evolúció
címke rss- kapcsolódó címkék:
- paleontológia
- fosszília
- genetika
- etológia
- ember
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Megismerhetõvé válhatnak a földi evolúció elsõ évmilliárdjai
Szöllõsi Gergely János és kutatótársai a DNS-szekvenciákban tárták fel az evolúciós régmúlt lenyomatait. Az örökítõanyag fajok közti átadásának emlékei olyan korokról is tudósíthatnak, ahonnan nem maradtak fenn õsi élõlények fosszíliái.
- címkék:
- evolúció
- magyar kutatók
- fosszília
- MTA
- Címkefelhõ »
A környezeti változások alapvetõen hatottak az emberi evolúcióra
Az emberek fejlett társadalmi viselkedésére és kereskedelmi tevékenységére utaló leleteket fedeztek fel egy kenyai ásatáson, amely alapján százezer évvel korábbra tehetõ ennek a fejlettségi szintnek a megjelenése - errõl számol be a Science folyóirat több tanulmánya kenyai ásatási eredmények alapján.
Az evolúció vethet véget az alkoholizmusnak
Egy pár éve a Scientific Americanben megjelent cikk arra a következtetésre jutott, hogy ha lassan is, de ma is zajlik az emberi evolúció. A napjaink emberi populációira ható természetes kiválasztódást nehéz tetten érni. Könnyû azonban elképzelni, milyen tulajdonságokra hathat. Az olyan fertõzõ betegségek, mint a HIV és a malária továbbra is hatékony szelekciós nyomást fejtenek ki a fejlõdõ világban.
- címkék:
- evolúció
- alkohol
- genetika
- alkoholizmus
- Címkefelhõ »
Jóval korábban hódították meg a szárazföldet a növények, mint vélték
Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények a Bristoli Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint.
- címkék:
- evolúció
- alga
- szárazföldi növények
- Címkefelhõ »
Ma már hangtalanul ciripelnek a tücskök Hawaiion
Hangtalanul ciripelnek tovább a Hawaiion élõ tücskök - brit kutatók szerint fejlõdésük során "lehalkították" hangkeltõ apparátusukat.
Hiányzó láncszemet fedeztek fel egy borostyánkõben
A pókok evolúciójának egyik hiányzó láncszemét fedezték fel a kutatók egy nagyjából 100 millió éves mianmari borostyánkõben.
- címkék:
- evolúció
- pók
- hiányzó láncszem
- borostyán
- Címkefelhõ »
Sikerességük lehetett a dinoszauruszok veszte
Saját sikerességük, gyors elterjedésük és jó alkalmazkodó képességük lehetett a dinoszauruszok veszte egy új kutatás szerint, mely feltérképezte az õsgyíkok elterjedését a Földön - írta a BBC hírportálja.
A véltnél korábban vándorolhatott ki a Homo sapiens Afrikából
Indiában talált csaknem 400 ezer éves kõeszközök vizsgálata alapján a Homo sapiens még korábban vándorolhatott ki Afrikából, mint azt a legutóbbi bizonyítékok alapján vélték a kutatók.
Százezer évvel korábban hagyhatta el az ember Afrikát
A modern ember csaknem százezer évvel korábban hagyhatta el az afrikai kontinenst, mint azt eddig hitték. Egy izraeli barlangban talált lelet az eddigi legrégebbi ismert Homo sapiens-maradvány Afrikán kívül.
- címkék:
- Afrika
- evolúció
- ember
- lelet
- Címkefelhõ »
Az emberi agy mai alakja viszonylag késõn alakult ki
A Homo sapiens evolúciója során viszonylag késõn alakult ki az emberi agy mai, gömbölyded alakja - állapította meg kövületek elemzésével egy német kutatócsoport.
- címkék:
- evolúció
- agy
- anatómia
- Címkefelhõ »
Bemutatták Kisláb csontvázát
Kiállították Kisláb, az apró termetû szõrös "majomember" csontvázát szerdán Johannesburgban, a szakértõk szerint ez az eddig ismert legteljesebb és az egyik legrégebbi Australopithecus csontváz.
Sisakot viselt a lázálomszerû kambriumi miniszörny
A sci-fi, vagy még inkább a horror filmek világát idézi fel annak az 515 millió évesre becsült apró lénynek a fosszíliája, amelyet Dél-nyugat Kína kambrium idõszaki tengeri rétegsorában fedeztek fel.
Végre kiderült, mi is a jeti valójában
A mesének vége: a jetiknek tulajdonított minták medvéktõl származnak. Igaz, az egyik faj – a himalájai barnamedve – csakugyan különleges a medvék között.
Találtak valamit, ami átírhatja az egész emberiség történetét
Egy Kínában talált 260 000 éves koponya teljesen átírhatja mindazt, amit az emberi evolúcióról tudunk.
- címkék:
- Ázsia
- Afrika
- evolúció
- Homo sapiens
- ember
- elmélet
- Címkefelhõ »
Vérszomjas szuperpatkányok okozhatják a nagyvárosok vesztét
Egy új tanulmány szerint a környezetszennyezés és a városi környezet olyan mutációkat okozhat, amelyek hatására a patkányok sokkal vadabbakká és erõsebbekké válnak.
Korábban kezdõdött a madarak felemelkedése, mint gondolták
Az eddig véltnél több millió évvel korábban zajlott le a madarak evolúciójában az a kulcsfontosságú lépés, amely lehetõvé tette számukra a repülést.
A csecsemõk saját védelmük érdekében könnyeznek a hangos sírás mellett
A könnyek lényegében vízcseppek, amelyek sót, fehérjéket és hormonokat tartalmaznak. Az egyes cseppek azonban mélyebb üzenettel is bírnak, lehetõvé téve számunkra, hogy egyetlen szó nélkül kommunikálhassunk, kezdve a csecsemõkortól. Az új kutatási eredmények arra utalnak, hogy a csecsemõk számára a könnyek fontosabbak, mint hittük.
A szerelem csak az evolúció vicce!
A szerelmet nem tudod befolyásolni. Azt sem, hogy kibe zúgsz bele, és azt sem, hogy ki fog beléd zúgni.
Kiderítették, miként jelentek meg az elsõ állatok a Földön
Az algák hirtelen, gyors elterjedése 650 millió éve volt a katalizátora annak, hogyan terjedtek el az elsõ állatok a Földön ausztrál kutatók szerint.
A dinoszauruszok fejlõdésének hiányzó láncszeme
A húsevõre hasonlító, de növényevõ Chilesaurus lehet a hiányzó láncszem a dinoszauruszok két nagy családja között egy tanulmány szerint, amely az õslények evolúciójának felülvizsgálatát szorgalmazza.
Közösek a kutya és az ember túlzott barátságosságának okai
Közös genetikai gyökerei vannak az ember és a kutya túlzott barátságosságának - derítették ki az amerikai Princeton Egyetem kutatói.
A békák felemelkedését hozta a dinók kihalása
A békák populációinak robbanásszerû növekedéséhez vezetett az 65 millió évvel ezelõtti ütközés egy aszteroidával, amely a dinoszauruszok kihalását okozta - állapította meg egy tanulmány.
- címkék:
- evolúció
- béka
- kétéltûek
- kihalás
- dinoszaurusz
- Címkefelhõ »
Már nem tananyag az evolúció a török iskolákban
Vitatható, ellentmondásos és bonyolult az evolúció, ezért a török kormány kivette a középiskolások tananyagából.
- címkék:
- Törökország
- evolúció
- Címkefelhõ »
Megváltozhat minden, amit az ember kialakulásáról gondoltunk
A korábban véltnél jóval régebbre nyúlik vissza az emberiség kezdete: az eddig legrégebbinek hitt leleteknél 100 ezer évvel korábbiakra bukkant egy nemzetközi kutatócsoport Marokkóban.
Megfejtették a bálnák óriási méretének titkát
Pár millió évvel ezelõtt történt valami titokzatos, aminek következtében a bálnák gigantikus állattá fejlõdtek. A Chicagói Egyetem kutatói merültek el a tengeri rejtélyben.
- címkék:
- evolúció
- bálna
- méret
- Címkefelhõ »
Nem Afrika, hanem Európa lehetett az emberiség bölcsõje
Vélhetõen Európában vált ketté a csimpánzok és az ember evolúciós fejlõdési vonala, nem pedig Afrikában, ahogyan azt sokan feltételezik.
Rejtély övezi a legrégebbi állati fosszíliákat
A Bristoli Egyetem paleontológusai szerint amiket eddig a legrégebbi állati maradványoknak hittünk, azok nyugodtan lehetnek akár fosszilis algák is.
Ötvenlábú lény vadászott a tenger mélyén
Ötven lába és két, konzervnyitóra emlékeztetõ ollója volt egy 508 millió éve élt ízeltlábúnak. A most felfedezett – mára természetesen kihalt - faj az eddig ismert legõsibb állkapcsos ízeltlábú.
Ha ezt Lamarck megélhette volna - az egyesített evolúcióelmélet
A cikksorozat elõzõ részében – Ezt még Darwin sem tudta megmagyarázni az elméletében – összefoglaltuk az evolúcióelmélet neodarwinista alapjait, és bemutattunk egy viszonylag új tudományágat, az epigenetikát, amely részben rehabilitálja Lamarck nézeteit. Az új részben lemerülünk az epigenetika mélységeibe, és bemutatjuk, hogyan férhet meg egymással a neodarwinizmus és a neolamarckizmus az egyesített evolúcióelméletben.
Letaszították a szivacsokat a legõsibb állatcsoport trónjáról
A soksejtû állatvilág eredete a felfoghatatlanul távoli múlt homályába vész. A több mint félmilliárd éve történt, nagy kambriumi robbanásnak nevezett biológiai esemény során geológiai értelemben nagyon rövid idõ alatt számos állattörzs jelent meg az akkori Föld egyetlen élõhelyén, az õsi világtengerben. Egészen a legutóbbi idõkig a szivacsokat tartották a legrégebbi soksejtû állatcsoportnak, ám egy most publikált friss kutatás megerõsíti, hogy a bordásmedúzáké az elsõség.
Ezt még Darwin sem tudta megmagyarázni az elméletében
A modern biológia jelentõs részben Charles Darwin evolúcióelméletére támaszkodik. Ennek lényege a természetes szelekció, amely szerint a természet a legrátermettebb, legjobban alkalmazkodott élõlények szaporodását, fennmaradását és túlélését segíti elõ. Darwin elmélete azonban a genetika fejlõdésével finomításra szorult. Érdekes módon éppen az evolúcióelmélet „antihõsének” számító Lamarck néhány elképzelése jött kapóra a darwinizmus egyes hézagainak betöméséhez, és egy egyesített evolúcióelmélet kidolgozásához, olvasható a környezeti epigenetikával foglalkozó neves amerikai biológus, Michael Skinner tanulmányában.
Válságot okozott az eocén végi hirtelen lehûlés
A mai Ausztrália területén élt gekkók tömeges kihalását eredményezte a globális átlaghõmérséklet hirtelen lecsökkenése 35 millió évvel ezelõtt - állítják ausztrál szakemberek.
Az öngyilkos merénylet is az evolúciós örökség része
A csoport érdekében végrehajtott öngyilkosság elsõ látásra evolúciós rejtély: hogyan adódhatnak tovább öngyilkos gének? A válasz mégis az evolúcióban, konkrétan õseink egymás ellen vívott háborúiban keresendõ - a Scientific Reports cikke szerint.
Orrformáló éghajlati övek
Az emberi orr formájának kialakulására hatással lehetett az éghajlat - állapították meg amerikai tudósok.
Akaratunk ellenére hoztuk létre a tökéletes ragadozót
Alig egy évszázada jelentek meg Észak-Amerikában a keleti prérifarkasok. Három kutyaféle keveredésébõl jöttek létre, és a tapasztalatok alapján minden téren felülmúlják elõdeiket: erõsek, gyorsak, eszesek és rendkívül alkalmazkodók. Sokan vitatják, hogy új fajról lenne szó, de annyi biztos, hogy az ember tevékenysége nélkül most valószínûleg nem gazdagodott volna egy prominens bestiával a csúcsragadozók palettája.
Részben megfejtették a virágos növények eredetrejtélyét
Egy különleges, csak egyes afrikai sivatagokban õshonos növény genetikai kutatása segítségével francia tudósok részben megfejtették a virágos növények eredetének rejtélyét.
Kétszázötven millió éves tengeri hüllõ embriót találtak
Embriót találtak egy 250 millió éve élt, rendkívül hosszú nyakú fosszilis tengeri hüllõ hasában, amelyrõl eddig úgy vélték, utódait kizárólag tojásokban hozta világra.
Újabb bizonyíték az evolúcióra: 700 halfaj alakult ki egy õsbõl
A Wyomingi Egyetem kutatói – egy nemzetközi csapat részeként – kiderítették, hogyan fejlõdött ki több mint 700 halfaj a kelet-afrikai Viktória-tóban az elmúlt 150 ezer évben.
- címkék:
- evolúció
- halak
- Viktória-tó
- Címkefelhõ »
Apró cseppek indíthatták útjára a földi élet fejlõdését
Egy magyar kutató és társainak új modellje lehetséges magyarázatot ad arra, miként juthatott el a földi élet evolúciója az egyszerû szerves molekuláktól sejtjeink elõdeiig. Hasznos vírusok, önzõ paraziták, együttmûködõ replikátorok és szerethetõ genetikai rosszfiúk egy történetben, melynek igazán csak a végét ismerjük. A cikk alapjául az MTA híroldalán megjelent anyag szolgált.
Aprócska bizarr lény volt az ember legrégibb ismert õse
Egy nemzetközi kutatócsoport Kínában talált kövületekben azonosította egy kicsiny tengeri lény maradványait, amelyrõl feltételezik, hogy az emberek legkorábbi ismert prehisztorikus õse lehetett, a zsákszerû élõlény mintegy 540 millió éve élt.
- címkék:
- evolúció
- ember
- állat
- lény
- Címkefelhõ »
Apró gyíkok éltek az óriás dinók árnyékában
A Montanában ásatásokat végzõ paleontológusok számos fosszília között bukkantak a váratlan leletre. Egy olyan új gyíkfaj õsmaradványát fedezték fel a dinoszauruszok uralkodásának késõi idõszakából, amelynek legközelebbi ma élõ rokonai messze Ázsiában kóborolnak.
- címkék:
- evolúció
- gyíkok
- dinoszaurusz
- Címkefelhõ »
Kiderült, miért jobbkezes az emberek többsége
Az emberek nagyjából 90 százaléka jobbkezes. Ebben a tulajdonságban is különbözünk a legtöbb fõemlõstõl, ahol nem figyelhetõ meg ilyen oldalpreferencia a végtagoknál. Úgy vélik, hogy a kézpreferencia kialakulása jelentõs szerepet játszott az emberi evolúció folyamán. Úgy tûnik, egy új tanulmány most megvilágítja a jobbkezesség létrejöttének okát és idejét.
Mégse haszontalan szerv a féregnyúlvány
A féregnyúlványt sokan csak felesleges csökevénynek tekintik, ami váratlan gyulladásával csak megkeseríti az emberek életét. Egy új kutatás szerint azonban fontos szerepet tölt be a szervezetben, ezért nem tûnt el az evolúció folyamán.
Ez az agyi terület még felnõttkorban is fejlõdik
Azzal ellentétben, amit eddig gondoltak a tudósok, az agy bizonyos területeinek szövetei egészen felnõttkorig növekednek, ezáltal javulnak bizonyos képességek, mint például az arcfelismerés.
- címkék:
- evolúció
- agy
- fejlõdés
- Címkefelhõ »
Twitteren háborog egy dinós cikk miatt egy kreacionista
A Noé bárkájának másolatát felépítõ Ken Ham, amerikai kreacionista csúsztatással vádolja a The Washigton Post folyóiratot, mert ott az jelent meg, hogy a kreacionisták szerint az özönvíz pusztította ki a dinoszauruszokat.
Hátfájdalom? Nem is gondolnád, mire vezethetõ vissza
Amerikai és brit kutatók 300 csontminta vizsgálata alapján jöttek rá arra, miért fordulnak olyan sokan orvoshoz csípõ-, illetve vállfájdalom miatt.
A váll és a csípõ fájdalma az evolúció hibája
A váll és a csípõ gyakori fájdalma "az evolúció hibája" az Oxfordi Egyetem tudósai szerint.
- címkék:
- evolúció
- fájdalom
- csípõ
- váll
- Címkefelhõ »
Gyors evolúcióval menekül a környezetszennyezés elõl egy halfaj
Íme a szennyezett vizekben élõ hal, amely néhány évtized alatt a legdurvább méreganyagokhoz is alkalmazkodott. Mi a titka, és vajon tanulhatunk-e belõle?
- címkék:
- evolúció
- állatok
- genetika
- hal
- Címkefelhõ »
Nem a csimpánzoktól örökölte az ember a kedvességét
Mégsem közeli rokonától, a csimpánztól örökölte a kedvesség erényét az ember - derült ki egy új tanulmányból.
Közeledünk ahhoz, hogy újranövesszünk a végtagokat
A csodaférget ketté lehet vágni, mindkét felét képes újranöveszteni – ha megismerjük az ezt vezérlõ biológiai folyamatot, csodálatos lehetõség nyílik az emberiség elõtt.