geológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Föld
- földrengés
- vulkán
- földtörténet
- Mars
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Az elveszett kontinens kutatására indult egy tudóscsoport
Nemzetközi kutatócsoport hajózott ki pénteken Ausztráliából, hogy megpróbálja feltárni a Csendes-óceán mélyén fekvõ Zélandia nevû földtömeg titkait.
- címkék:
- geológia
- kutatás
- kontinens
- Címkefelhõ »
Hat hét alatt 1400 földrengést mértek a Yellowstone területén
A június 12. óta eltelt hat hétben nagyjából 1400, többségében apró földrengést mértek az Egyesült Államok nyugati vidékén elterülõ Yellowstone Nemzeti Parkban.
Különös sziget született az USA keleti partvidékén
Rövid idõ alatt egy szokatlanul nagy új sziget született az Egyesült Államok keleti partvidékén, Észak-Karolina állam partjainál.
- címkék:
- USA
- Egyesült Államok
- Sziget
- geológia
- Címkefelhõ »
Két hét alatt 878 földrengés rázta meg a szupervulkánt
Geológiai értelemben véve mozgalmas volt a június Yellowstone környékén. Két hét alatt a nemzeti park mélyén fekvõ szupervulkánt összesen 878 földrengés rázta meg. A földrengéshullám június 12-én vette kezdetét, az amerikai földtani szolgálat egyetlen hét leforgása alatt 464 rengést regisztrált.
Megtalálhatták az elveszettnek hitt nyolcadik csodát
Egy évszázaddal ezelõtt egy vulkánkitörés során betemetõdött, most azonban úgy tûnik, végre megtalálták Új-Zéland híres rózsaszín és fehér teraszait, amelyeket sokan csak a világ nyolcadik csodájaként emlegetnek.
Japán neve lehet a „jégkorszak" egyik geológiai korának
Japán kutatók azt javasolják a Geológiai Tudományok Nemzetközi Szövetségének (IUGS), hogy a csiba nevet kapja egy eddig névtelen föltörténeti kor a Tokiótól keletre fekvõ Csiba prefektúrában felfedezett geológiai réteg alapján.
Bizarr rajzolatok a tenger fenekén
Megjelent az eddigi legteljesebb, legnagyobb felbontású atlasz a két sarkvidék tengerfenekérõl. A laikusok számára szemet gyönyörködtetõ képek sokat elárulnak a szakembereknek a térség geológiai folyamatairól.
- címkék:
- geológia
- Atlasz
- tengerfenék
- Címkefelhõ »
Különleges kirándulásvezetõ a kövek megszállottainak
A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gondozásában a közelmúltban jelent meg nyomtatva és online változatban is a BUDAPEST GEOKALAUZ címû könyv és térkép.
- címkék:
- Budapest
- könyv
- geológia
- térkép
- Címkefelhõ »
Nem Atlantisz, Zélandia a Föld új kontinense
Az iskolában általában azt tanítják, hogy hét kontinens létezik (a nagyobbtól a kisebb felé haladva): Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Antarktisz, Európa és Ausztrália. A geológusok Eurázsia néven egyetlen szuperkontinenssé vonják össze Európát és Ázsiát, ez az úgynevezett geológiai kontinensfelosztás. A földkéregrõl szóló új tanulmány szerint azonban létezik egy hetedik geológiai kontinens is, Zélandia, amely évezredekig rejtõzött kutató szemünk elõl.
Õsi, víz alatti földcsuszamlás nyomai a Nagy-korallzátonynál
Valószínûleg óriási szökõár csapott át Ausztrálián 300 ezer éve egy, a Nagy-korallzátonynál kialakult hatalmas víz alatti földcsuszamlás miatt – állapították meg ausztrál kutatók.
Tudja-e, miért olyan gazdag Magyarország termál- és gyógyvizekben?
Magyarország szegény nyersanyagokban, ám van egy olyan értékünk, ami világviszonylatban is jelentõsnek számít, ez pedig a vízkészletünk. A közeljövõben a vízkészletek világszerte tapasztalható rohamos elapadása miatt egyre nagyobb értékké válik a víz. A hazai felszín alatti vizeink közül a rendkívül jó minõségû és bõségesen rendelkezésre álló gyógyhatású termálvizeink valódi nemzeti kincsnek számítanak.
Megvan, mit rejtegetett eddig a Földünk közepe
Évtizedekig rejtély volt a geológusok számára, hogy mi lehet a harmadik anyag a vas és a nikkel mellett, amely a Föld ötezer kilométer mélyen található belsõ magját alkotja.
Hegyeket mozdított el a kréta végi Armageddon
Hegy méretû kõzettömböket mozdított el becsapódásakor az az aszteroida, amely 65,5 millió évvel ezelõtt a dinoszauruszok kihalását okozta.
A földrengés miatt közelebb került egymáshoz Új-Zéland két nagy szigete
A legutóbbi súlyos új-zélandi földrengés hatására közelebb került egymáshoz az ország két nagy szigete.
Tudja, hogy mi okozza a magyarországi földrengéseket?
Vasárnap kora hajnalban, a Richter-skála szerinti 2,3-as erõsségû földrengés pattant ki Orosháza, illetve Székkutas térségében. A földrengés fészke, hipocentruma, 15 kilométer mélyen volt, a rengést a lakosság is észlelte. A hajnali földmozgás is aktuálissá teszi azt a kérdést, hogy vajon mi okozza a magyarországi földrengéseket.
Tudja-e, hogy mikor fog megsemmisülni a Földközi-tenger?
A földkerekség egyik legszebb víztömegeként számontartott és óceáni õsökkel büszkélkedõ Földközi-tenger halálos ítéletét már évmilliókkal ezelõtt kimondták a könyörtelen lemeztektonikai folyamatok. Nem kétséges, hogy geológiai idõsíkon mérve a végelgyengülésben szenvedõ Földközi-tenger ma már a "földtani elfekvõben" található.
A Hold is befolyásolhatja a földrengéseket
Feltehetõen teliholdkor, illetve újholdkor következhetnek be a pusztító földrengések a Nature Geoscience címû tudományos folyóiratban hétfõn megjelent tanulmány szerint.
- címkék:
- földrengés
- Hold
- Újhold
- geológia
- telihold
- Címkefelhõ »
Bizonyíték az igazi özönvízre
Az elmúlt tízezer év egyik leghatalmasabb árvízének geológiai bizonyítékait találták meg Kínában kutatók.
- címkék:
- Kína
- árvíz
- geológia
- bizonyíték
- folyó
- legenda
- Császár
- Címkefelhõ »
Alig bírták kiejteni az új ásvány nevét
A príbramit nevet kapta az új ásvány, amelyet 2007-ben találtak a Príbram melletti uránbányák közelében a cseh geológusok. Az ásványt a nemzetközi szakbizottság a közelmúltban Stockholmban megtartott ülésén hagyta hivatalosan jóvá.
- címkék:
- geológia
- ásvány
- felfedezés
- névadás
- Címkefelhõ »
Hatalmas pók terpeszkedik a Plutón
Újabb kép érkezett a távoli Plutóról. A New Horizons ûrszonda felvételén egy hatalmas „vöröses pók” látható az égitest felszínén.
- címkék:
- geológia
- pók
- törés
- Pluto
- New Horizons
- Címkefelhõ »
Elkészült a Föld legritkább ásványainak katalógusa
Amerikai kutatók elkészítették a Föld legritkább ásványainak katalógusát. A 2500 ásványfajta mindegyike annyira kivételes, hogy legfeljebb öt helyen fordul elõ a Földön, néhányból pedig csak gyûszûnyi mennyiség létezik.
- címkék:
- Föld
- geológia
- ásványok
- ritkaság
- Címkefelhõ »
A rejtélyes Indiánszikla története
A Jennings Radolph-tó partján áll egy furcsa szikladarab, amelynek kialakulására rengeteg magyarázat született – a természetes képzõdményen kívül tartották már prehisztorikus UFO-látogatás bizonyítékának, õsi hieroglifaszerû írásnak és indián totemnek is. Valójában homokkõ és vasérc különleges találkozásáról van szó.
Nincs nyoma a náci aranyvonatnak
Nincs semmiféle nyoma az állítólagos náci aranyvonatnak az alsó-sziléziai Sowie-hegységben lengyel geológusok szerint.
- címkék:
- geológia
- kincs
- rejtély
- náci aranyvonat
- Címkefelhõ »
Jégokádó vulkánok lehetnek a Plutón
Jeget okádó vulkánoknak tûnnek a Pluto felszínén megfigyelt hegyek, és ez új kérdéseket vet fel a távoli kisbolygó geológiai aktivitásáról egy frissen bemutatott kutatás szerint, amely a New Horizons ûrszonda Földre továbbított adatai alapján készült.
- címkék:
- csillagászat
- geológia
- vulkán
- Pluto
- Címkefelhõ »
A Föld mágneses pajzsa sokkal idõsebb, mint feltételezték
A feltételezettnél jóval korábban, 4,2 milliárd évvel ezelõtt alakult ki a Föld mágneses védõpajzsa - derítették ki amerikai kutatók, akik eredményeiket a Science legújabb számában publikálták.
Ismét kitört Észak-Amerika legaktívabb vulkánja
Észak-Amerika legaktívabb vulkánja a hétvégén kitört mexikói Colima tûzhányó - mondta el az M1 aktuális csatorna reggeli mûsorában Kósik Szabolcs vulkanológus.
- címkék:
- Mexikó
- vulkánkitörés
- geológia
- vulkán
- Colima
- Címkefelhõ »
Mélytengeri vulkánokat fedeztek fel Sydney partjainál
Ötvenmillió évesre becsült, mára kialudt mélytengeri vulkánokat fedeztek fel a kutatók nagyjából 250 kilométerre Sydney partjaitól.
Piramis alakú struktúrát fedeztek fel a Ceresen
Piramis alakú hegyet fedeztek fel a Ceres törpebolygó felszínén a NASA szakemberei.
Aktív vulkánok lehetnek a Vénuszon
Aktív vulkánok lehetnek a Vénuszon - erre a következtetésre jutott egy nemzetközi kutatócsoport.
Még felébredhet a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja
A Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja, a Szent Anna-tóról ismert székelyföldi Csomád alatt még van olvadékot is tartalmazó magmás test, tehát nem zárhatjuk ki, hogy az inaktívnak tekintett tûzhányó felébred. Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának jelentõs eredményeit ismét a vulkanológia egyik vezetõ folyóirata, a Journal of Volcanology and Geothermal Research publikálja.
Furcsán kéklõ foltok a marsi kráterekben
Az Európai Ûrügynökség Mars Express ûrszondája által készített felvételen úgy tûnik, mintha a Mars kietlen krátereiben folyékony víz tündökölne kéklõ pompában.
Száraz lábbal lehet majd Ausztráliából Kínába gyalogolni
A Föld múltja és jövõje a legizgalmasabb sci-fi regényeket meghazudtoló módon bõvelkedik a különlegesebbnél különlegesebb, és az emberi fantázia határait feszegetõ fejezetekben. Egykor végeláthatatlan hatalmas óceánok és égbenyúló kiterjedt hegyláncok, õskontinensek váltak köddé a földtörténet drámai színpadán, hogy átadják helyüket mindannak, amit jelenkorként élünk meg. De a földtörténet lassú, végtelen tánca még korántsem ért véget; a távoli jövõ méhében már körvonalazódik az a másik, a maitól merõben eltérõ új világ, amelynek csírái már itt nyiladoznak a talpunk alatt.
Online megtekinthetõ a térkép, amely megváltoztatta a világot
William Smith világhíres térképének 200. évfordulóját ünnepli a Londoni Geológiai Társaság – a ritka, különleges kõzettérképet online és - korlátozott ideig - élõben is megtekinthetik az érdeklõdõk.
Kiderült, hogy a Hold mégsem egy halott kõtömeg
A korábban gondoltnál jóval összetettebb lehet a Hold geológiai története. Többek között ez is kiderült a Jáde Nyúl kínai holdjáró által a Földre küldött adatok elõzetes elemzésébõl.
- címkék:
- geológia
- Jáde nyúl
- holdjáró
- Címkefelhõ »
A Fekete szépség a vörös bolygóról mesél
Egy néhány éve Marokkóban talált, sötét színû meteorit alakjában juthatott el hozzánk az eddigi legjellemzõbb kõzetminta a Marsról.
- címkék:
- Mars
- geológia
- meteorit
- Címkefelhõ »
Tényleg kitörhet még a legfiatalabb vulkán a Kárpát-medencében
A Kárpát-medencében a székelyföldi Csomád a legfiatalabb vulkán, utoljára 32 ezer éve lépett mûködésbe. A hegység alatt azonban még mindig van olvadt kõzet, azaz magma, ám egyelõre semmi jele annak, hogy a tûzhányó a közeljövõben kitörne.
Egy darab Ausztráliát találtak Vanuatu alatt
Az ausztrál eredetû kõzetdarabnak nem kellene ott lennie, ahol van – mondja Carl Spandler geológus.
- címkék:
- Ausztrália
- Vanuatu
- geológia
- Címkefelhõ »
Lefilmezték a vitorlázó kövek rejtélyes vándorlását
Most elõször látta ember a kaliforniai vitorlázó kövek vándorlását. A videóra vett kõmozgás bizonyítja a pár éve felvetett elméletet, hogy a köveket az olvadó jég és a szél együttes hatása mozdítja arrébb.
Egymillió embert evakuáltak a nagy chilei földrengés miatt
Eddig hat halálos áldozat, kisebb földcsuszamlások, legalább 900 ezer ember hagyta el otthonát. Egyelõre ez a mérlege a kedd esti földrengésnek Chile északi részén, ahol az utóbbi két hétben egymást követték az elõrengések.
- címkék:
- Chile
- Iquique
- földrengés
- geológia
- USGS
- Címkefelhõ »
Hatalmas porcelántálban lesz a magyar atomtemetõ
Boda község mellett, a Mecsekben létesülhet a legkeményebb atomhulladékok végsõ tárolóhelye. Ide kerülne Paks I. és ha megépül, Paks II. nagy aktivitású hulladéka. Miben különleges a hely, és miért kell egyáltalán a magyar föld mélyére dugni ilyen veszélyes anyagokat?
Magyarország egyik leglátványosabb geológiai alakzata
A 337 méter magas Hegyestû a Káli-medencében fekszik, Monoszló és Zánka között (térkép itt). A hegy anyaga bazaltból áll, amely látványos, függõleges oszlopokká szilárdult a láva kihûlése során:
- címkék:
- Hegyestû
- geológia
- bazalt
- Címkefelhõ »
Megtalálták a Föld legnagyobb vulkánját
A hatalmas víz alatti tûzhányó a Naprendszer legnagyobb hegyei közé tartozik.
- címkék:
- tûzhányó
- Mars
- geológia
- vulkán
- vulkanizmus
- Címkefelhõ »
A sörivók sem szeretik a palagázt
Mivel kizárólag megújuló energiákkal egyelõre képtelenek vagyunk kielégíteni a csúcsidõs áramigényünket, nem lankad az igény a kõolajra, a földgázra és a szénre. A környezetszennyezõ tüzelõanyagokról való átállásban segítségünkre lehet a szintén fosszilis eredetû, de kisebb szén-dioxid-kibocsátással járó palagáz – ám ahányan támogatják a kitermelését, ugyanannyian küzdenek ellene.
Az Antarktisz olvadásával ért véget az utolsó jégkorszak
Eddig úgy tudtuk, húszezer évvel ezelõtt a nagy olvadás elõbb következett be északon, mint a Déli-sarkvidéken. Az összképen a jégminták elemzése módosított.
A Jóisten fürdõkádján nem fog a klímaváltozás
Hétezer-ötszáz éve változatlan egy gyönyörû kék tó vizének minõsége és mennyisége egy ausztráliai szigeten. A kutatók számára sem teljesen világos, minek köszönhetõ a környezetvédelmi szenzáció.
Nem a földönkívüliek mozgatják a vándorló köveket
A kaliforniai Halál völgyében csíkokat húzó vándorló kövek rejtélye évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat. Úgy tûnik, sikerült megfejteni a kövek mozgásának titkát.
Minden eddiginél idõsebb vizet találtak
Egy kanadai bányában bukkantak rá Föld legidõsebb víztestére. A felfedezés fontosságát növeli, hogy érintetlen, más vízrendszerekkel nem érintkezõ vízmennyiségrõl van szó. Az oldott gázok alapján elképzelhetõ, hogy primitív mikrobák is élnek benne.
- címkék:
- geológia
- kõzet
- vízkészlet
- izotópok
- Címkefelhõ »
Durván átmozgatott szendvicsben dolgozunk
Magyar szakemberek kis csapata vezeti azt a földgáz utáni kutatást, amit a Mol 2012 végén kezdett meg Omán északi területén. Céljuk, hogy 170 nap alatt elérjék a 4000 métert, mindezt nehezített geológiai körülmények között. 2013 februárjában, amikor a videó készült, 500 méteren tartottak.
- címkék:
- Omán
- földgáz
- geológia
- Mol
- Címkefelhõ »
Még láthatták a dinoszauruszok a legnagyobb kanyont
Hetvenmillió évvel ezelõtt kezdõdött a Grand Canyon kimélyülése, állítja egy friss tanulmány. A Colorado Egyetem kutatói szerint a dinoszaurusz még láthatták a szurdok õsi formáját, mielõtt eltûntek a Föld színérõl.
- címkék:
- USA
- Grand Canyon
- földtörténet
- geológia
- Címkefelhõ »
Kavicssimogató is lesz a hétvégi földtudományos forgatagon
Minden gyereknek és felnõttnek ajánlunk egy hétvégi programot, vulkánokkal, õslényekkel és más természeti csodákkal.
Ragadozók falatoztak a magyar dinókból
Viszonylag kicsik voltak a magyar dinók, de azért a dögevõk jóllakhattak abból a tetembõl, amelynek maradványai kivételes épségben maradtak meg a Bakonyban, Iharkúton.
Egy lépéssel közelebb a Föld mélyének titkaihoz
Az ötvenes években született az elképzelés, hogy a kutatók megpróbálják elérni a Föld eddig ismeretlen mélységeit, és lefúrnak egészen a bolygó köpenyéig. Számos próbálkozás történt, és fél évszázad után végre közel kerültek a célhoz, a Chikyu hajó segítségével.
Az almásfüzitõi vörösiszapon vitázik az MTA a Greenpeace-szel
Ne használják fel saját túlzásaik alátámasztására a Magyar Tudományos Akadémia szakmai kiadványaiban szereplõ megállapításokat - erre kéri az MTA a Greenpeace Magyarországot, de más civil szervezeteket is. A Greenpeace az Európai Bizottsághoz fordult az almásfüzitõi vörösiszap miatt.
Egyszer már teljesen kiszáradt a Holt-tenger
A Holt-tenger százhúszezer évvel ezelõtt teljesen kiszáradt - errõl tanúskodnak egy nemzetközi program keretében mélyfúrásokkal felszínre hozott üledékes kõzetminták.
Hajszálpontosan belõtték a legnagyobb tömeges kihalás idejét
Amerikai és kínai kutatók minden eddiginél pontosabban meghatározták a földtörténet legnagyobb tömeges kihalásának idejét. Mivel a kihalás nagyon rövid ideig tartott, szûkíteni lehet az eseményt elõidézõ lehetséges okok körét is.
Kitörnek vagy összeomlanak a klímaváltozás miatt megkönnyebbülõ hegyek
Régóta tudják, hogy egyes geológiai folyamatok, például a vulkánkitörések jelentõsen befolyásolhatják a Föld éghajlatát. Azt azonban csak nemrég sikerült kimutatni, hogy az éghajlat változása is módosíthatja a geológiai folyamatokat. A legtöbb jelet ott találják erre, ahol a leggyorsabb a felmelegedés. Egyes vélemények szerint ahogy gyorsul a bolygó melegedése, úgy fognak elszaporodni a természeti katasztrófák.
Nem erõsít rá az El Nino-katasztrófákra a klímaváltozás
Egyes éghajlatkutatók attól tartanak, hogy a globális felmelegedés révén tartóssá válhat az El Nino-jelenség, amely Ausztráliában súlyos szárazságokat okoz. Egy nemzetközi kutatócsoport kagylókövületek évgyûrûinek tanulmányozásából következtett arra, hogy a klímaváltozás nem fokozza majd az El Nino hatásait.
Egy fenséges természeti képzõdmény a magasból
A Rainbow Bridge (Szivárvány híd) a világon egyedülálló geológiai forma, az egyik legnagyobb ismert természetes híd, amelyet a Colorado-fennsík folyóvizei vájtak ki évmilliók alatt. A közel száz méter magas boltív vörösessárga homokkõbõl épül fel.
Hét év kényszermunka a Marson
Elõször mászott meg egy hegyet a Marson, több mint 7 kilométert járt be és 124 ezer képet sugárzott haza. A sok technikai nehézség ellenére izgalmas tudományos eredményeket adott a Spirit marsjáró, amely két éve egy homokdûnében ragadt. Napelemtáblái az elmúlt hónapokban alig kaptak energiát, ezért munkáját nem tudta folytatni, és a NASA végleg lemondott róla.
Süllyed az Alföld, fõként Debrecen környéke
Magyarország egyes területei - ezen belül például Alföld északi része - a tektonikai mozgások miatt az elmúlt 30-40 évben 15-16 centimétert süllyedtek, miközben például az Északi-középhegység emelkedik. A nagy területû mozgásokat közvetlenül nem érezzük, de árvízi szempontból a jelenség fontos, mert a Vaskapu nem süllyed, így lelassulhat a Kárpátokból érkezõ víz kifolyása.
Negyven éve lángol a pokol kapuja - képek és film
Már négy évtizede lángol egy tátongó mélyedés a közép-ázsiai Karakum-sivatag közepén. A 60 méter széles és 20 méter mély kráter 1971-ben jelent meg egy rosszul sikerült szovjet bányafúrás következtében. A kísérlet során elértek egy nagyméretû földalatti gázkamrát, a felszín beomlott, ezzel megnyitva a metánnal telített óriási lyukat.
Az oroszlányi rengés energiájának milliószorosa szabadult fel Japánban
A Richter-skála szerinti 8,8-as erõsségû földrengés rázta meg Japán északi partvidékét pénteken, helyi idõ szerint kora délután. A rengés epicentruma Tokiótól 400 kilométerre, a tenger mélyén volt. Igen valószínû, hogy az idei év legnagyobb energiájú rengése pattant ki. Geológiai háttér.
Kis evolúciós pukkanás volt a kambriumi robbanás elõtt
Mintegy 600 millió évvel ezelõtt az eddig ismert legidõsebb tengeri alga és néhány féregszerû állat ki tudta használni azokat a nagyon rövid idõszakokat, amikor nem volt teljesen oxigénmentes a tengervíz.
Továbbra is rejtély, miért mozog a homok a Marson
Kisebb ház térfogatú részek omlanak le egy-egy homokdûne oldaláról a Mars északi sarkvidékén. Az egy-két marsi év különbséggel készült fotók alapján jelentõs változások, elmozdulások vannak a vörös bolygón, amelynek felszíne aktívabb, mint azt korábban feltételezték.
- címkék:
- Mars
- Naprendszer
- geológia
- homokdûnék
- felszín
- Címkefelhõ »
A szombati földrengés okai és a várható folytatás - 3-as volt az eddigi legnagyobb utórengés
Január 29-én, 18 óra 41 perckor Magyarországon nagynak számító földrengés történt, amely igen kis mélységben pattant ki . A magyarországi földrengések esetében általában jellemzõ, hogy az elsõ rengés a legnagyobb. Hétfõ reggelig a legnagyobb utórengés a Richter-skálán 3-as erõsségû volt.
Asztrogeológia: kalapálás százmillió kilométerrõl
Az asztrogeológia vagy bolygógeológia viszonylag új tudományterület. Mûvelõi olyan munkát végeznek, mint egy geológus - csak nem a Földön, hanem a Naprendszer többi égitestén. Természetesen ez egyelõre nem fizikailag, a helyszínen zajlik, hanem távolról rögzített adatok és néhány esetben apró kõzetminták segítségével.
- címkék:
- Naprendszer
- geológia
- planetológia
- Címkefelhõ »
Új réteget fedeztek fel a Föld magjában
Bolygónk külsõ magjában egy új zónát azonosított a Bristol Egyetem kutatócsoportja. A földmagot az eddigi ismeretek alapján két fõ részre tagolták, a belsõ, illetve a külsõ magra. A Bristol Egyetem vizsgálatai alapján azonban a külsõ réteg nem teljesen homogén: a köpeny felé esõ határán feltételezhetõ egy vékonyabb héj, amelynek a mágneses mezõhöz kapcsolódóan tulajdonítanak nagy jelentõséget.
Növényevõ dinoszauruszok csordáját tárták fel egy amerikai kõfejtõben
Nagytestû növényevõ dinoszauruszok, Sauropodák "csordáját" tárták fel egy kõfejtõben az amerikai Wyoming államban, a Bighorn-hegység nyugati csücskében.
Ismét földindulás lesz a Magyar Természettudományi Múzeumban
A Magyarhoni Földtani Társulat 2010. október 1-3. között a Természettudományi Múzeum Kupolacsarnokában tartja idei legfontosabb ismeretterjesztõ rendezvényét.
Ókori meteorit becsapódását igazolták
Egy több ezer éve történt meteoritbecsapódás tényét igazolta egy olasz-egyiptomi sivatagi expedíció, amelynek eredményeirõl az Európai Bolygótudományi Kongresszuson (European Planetary Science Congress) számoltak be Rómában.
A Kínai Nagy Fúrás: vissza a dinoszauruszok korába
A kínai Songliao-medence területén egy 10 kilométer mély és 10 centiméter átmérõjû lyukon keresztül próbálnak a kutatók visszatekinteni a kréta idõszakba. Az egykori tó rétegsorának a feltárása során eddig több mint 2 kilométerre jutottak le a mélyfúrás segítségével.
Rendkívüli kõzeteket találtak a földtörténet kezdetérõl
A Földdel csaknem egykorú kõzetekre bukkantak amerikai geológusok a Kanadához tartozó Baffin-szigeten. A vulkanikus kõzetek korát 4,55-4,45 milliárd évesre teszik, keletkezésükkor a Föld felszínén még izzó magmaóceán lehetett.
Nem valószínû, hogy nagyobb földrengés lesz Magyarországon
Napok óta érkeznek beszámolók kisebb hazai földrengésekrõl. A Magyarországot kettészelõ földtani törésrendszer aktívabb, mint általában. Lehetséges, hogy ezek a rengések egy nagyobb földmozgás elõjelei? Az MTA Szeizmológiai Obszervatóriumának munkatársa szerint nem kell katasztrófától tartanunk.
Páratlan eredmény a három új magyar ásvány felfedezése
Világraszóló eredménynek tartják a szakemberek, hogy egy év alatt három új ásványfajt is felfedeztek Magyarországon. Az elsõre kimondhatatlan nevû ammóniomagnéziovoltait, a klajit és a kabazit-Mg a legjobbkor került elõ: szombaton kezdõdik a Magyarországon valaha megrendezett legjelentõsebb földtudományi találkozó, amelyen 1600 kutató vesz részt. Szó esik például a radioaktív hulladékok kezelésének geológiai vonatkozásairól, a gyémántok keletkezésérõl, a 2010-es izlandi vulkánkitörésrõl, az ásvány- és élõvilág fejlõdésének közös lépéseirõl és az élõlényekben található mágneses ásványokról is.
Háromezer méter magas tengeralatti vulkánt fedeztek fel
Hatalmas tengeralatti tûzhányót fedezett fel egy nemzetközi kutatócsapat Sulawesi (Celebesz) szigetének északi partjainál. A monstrum több mint 3000 méter magas, ám nem éri el a vízfelszínt, mert a tenger itt csaknem 5500 méter mélységû.
Felrepedt égitestek a Naprendszerben
Európa hosszúságú árok, naponta nyíló és záródó repedések a jégen, egykori burkát kinõtt hold és apróra zúzott anyagú kisbolygó - példák különleges alakzatokra és folyamatokra, amelyeket más égitesteken töréses folyamatok hoztak létre. Olyan felszínformákhoz látogatunk a Naprendszerben, amilyeneket saját bolygónkon nem láthatunk.
Klímafúrás: egy "pillanat alatt" jegesedett el az Antarktisz
Több évig is eltart, amíg a kutatók kiértékelik az Antarktisz közelében végzett tengerfenéki fúrások eredményeit. A mintákból máris kiderült: a földrész alig 400 ezer év alatt jegesedett el. A kutatás segíthet pontosítani a klíma-elõrejelzõ modelleket.
Nyolcszáz méterrel mélyebben jutottak a pokolba
Egy brit tudományos expedíció felfedezte az eddig ismert legmélyebben fekvõ tengeralatti vulkáni hasadékokat, melyekbõl forró, szürkésfekete víz tör elõ. A fekete füstölgõkként ismert vulkanikus képzõdmények mintegy 5000 méter mélységben találhatók a Karib-tengeren keresztül húzódó Kajmán-árokban, mely több mint 800 méterrel haladja meg a korábbi rekordot.
Jöhet az ember kora a földtörténetben
A Föld egy új, a holocént, vagyis a jelenkort felváltó geológiai korba lépett - állítja egy nemzetközi szakemberekbõl álló csoport, benne egy Nobel-díjas kutatóval. Véleményük szerint itt az ideje, hogy a geológus közösség módosítsa a földtörténeti idõskálát, helyet adva egy új szakasznak, melyet antropocénnak, azaz emberi hatás alatt álló kornak neveztek el. Indoklásul a nagymértékû fajkihalást és a földfelszín drámai átalakulását hozzák fel.
Áradásos-kõomlásos vulkánkitöréstõl félnek Izlandon
Azért veszélyes a vasárnapi kisebb kitörés Dél-Izlandon, mert rendszerint az Eyjafallajokull aktivizálódását egy nagyobb vulkán, a Katla kitörése szokta követni, s ez utóbbi áradásokat okoz. A szigetországban a jég és a láva robbanékony elegyet alkot, s a vulkanikus tevékenység egész Nyugat-Európára kihat: brit alattvalókat mérgezett meg egy 1783-as izlandi kitörés füstköde.
Szubtrópusi éghajlat volt az Antarktiszon
Több tízmillió évvel ezelõtt még szubtrópusi volt a világ ma leghidegebb vidéke, az Antarktisz - állítja kõzet- és üledékminták elemzése alapján egy kutatócsoport. Az Antarktisz jegének vizsgálatával maximum 900 ezer évig lehet visszamenni az idõben.
Globális eljegesedés - újabb bizonyítékok a hógolyó Föld mellett
A Joseph Kirschvink nevéhez fûzõdõ "hógolyó Föld" hipotézist, melyet számos klímamodell lefuttatása igazolt, immár kézzelfogható bizonyítékok támasztják alá. A legújabb kutatások során az északnyugat-kanadai Yukon területén újabb nyomokat találtak a Harvard Egyetem földtudósai, amelyek alapján elmondható, hogy 716,5 millió évvel ezelõtt Földünk kozmikus hólabdaként keringett pályáján. A geológuscsapat kutatásainak friss eredményeirõl e héten olvashatunk a Science-ben.
Ha bolygógyárban készült volna, luxusmodellnek számítana a Föld
Ha Földünk egy "bolygógyárban" készült volna, biztosan nem fapados alaptípusnak, hanem egy extrákkal felszerelt luxusmodellnek számítana. Belsõ folyamatai szinte zavartalanul mûködnek 4,6 milliárd éve, változatos formakincsû szilárd felszínét és folyékony vízkészletét pedig globális védõburkok óvják a káros külsõ hatásoktól. Napjainkban a bolygótudomány legizgalmasabb kérdése éppen az, hogy mindezek közül melyek találhatók meg más égitesteken is valamilyen formában, s melyeket lehet Földünk valóban exkluzív jellemvonásainak tekinteni.
Korábban volt oxigén az õsóceánokban
A földtörténeti régmúltból származó kõzetek tanulmányozása alapján amerikai kutatók azt állítják, hogy az õsóceánokban legalább 100 millió évvel korábban kezdõdött az oxigénképzõdés, mint ahogy az oxigén földúsult volna a Föld légkörében. Vizsgálataik eredményét a Science legújabb számában ismertetik.
- címkék:
- földtörténet
- geológia
- óceánok
- Címkefelhõ »
Sikerült a fúrás, kiderült az Amazonas kora
A Liverpooli Egyetem kutatóinak mérései nyomán kiderült, hogy Földünk legnagyobb vízhozamú folyója, az Amazonas és vízgyûjtõ rendszere megközelítõleg 11 millió éves, jelenlegi formáját pedig mintegy 2,4 millió évvel ezelõtt vette fel.
- címkék:
- Amazonas
- geológia
- folyók
- Címkefelhõ »
Felfedezték a legidõsebb területet a Földön
Újabb vizsgálatok szerint az izraeli Negev-sivatag felszínének egy része körülbelül 1,8 millió éves. Ez viszonylag magas kor egy olyan dinamikusan változó bolygón, mint a Föld.
- címkék:
- Negev-sivatag
- geológia
- Címkefelhõ »
Hatszáz évente jöhetnek nagy cunamik
2004. december 26-án egy cunami több mint 280 ezer embert ölt meg az Indiai-óceán körüli térségben. Korábbi nagy cunamiknak nincs nyoma az érintett országok néhány száz éves írott történelmében. A Nature nemrég két geológuscsoport kutatási eredményeit közölte: hajdani óriáscunamik nyomait tárták fel Thaiföldön és Szumátrán.
Kép dinoszauruszok tojásairól
- címkék:
- geológia
- tojás (biológia)
- Címkefelhõ »
Elárasztották a Grand-Canyont
A Grand-Canyon nemcsak geológiai szempontból érdekes, de élõvilágának is évtizedek óta csodájára járnak a turisták, kutatják a szakemberek. A táj az elmúlt években jellegzetesen kiszáradt képet mutat, ám ez nem volt, és remélhetõleg nem is lesz mindig így.
- címkék:
- geológia
- csoda
- Címkefelhõ »
Mars: bekapcsolják az idõgépet
Ismét izgalmas hetek elé nézünk: az Opportunity a mintegy 20 méter mély Endurance-kráter peremén halad. A marsjáró most méri fel a terepet, majd leereszkedik a kráterbe - ezzel pedig a Mars geológiai múltjába is.
Jeges földkoktél - új geológiai elmélet
Lehet, hogy a lemeztektonika elmélete rövidesen a feje tetejére áll?
- címkék:
- Föld
- geológia
- tetõ
- Címkefelhõ »