genomelemzés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- orvostudomány
- genom
- genomika
- genetika
- Neander-völgyi ember
Valósággá válik a gondolatolvasás veszélye
Napjainkban egyre több kutatásnál merül fel az a kétségtelenül közhelyessé vált kérdés, hol a határa az emberiség számára hasznos és a már potenciálisan veszélyes kutatásoknak. Több, látszólag ártalmatlan kutatási terület is hordozhat nagy veszélyeket magában. Ezek közül mutatunk be kettőt.
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megfejtették a világ legrégibb ikersírjának titkait
Megfejtették a világ legrégibb, 31 ezer éves, különleges ikersírjának titkait.
Közép-Európából érkezhettek az Ibériai-félsziget lakói
Egy Közép-Európa területéről érkező népességvándorlás alakította át az Ibériai-félsziget ősi lakóinak genetikai összetételét a bronzkorban - derült ki egy új tanulmányból, amely nyolcezer évet felölelően vizsgálta a régió népességtörténetét.
A botaji kultúra lovaitól származhatnak a Przsevalszkij-lovak
A botaji kultúra lovaitól származhatnak a Przsevalszkij-lovak egy új elemzés szerint.
Génkutatás csúcstechnológiával a Semmelweis Egyetemen
Idegrendszeri betegségek - Alzheimer-kór, Parkinson-kór, skizofrénia, autizmus stb. - ,ritka örökletes betegségek, daganatok és agyi áttétek kialakulásának vizsgálata, kutatása válik nagyságrendekkel hatékonyabbá a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének új gépével, mely képes a teljes emberi génkészlet gyors szekvenálására.
Mire jók a Neander-völgyi génjeink?
A Neander-völgyi ember most elkészült, eddigi legjobb minőségű genomszekvenciája lehetővé teszi a pontosabb összehasonlítást a modern ember, illetve a gyenyiszovai ember DNS-ével. Az eredmények megerősítik a korábbi gyanút, hogy a korai emberek közt sok keveredés lehetett. Az is kiderült, hogy egyes ázsiaiak a Neander-völgyiektől örökölték a napsugárzás elleni fokozott védelmet.
Mi volt a szárazföldi állatok őse?
Feltérképezték a bojtosúszós maradványhal genetikai állományát. Kiderült, hogy távolabb áll a szárazföldi négylábúaktól, mint a tüdőshal.
A busman a legősibb nép a Földön
A modern ember bölcsőjének tartott, Szaharától délre lévő területen élő koi és szan népcsoporthoz tartozó emberek genetikai változatosságának tanulmányozása segít feltárni a régió gazdag genetikai történetét, állítja egy nemzetközi kutatócsoport most megjelent tanulmánya.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol a határa az emberiség számára hasznos és a már potenciálisan veszélyes kutatásoknak.
Megvizsgálták az eddigi legidősebb ember génjeit
A W115 kódjelű, 115 éves korában elhunyt hölgy koraszülöttként jött a világra, de hosszú és egészséges élete volt. 100 éves korában emlőrák miatt kezelték, de az öregkori szellemi leépülés semmilyen jelét nem mutatta haláláig.
Így befolyásolhatjuk génjeinket táplálkozásunkkal
A cinkkel a gyulladásos folyamatokat befolyásoló géneket, a vörösborral a mitokondriumaink számát és működését, a többszörösen telítetlen zsírsavakkal a szív- és érrendszeri betegségek kialakulására ható géneket befolyásolhatjuk.
Neander-völgyi elemeket is találtak Ozzy Osbourne genetikai anyagában
Ozzy Osbourne lett az első rocksztár, akinek elemezték a teljes genetikai állományát. A Neander-völgyi szekvenciák mellett a legérdekesebbek azok a génváltozatok, amelyek új dolgokat árulnak el a drogok és az alkohol lebontásáról.
Elkészült a Homo sapiens első reprezentatív genetikai felmérése
Mindenki legalább hetvenöt olyan génvariációt hordoz, amely kapcsolatba hozható az öröklődő betegségek valamelyikével. Újabb nagy lépéssel hozta közelebb a sokat emlegetett és régóta várt személyre szabott gyógyászatot az a kutatás, amelyben ezer ember teljes genetikai állományát vetették össze egymással.
A genomelemzés segíthet a tasmán ördögökön
Ausztrál kutatók bejelentették, hogy elkészültek a tasmán ördög genetikai állományának vázlatos szekvenciájával, ami reményre adhat okot a faj megmentésében folytatott küzdelem kimenetelét illetően. A tasmán ördögből már csak 20 ezer egyed él bolygónkon, így a fajt a kihalás fenyegeti - az egyedek pusztulásának oka egy fertőzéses eredetű ráktípus, amely idővel képtelenné teszi az állatokat a táplálkozásra.
Genetikai sokféleségünk eddigi legrészletesebb elemzése készült el
Az ember genetikai sokféleségének eddigi legrészletesebb elemzése készült el 1200 személy részvételével. A Genfi Egyetem vezetésével készült térképről a Nature tudományos folyóirat legújabb számában olvasható tanulmány.
- címkék:
- orvostudomány
- genomelemzés
- Hapmap
- SNP
- Címkefelhő »
Tízezer beteg génvizsgálata adhat betekintést a szívbetegségek kialakulásába
Nagyszabású vizsgálat indult a szívbetegségek öröklött tényezőinek feltárásra, amely nagy lépés lehet a személyre szabott gyógyászat felé. A vizsgálatot a londoni Imperial College kutatói vezetik, és összesen 10 000 betegnél elemzik majd az összes génváltozatot, emellett pedig részletes szívvizsgálatot is végeznek.
Autizmus: sok hibát találtak az idegrendszer fejlődését szabályozó génekben
Az Autizmus Genom Program keretében tizenegy ország kutatói működtek együtt annak érdekében, hogy a jelenleginél pontosabb képet kapjunk az autizmus genetikai hátteréről. A tünetegyüttes kialakulásában részben a kisebb-nagyobb DNS-darabok többszöröződései vagy kiesései állnak, melyek összességükben a rendellenesség valamelyik fajtájának kialakulásához vezethetnek. Az új eredmények az autizmus korábbi felismerését is elősegíthetik, ami alapvető fontosságú a hatékony kezelés szempontjából.
A zsidók még mindig összetartoznak genetikailag is egy új felmérés alapján
Amerikai kutatók részletes genetikai elemzése alapján a zsidó emberek éppúgy megőrizték a genetikai összetartozásuk jegyeit, mint ahogy a kulturális és a vallási hagyományokat. Mindez a Közel-Keletről Európába, Észak-Afrikába és a világ más tájaira vándorolt zsidóknál is megfigyelhető.
- címkék:
- genetika
- zsidóság
- genom
- genomelemzés
- Címkefelhő »
DNS alapján fognak fantomképet rajzolni a helyszínelők
A rendőrök jelenleg még csak két minta összehasonlításánál használják az egyénre jellemző DNS-t, ám a közeljövőben az is lehetővé válik, hogy annak segítségével rekonstruálni lehessen az elkövető kinézetét, írja a Scientific American. A kutatóknak a közelmúltban már sikerült megrajzolni egy 4000 évvel ezelőtt élt férfi arcképét egy jégbe fagyott hajcsomóból nyert DNS-minta alapján.
Világelső elemzést végeztek gének és környezet viszonyáról
Ritka az olyan betegség, ahol a gének szerepe 100 százalékos, azaz bárhogyan is élünk, nem tudunk tenni a megelőzésért. Az is ritka, amikor a géneknek semmilyen hatása nincs. A gének és a környezet hatása általában együtt határozza meg sorsunkat, a két oldal viszonyát vizsgálták most egy gyógyíthatatlan idegrendszeri betegségnél. Még sosem zajlott olyan genetikai vizsgálat, amelyben a mostanihoz hasonló részletességgel elemezték volna az ember genetikai állományát.
Először adtak személyre szabott orvosi tanácsot a gének alapján
Stephen Quake, a Stanford Egyetem munkatársa lett a világon az első ember, akinek orvosa a teljes genetikai állomány elemzése alapján adott tanácsot. Ez úttörő lépés a jövő orvostudománya felé, a páciens azonban egyelőre nem élt a lehetőséggel. Vajon mennyit akarnak majd tudni magukról az átlagos, mindennapi emberek?
Keveredhetett a Neander-völgyi és a mai ember őse
Bár a Neander-völgyi emberek már kihaltak, úgy tűnik, hogy mégsem tűntek el teljesen. Egy új kutatás szerint örökítőanyaguk nyomai a mai emberek genetikai állományában is megtalálhatóak.
Egy önálló világ a beleinkben: elkészült az eddigi legnagyobb székletvizsgálat
Egy nemzetközi kutatócsoport meghatározta a bélcsatornánkban élő csaknem összes mikroorganizmus génjeinek szekvenciáját. Az eredmények a mostaninál sokkal közelebb vihetnek annak tisztázásához, hogy a bélbaktériumoknak pontosan milyen szerepük van a különféle betegségek kialakulásában.
Vérteszt készül a maradék ráksejtek kimutatására
A Science orvosi lapjában pénteken megjelent beszámoló szerint vérvizsgálattal is ki lehet mutatni a daganatos beteg szervezetében a kezelés után megmaradt rákos sejteket. A módszernek a betegek műtét utáni nyomon követésében lenne nagy jelentősége: ha a vizsgálat olcsóbbá válik, széles körben is személyre szabott diagnosztikai eszközt kínálhat az orvosok számára.
- 1