Kutyák és macskák villámgyors evolúciója

A kutyák és macskák ma már szőrös – vagy akár szőrtelen – négylábú kedvencként vannak ott mindenütt, ahol emberek élnek, pedig ebben a formában néhány tízezer éve még csak nem is léteztek. Vajon miként teremtette meg az ember a népszerű háziállatait? A Hogyan hódították meg a kutyák és a macskák a világot című kétrészes sorozat tudományos kutatások segítségével mutatja meg az utat, ami a vérszomjas farkasoktól az ölebekig, a rejtőzködő vadmacskáktól pedig a doromboló cicusokig vezetett. Itthon a Viasat Nature adja, november 14-én és 21-én 13 órakor.

Felismerik-e a kutyák a gazdájuk szándékait?

Az ELTE etológusai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a kutyák külön tudják-e választani a saját és a gazdájuk szándékait.

A macskák is rajonganak Bachért

Állatorvosok felfedezték, hogy a klasszikus zene elősegíti a macskák gyógyulását, kevesebb gyógyszer, és műtét alatt kevesebb altató szükséges, ha a háttérben komolyzene megy.

Robothalak segítségével vizsgálták a halrajokat a kutatók

Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak mozgását az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a Max Planck Állatviselkedéstani Intézet, a Konstanzi Egyetem és a Pekingi Egyetem tudósaival együttműködve. Kutatásuk eredményei bizonyították azt a korábbi feltevést, hogy a halak energiát spórolnak a rajban úszással.

Az etető fontos kiegészítője az itató

A közhiedelemmel ellentétben az etetőkön alkalmazott téli itatás legalább olyan fontos, mint a nyári kánikulában végzett. Ennek oka, hogy miközben az etető madarai alacsony víztartalmú magvakat fogyasztanak - amire sokat kell inni -, az egyre szárazabb, hómentes teleken, amikor fagy is, a vízhiány okozta kiszáradás legalább akkora probléma, mint a júliusi kánikulában.

Így változik a kutyák személyisége életük során

A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben. Az aktivitás nagyot zuhan a kölyökkor és a kamaszkor között, utána pedig egyenletesen csökken. Az újdonságok iránti érdeklődés csak 3 éves kor után lohad le, míg a problémamegoldási képesség körülbelül 6 éves korig nő, utána nem változik – fedezték fel az ELTE Etológia Tanszék és a bécsi Clever Dog Lab (Állatorvosi Egyetem) munkatársai 217 border collie négy évet átölelő vizsgálata során. A szerzők több, időskori szellemi, illetve érzékszervi leépülésben szenvedő, csökkent problémamegoldó képességű, valamint extrém aktív kutyát is azonosíttottak. ...

Így reagál a kutya, amikor rajtakapják, hogy széttépett egy párnát – videó

Csak meg nem szólal – szokták mondani a kutyák rendkívül összetett érzelemnyilvánításaira. A háziasítás csaknem harmincezer éve során a kutya és az ember közötti kapcsolat még tovább differenciálta a kutyák viselkedését, azt a képességet is kifejlesztve bennük, hogy pontosan felismerjék, ha „rossz fát tettek a tűzre", amint az a cikkbe beágyazott videón is látható.

Nem egyformán látják egymást az emberek és a kutyák

Az ELTE TTK Etológia Tanszék kutatói felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. Az egyedülálló kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.

Kutyákat megszégyenítően intelligens ez a törpemalac - videóval

Közismert, hogy a kutyák nagyon intelligens állatok, de az már kevésbé tudott, hogy a disznófélék magas intelligenciája a kutyákéval vetekszik, amint azt  Bokham, a házi kedvencként tartott törpemalac be is bizonyítja a cikkbe beágyazott videón.

Medve járt Egerszalók határában

Az utóbbi hetekben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság több bejelentést is kapott arról, hogy medvét vagy annak nyomait vélték látni Andornaktálya, Maklár, Egerbakta, Verpelét, Egerszólát és Egerszalók környékén.

Tudja-e, honnan ered a kíváncsiság megölte a macskát szólásmondás?

A kíváncsiság megölte a macskát - szokták mondani a britek, aminek magyar megfelelője, hogy aki kíváncsi hamar megöregszik, vagy a kíváncsiság árt a szépségnek. De mégis, hogy kerül akkor ide a macska?

Döbbenet, hová menekült a fóka a kardszárnyú delfinek elől - videóval

Nincs olyan tengeri élőlény, amellyel a világtenger abszolút csúcsragadozói, a kardszárnyú delfinek ne tudnának könnyedén elbánni. A kis csapatokban vándorló nomád orkák nagy előszeretettel vadásznak kisebb-nagyobb cetekre, és az egyik kedvenc zsákmányukra, a fókákra. Három méretes kardszárnyú delfin egy elkalandozott fiatal borjúfókát vett üldözőbe, amelynek semmi esélye sem lett volna a nagytestű ragadozókkal szemben, ha egy motorcsónak képében nem siet segítségére a szerencse.

Mi a teendő, ha medvével találkozunk?

Sok tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha valaki medvével találkozik. A medve, alapvetően kerüli az embert. Megfelelő viselkedéssel és felkészültséggel elkerülhetők az esetleges problémák. Nagyon fontos az is, hogy a medvét ne csalogassuk magunkhoz semmilyen módon. Azokon a helyeken, ahol nagyragadozók előfordulhatnak, célszerű zártan kezelni a kommunális hulladékot, hogy a szemetet ne tekinthessék táplálékforrásnak. A szabad természetben ugyanúgy tart az embertől, mint amennyire az ember megijedhet a medvétől. Csak „szorult „ helyzetben, vagy a bocsait védve mutathat támadó magatartást.

Nem szívlelik egymást a hattyúk

Sokkal hajlamosabbak agresszióra a hattyúk a fajtársaikkal, mint más madarakkal szemben - állapította meg egy brit kutatás.

Fél évszázad után ismét találtak szomáli elefántcickányt

Egy tudományos expedíciónak sikerült néhány példányt begyűjtenie a fél évszázada kihaltnak vélt szomáli elefántcickányból Északkelet-Afrikában, az Afrika szarvának nevezett térségben.

Ilyet még nem látott: teknőssel focizik a kutya- videó

 A szárazföldi teknősökre nehéz páncéljuk, és lassú, komótos mozgásuk miatt úgy gondolunk, mint a lajhárokra, pedig vannak olyan helyzetek, amik rácáfolnak erre az elképzelésre.

A cápák is barátkoznak

Az eddig ismertnél jóval összetettebb közösségi életet élnek a cápák, széles közösségi hálózatokat ápolnak és évekig tartó kapcsolatokat alakítanak ki - derítették ki tengerbiológusok szürke szirtcápák életét tanulmányozva a Csendes-óceánban.

A földi mágneses mező segítheti a kutyákat a tájékozódásban

A földi mágneses mezőt használhatják tájékozódási segédeszközként a kutyák - derült ki cseh és amerikai kutatók tanulmányából.

Minden emlős ugyanolyan szintű agyi konnektivitással rendelkezik

Ugyanolyan szintű agyi konnektivitással rendelkezik minden emlős, beleértve az embert is - állapították meg a Tel-avivi Egyetem (TAU) kutatói.

A macskaleukózis oltással megelőzhető

A macskaleukózist okozó retrovírus világszerte okoz megbetegedéseket, szerencsére Európában és Észak-Amerikában csökkenő tendenciával. Köszönhető ez a folyamatos új kutatás eredményeknek, szűrővizsgálatoknak és vakcinázásnak.

Ezek a leggyakoribb okai a cápatámadásoknak

Július 4-én szombaton, a kelet-ausztráliai Queensland tartományhoz tartozó Fraser-sziget közelében halálos cápatámadás ért egy helyi búvárt. A rendőrség szóvivője brutálisnak nevezte a támadást, amelyet a 36 éves férfi nem élt túl. A népszerű fürdőparadicsomnak számító Queensland tartományban a mostani esettel együtt idén már három halálos kimenetelű cápatámadás történt. A híradások egyelőre nem számoltak be arról, hogy milyen cápafaj támadhatott a búvárra, a sérülések jellege azonban azt valószínűsíti, nagy fehér cápa áldozatául esett a fiatal férfi.

Élőben az evolúció

Evolúció híján az óceánokból sem jöttünk volna ki, nemhogy öntudatra ébredjünk. Maga az emberiség is folyamatosan evolválódik, gondoljunk csak az egyre jelentéktelenebb lábujjainkra vagy bölcsességfogunkra, de kíváncsi tekintetünket érdemes az állatvilágra vetnünk, amely a szemünk láttára alakul át. A Viasat Historyn a szombat délután 6-kor, mindjárt dupla résszel elstartoló Mozgásban az evolúcióban például láthatunk kanadai farkasokat, amelyek az úszást és a halászatot gyakorolják, vagy arab páviánokat, amelyek kutyákat tartanak – újabb fokok az evolúciós létrán, amelyek eléréséért máshová kell lépnünk...

Megfejtették a méhkirálynők titokzatos kettős énekét

Megfejtették a méhkirálynők kettős énekét nagyon érzékeny vibrációs detektorok segítségével.

Így ismerheti fel a legagresszívabb flamingókat

A tollazat színe fontos szerepet játszik a flamingók bonyolult társadalmi struktúrájában, a legrózsaszínebb egyedek küzdenek a legagresszívebben a táplálékért - állapították meg a brit Exeteri Egyetem tudósai.

Tudja-e, miért repülnek a bogarak a lámpába?

Amikor nyári este ég a lámpa a lakásban, vagy az előtérben,  hemzsegnek  körülötte a rovarok és belerepülve, ott pusztulnak. Vajon miért vonzza ilyen hipnotikusan őket a lámpa, és miért repülnek bele a végzetükbe?

Tudja-e, miért röpködnek a füsti fecskék alacsonyan vihar előtt?

Régen a parasztok az állatok viselkedéséből tudták milyen idő várható. Például, ha egy vidéki ember beleszagol a levegőbe, vagy felpillant az égre, tudja, hogy vihar közeleg. Ezek nem népi babonák, csak meg kell figyelni és ismerni kell a természetet. A parasztok pedig a természettel összhangban éltek.

A dorombolás gyógyító ereje

Az általános hipotézis az, hogy a macska elégedettségében dorombol, azonban dorombolnak akkor is, amikor súlyosan sérültek, vagy riadtak. Az emberek azt hiszik, hogy amikor a macska dorombol, akkor jól érzi magát. A helyzet azonban nem egészen így áll. A dorombolás ennél sokkal komplikáltabb dolog, a kutatók is csak alig értik.

Új fészkelő madárfajt figyelhettek meg Magyarországon

2020. május 2-án helyi madarászok figyeltek meg először egy, majd három, másnap már négy havasi sarlósfecskét Debrecenben, egy gabonatároló silónál. A négy madár az ezt követő napok reggelén és a délutáni órákban is megfigyelhető volt a területen. A megfigyelési időszak és a madarak viselkedése alapján akár költéshez készülő párokról is szó lehet. Amennyiben így lesz, egy új fészkelő fajjal bővülhet Magyarország madárfaunája.

A társukkal való együttműködés megnyugtatja a makákókat

Megnyugtatja a fajtársakkal való együttműködés a makákókat - állapították meg osztrák és holland kutatók.

A célirányos területkezelés a Böddi-szék túzok élőhelyeit is javítja

A Böddi-szék déli része a szakemberek számára eddig is ismert túzok költőhely volt, a területen a 2000-es évek elején több alkalommal is került elő túzokfészek mezőgazdasági munkavégzés során. Ebből az időszakból fiókát vezető tyúkról is van adatunk a területről. A Természetvédelmi Őrszolgálat és a terepen dolgozó kollégák adatai azt bizonyítják, hogy a területen azóta is kisszámú, de rendszeres fészkelő a túzok. Az elmúlt években közel 20 esetben figyeltek meg túzokot a projektterületen.

A talált fiókák többsége nem árva, ne szedjük össze őket!

Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban, amint arra az MME felhívja a figyelmet, nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket!

Hogyan élhet egy kutya 27 évig? Itt a válasz

Matuzsálemi, 22 és 27 éves kort megélt kutyák vizsgálatával olyan génváltozatokat azonosítottak az ELTE kutatói, amelyek eddigi ismereteink szerint nem fordulnak elő átlagos élethosszú kutyákban.

A madarak figyelmeztetik az orrszarvúakat az orvvadászok közeledésére

A madarak figyelmeztetik az orrszarvúakat az orvvadászok közeledésére ausztrál és amerikai kutatók megfigyelései szerint.

A városi kutyák félősebbek, mint a vidékiek

A városi kutyák félősebbek, mint a vidékiek - állapították meg finn kutatók mintegy hatezer kutya gazdájának adatai alapján.

A hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét

A szövetséget alkotó hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét, amikor együtt dolgoznak - állapították meg a Nyugat-Ausztráliai Egyetem és a Bristoli Egyetem kutatói.

Felöklendezett vérrel kötnek barátságokat a vérszopó denevérek

Felöklendezett véres "csókkal" kötnek barátságokat a vérszopó denevérek - derült ki egy új tanulmányból.

A kutyák agya fordítva dolgozza fel az emberi beszédet, mint az emberé

A kutyaagy hatékonyabban elemzi a hozzá beszélő személy kilétét, mint a hallott beszédhangokat: a kutyák hasonló agyterület segítségével ismerik fel, hogy ki beszél, mint az emberek, a kutyák esetében azonban a neurális aktivitásmintázat a beszélőelemzés során épp ellentétes az emberben ismerttel - fedezték fel az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, a TKI és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai.

Fantasztikus szellemi képességről tettek tanúbizonyságot a varjak

A varjak már sok-sok kísérletben bizonyították, hogy nem lehet őket „tyúkeszűeknek" nevezni. Egy új kísérlet azonban azt igazolja, hogy még annál is okosabbak, mint amilyennek eddig gondolták őket.

Le fog döbbenni attól, mit tettek ezek a kis farkasok

Meglepte a kutatókat, hogy egyes farkaskölykök is ösztönösen visszahozzák az eldobott labdát, ahogy a legtöbb kutya.

Először találtak bizonyítékot tengeri madarak eszközhasználatára

Először találtak tengeri madarak eszközhasználatára bizonyítékot brit és izlandi tudósok.

Hinné-e, hogy mennyire intelligens és tiszta állat a disznó?

A gusztustalan vagy hitvány személyre szokták azt mondani, hogy disznó, a nagyon piszkos, vagy rendetlen házra, lakásra pedig azt, hogy disznóól, mert a disznót  a közvélekedés egy koszos, sárban dagonyázó, ürülékben kotorászó állatnak tartja. A valóság azonban merőben más.

Tudja-e, hogy milyen intelligens állat a birka?

A birka az egyik legigazságtalanabbul szereotipizált állatok egyike, állapították meg a kutatók. Nem hogy nem buta, bamba állat, de rendkívül intelligens is, és sok embernél jobb memóriával rendelkezik.

Mit taníthatnak nekünk a hangyák a közlekedési dugókról?

Alkalmazkodnak a regionális dialektusokhoz a selyemmajmok

Nemcsak az embereknél, hanem néhány állatfajnál is léteznek dialektusok: a közönséges selyemmajmok (Callithrix jacchus) például régiónként kissé eltérő módon kommunikálnak egymással. Svájci kutatók megállapították, hogy a selyemmajmok képesek megváltoztatni a dialektusukat, ha új területre költöznek.

Tudja-e, hogy simogatás közben miért kap oda időnként a macska?

Biztos már sokan megtapasztalták a macskatulajdonosok közül, hogy kedvencük simogatás közben időnként és látszólag minden előzmény nélkül,egyszer csak odakap, és megkarmolja vagy mefgharapja a gazdi kezét. Itt a magyarázat és néhány tipp a macskával való helyes bánásmódra, illetve, hogy hogyan simogassuk megfelelően a cicát.

Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez

Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók - hangsúlyozza az ELTE MTI-hez eljuttatott közleménye.

Ezért cincognak az egerek, ha nincs otthon a macska

Egyre jobban visszahúzódnak az embertől való félelmükben a közepes és nagytermetű ragadozók. Ettől viszont felbátorodnak a rágcsálók, és sokkal merészebben kóborolnak, mint korábban. Az ember hatása így egész természetes rendszereket felforgat.

Ki hitte volna, létezik lángelméjű gyík is

Már szinte a kezdetektől fogva felnőtt módjára képesek tanulni a fiatal ausztrál kéknyelvű szkinkek (Tiliqua scincoides) - derült ki egy ausztrál kutatásból.

A kutyák tükrözik gazdájuk stresszes állapotát

A kutyák is megérzik azt, ha gazdájuk stresszes időszakot él át: svéd kutatók kimutatták, hogy a kutya stressz-szintje összefügg gazdája stresszes állapotával.

Meglepő módon reagálnak a drónokra a cerkófmajmok

Potenciális veszélyként észleli és újfajta figyelmeztető jelzést hallat drónokat látva a sárgahasú szavannacerkóf (Chlorocebus sabaeus).