geofizika

címke rss

Az ásványok evolúciójának kulcsa maga az élet

Manapság csaknem 4400 ásványfajjal találkozhatunk, sőt az ismert fajok száma évente 50-70 fajjal növekszik. Nem volt ez azonban mindig így: a kezdeti, összesen 12-féle, nano mérettartományba tartozó ásványfajból különböző fizikai, kémiai és nem utolsósorban biológiai folyamatok során, jól meghatározható lépésekben alakultak ki. Az ásványok evolúciójával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményekről a budapesti Ásványtani Világkonferencián számoltak be.

Új réteget fedeztek fel a Föld magjában

Tudomány2010.12.27, 08:51

Bolygónk külső magjában egy új zónát azonosított a Bristol Egyetem kutatócsoportja. A földmagot az eddigi ismeretek alapján két fő részre tagolták, a belső, illetve a külső magra. A Bristol Egyetem vizsgálatai alapján azonban a külső réteg nem teljesen homogén: a köpeny felé eső határán feltételezhető egy vékonyabb héj, amelynek a mágneses mezőhöz kapcsolódóan tulajdonítanak nagy jelentőséget.

Hangágyúval soroztuk meg a Balaton fenekét

Tudomány2012.05.19, 09:59

Cseppet benzinszagú, zavaróan hangos, és nem is igazán interaktív a geofizikusok munkája, ám bejárhatják vele a világot. Kínába tartó németekkel és ELTE-s kutatókkal próbáltuk kideríteni, mi rejlik a Balaton feneke alatt.

Kartelleztek a geofizikai szolgáltatók

Archívum2014.05.19, 13:54

A Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy két cég, GEO-LOG Kft. és a Geofizikai, Geológiai és Kútszelvényező Kft. folyamatos jogsértést követett el, amikor a Mátrai Erőmű Zrt. pályázatain, valamint az Árpád-Agrár Zrt. pályázatán úgy indultak, hogy egyeztették a beadási árakat és felosztották egymás között a piacot. A GVH ezért összesen 10,75 millió forint bírságot szabott ki a vállalkozásokra.

Tényleg kitörhet még a legfiatalabb vulkán a Kárpát-medencében

Tudomány2015.01.13, 16:50

A Kárpát-medencében a székelyföldi Csomád a legfiatalabb vulkán, utoljára 32 ezer éve lépett működésbe. A hegység alatt azonban még mindig van olvadt kőzet, azaz magma, ám egyelőre semmi jele annak, hogy a tűzhányó a közeljövőben kitörne.

Megfúrják a dinógyilkos aszteroida ütötte krátert

Tudomány2015.04.09, 21:09

Felfedezése óta ez lesz a legjelentősebb tudományos projekt, amely a 65,5 millió éve becsapódott és tömeges fajkihalást okozó aszteroida ütötte, úgynevezett Chicxulub-kráter újabb titkait igyekszik feltárni. A vizsgálatok a hatalmas kráter tengeraljzat által fedett részének feltárására fókuszálnak.

Félelmetes földindulás Oroszországban

Tudomány2015.04.17, 16:55

Kísérteties földcsuszamlást vettek videóra Oroszországban. A hirtelen megindult földtömeg gyufaszálként sodorta el a fákat és a villanypóznákat.

Karnyújtásnyi közelségben Szulejmán szigetvári sírjának azonosítása

Tudomány2015.09.05, 15:06

Dr. Pap Norbert professzor, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója által vezetett kutatócsoport ma újabb fontos bejelentést tett a Szigetvár falai alatt 1566. szeptember 7-én elhunyt oszmán uralkodó, Nagy Szulejmán temetkezési helyének feltárásával kapcsolatosan. A Szigetvár közelében, a zsibók-turbéki szőlőhegyen folytatott feltáráson 2013-ban megtalált oszmánkori településen olyan épületmaradványokat találtak, ami jó esélyt ad a szultáni türbe feltételezett helyének azonosítására is.

Minden valószínűség szerint megtalálták Szulejmán síremlékét

Tudomány2015.12.10, 09:42

Közismert, hogy a leghíresebb oszmán uralkodó, I. (Nagy) Szulejmán szultán  1566 szeptemberében Szigetvár falai alatt hunyt el, a vár ostromának utolsó napjaiban. A hagyomány szerint a szívét és belső szerveit is itt temették el, a sírhely fölé pedig díszes türbét építettek, amely a 17. század végén semmisült meg.  Dr. Pap Norbert , a Pécsi Tudományegyetem professzora a magyar valamint török szakemberekből álló kutatócsoport vezetője ma fontos bejelentést tett, a Kempinski Hotelben megrendezett tudományos ankéton és sajtótájékoztatón, amelyen az Origo munkatársa  is részt vett. 

Karnyújtásnyira vagyunk a mohácsi tömegsírok megtalálásától

Tudomány2019.04.18, 23:12

A magyar történelem és a későközépkori Európa egyik legnagyobb és legfontosabb ütközetével, az 1526. augusztus 29-én Mohács közelében II. Lajos magyar és cseh király, valamint Szulejmán oszmán szultán hadai között lezajlott csatával kapcsolatosan még mindig sok a megválaszolatlan kérdés, szemben az általános közvélekedéssel. A csatatér nemrég elkezdett átfogó kutatási projektjének máris megvannak az első nagy, és sok szempontból tabudöntögető eredményei, amelyekről a kutatásvezetők közül Pap Norbert Mohácson adott tájékoztatást kedden, Fodor Pál pedig az aktuális tervekről nyilatkozott exkluzívan portálunknak.

Előző
Következő