Évszázados peték életre keltésével figyelik az evolúciót

Sok állatot ismerünk, ahol a peték hosszabb nyugalmi időszak után is életképesek maradnak. Egy amerikai kutató és társai olyan apró vízi állatok petéire "vadásznak", amelyek évtizedes vagy akár évszázados nyugalmi állapot után is életre kelthetők. A kikelt élőlényeket összehasonlítják a ma élő rokonaikkal, hogy megfigyelhessék az időközben bekövetkezett evolúciós változásokat.

A legfurább embrionális fordulat: a teknőspáncél evolúciója

A gerinces állatok embriói rendkívül hasonlítanak egymásra az egyedfejlődés korai stádiumaiban. Mindegyiken megfigyelhető a nagy fej, az apró végtagok és a farokszerű, hosszú gerincoszlop. Természetesen minden állatnak megvannak a maga jellegzetességei, de egyik fejlődése sem vesz olyan különleges fordulatot, mint a teknősöké: kialakul rajtuk egy csontvázzal összeforrt páncél. Egy japán kutatócsoport most új elmélettel állt elő a teknőspáncél kialakulását illetően, amely a legújabb Science címlapi anyaga.

A legújabb elmélet a dinoszauruszok nagy méretére

Egyes dinoszauruszok hatalmas méretével kapcsolatban már sok elmélet született. Egy amerikai kutató most újabbal bővítette a hipotézisek sorát. Szerinte a dinoszauruszok azért nőhettek olyan nagyra, mert jóval több táplálékhoz jutottak, mint a mai emlősök, emellett sokkal kevesebb energiát használtak fel.

Zsugorodnak a juhok a klímaváltozás hatására

Az enyhébb telek hatására fokozatosan csökken egy skót félvad juhféle testmérete, holott a nagyobb testméret evolúciós előnyökkel jár. Brit kutatóknak a Science-ben megjelent tanulmánya az első példa arra, hogy a környezeti változás felülírhatja a természetes szelekció hatásait.

A rendszeres búvárkodás megváltoztatta az emlősök molekuláit

A vízi életmód nagy kihívások elé állítja az élőlényeket, és ez igaz még a testük legkisebb molekuláira is. Amikor a jelenlegi tengeri emlősök ősei visszatértek a vízbe, fiziológiájuknak jelentős mértékben meg kellett változnia, hogy alkalmazkodjanak az új közeghez. Brit kutatók a Kísérleti Biológiai Társaság éves közgyűlésén számoltak be arról, milyen evolúciós változásokat okozott az emlősökben a visszatérés a vízi életmódra.

Kiderült, hogyan alakult ki a piranják fogazata

A legendásan vérengző édesvízi húsevő halak, a piranják borotvaéles fogakkal rendelkeznek, amelyeket senki sem szeretne a saját bőrén érezni. Hogyan alakult ki ez a veszélyes fogazat? Argentin, amerikai és venezuelai paleontológusok most egy meglepő, átmeneti tulajdonságokat mutató állkapcsot tanulmányozhattak, ami választ adhat a kérdésre.

Az ujjak evolúciójáról árulkodó kínai dinoszaurusz

Egyedülálló növényevő dinoszaurusz került elő Kínában, amely azt bizonyítja, hogy a jura időszaki theropodák ökológiai szempontból sokkal változatosabbak voltak, mint eddig gondolták. A lelet fontos bizonyítékokat szolgáltat arról, hogyan fejlődött ki a madarak háromujjú végtagja.

Óriás spermium nyomaira bukkantak egy ősmaradványban

A hím állatok különféleképpen - színpompás tollazattal, nagy agancsokkal, csábító násztánccal - igyekeznek meghódítani a nőstényeket. Ez a taktika általában be is válik, ha a nőstény csak a legrátermettebbnek kinéző hímmel párosodik. Sok nőstény azonban nem elégszik meg egy nemi partnerrel, és ilyenkor előfordulhat, hogy nem a "legkiválóbb" hím lesz az apa. Az evolúció azonban erre is talált megoldást: bizonyos fajokban a spermiumok mérete jelentősen megnövekedett, és a nősténybe jutó hímivarsejtek közül általában a legnagyobbak termékenyítik meg a petesejteket. Egy nemzetközi kutatócsoport most fölfedezte egy ősmaradványban, hogy aa ...

Új tanulmány a homoszexuális viselkedés evolúciós következményeiről

A homoszexuális viselkedés kialakulásával és a fennmaradásának magyarázatával számos tanulmány foglalkozott már. Amerikai kutatók most megjelent cikkükben áttekintik a fontosabb munkákat, és ezek elemzése alapján igyekeznek föltárni a homoszexualitás evolúciós vonatkozásait állatoknál.

Az ujjbegy barázdái nem növelik a súrlódást

Közkeletű tévhitet cáfoltak meg kísérleteikkel angol kutatók. Az emberek többségének - a szakemberek zömét is beleszámítva - mindeddig az volt a meggyőződése, hogy az ujjbegy barázdáinak, azaz az ujjlenyomatnak az a legfőbb szerepe, hogy biztosabb fogást adjon az ujjak és a megfogott tárgyak közötti súrlódás növelésével. Az alaposabb mérések azonban rácáfoltak erre.

Akcióban az evolúció: a végtagvesztés nyomában

Magukat a kutatókat is meglepte az új tudományos fölfedezés, hogy közeli rokon fajok azonos anatómiai megváltozását különböző gének is okozhatják. A tüskés pikó két faja is elvesztette medencéjét és testpáncélját az evolúció folyamán. A kutatók előzetes feltételezésével szemben a változásért más más gének felelősek a két fajban.

Létfontosságú hulladék az evolúcióhoz

Egy belga biotechnológiai intézet kutatóinak új eredményei is azt támasztják alá, hogy a régebben haszontalannak hitt, fehérjét nem kódoló "hulladék" DNS létfontosságú szerepet játszik genomunk evolúciójában. Kimutatták, hogy a "hulladék" DNS instabil darabjai részt vesznek a génaktivitás finomhangolásában, és lehetővé teszik az élő szervezetek számára, hogy gyorsan alkalmazkodjanak a környezetük változásaihoz. A kutatók eredményei a Science folyóiratban láttak napvilágot.

A csikizéstől nem csupán az ember nevet

Az embergyerekekhez hasonlóan az emberszabású majomkölykök is kacagó, sikoltozó hangokat adnak ki, amikor csiklandozzák őket. Vajon jogos-e ezeket a vidámnak tűnő hangokat valódi nevetésnek nevezni? Angol, német és amerikai kutatók most megjelent beszámolója szerint a válasz igen.

Az evolúció lassítja a csigákat

A természetes szelekció azoknak a csigáknak kedvez, amelyeknek lassabb az anyagcseréjük - derítették ki chilei kutatók. Ez az első alkalom, hogy az evolúciónak ilyen hatását kimutatták egy fajnál. A lassú anyagcseréjű csigák úgy jutnak előnyhöz, hogy több energiájuk jut másra, például a növekedésre vagy a szaporodásra.

Ősibbek az afrikai pigmeusok

Az apró termetű afrikai vadászó-gyűjtögető népcsoport, a pigmeusok ősei 60 ezer évvel ezelőtt váltak külön a többi afrikai népcsoporttól, és léptek önálló evolúciós útra - régebben, mint azt eddig feltételezték.

Darwin is fölfedezhette volna az öröklődés alaptörvényeit

Sokan csodálkoznak azon, hogy Darwin, aki megfigyelései alapján briliáns logikával kidolgozta az élővilág fejlődésének elméletét, nem jött rá az öröklődés alaptörvényeire, még a Mendeléihez nagyon hasonló kísérletei során sem. Az öröklődés és a változatosság pedig központi szerepet játszott Darwin elméletében, amelyet a természetes kiválasztódás által megvalósuló evolúcióról alkotott. A következőkben megvizsgálunk néhány lehetséges okot, ami magyarázhatja, miért nem vonta le Darwin a megfigyeléseiből azokat a következtetéseket, amelyeket kortársa, Mendel a saját kísérletei alapján 1866-ban közzétett.

A szárazföldről vissza a tengerbe: megtalálták a fókák ősét

Kanadai és amerikai kutatók megtalálták azt a hiányzó láncszemet, amely megmagyarázza a fókák és a rozmárok korai evolúcióját. A vidraszerű teremtmény úszóhártyái és egyéb más anatómiai tulajdonságai egy korai állapotot mutatnak azon az evolúciós úton, amelyen kialakultak a fókák és a rozmárok uszonyai, hogy aztán hosszú évmilliókra benépesítsék a tengerek vizeit.

Két farok, két élet - mérgeskígyók ellen jó a gyíkok farokledobó trükkje

A gyíkoknál közismert ragadozó elleni védekezésmód, hogy támadás esetén megválnak a farkuktól. A biológusoknak hosszú ideig nem sikerült megválaszolniuk egy fontos kérdést: mi volt az a fő hajtóerő az evolúció folyamán, amely miatt a gyíkokban kialakult a farokledobás képessége? Úgy tűnik, a Michigani Egyetem ökológusai megtalálták a választ.

Minden eddiginél korábbi tollas dinoszauruszt fedeztek fel

Ma már nem számít rendkívüli leletnek, ha tollakat találnak egy dinoszaurusz maradványán, ám míg a korábbi tollas dinoszauruszok a hüllőmedencéjű Theropodákhoz tartoztak, a most leírt, több mint 100 millió évvel ezelőtt élt Tianyulong madármedencéjű. Ez egyben az eddig ismert legrégebbi tollasdinoszaurusz-maradvány, és léte arra utal, hogy a toll primitív formája jóval korábban kifejlődhetett, mint eddig gondolták.

Látványos bizonyíték a nagy fehércápa eredetéről

A Florida Egyetem kutatóinak új tanulmánya segíthet megoldani egy régi őslénytani vitát: melyik cápacsoportból fejlődött ki a ma élő nagy fehércápa?

A szem sem az intelligens tervezettség bizonyítéka

A gerinces állatok szeme az egyik legbonyolultabb szerv az állatvilágban. Az evolúcióelmélet támadói, a kreacionisták és az intelligens tervezettség hívei ezért gyakran hivatkoznak rá, mint olyan szervre, amely "nyilvánvalóan nem jöhetett létre a természetes kiválasztódás útján". A következőkben összegezzük a szem evolúciójára vonatkozó mai ismereteinket, és felsorakoztatjuk a látószerv fokozatos kialakulására és tökéletesedésére vonatkozó bizonyítékokat.

Minden eddiginél ősibb agyat fedeztek fel

Egészen különleges dologra bukkantak francia és amerikai kutatók egy 300 millió éves halkoponya vizsgálata közben: az eddig ismert legősibb agykövületet találták meg benne.

A legrégibb ismert modern lábnyomokat találták meg

Talán a vadászzsákmány, talán egyik ősanyánk után futott egy emberősünk másfél millió évvel ezelőtt az afrikai vízparton, miközben talpa a puha iszapba süllyedt. Az iszap később betemetődött, megkövült, és nemrég újra felszínre került. Az így megőrződött nyomok alapján az emberős lába, teste, mozgása már nagyon hasonló lehetett a mai emberéhez. Ez nem meglepetés: akkoriban már futni kellett.

A nyelvem csak egy kukac - utánzás az élővilágban

A természetes szelekció azoknak az élőlényeknek kedvez, amelyek a leginkább összehangoltan képesek élni a környezetükkel. Ebbe beletartozik az is, hogy külső megjelenésükkel mennyire tudnak alkalmazkodni élőhelyükhöz, illetve életmódjukhoz. Az élőlények jelentős részénél - legyenek ragadozók vagy zsákmányállatok - nagyon fontos szerepet tölt be az álcázás. A ragadozók azért igyekeznek álcázni magukat, hogy könnyebben jussanak zsákmányhoz, a prédaállatok pedig azért, hogy ne váljon belőlük ennivaló. Az álcázás egyik legelterjedtebb formája a mimikri.

Kutyák által terjesztett mutáció festette feketére a farkasokat

Már régóta tudjuk, hogy a kutyák a farkasoktól származnak, de a legfrissebb vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy van olyan tulajdonság, amit a már háziasított kutyák terjesztettek el a farkasok között. Az észak-amerikai tundrán élő farkasok általában világos, fehér színezetűek, ám az erdősebb területeken gyakoriak a fekete bundás példányok. Genetikusok most megtalálták azt a génszakaszt, amely a sötét színért felel, s amelyet valószínűleg a kutyáktól kaptak a farkasok néhány ezer évvel ezelőtt.

Darwin 200 - ünnepi evolúciós dossziénk

2009-ben két kiemelkedő, a mai természettudományt alapvetően meghatározó évfordulót is ünnepel a tudományos világ. 200 éve, 1809. február 12-én született a modern evolúcióelmélet kidolgozója, Charles Robert Darwin, és 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg főműve, A fajok eredete, amely alapvetően változtatta meg tudományos világképünket.

Fajképződés szünet nélkül - az élővilág sokszínűségének kialakulása

150 évvel A fajok eredetének megjelenése után azt gondolhatnánk, hogy olyan alapvető biológia fogalmakról, mint amilyen a faj, "kőbe vésett" definíció létezik. Ez azonban távolról sincs így, tucatnyinál is több különböző fajdefiníció van. Az iskolában tanított, úgynevezett biológiai fajfogalom (az élőlények olyan csoportja, amelynek tagjai képesek egymással szaporodni és szaporodóképes utódokat létrehozni) csak egy a sok közül - bár kétségtelenül az egyik legelterjedtebb -, és ráadásul nem alkalmazható az ivartalanul szaporodó élőlényekre. Látszólag joggal kérdezi tehát a szkeptikus olvasó, hogy hogyan foglalkozhatunk a fajképződésssel, ...

Evolúció alulnézetből - új elmélet a végbélnyílás kialakulására

Két evolúcióbiológus olyan genetikai bizonyítékokkal állt elő a Nature folyóiratban, amellyel - véleményük szerint - megcáfolják a végbélnyílás kialakulásának eddigi vezető elméletét.

Tilos megkötve tartani - vendégünk volt Miklósi Ádám kutyakutató

Mikor szegődött az ember mellé? Miért eszik füvet, ürüléket? Miért vonyít teliholdkor, és vajon tudja-e, mi a halál? A kutya és közeli rokonai evolúcióját, viselkedését, genetikáját és kognitív képességeit kutató szakemberek először rendeztek nemzetközi konferenciát, Budapesten. A találkozó kapcsán a főszervezőt, Miklósi Ádámot, az ELTE etológusát faggatták olvasóink a Vendégszobában.

Elkészült a dinoszauruszok szupertörzsfája

Az eddigi legnagyobb dinoszaurusz-törzsfát állították össze a paleontológusok, 440  faj adatai alapján. Kiderült, hogy az összes fontos evolúciós lépés a dínók történetének első harmadában zajlott le.

A papagáj majdnem énekesmadár lett - felforgatják a madarak családfáját

A dinoszauruszok egy csoportja nagyjából 65-100 millió éve tollakat növesztett és madarakká alakult. Az elsők között a struccok és emuk fejlődtek ki, majd a récék és a tyúkok. Nagyjából ennyit tudtunk eddig a madarak evolúciójáról. Egy új tanulmány hatására azonban kezd megváltozni a helyzet.

Szendi Gábor: A nő az evolúció favoritja

Szendi Gábor, bár foglalkozását és hivatását tekintve klinikai szakpszichológus, leginkább szabad gondolkodónak szereti nevezni magát, akinek a legfontosabb érték az igazság és a szabadság. Fordulatokban gazdag életútja - programozó matematikusként szerezte első diplomáját, írt film forgatókönyveket, és egy ideig könyvkötőként is tevékenykedett -  arról tanúskodik, hogy a megújulásban és a változásban érzi jól magát. Kutatóként az agy-lélek kapcsolata és az evolúciós pszichológia, gyógyítóként a nehéz élethelyzetek megoldása érdekli. A könyvhétre jelent meg legújabb könyve, A nő felemelkedése és tündöklése címmel.

Darwin a fosszíliákban - az evolúció kimutatható az ősmaradványokból is

Az evolúció hajtóerejének a természetes kiválasztódás révén kialakuló alkalmazkodást tekintjük. Ezt a folyamatot a fosszilis anyag alapján nehéz igazolni, de a jó felbontású adatbázisokban nem lehetetlen. A morfológiai (alaktani) evolúció a darwini természetes kiválasztódást tükrözi, melynek bizonyítékait számos jelenkori populáció tanulmányozása során megfigyelték. Bár az ősmaradványok klasszikus értelmezése is ezen alapul, a fosszilis adatok statisztikai elemzése ezt gyakran nem erősíti meg.

Nincs személyre szabott evolúció

Nem egyszerű létrehozni egy embert. Hosszadalmas és összetett folyamat, míg a megtermékenyített petesejtből kifejlett szervezetté válik. Már-már csodával határos, nagyfokú összehangoltságra van szükség ahhoz, hogy a megfelelő helyen és a megfelelő időben alakuljanak ki a különböző funkciójú sejtek. Éppen ezért azt gondolnánk, ha később szükség van rá, szervezetünk a lehető legegyszerűbb módot választja sejtjeinek lemásolására. Meglepő módon valami egészen más történik.

John Digweed evolúciót dokumentál

Az egyre gyorsuló neotrendek lemezének tartják a most megjelent majd félórás Digweed single-t, a Gridlockot. A progresszív zene evolúcióját a legutóbb a világ harmadik legjobb dj-jének választott John Digweed eddig minden egyes alkalommal egy albummal dokumentálta - most sincs ez másként.

Még mindig vonzók a nagy keblek

Miért vonzók a nagy keblek? című írásunkkal kapcsolatban sokan küldték el gondolataikat szerkesztőségünknek, kommentek vagy olvasói levelek formájában. Újabb cikkünkben a teljesség igénye nélkül válogatunk az olvasóink által írt gondolatok között, és igyekszünk válaszolni néhány felmerült kérdésre.

Nyögnek a guminők

A RealDollok, azaz a szilikonból készült, teljesen élethű kinézetű és tapintású, méregdrága szexbabák evolúciója új fejezethez érkezett: mostantól hangjelenségek is kísérik az intim együttléteket.

Előttem nem volt semmi - vendégünk volt a Nagy Bumm

"Ha már nem lesz mit megismerni, csak az összegyűjtött teljes ismeretanyagot lehet ragozni, permutálni, akkor az intellektuális izgalom elhal, a technika és valószínűleg a szellem fejlődése véget ér. Kívánom, hogy ezt az állapotot sohase érjétek el, mindig maradjon a Világban izgalmas kihívás, kutatni- és felfedeznivaló." A Földön kívüli élet után a Nagy Bumm volt a vendégünk rendhagyó chat-sorozatunkban. Számtalan érdekes dolgot megtudhattunk a Világegyetem keletkezésekor jellemző állapotokról és az Univerzum jövőjéről is.

Az egyéjszakás kalandok evolúciója (18+)

Bármilyen kiábrándító tud  is lenni az egyéjszakás reggeli eszmélet, szerencsések vagyunk, hogy elődeink kitaposták az utat ahhoz, hogy társadalmi lelkiismeret-furdalás nélkül vethessük bele magunkat a szexuális szárnypróbálgatások ezen sokszor csalódást okozó fajtájába. Evolúcióelmélet és -gyakorlat.

Kampis György válaszol a fel nem tett kérdésekre

Kampis György: Meg lehet mutatni, hogy az evolúció megtörtént

Kampis György eredeti végzettsége szerint villamosmérnök, később lett elméleti biológius, majd  tudományfilozófus. A Mindentudás Egyetemén tartott előadásában - többek között - az evolúcióelmélet körüli viták okairól, az evolúciós gondolat jövőbeni lehetőségeiről beszélt. A Vendégszobában az érdeklődőknek azt is elmondta, miért fontos a tudományfilozófia és mit gondol ő maga az evolúcióról.

Félezer tudós evolúcióellenes nyilatkozata

A kreacionizmus és az evolúció harcában ezúttal egy tudósokból álló század indít támadást az evolúció ellen. Azonban véleményükkel továbbra is kisebbségben vannak a tudományon belül.

Kreacionizmus vs. evolúció a briteknél

Nemcsak az Egyesült Államokban a közbeszéd tárgya, hogy kell-e tanítani az iskolákban a kreacionizmust az evolúció mellett. A britek is erről vitáznak.

Kreacionizmus vs. evolúció a briteknél

Nemcsak az Egyesült Államokban a közbeszéd tárgya, hogy kell-e tanítani az iskolákban a kreacionizmust az evolúció mellett. A britek is erről vitáznak.

Ádám Veronika: Mértékkel mindent szabad

A Vendégszoba vendége volt Ádám Veronika orvos, biokémikus. A rendszeres testmozgás fontosságáról és az így szerzett sikerélmény jelentőségéről, valamint az elhízás veszélyeiről beszélgetett a kérdezőkkel.

Csányi Vilmos: Embernek lenni rendkívül strapás

Az [origo] Vendégszobájának vendége volt Csányi Vilmos biológus, akadémikus, a Bukfenc és Jeromos és A kentaur természetrajza című nagy sikerű könyvek szerzője. Csányi többek között beszélt az etológiáról, a genetika és a klónozás kihívásairól, Istenről, az evolúcióról, a halálról és az élet értelméről, és persze - nagy-nagy szeretettel - a kutyákról.

Raskó István: A becsületben, az adott szóban hiszek

A Vendégszobában Raskó István orvos, egyetemi tanár, a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének igazgatója, a Szegedi Tudományegyetem habilitált doktora, egyetemi magántanár, az Ulsteri Egyetem vendégprofesszora válaszolt a klónozással, a Földön kívüli élettel, a rokonházasságokkal és sok minden mással kapcsolatos genetikai kérdésekre.

A tudomány önmagát cáfolja

Evolúció vagy teremtés? Támogatók és ellenzők vitája zajlott ez alkalommal az októberi Mindentudás Egyeteme Klubon. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői a darwini evolúcióelmélettel kapcsolatban egyre inkább felmerülő kétkedés okát boncolgatták. A meghívottak közül Tasi István Krisna-hívő szerzetes, kultúrantropológus válaszolt kérdéseinkre.

Az Y-kromoszóma evolúciója

Az ember és a csimpánz Y-kromoszómájának evolúciós iránya nagyjából hatmillió éve különült el egymástól. Friss eredmények szerint azóta a két kromoszómában egészen eltérő változások zajlottak le.

Új evolúció - Ki uralja az agyunkat?

Richard Dawkins 1976-ban megjelent, Az önző gén című könyvének utolsó fejezetében vázolta fel azt az elméletet, amely azóta számtalan lelkes hívőt és ugyanennyi ellenfelet szerzett magának. Az evolúcióbiológus a génekkel párhuzamosan vetette fel a merész ötletet: mi van, ha elménket az általa mémeknek nevezett gondolkodási minták használják - saját túlélésükre? A Mindentudás Egyeteme Klub őszi nyitórendezvényén memetikusok és a mém-elmélet elutasítói csaptak össze.