzések száma a világon 1980 óta - írták német kutatók a Climate Change című szaklap friss számában.

Lesznek-e pálmaerdők ismét a Dunántúlon?

A Kárpát-medencét elárasztó, most tapasztalható szaharai hőség egyre kevésbé számít elszigetelt jelenségnek. Az elmúlt évtized csúcshőmérsékleti rekordja és az évről évre egyre forróbbá váló nyarak a feltartóztathatatlan globális felmelegedés nyilvánvaló tünetei. A szélsőséges klímaingadozás azonban egyáltalán nem egyedi esemény a földtörténetben.

Nagy veszélyben a tundra élővilága

Gyorsul a felmelegedés az északi-sarkvidéki tundrán, mert a növekvő növényzet maga is erősíti a változást - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

Egyes korallok már alkalmazkodtak a globális felmelegedéshez

Egyes korallpopulációk már rendelkeznek olyan genetikai variánsokkal, amelyek a melegebb tengervízben való élethez szükségesek. A szakértők szerint ezeknek a géneknek a terjedése segíthet a koralloknak a globális felmelegedés túlélésében.

Ferenc pápa: szemétteleppé változik a Föld

Az emissziókereskedelem csak ideiglenes megoldás, amely könnyen spekulációra ösztönözheti az embert, és árthat azoknak az erőfeszítéseknek, amelyeket az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére tettek és tesznek - jelenti ki Ferenc pápa a csütörtökön, Áldott légy! elnevezéssel bemutatott és a teremtett világ védelméről, valamint a környezetről szóló enciklikájában.

Kaliforniába menekülnek a mexikói rákok

Több kilométeres, tengeri rákból álló szőnyeg borítja az óceánpartot Dél-Kalifornia egyes részein. Az eredetileg a mexikói Kalifornia-félszigetnél élő állatok a szokatlanul meleg vízhőmérséklet miatt menekülnek északra.

Áder: Az utolsó pillanathoz értünk

Egymilliárd aláírás talán elég lesz, hogy meggyőzze a párizsi klímacsúcs résztvevőit a globális felmelegedés veszélyéről. Áder János a magyarok részvételét is kéri a nemzetközi akcióban. "Az utolsó nemzedékként tehetünk a klímaváltozás ellen, különben tragédia jöhet" -  figyelmeztetett az elnök az OzoneNetwork tévének adott interjúban.

Megállíthatatlanul olvadnak a gleccserek Kínában

Az 1950-es évek óta több mint 7600 négyzetkilométer területről fogytak el a gleccserek Kínában, elsősorban Tibet vidékéről, ami 18 százalékos csökkenésnek felel meg - számoltak be kutatók a Hszinhua hírügynökségnek.

Kilencedszer is elsötétül a Föld egy órára

Több ezer város csatlakozott már a WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet Föld órája nevű kezdeményezéséhez, amely a túlfogyasztás, a környezetszennyezés és a globális felmelegedés problémájára hívja fel a figyelmet.

A Föld Órája 2015-ben

A WWF idén március 28-án szervezi meg a világ legnagyobb környezetvédelmi akcióját, a Föld Óráját, amikor egy órára ismét sötétségbe borul Földünk. A globális kezdeményezés során 20 óra 30 perckor környezettudatos emberek milliárdjai, vállalatok, intézmények és önkormányzatok ezrei kapcsolják le a világítást, hogy felhívják a figyelmet a globális éghajlatváltozás és a túlzott energiafogyasztás problémájára.

Ma van a víz világnapja

Valamikor a felfoghatatlanul távoli múltban, az ősóceánok vizében pattant ki az élet szikrája. Mindennapjaink és létezésünk ezernyi szállal kötődík a vízhez, amely nélkül elképzelhetetlen lenne a földi bioszféra léte . A jóminőségű ivóvizet ugyanolyan természetesnek tekintjük, mint a belélegzett levegőt, pedig az új évszázad mint a kezdődő vízhiány időszaka köszöntött ránk. Március 22-én a víz világnapján érdemes végiggondulnunk, mit is jelent  számunkra az életet adó víz, jövőnk egyik legfontosabb záloga.

Minden eddignél ijesztőbb Ausztrália jövője

Aszályok és áradások jellemzik a „barna föld” jövőjét egy most megjelent kutatás szerint. A klímaváltozás végzetes változásokat hozhat Földünk legnagyobb korallzátonya életében is.

Szkepticizmus helyett megoldásokat követel a klímaváltozás

Javában zajlik a klímaváltozás – tagadhatatlan tény ez, de mégis vannak  kutatók és döntéshozók is, akik gazdasági érdekeik miatt kétségbe vonják létezését. 

Nem sokáig véd már minket a Csendes-óceán

A Csendes-óceán természetes lehűlése hozzájárult a globális felmelegedés ütemének lassulásához az elmúlt évtizedben, de a jelenség valószínűleg nem fog már sokáig tartani - vélik amerikai szakemberek.

Az emberiség létét leginkább fenyegető katasztrófák

Világuralomra törő intelligens számítógépek, vírus okozta megfékezhetetlen világjárvány és több más hasonló apokaliptikus vízió szerepel abban az első tudományos tanulmányban, amely azt foglalja össze, milyen világméretű veszélyekkel kerülhet szembe az emberiség.

A klímaváltozás feltámaszthatja a csernobili sugárzást

A csernobili katasztrófa reaktorból kiszabadult radioaktív bomlástermékei mind a mai napig sugároznak az atomerőmű körüli hatalmas, elhagyott erdőségekben. Norvég kutatók szerint a klímaváltozás következtében e szennyezés egy része ismét a környező országok felé veheti útját.

Jön az új pliocén

Helyesek a klímaváltozásról szóló jelenlegi előrejelzések, mert ugyanilyen körülmények között több millió évvel ezelőtt is ugyanígy melegedett a Föld, igazolták ausztráliai kutatók.

Nagy lehet a baj Ausztráliában

Ausztráliában gyorsabban nő az éves középhőmérséklet, mint a Föld többi részén.

Tényleg 2014 lett a legforróbb év

2014 volt a legmelegebb esztendő a Földön a tudományos igényű időjárási adatgyűjtés kezdete óta, ráadásul úgy, hogy a Csendes-óceán se nem fűtötte, se nem hűtötte a levegőt.

Ferenc pápa: A klímaváltozás jórészt az emberek hibája

A pápa is megszólalt klímaváltozás-témában. Csütörtökön azt nyilatkozta, hogy főként az emberiség a felelős a globális felmelegedésért, és reméli, hogy a novemberi párizsi klímacsúcson bátor lépéseket tesznek a környezet megóvására.

Már most küszöbérték felett van a légköri szén-dioxid-koncentráció

Alig kezdődött el az év, de már most a 400 ppm (milliomod térfogatrész) lélektani határ feletti értéket mutat a szén-dioxid légköri koncentrációja, amiből arra következtetnek a szakemberek, hogy akár hónapokon keresztül küszöbérték felett maradhatnak a mutatók.

Lassan végük az óriáspandáknak. Miért?

Alig 1600-3000 óriáspanda él még szabadon Kínában. Élőhelyük 2070-ig megfeleződhet, de akár a jelenleginek az egynegyedére is lecsökkenhet a klímaváltozás miatt.

Az évszázad legforróbb éve volt 2014 Magyarországon

2014 valószínűleg a valaha tapasztalt legforróbb évnek bizonyul, amióta tudományos igénnyel mérjük a hőmérsékleteket a Földön. Magyarországon eddig 2007 tartotta a rekordot, de a Meteorológiai Szolgálat gyorsleltára szerint 2014 annál is melegebb volt.

Majdnem négyszáz éve nem volt ilyen meleg Angliában

Sorra dőltek meg a melegrekordok Nyugat-Európában 2014-ben. Párizsban alig akadt fagyos nap, Közép-Angliában több mint 350 éve nem volt olyan meleg, mint tavaly.

A húsevés miatt is melegszik a Föld

A globális felmelegedés új kihívások elé állítja a légiközlekedést

A polgári légiközlekedés egyre frusztráltabbá válásában a légkör felmelegedésének is komoly szerepe lesz, állítja a Science szaklapban közétett tanulmány.

Készülj! Jönnek a szupervillámok

A klímaváltozás miatt az ezredforduló óta drasztikusan növekszik a villámcsapások száma és gyakorisága. Tudósok szerint a közeljövőben megduplázódhat a villámlások aránya.

Drasztikusan csökkenhet a világtenger cápaállománya

A cápaalakúak (Selachimorpha) az egyik leghosszabb törzsfejlődési múlttal rendelkező tengeri gerinces állatcsoport. Az első valódi cápák hozzávetőleg 380 millió éve, az alsó devon-időszakban jelentek meg az ősi óceánokban. Kiváló alkalmazkodóképességüknek köszönhetően túlélték a földtörténet nagy kataklizmáit, köztük a perm és kréta végi nagy kihalásokat is. Úgy tűnik, hogy sokmillió éves evolúciójuk csak a Homo sapiens túlélésére nem készítette fel őket.

Mennyi lehet az üvegházgáz? Semennyi!

Nullára kellene csökkentenünk az üvegházhatású gázok kibocsátását az évszázad végére, hogy a visszafordíthatatlan károkat megelőzzük. Megjelent az ENSZ támogatásával működő Éghajlat-változási Kormányközi Testület összegző jelentése.

Ez volt minden idők legmelegebb szeptembere

Globálisan 2014 szeptembere volt a legforróbb szeptember az utóbbi bő egy évszázadban. Nyugat-Európában és Ausztráliában is megdőltek a melegrekordok.

Példátlanul gyorsan emelkedik a tenger

Az elmúlt évszázad során nagyobb mértékben emelkedett a globális tengerszint, mint az elmúlt hatezer év bármely hasonló hosszúságú időszakában.

Meglepetés: nem úgy melegszik a Föld, ahogy vártuk

A mélyóceán hideg vize nem melegedett mérhetően 2005 óta a NASA Sugárhajtás Laboratórium mérései szerint. A globális felmelegedés lassabb a vártnál, de korábban nagyon elnézték, mennyi hő elnyelésével enyhítik a klímaváltozást az óceánok.

Különösen rossz lesz a klímaváltozás az osztrákoknak

Ausztriát alpesi országként különösen súlyosan érinti a klímaváltozás. Az országban majdnem két Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet 1880 óta, ami kétszer több a világátlagnál.

Ilyen lesz egy időjárás-jelentés 2050-ben

Óriási aszályok és halálos hőhullámok fogják a világot sújtani 2050-ben. Többek között ezeket a jelenségeket jósolják azok a fiktív időjárás jelentések, amelyeket a Meteorológiai Világszervezet figyelemfelhívó kampánya keretében készítettek.

Nem lesz elég a klímaváltozás elleni megaszerződés

Egyre nagyobb az egyetértés a klímakutatók között abban, hogy nem lesz maradéktalanul sikeres a globális klímaváltozás hatásait fékező 2015-ös párizsi egyezmény. Az új nemzetközi szerződés előírásaival valószínűleg képtelenség lesz 2 Celsius-fok alatt tartani a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti átlaghőmérséklethez képest. Néhány szakértő mégis bizakodó.

Túl sok metán szivárog az Atlanti-óceán mélyéből

Az Egyesült Államok keleti partvidékén, a tengerfenék több száz pontjáról törhet fel metángáz. Egyelőre nem teljesen tisztázott, hogy ezek a gázforrások milyen hatással lehetnek a már eddig is riasztó mértékben gyorsuló globális felmelegedésre.

Vasárnap már itt az ősz

A hétvégén több napsütésre számíthatunk, de továbbra is többfelé várható zápor, zivatar. Vasárnapra némileg mérséklődik a felmelegedés, néhol csak 18 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet.

Veszélyben Ázsia vízellátása

A Tibeti-fennsíkon magasabb a hőmérséklet az elmúlt ötven évben, mint bármikor az utóbbi kétezer év folyamán. Az itteni gleccserek több százmillió ázsiai vízellátását biztosítják.

Gázbombává válik Szibéria örökké fagyott talaja

A furcsa kráterek megjelenése csak a kezdete az olvadó talaj okozta kellemetlen meglepetéseknek. A folyamat az egész Földre kihat, ha felgyorsítja a klímaváltozást. Mennyi üvegházhatású gáz szabadulhat fel Alaszkában, Kanada északi részén és Szibériában?

Forró téma! Dőlnek a melegrekordok 2014-ben

Április és május után júniusban is megdőlt a globális melegrekord, ezzel összességében egy nagyon meleg 2014-es évre van kilátás - közölte hétfőn az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal.  

Félő, hogy 2014 is rekordmeleg év lesz

Április és május után júniusban is megdőlt a globális melegrekord. Az elmúlt két hónapban a melegedő tengerek miatt nőtt leginkább az átlaghőmérséklet a Földön.

Megkezdődött a magyar klímaváltozás, egyelőre fél hektáron

Modellszámításokban kiválóan, aprólékos helyszíni vizsgálatokban nem annyira teljesít jól a klímakutatás. Mi történik, ha még súlyosabb lesz az aszály lesz Alföldön? Ezt vizsgálja az extrémszárazság- és esőmanipulációs kísérlet Fülöpháza határában.

Egyre több déli állatfaj él az Északi-tengerben

Hűvösebb vizeket keresve egyre több meleg vízi állatfaj vándorol be az Északi-tengerre, amelynek új állandó lakói közé tartozik a közönséges tőkehal és több rákfaj is.

Kimosta a katonacsontvázakat az emelkedő óceán

Évmilliók óta nem volt ennyi szén-dioxid a levegőben

Az egész északi féltekén átlépte a 400 ppm-es szintet a szén-dioxid koncentrációja áprilisban. Becslések szerint utoljára a pliocén időszakban, 2-6 millió évvel ezelőtt volt ennyi üvegházhatású gáz a légkörben, mint most.

Nagyon olvad az Antarktisz

Jóval több jég tűnik el az Antarktiszról, mint a kétezres évek közepén. Évente 159 milliárd tonna a veszteség, a leginkább a nyugat-antarktiszi jégmező olvad.

Ezt nem fogják megköszönni nekünk dédunokáink

Szinte észrevétlenül, évi 3-8 milliméterrel nő a világtenger szintje, egy hétfőn bejelentett új eredmény szerint pedig elkerülhetetlen, hogy rengeteg jég olvadjon ki az Antarktisz mezőiről. Mivel járna mindez? Öt méteres emelkedés esetén víz alá kerülne például Amszterdam, New Orleans és Miami, de már a 21. század végére várt egy méter is súlyos károkat okozhat.

Klíma-csodafegyver márpedig nincs

Ha az emberiség el akarja kerülni a klímaváltozás az eddiginél súlyosabb következményeit, akkor a Föld átlaghőmérséklete nem nőhet 2 Celsius-foknál többel az ipari forradalom előtti szinthez képest. Ehhez a jelenlegihez képest háromszorosára-négyszeresére kell növelni a megújuló és az atomenergia részarányát az áramellátásban. A számos lehetséges intézkedés nem új, de minél gyorsabban be kell vezetni őket, mert 2030 után sokkal többe kerülne a klímavédelem. Itt az új ENSZ-jelentés az éghajlatváltozás következményeinek enyhítéséről.

A válság sem használt a Földnek

Az elmúlt évtizedben szinte kétszer gyorsabb volt az üvegházgáz-kibocsátás, mint a megelőző harminc évben, derül ki a kiszivárgott ENSZ-klímajelentésből. Mindez a gazdasági-pénzügyi világválság ellenére történt.  

Még jól is járhatunk a klímaváltozással

Bár a legfrissebb jelentés sötét képet fest a klímaváltozás következményeiről, a nagyobb meleg és a több szén-dioxid még jól is jöhet a magyar mezőgazdaságnak, ha idejében elkezdünk alkalmazkodni, és nem sajnáljuk rá a pénzt. Leginkább az egészségügyi hatások miatt aggódhatunk, az árvízveszélyt viszont lehet majd kezelni. Mit mond az ENSZ klímajelentése Magyarországról?

Már most kevesebb az étel a klímaváltozás miatt

A globális felmelegedés több milliárd ember élelmezését veszélyezteti, de egyre inkább érezhetők lesznek a gazdasági következményei is. A változó hőmérséklet és csapadék miatt többszörösére nőhetnek az élelmiszerárak. A közvetett hatások ráerősítenek a háborús konfliktusokra, és még bizonytalanabbá teszik világunkat.

ENSZ: összefüggés van a felmelegedés és a konfliktusok közt

Első ízben lát összefüggést a klímaváltozás - a Föld légkörének melegedése - és a globális társadalmi problémák, nemzetközi konfliktusok között az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC).

Szélsőségesebb az időjárás a melegedő Tibetben

Tibetben növekszik az átlaghőmérséklet és egyre súlyosabbá válnak az időjárási szélsőségek, derült ki a helyi klímaközpont friss jelentéséből.

Készül a jelentés, amely elveszi az egész világ kedvét

A klímaváltozás növeli a konfliktusok kialakulásának esélyét, az erőszakba forduló tüntetésektől kezdve a polgárháborúkig, mert ráerősít a szegénységre és a gazdasági válságokra. Ez a lényege a felmelegedés következményeit összefoglaló új ENSZ-klímajelentésnek, amelyből újabb részletek szivárogtak ki.

Több százmillió embert tehet földönfutóvá a klímaváltozás

Több százmillió ember kényszerül elköltözni, főleg Ázsiában, emiatt megnő a súlyos konfliktusok, háborúk kockázata, a világgazdaság pedig több ezermilliárd dolláros veszteségeket szenved. Ezek a legfontosabb megállapítások az ENSZ-klímajelentés készülő második részében.

Meddig szaladhat el a klímaváltozás?

Hogyan lehetséges, hogy a kilencvenes években gyorsabb felmelegedést jeleztek előre, mint ami végül bekövetkezett? Egy NASA-elemzés bebizonyítja, hogy a korábbi elemzések jók voltak, csak nem pontosan vették figyelembe a hűtő hatású légszennyező részecskéket.

Mi lesz velünk, ha leáll a Golf-áramlat?

Először került elő egyértelmű bizonyíték arra, hogy a felmelegedés miatt évszázados időszakokra meg-megszakadt az Európának kellemes meleget hozó óceáni szállítószalag. Katasztrófától ugyan nem kell tartanunk, ha most állna le az áramlat, de bőven lehetnek kellemetlen következményei.

Addig nézzünk téli olimpiát, amíg még lehet!

Legalább nyolc, de inkább tizenhárom helyszínen nem lehetne a 21. század végén újabb téli olimpiát rendezni az eddigi tizenkilenc helyszín közül. Az átlaghőmérsékletek aggasztóan emelkednek, nem lesz kellően hosszú a fagy és vastag a hó. Szocsiban sem kizárt, hogy a mostani az utolsó alkalom.

Meg lehetne operálni a Földet

Hatalmas vulkánkitörés hatásának utánzása fényvisszaverő kénsavcseppekkel vagy titán-dioxiddal, az óceánok műtrágyázása, genetikailag módosított tőzegmoha, fényvisszaverő búza és kukorica. A bolygómérnökök azt ígérik, hogy egy jól célzott intézkedéssel enyhíthető a klímaváltozás, de nem számolnak a politikai és a környezetvédelmi kockázatokkal.

Brutálisabb lehet a globális felmelegedés, mint eddig gondolták

A kevesebb felhő miatt az eddig gondoltnál is nagyobb erejű lehet a globális felmelegedés. Az évszázad végére 4 fokkal is megemelkedhet az átlaghőmérséklet.

Majdnem végük lett Pesten. Aztán nyertek egy nemzetközi díjat

Az ormótlan vasbetonszörnyek kora lejárt, a növekvő tengerszinttel szemben már a folyódeltákba telepített fákkal is védekezhetünk. A magyar ötlet hatékony, olcsó és a helyi élővilágot sem terheli annyira, mint egy hagyományos gát, ráadásul új földeket is művelhetővé tehet. Az elgondolás egy nemzetközi építészeti pályázaton fődíjat és 10 ezer eurót ért, de mire elég ennyi pénz ma Magyarországon?

Félelmetes gyorsasággal olvad egy patagóniai gleccser

Forrás: NASA Az Upsala-völgygleccser az észak-patagóniai jégmező argentínai oldalán fekszik, a térség a Los Glaciares Nemzeti Park része. A jégár végpontja az Argentino-tó. A tó vizét a kőpor festi zöldesszürkére, mert a jégtömeg alatt szétzúzódnak a sziklatömbök. A fotó alsó részén látható tavak azt mutatják, hogy milyen kék lenne az Argentino is, ha nem a gleccser táplálná. A patagóniai gleccsereket érzékenyen érinti a globális felmelegedés, és nem csak egyszerűen rövidülnek, hanem a jég vastagsága is csökken.

2056-ban jön a klímafordulat Budapesten

Előbb a trópusokon, majd a mérsékelt égövön kezd a mindennapokban is érezhetővé válni a klímaváltozás. Infografikákon mutatjuk meg, melyik nagyvárosban mikor következik be a fordulópont, amely után már a leghűvösebb évek is melegebbek lesznek a megszokottnál.

A klímaváltozás miatt kért menedékjogot egy szigetlakó

A klímaváltozás miatt kért menedékjogot Új-Zélandon egy kiribati szigetlakó, akinek otthonát a globális felmelegedés miatt emelkedő tengerszint fenyegeti. Kérelmét elutasították.

Nincs mese, jön a meleg

Egyértelműen melegszik a földfelszín, a levegő és az óceán a mérföldkőnek számító ENSZ-klímajelentés szerint, a változásoknak pedig 95%-ban az emberi tevékenység az oka.

Mennyit nő a tengerszint unokáink idejére?

Mennyi jég olvad el a klímaváltozás miatt, és mennyire vannak veszélyben a tengerparti városok? Erre az egyszerű kérdésre meglepően bonyolult a válasz. Infografikán mutatjuk be, hogy unokáinkat akkor is kellemetlen meglepetés érheti, ha magas parton laknak.

Csak átmenetileg szünetel a felmelegedés

Jelentősen enyhíteni lehetne a klímaváltozás legrosszabb következményein, ha a világ országai hatékonyan és gyorsan visszafognák a szén-dioxid-kibocsátást. Ez a lényege az ENSZ klímajelentésének, amelynek véglegesítésével most foglalkoznak.

Már Finnországban is van krumplibogár

Az éghajlatváltozás elősegíti a mezőgazdasági termények kártevőinek és betegségeinek elszaporodását az egész világon. A kártevők évente három kilométert haladnak előre.

Megakanyon a grönlandi jég alatt

Miért szakadnak le szigetnyi méretű jégmezők az Antarktiszról, és miért nem ennyire látványos az olvadás Grönlandon? A sziget jege valószínűleg egy gigantikus kanyon miatt stabilabb, mint a déli kontinensé.  

Grönland 100 éven belül kivirágozhat

Dán kutatók szerint a jelenleg nagyrészt jéggel borított szigetet erdők lepik el.

Senki sem számított a planktonok esőfelhőire

Nem csak a halak pusztulnának ki a csillagászati mennyiségben tenyésző planktonok nélkül, hanem még komolyabb lenne a globális felmelegedés. Mégis kihagyták őket az egyenletből.

Nem zárja ki a katasztrófát a kiszivárgott klímajelentés

Három fokkal is meghaladhatja a globális felmelegedés a még biztonságosnak tekintett szintet a 21. század végére. Nyilvánosságra került a készülő ENSZ-klímajelentés első kötetének nem végleges szövege. Utoljára öt éve jelent meg ilyen összefoglaló dokumentum.

A globális felmelegedés megkönnyíti a Kína és Európa közötti kereskedelmet

Valószínűleg a globális felmelegedés hatására nyílt új kereskedelmi út az Északi-tengeren. Az útvonal akár két héttel is rövidítheti Kína és legnagyobb kereskedelmi partnere, az EU közötti tengeri szállítási időt.

Esőcsinálókat keres a CIA

Szokatlan területen próbál szerencsét az amerikai titkosszolgálat: olyan kutatást támogatna, amely azt vizsgálja, hogy befolyásolható-e érdemben az időjárás mesterséges módszerekkel. A geoengineeringnek nevezett technika nem egyszerű őrültség: Kínában ezzel fakasztanak esőt a felhőkből, és a klímaváltozás ellen is vannak ötleteik, kár, hogy ezek egyelőre semmit sem érnek nagyban.

Milyen idő lesz 2018-ban?

Gigászi számítógépes kapacitást mozgatnak meg a klímakutatók, hogy használható előrejelzést kapjanak arról, milyen lesz a klíma tíz év múlva. Az eredmények eléggé ellentmondásosak. 

Így füstöljük el gyermekeink jövőjét

Az ipar felelős a legnagyobb részben azért, hogy rekordmennyiségben kerülnek a levegőbe az üvegházhatású gázok, de a lakóépületeink fenntartása is sokba kerül hosszú távon. Infografika arról, hogyan füstöljük el a szenet, az olajat és a gázt.

Borzasztó idegesítően szól a klímaváltozás

Frappáns módját választotta egy amerikai egyetemista annak, hogy bemutassa a globális fölmelegedést: csellón játssza le az elmúlt 130 év átlaghőmérsékleti görbéjét mutató grafikont. A klímaváltozást hallgatni éppoly szokatlan, mint megtapasztalni.

A Földközi-tenger mentén a legrosszabb az európai klímaváltozás

A világ népességének egytizede súlyosan megszenvedheti az éghajlat melegedésének hatásait 2100-ra, ha addig semmi sem változik. Európában a mediterrán térség van a legnagyobb veszélyben.

A ragadozók tisztítják a levegőt

A táplálékul szolgáló növényzet különleges módon, több szén-dioxid megkötésével hálálja meg, ha gyérítik a pusztítóit, állapították meg amerikai közösségökológusok, akik újszerű nézőpontból elemezték a vadász-zsákmányállat kapcsolatot.

Hegyi cunamival fenyegetnek az olvadó gleccserek

Azok életét fenyegeti a globális fölmelegedés, akik alig szennyezik a Földet. A Himalája déli karéján óriási tavakat hagynak maguk mögött a visszahúzódó gleccserek. A gátak bármikor átszakadhatnak.

Olvad a Mount Everest

Szinte kétszáz métert hátrált a hóhatár ott, ahol 1,5 milliárd ember ivóvize függ a gleccserektől. A jégárak átlagosan 400 méterrel rövidültek meg az Everest környékén az 1960-as évek eleje óta.

Titkos elit erő sző világuralmi összeesküvést

Marslakókat rejteget az amerikai kormány a híres-hírhedt 51-es körzetben? Átverés volt a Holdra szállás? Rémhír a globális felmelegedés? Ezekre és hasonló kérdésekre keresi a választ új könyvében Timothy Melley, a Miami Egyetem professzora. A könyvből a Scientific American folyóirat válogatott ki érdekes részeket.

Afrikai hőség vár dédunokáinkra

Hat-nyolc fokkal melegebb augusztusok, még csapadékosabb telek, tavaszi és őszi hőségriadók: ilyen jövő vár utódainkra, akik a mai Athénhoz, Kairóhoz vagy Miamihoz hasonló klímájú városokban élnek majd. Sosem látott szintre emelkedett az üvegházgázok mennyisége a légkörben. Milyen lesz az élet a 450 ppm-es Magyarországon?

Alig működik a szén-dioxid-varázslat

Velencében egy volt elmegyógyintézet épületében rendeztek európai konferenciát a szén-dioxid földalatti tárolásának lehetőségeiről. A résztvevők szerint ez nem őrült ötlet, csak nagyon sok pénz kell hozzá. Pénz pedig van bőven, például az olajipari cégektől.

Baljós mérföldkőhöz érkezett az emberiség

Még néhány nap, és a légköri szén-dioxid mennyisége átlépi azt a szintet, ahonnan már nagyon nehéz, vagy lehetetlen lesz a visszaút.

Véget vetettünk a kétezer éves hidegnek

Hosszú, az összes földrészre kiterjedő lehűlési időszaknak vetett véget a 19. század végén kezdődött globális felmelegedés. Kontinensekre bontva rekonstruálta az utóbbi kétezer év időjárását egy nemzetközi kutatócsoport. Kiderült, hogy Tiberius, Nero és Titus római császár uralkodásának idején Európában még melegebb volt, mint most.

2050-re eltűnik Kuba egy része

2700 négyzetkilométernyi területet és több ezer lakást veszíthet a tengerszint emelkedése miatt a 21. század közepére, annak ellenére, hogy a hatóságoknak már van klímavédelmi programjuk.

Kóstoljon remek svéd borokat!

Egyre északabbra lehet majd jó bort termelni, délen viszont letaglózó alkoholtartalom teszi tönkre a kifinomult francia vörösborokat. Évtizedek múlva nem lesz meglepetés az angol vagy a svéd bor sem. Így hat a klímaváltozás a szőlőtermesztésre.

A sarki olvadás miatt jött a márciusi tél

Káoszt okozó havazás Magyarországon és Ukrajnában, tükörjég a németországi utakon, több tízezer lakás áram nélkül Nagy-Britanniában. Számos klímakutató az Északi-sarkvidék olvadásával hozza kapcsolatba az egész Európában harapós márciusi időjárást.

Többször lesz Katrina a meleg miatt

Megtízszereződhet a globális felmelegedés hatására az olyan pusztító atlanti-óceáni szélviharok száma ebben az évszázadban, mint amilyen az USA mexikói-öbölbeli partvidékét letaroló hurrikán volt 2005 augusztusában. A szélviharok rendkívül érzékenyen reagálnak a hőmérsékleti változásokra.

Jobban bírják a klímaváltozást az őserdők

Mégsem fenyegeti szárazság az Amazonas esőerdőit, sőt jól is járnak a rengeteg szén-dioxiddal. Az eddigi legátfogóbb elemzés szerint a erdők meglepően rugalmasan alkalmazkodnak a globális felmelegedéshez.

Ezért lobbantak fel az orosz erdőtüzek

A globális felmelegedés lelassítja a nagy kiterjedésű légáramlatok hullámszerű mozgását az északi féltekén. Emiatt alakulnak ki a potsdami Klímakutató Intézet munkatársai szerint olyan szélsőséges időjárási jelenségek, mint a 2003-as európai hőhullám vagy a 2010-es erdőtüzek Oroszországban.

Az egész országot fűti Budapest

Egészen távoli vidékeken is felmelegedést okoz a milliós nagyvárosokban termelődő hulladékhő. A szokatlan hőmérsékletek akár másfélezer kilométer távolságban is jelentkeznek melegebb telek vagy hűvösebb őszök formájában.

A mai teleknek örülnének ükanyáink

Szenvednének a mostani klímától ükanyáink, mert ők még egy jóval hűvösebb világban éltek. Egyre látványosabb adatsorok mutatják, hogyan forrósodik fel a Föld, és hogyan válnak megszokottá a korábban szélsőségesnek tartott nyári hőhullámok. Nézze meg, hogyan történik mindez a valóságban!

Kína lett a legnagyobb pöfögő

Soha nem engedett ennyi üvegházhatású gázt Kína a légkörbe. A központi kormányzat is elismerte, hogy az ötéves terv ellenére 2030-ig valószínűleg nem tudják visszafogni a szén-dioxid-kibocsátást.