evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- genetika
- etológia
- ember
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Szenzációs ősmaradvány Afrikából: kétmilliárd évesek a legidősebb soksejtűek
Darwin idejében a legidősebb ismert ősmaradványok körülbelül félmilliárd évesek voltak, de az evolúcióelmélet kidolgozója tudta, hogy ezek már hosszú fejlődés eredményei. Az idősebb, szabad szemmel is jól látható maradványok azonban rendkívül ritkák és sokszor vitatott eredetűek. Ezért is jelent nagy szenzációt a legújabb Nature-ben megjelent cikk, mely szerint 2,1 milliárd éves ősmaradványokat fedeztek fel Gabon délkeleti részén.
Az ősi végtagok megjelenését hajóroncs-gének is magyarázhatják
Egy új tanulmány szerint lehetséges, hogy többek között az uszonyfejlődést irányító gének elvesztése vezetett a négylábúak végtagjainak megjelenéséhez - írják a kanadai Ottawa Egyetem kutatói a Nature legújabb számában.
Kiderült, miért kicsi a kenguru mellső lába
Amerikai kutatók rájöttek, miért olyan aprók a kenguruk mellső lábai a hátsókhoz képest: közvetlenül születésük után hosszú utat kell megtenniük anyjuk erszényéig, melyhez elengedhetetlenek a különleges formájú mellső végtagok.
A férfiak hangja elárulja, hogy mennyire erősek és agresszívek
A férfiak izomerejére megbízhatóan lehet következtetni a hangjuk alapján is - ez derült ki abból a kutatásból, amelyet többféle nemzetiségű férfi hangelemzése alapján végeztek.
A nap tudományos képe: kígyó vagy hernyó?
Ez egy kígyó vagy az uzsonnám? Az esőerdők talajszintjén keresgélő apró trópusi madarak gyakran szembesülnek ezzel a kérdéssel, hiszen a levelek közül visszabámuló szemek akár egy rájuk vadászó kígyóhoz is tartozhatnak.
Négy százalékban mégis Neander-völgyiek vagyunk
Újabb áttörést ért el a Neander-völgyi ember genetikai állományát vizsgáló nemzetközi kutatócsoport. Sikerült meghatározniuk a sejtmagban lévő DNS szerkezetének olyan jelentős részét, amelyet össze tudtak hasonlítani a ma élő emberek genomszerkezetével. Ennek alapján megállapították, hogy valóban volt kis mértékű kereszteződés a Neander-völgyiek és a modern ember ősei között.
Nem kínai hamisítvány a most talált vedlő dinoszaurusz
A kínai Liaoning tartományban talált két fiatal Similicaudipteryx maradványa arra utal, hogy a korai tollak változatosabbak voltak a maiaknál, de később az evolúció egy részüket kiselejtezte.
A tetű DNS-e megmondja, mikor kezdtünk el ruhát viselni
Két tetű-alfaj, a fejtetű és a ruhatetű genetikai vizsgálatával a kutatók megállapították, hogy ősünk mikor kezdhetett el ruhákat viselni. Az öltözködés az új eredmény szerint az eddig becsült időpontnál régebben, körülbelül 190 000 éve jelenhetett meg.
Szenzációs borostyánleletet fedeztek fel Afrikában
Etiópiai borostyánkövekben talált, korábban nem látott ősmaradványok segítenek megérteni a szárazföldi ízeltlábúak, a növények és a gombák evolúciós történetét a virágos növények elterjedésének kezdetén. A ritka lelet olyan életközösséget tár elénk, amelyben a korábbi korszakok fenyőféléi és az újonnan megjelenő korai zárvatermők egyidejűleg voltak jelen. Ez alapvetően befolyásolta a rovarok és a gombák előfordulását és fejlődését is.
Őseink első lábnyomai - kép
3,6 millió éves lábnyomokat vizsgáltak meg régészek Tanzániában, ezek a legrégebbi nyomok amelyek felegyenesedett őseinktől származnak. A kutatók meglepetésére a lábnyomok tulajdonosai már jóval az emberfélék megjelenése előtt egyenes testtartással sétálhattak.
Felfedezték az első kétéltű lepkéket - nézze meg, hogyan mozognak szárazon és vízen!
A rovarvilágban egyedinek számító, különleges lepkéket fedeztek fel a Hawaii-szigeteken, amelyek vízi környezetben és szárazon egyaránt képesek kifejlődni. Genetikai vizsgálatok szerint ez a tulajdonság legalább háromszor, párhuzamos evolúcióval, egymástól függetlenül alakult ki.
Spermiumok háborúja
Az élőlények legnépesebb, legváltozatosabb csoportját az ízeltlábúak alkotják. Nem meglepő tehát, hogy a szaporodásuk is rendkívül sokféle. A rovarok egy része például életében csak egy alkalommal, ekkor viszont több hímmel párosodik. A nőstényeknek az ilyenkor begyűjtött spermával kell gazdálkodniuk egész életük folyamán. A kutatók joggal feltételezték, hogy - mint sok más állatcsoport esetében - ezeknél a rovaroknál is élénk vetélkedés zajlik a különböző hímek hímivarsejtjei között a petesejtek megtermékenyítéséért. A Science folyóiratban most közölt eredményekből azonban kiderült, hogy a vártnál bonyolultabb a helyzet.
- címkék:
- evolúció
- rovarok
- szaporodás
- spermium
- sperma
- Címkefelhő »
Kiderült, mikor hajlandók szülni a hímek
A tűhalak és rokonaik, a csikóhalak a hím ivadékgondozás ritka példái. E halak rendszerint költőtasakjukban hordják és táplálják kikelésükig a fejlődő embriókat. A hímek azonban nem mindig gondos szülők, kikeltés helyett akár fel is szívhatják a petékből a tápanyagot. Amerikai kutatók szerint ennek magyarázata az, hogy a hímek, a nőstények és az utódok érdeke nem áll feltétlen összhangban egymással.
Őslényt kézbesített a múltból a FedEx
Új leletek alapján a kétéltűek mintegy 20 millió évvel korábban terjedtek el a szárazföldi környezetekben, mint ahogyan azt jelenleg a tankönyvekben olvashatjuk. A Fedexia striegeli névre keresztelt állat a késő-karbon időszak szárazabbá és melegebbé váló éghajlatán élt.
Megválasztja utódja nemét egy gyíkfaj
A Bahamákon élő barna anoliszokról kiderült, hogy a nőstények az utódok nemének megválasztásával képesek a legjobb géneket biztosítani számukra. Ha az anya egy nagyobb méretű hímmel párosodott, nagyobb valószínűséggel lesz hím utódja, amely örökölni fogja a nagyobb testméretet.
Először igazolták a Szívkirálynő-hipotézist
Brit kutatók baktériumokat fertőző vírusok evolúcióját vizsgálták több száz generáción át. Azt tapasztalták, hogy amint a baktériumoknak sikerült kifejleszteniük valamilyen vírus elleni védelmet, azonnal fölgyorsult a vírusok evolúciója. Ez arra utal, hogy a fajok közti kölcsönhatások erősebb hajtóerőt jelentenek az evolúció számára, mint a környezethez való alkalmazkodás.
- címkék:
- evolúció
- baktériumok
- vírusok
- Címkefelhő »
Evolúciós kapcsolat a növények és az emberek között
A daganatok fejlődéséhez fontos egyik emberi fehérje segítségével újjáélednek a pusztulófélben lévő növények. Ez azt jelzi, hogy evolúciós kapcsolat van a növények és az emberek között - állítják az amerikai Purdue Egyetem kutatói.
- címkék:
- evolúció
- Címkefelhő »
Parányok révén nőttek óriásira a bálnák
A Földünk legnagyobb állataként számon tartott kék bálna miniatűr rákokat és moszatokat fogyaszt nap mint nap, s alkalmanként több száz kilogrammnyi planktont szűr ki a vízből. Az évmilliók során a cetek kutyához hasonló szárazföldi emlősökből alakultak ki, és hatalmas méretük többek között az általuk fogyasztott apró, vízben lebegő élőlényeknek köszönhető. A Science legújabb számában a szűrögető életmód evolúciójáról közöltek új eredményeket.
- címkék:
- evolúció
- bálnák
- cetek
- Címkefelhő »
Négyezer éves fénykép - az első emberi rekonstrukció a gének alapján
Először sikerült rekonstruálni egy már több ezer éve halott személy külsejét a genetikai állomány alapján, egy jégbe fagyott hajcsomó segítségével. A kutatók által Inuknak elnevezett férfi 4000 évvel ezelőtt élt Grönlandon, hajlamos volt a kopaszodásra, barna színű volt a szeme és sötét volt a bőre.
- címkék:
- evolúció
- emberősök
- genomika
- gének
- Címkefelhő »
Miért maradt meg a hajunk?
Az embernek ugyanannyi szőrszála van, mint a csimpánznak, csak az emberi szőrök sokkal rövidebbek, ezért kevésbé látszanak. Mi okozta ezt az evolúciós szőrtelenítést? Milyen előnyöket jelent számunkra a nagyrészt szőrtelenné vált testfelület? Miért maradt meg a hajunk, és mit hozhat a jövő?
- címkék:
- evolúció
- Homo sapiens
- haj
- szőrzet
- Címkefelhő »
Az evolúció rövid távon is visszahat a környezetre
Ismert, hogy az élőlények környezete jelentős szerepet játszik az új fajok kialakulásában és a meglévők átalakításában, de ez a folyamat korántsem egyirányú. Az újonnan létrejövő fajok is formálhatják a környezetet, egy amerikai kutatócsoport kísérlete pedig rövid távon is bizonyította ennek a folyamatnak a létezését.
- címkék:
- Trinidad
- evolúció
- halak
- guppik
- Címkefelhő »
Meglepő hasonlóság a denevérek és a delfinek hangradarjában
A fogas cetek és a denevérek egy része az emberi fül által nem érzékelhető, magas frekvenciájú csettegéseket és csiripelő hangokat használ tájékozódásra és a zsákmány betájolására. Ezek az állatok rendkívül kifinomult hallásukkal érzékelik a közelükben lévő tárgyakról visszaverődött hanghullámokat. Ez a képesség függetlenül fejlődött ki a két csoportban az evolúció folyamán, ezért joggal feltételeznénk, hogy a háttérben álló molekuláris mechanizmusok is eltérnek. A legújabb kutatások szerint azonban nem ez a helyzet.
- címkék:
- evolúció
- delfinek
- denevérek
- echolokáció
- Címkefelhő »
Sokkal gyorsabb a hímgének evolúciója
Az utóbbi évekig sokáig tartotta magát az elképzelés, mely szerint az Y-kromoszóma a gének temetője: az emberi Y-kromoszóma génállománya fokozatosan romlik, mert nem képes megőrizni és megújítani génjeit, és végül eltűnik az evolúció süllyesztőjében. Az ember és a csimpánz Y-kromoszómájának első részletes összehasonlítása azonban egészen mást mutat: az Y a leggyorsabban változó kromoszóma.
- címkék:
- evolúció
- csimpánzok
- kromoszómák
- ember
- Címkefelhő »
Húszemeletes tornyok lehettek az élet bölcsői
Darwin még a meleg felszíni pocsolyákban képzelte el az első élőlényeket, a legújabb kutatások szerint azonban az óceánok mélyén kell keresni őket, ahol ásványokban gazdag forró víz tör fel a kéregből. Bár e fekete füstölgőknek nevezett, kéményszerű alakzatok körül nagyon különleges fajok élnek, a legújabb kutatási eredmények szerint mégis hűvösebb hasonmásaik, a fehér füstölgők esélyesebbek az élet bölcsői címre.
Látványos mutáció segít a gyíkoknak
Új-Mexikó egyik vakítóan fehér sivatagában él két gyíkfaj, amelyek eredetileg sötétbarnás színűek. A sivatag világos homokján azonban ez a szín valóságos felhívás a portyázó ragadozók számára. A természetes kiválasztás folyamán a fehér sivatagban élő gyíkok világos színűvé váltak, egyetlen mutáció révén.
- címkék:
- evolúció
- fajképződés
- genetika
- mutáció
- Címkefelhő »
Öt meglepő tény a sírásról
Bár a sírás az egyik leggyakoribb élettani jelenség, alig tudunk róla valamit. Ismert ugyan, hogy mi a könny, hogyan zajlik a könnytermelés, de hogy melyek a síráshoz vezető idegi jelenségek, mi történik molekuláris szinten, és miért sírnak a nők többet - ezek mind olyan kérdések, amelyekkel a tudomány egyelőre még adós. Egy biztos: ha jól esne sírni, ne fogd vissza magad, hagyd, hogy csak folyjanak a könnyeid!
- címkék:
- evolúció
- egészségügy
- sírás
- Címkefelhő »
Mitől él az ember tovább, mint a csimpánz?
Az emberrel szinte megegyező genetikai állomány ellenére a csimpánzok és más főemlősök gyakran alig érik meg az ötven éves kort.
Az evolúcióba piszkálhatunk bele a madáretetéssel
A legártatlanabb cselekedetnek tűnhet, ha ablakpárkányunkra telente madaraknak szórunk eleséget, mégis alapvető, evolúciójukat meghatározó változásokat hozhat a fajok életében. Ne gondoljunk évmilliókra, a változás igen gyorsan, a szemünk láttára bekövetkezhet - derítették ki német kutatók. Az etetés egyéb tekintetben is veszélyes lehet, ezért ha most vágunk bele, jó ha tudjuk, hogyan csináljuk. Az ember a madarak életében egyéb vonatkozásokban is evolúciós tényezőnek tűnik, s a változások új fajok keletkezéséhez vezethetnek.
Átírhatják a ragadozók törzsfáját
Elkészült a valaha elvégzett legrészletesebb felmérés a ragadozók evolúciós történetéről. Miután a ragadozófajok több mint 80 százalékának helyét határozták meg pontosan az evolúciós törzsfán, számos meglepetésre derült fény, például arra, mely állatok azok, amelyek közeli rokonok híján valódi ritkaságnak számítanak. Meglepetést okozott a jaguár és a kis panda, és kiderült, a rozmár is valódi evolúciós kölönlegesség. Az új információk változást hozhatnak a védendő fajok sorában is.
Darwin árnyékában - Alfred Russel Wallace
Sok tudós akad, akit - jelentős munkássága ellenére - valamilyen oknál fogva méltatlanul elfeled az utókor. Ám kevesekkel bánt olyan igazságtalanul a sors, mint az evolúcióelmélet "társszerzőjével" Alfred Russel Wallace-szal. Ma 150 éve, 1859. november 24-én jelent meg Darwin korszakalkotó műve, A fajok eredete. Wallace nagy lökést adott a mű kiadásának, mert noha Darwin már évtizedek óta csiszolgatta elméletét, végül csak akkor lépett vele a nyilvánosság elé, amikor megijedt, hogy Wallace-é lesz a közlés elsősége.
Pofon a kreacionistáknak: új faj lehet születőben
Egy amerikai kutatóházaspár évtizedeket szentelt a Galápagos-szigetcsoport egyik szigetén élő pintyfajok tanulmányozásának. Az általuk készített részletes dokumentáció alapján úgy tűnik, hogy szemtanúi voltak egy új pintyfaj létrejöttének, de legalábbis a fajképződési folyamat elkezdődésének.
Hímnőssé változtattak egy fonálférget - videó
A Föld egyik legjobban ismert állata, számos biológiai kutatás modellállata az alig egy milliméteres fonálféreg, a Caenorhabditis elegans. Amerikai kutatók most azt is megfejtették, hogyan alakult ki a féreg különös párzási rendszere.
- címkék:
- evolúció
- szaporodás
- férgek
- Címkefelhő »
Kellemes illatokat is megőrizhetünk örökre
Ahogy a nagymamák frissen sült süteményeinek illata, úgy egy döglött hal bűze is képes akár örökre belevésni magát az ember agyába. A kutatók szerint bár a rossz szagok erősebb benyomást gyakorolnak ránk - valószínűleg az evolúciós védekezési mechanizmusunkból adódóan - a kellemes illatok is képesek akár örökre beleivódni az emberi emlékezetbe.
Ida mégsem volt emberős
Ez év májusában mutattak be az Egyesült Államokban a nagyközönségnek egy szenzációsnak kikiáltott fosszíliát. A lelet egy 47 millió éves, makiszerű élőlény csodálatos állapotban megőrződött maradványa. A kutatók akkor úgy vélték, hogy ebből az állatcsoportból indult az a leszármazási vonal, amelyből a ma élő majmok, emberszabású majmok és az emberfélék is kifejlődtek. A Nature legújabb számában megjelent cikk szerint azonban ez a fejlődési vonal zsákutcába torkollott.
- címkék:
- evolúció
- főemlősök
- emberi evolúció
- Címkefelhő »
Fülünkkel éltük túl a dinoszauruszokat
Egy ősi emlős rendkívül jól megőrződött maradványait mutatják be a felfedezők a Science legújabb számában. A lelet fontos bizonyítékokat szolgáltat arról, hogyan fejlődött az emlősök füle a földtörténeti középidőben. Az érzékeny hallás döntő fontosságú alkalmazkodás volt a csoport életében, mivel lehetővé tette, hogy az emlősök aktív életet éljenek az éjszakai sötétben is, és túléljék a dinoszauruszok által uralt évmilliókat.
Kiderült, hogy Ausztráliából származnak a sárkányok
Mintha a mesék világából lépett volna ki a világ legnagyobb élő gyíkfaja, a hatalmas testű komodói varánusz. Az állatról még keveset tudunk, például csak nemrég fedezték fel a biológusok, hogy harapása mégsem a nyálában található baktériumok miatt halálos. Új eredmények szerint - a korábbi feltételezésekkel ellentétben - nem az indonéz szigetvilágból, hanem az ausztrál kontinensről származik.
Szokatlanul hosszú nyakú dinoszauruszt találtak
Portugál kutatók az első európai Stegosaurida koponya felfedezése mellett azt is kimutatták, hogy a csoport egyes tagjai nemcsak a talajszinten, hanem a lombokról is tudtak legelészni.
Rögtön két lábon járhattunk, miután lejöttünk a fáról
Számos főemlősfaj csuklóízületének és csontjainak alapos vizsgálata megkérdőjelezi azt az általánosan elterjedt nézetet, hogy az emberi két lábon járás valamilyen kézfejre támaszkodó ősi mozgásából alakult ki, miközben fokozatosan fölegyenesedtünk az evolúció folyamán.
Afrikából is származhatnak a háziasított kutyák
Általánosan elfogadott nézet szerint a kutyák ősei Kelet-Ázsiában csapódtak az emberek mellé, háziasításuk itt történt meg. Nemrégiben azonban genetikai vizsgálatok rámutattak, hogy ez a hely akár Afrikában is lehetett.
- címkék:
- evolúció
- genetika
- kutyák
- Címkefelhő »
Kalandozás bolygónk múltjában - 5. rész: A halak korszaka, a devon időszak
A földtörténeti óidő negyedik időszaka a devon, amely 416 millió évvel ezelőtt kezdődött és 360 millió éve ért véget. A mainál melegebb klímában a halak rendkívül változatosak voltak mind az édesvizekben, mind a tengerekben, ezért a devont a halak korának szokták nevezni. A devon végéről ismert az első kétéltű, vagyis az első négylábú állat. Az edényes növények a devonban váltak változatossá, és innen ismerjük az első erdőket is.
Évszázados peték életre keltésével figyelik az evolúciót
Sok állatot ismerünk, ahol a peték hosszabb nyugalmi időszak után is életképesek maradnak. Egy amerikai kutató és társai olyan apró vízi állatok petéire "vadásznak", amelyek évtizedes vagy akár évszázados nyugalmi állapot után is életre kelthetők. A kikelt élőlényeket összehasonlítják a ma élő rokonaikkal, hogy megfigyelhessék az időközben bekövetkezett evolúciós változásokat.
A legfurább embrionális fordulat: a teknőspáncél evolúciója
A gerinces állatok embriói rendkívül hasonlítanak egymásra az egyedfejlődés korai stádiumaiban. Mindegyiken megfigyelhető a nagy fej, az apró végtagok és a farokszerű, hosszú gerincoszlop. Természetesen minden állatnak megvannak a maga jellegzetességei, de egyik fejlődése sem vesz olyan különleges fordulatot, mint a teknősöké: kialakul rajtuk egy csontvázzal összeforrt páncél. Egy japán kutatócsoport most új elmélettel állt elő a teknőspáncél kialakulását illetően, amely a legújabb Science címlapi anyaga.
A legújabb elmélet a dinoszauruszok nagy méretére
Egyes dinoszauruszok hatalmas méretével kapcsolatban már sok elmélet született. Egy amerikai kutató most újabbal bővítette a hipotézisek sorát. Szerinte a dinoszauruszok azért nőhettek olyan nagyra, mert jóval több táplálékhoz jutottak, mint a mai emlősök, emellett sokkal kevesebb energiát használtak fel.
Zsugorodnak a juhok a klímaváltozás hatására
Az enyhébb telek hatására fokozatosan csökken egy skót félvad juhféle testmérete, holott a nagyobb testméret evolúciós előnyökkel jár. Brit kutatóknak a Science-ben megjelent tanulmánya az első példa arra, hogy a környezeti változás felülírhatja a természetes szelekció hatásait.
A rendszeres búvárkodás megváltoztatta az emlősök molekuláit
A vízi életmód nagy kihívások elé állítja az élőlényeket, és ez igaz még a testük legkisebb molekuláira is. Amikor a jelenlegi tengeri emlősök ősei visszatértek a vízbe, fiziológiájuknak jelentős mértékben meg kellett változnia, hogy alkalmazkodjanak az új közeghez. Brit kutatók a Kísérleti Biológiai Társaság éves közgyűlésén számoltak be arról, milyen evolúciós változásokat okozott az emlősökben a visszatérés a vízi életmódra.
Kiderült, hogyan alakult ki a piranják fogazata
A legendásan vérengző édesvízi húsevő halak, a piranják borotvaéles fogakkal rendelkeznek, amelyeket senki sem szeretne a saját bőrén érezni. Hogyan alakult ki ez a veszélyes fogazat? Argentin, amerikai és venezuelai paleontológusok most egy meglepő, átmeneti tulajdonságokat mutató állkapcsot tanulmányozhattak, ami választ adhat a kérdésre.
Az ujjak evolúciójáról árulkodó kínai dinoszaurusz
Egyedülálló növényevő dinoszaurusz került elő Kínában, amely azt bizonyítja, hogy a jura időszaki theropodák ökológiai szempontból sokkal változatosabbak voltak, mint eddig gondolták. A lelet fontos bizonyítékokat szolgáltat arról, hogyan fejlődött ki a madarak háromujjú végtagja.
- címkék:
- madarak
- evolúció
- dinoszauruszok
- Címkefelhő »
Óriás spermium nyomaira bukkantak egy ősmaradványban
A hím állatok különféleképpen - színpompás tollazattal, nagy agancsokkal, csábító násztánccal - igyekeznek meghódítani a nőstényeket. Ez a taktika általában be is válik, ha a nőstény csak a legrátermettebbnek kinéző hímmel párosodik. Sok nőstény azonban nem elégszik meg egy nemi partnerrel, és ilyenkor előfordulhat, hogy nem a "legkiválóbb" hím lesz az apa. Az evolúció azonban erre is talált megoldást: bizonyos fajokban a spermiumok mérete jelentősen megnövekedett, és a nősténybe jutó hímivarsejtek közül általában a legnagyobbak termékenyítik meg a petesejteket. Egy nemzetközi kutatócsoport most fölfedezte egy ősmaradványban, hogy aa ...
- címkék:
- evolúció
- fosszília
- szaporodás
- spermium
- Címkefelhő »
Új tanulmány a homoszexuális viselkedés evolúciós következményeiről
A homoszexuális viselkedés kialakulásával és a fennmaradásának magyarázatával számos tanulmány foglalkozott már. Amerikai kutatók most megjelent cikkükben áttekintik a fontosabb munkákat, és ezek elemzése alapján igyekeznek föltárni a homoszexualitás evolúciós vonatkozásait állatoknál.
Az ujjbegy barázdái nem növelik a súrlódást
Közkeletű tévhitet cáfoltak meg kísérleteikkel angol kutatók. Az emberek többségének - a szakemberek zömét is beleszámítva - mindeddig az volt a meggyőződése, hogy az ujjbegy barázdáinak, azaz az ujjlenyomatnak az a legfőbb szerepe, hogy biztosabb fogást adjon az ujjak és a megfogott tárgyak közötti súrlódás növelésével. Az alaposabb mérések azonban rácáfoltak erre.
- címkék:
- evolúció
- ujjlenyomat
- tapintás
- Címkefelhő »