etológia
címke rss- kapcsolódó címkék:
- zoológia
- állatvédelem
- természetvédelem
- kutya
- ornitológia
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Természeti katasztrófák, és azok a csodálatos állati elmék
Bár a tudósok közt nincs egyetértés, vajon az állatok valóban képesek-e előre jelezni a természeti katasztrófákat, mint például a földrengést, a vulkánkitörést, vagy a cunamit, mégis, a kutatási eredmények azt mutatják és az élet is igazolja, hogy, ha jobban figyelnénk az állatok jelzéseire, sok élet megmenthető lenne.
Tudja-e, hogy varjak segítségével tervezték elfogni Oszama bin Ladent?
Kutatások igazolják, hogy a varjak rendkívül intelligens állatok, olyannyira, hogy a CIA is felfigyelt képességeikre, és segítségükkel tervezték felkutatni Oszama bin Ladent, a hírhedt terroristavezért. A varjak rendkívüli intelligenciájával kapcsolatos kutatást a Proceedings of the Royal Society B magazinban publikálták.
Az űrutazást is megkönnyíti a macskák mágikus dorombolása
Jóleső érzés, amikor a házimacska odabújik az emberhez, és dorombolni kezd. A macskák dorombolását hallgatni nemcsak kellemes, megnyugtató élmény, hanem a kutatások szerint gyógyító hatású is. A nyugtató, mormogó hangot a gége ritmikus rezgésével keltik.
Íme, a legokosabb kutyafajták!
Nincs egyszerű módja annak, amikor tudósok a kutyák intelligenciáját értékelik, most azonban mégis kísérletet tettek rá. A nyertes a border collie lett.
A kutyák is hasonlóan észlelik az élőséget, mint mi
Az ember képes élettelen tárgyakat, akár geometriai formákat is élőként érzékelni annak mozgása alapján, sőt esetenként érzelmeket, személyiséget is tulajdonít azoknak. Az ELTE Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport munkatársainak eredményei azt mutatják, hogy a kutyák hasonló szabályokra támaszkodnak, mint mi, amikor el kell dönteni, hogy mi élő és mi nem.
- címkék:
- kutya
- viselkedés
- etológia
- Címkefelhő »
Csak a kakadu képes önállóan zenélni az állatvilágban
Egyedül a kakadu képes hangszerrel zenélni az állatok közül: az ausztrál Queensland állam Cape York félszigetén élő, félénk pálmakakadu ágakkal dobol a fatörzseken - állapította meg egy ausztrál kutatás.
Lehet-e barátság ember és farkas között?
Az ELTE TTK Etológia Tanszékének legfrissebb kutatásában farkas és ember kapcsolatát vizsgálták.
Látod, amit én látok?
A kutya és ember látóképessége közötti eltérések befolyásolhatják az etológiai kísérletek eredményét – írja az ELTE kutatóinak új tanulmánya.
- címkék:
- látás
- kutya
- ember
- etológia
- Címkefelhő »
A macskák ugyanolyan intelligensek, mint a kutyák
Japán tudósok szerint a macskák ugyanolyan jól teljesítenek bizonyos memóriateszteken, mint a kutyák, ami azt sugallja, hogy a két állat egyformán intelligens lehet.
A csinos modell, aki meglovagolja a nagy fehér cápát
A Hawaii-szigeteki Haleiwában élő Ocean D. Ramsey nem mindennapi hölgy. Dolgozott modellként, professzionális szabadtüdős búvár, tengerbiológus, és egyben hivatásos búvároktató is. Sokak számára elképesztően vakmerő, víz alatti kalandjaival a hawaii One Ocean Diving nonprofit szervezet kutatójaként az óceán nagy testű ragadozóival kapcsolatos félelmeket szeretné eloszlatni, hangsúlyozva a sérülékeny tengeri élővilág megóvásának fontosságát is.
Hangyák eszközhasználatát vizsgálták szegedi kutatók
A megfelelő eszközt igyekeznek kiválasztani a folyékony táplálék elszállításához két hangyafaj egyedei a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak kísérletei szerint, melyek eredményeiről az Animal Behaviour című folyóirat januári számában számoltak be.
Nem a csimpánzoktól örökölte az ember a kedvességét
Mégsem közeli rokonától, a csimpánztól örökölte a kedvesség erényét az ember - derült ki egy új tanulmányból.
Korai őszülést okozhat a kutyáknál a túl sok stressz
Akárcsak az emberek egy részénél, a kutyáknál is korai őszülést okozhat a túl sok stressz - állapították meg amerikai kutatók.
A nektártól optimisták a méhek
A méhek az alkohol emberre gyakorolt hatásához hasonlóan optimistábbak és boldogabbak lesznek, miután jó nagyokat kortyolnak a nektárból. Ráadásul mindezt tudatosan teszik – erre a következtetésre jutottak azok a kutatók, akik eredményeiket a Science tudományos folyóiratban publikálták.
A nagy fehér okos, és nem téveszti össze a fókát a szörfössel
A világtengeren bekövetkező, évente nyolcvan-száz, nem provokált cápatámadás legtöbb áldozata szörfös. A szakmai körökben is népszerű teória szerint ezek az esetek úgynevezett prédatévesztések, amikor a ragadozó egyik fontos zsákmányállatával, a fókákkal téveszti össze a deszkáján hasalva evező szörföst.
Lovakat tanítanak jelekkel kommunikálni
Egyre több állatfajról derül ki, hogy képes elsajátítani valamilyen jelnyelvet, és annak segítségével kommunikálni is tud az emberrel.
Kiderült, melyik nemtől félnek jobban a kutyák
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusai kimutatták, hogy a kutyák annak megfelelően módosítják a testméretükről szóló hanginformációt, hogy mekkora fenyegetettséget élnek át egy agresszióval terhelt találkozás során – a kutatók az elsők a világon, akik kísérletekkel támasztották alá, hogy a kutyák képesek ilyen típusú manipulációra.
- címkék:
- kutatás
- kutya
- etológia
- ELTE
- Címkefelhő »
A kutyánk pontosan tudja, mit beszélünk
Magyar etológusok a világon elsőként vizsgálták a kutyák agyának emberi beszédet feldolgozó képességét. Kiderült, hogy az állatoknak nemcsak az számít, hogy mit mondunk, hanem az is, ahogyan mondjuk. Gyakorlatilag értik a szavainkat.
A csimpánzok igazi csapatjátékosok
A sikeres csapatmunka fogalmát sokszor inkább az emberekhez társítják, és úgy tartják, kevésbé jellemző az állatvilágban, mint nálunk – a csimpánzok egy friss kísérlet során erre elég rendesen rácáfoltak, és bebizonyították, hogy ők is inkább csapatjátékosok, és elítélik a tarháló, áruló társaikat.
Kérjen elnézést a szúnyogtól, mielőtt lecsapja!
Ahelyett, hogy az állatok viselkedéséből következtetnénk szellemi képességeikre, inkább agyuk felépítését érdemes vizsgálni egy amerikai kutatópáros szerint. Nem kizárt, hogy a rovarok sokkal tudatosabbak, mint eddig gondoltuk.
Kiderült, a cápáknak is van személyiségük
Most először vizsgálták azt kutatók, hogy vajon a cápáknál is léteznek-e különböző személyiségek.
Jane Goodall újra Magyarországra érkezik
Dr. Jane Goodall etológus, ENSZ békenagykövet Remény születése címmel, az On The Spot alkotóival - Cseke Eszterrel és S. Takács Andrással - közös előadást tart május 23-án 18 órától a fővárosi Tüskecsarnokban. Az előadás kiemelt témája a jövő generációja lesz, amiről az Origo is tudósítani fog.
Nem mindig őszinte a delfinmosoly
A delfin aranyos. A delfin kedves. Hiszen mindig mosolyog, és gyakran annyira emberi a viselkedése. Sőt, még segít is a bajbajutottakon! Vajon ezek az általános vélekedések mindig megállják a helyüket? Vagy van a delfineknek egy „sötétebb”, agresszívebb oldala is?
Egyes cápafajok viselkedése a fejlett emlősökéhez hasonlít
A halak állatkörén belül külön csoportot képeznek a cápaalakúak. Korábban úgy vélték, hogy a cápák primitív állatok, de ezt az elmúlt évek viselkedésbiológiai kutatásai rendre megcáfolják. Egy friss kutatási projekt eredménye szerint ,egyes fajok a fejlett emlősökével vetekedő összetett szociális csoportokat alkotnak.
Az óceán titokzatos állati elméi
A delfinfélék mindig is különleges helyet foglaltak el az emberi gondolkodásban. Számtalan legenda kering e különleges tengeri emlősök egyedinek tartott intelligenciájáról, az ember és a delfinek közötti misztikus kapcsolatról. A tengerbiológia, különösen a viselkedéskutatás rohamos fejlődése az elmúlt években sok mindent feltárt, de bőven maradtak még megválaszolásra váró, érdekes kérdések.
Nemesebb lények a patkányok, mint hittük
Sokan undorodnak tőlük, pedig a patkányok nemesebb lények, mint amilyennek látszanak: még a csokit is otthagyják, ha egy fajtárs bajba kerül.
- címkék:
- etológia
- viselkedés
- állat
- patkány
- evolúció
- Címkefelhő »
Életmentő lehet a kéregpóknak az orális szex
A párzás nem életbiztosítás a hím pókok számára, a nőstény gyakran felfalja őket. A darwin kéregpók (Caerostris darwini) viszont egy egészen egyedi formáját választotta a túlélésnek: közösülés során a hímek orálisan benedvesítik a nőstény ivarszerveit.
- címkék:
- biológia
- pók
- orális szex
- etológia
- Címkefelhő »
Arcunkról olvassák le a kutyák a hangulatunkat
Közismert, hogy a kutya az ember legjobb barátja. Osztrák kutatók most azt is bebizonyították, hogy érzelmi állapotunkat képesek leolvasni az arcunkról.
- címkék:
- kutya
- viselkedés
- etológia
- Címkefelhő »
Miért szeretik a macskák a szűk helyeket?
Régi tapasztalat, hogy a szűk helyek – cipődobozok, fiókok, bevásárlószatyrok – mágnesként vonzzák a macskákat. A mókás pillanatokat a gazdik kihasználják, és naponta árasztják el a különböző weboldalakat képekkel és videókkal. A viselkedés okaira több magyarázat létezik.
- címkék:
- állatok
- macska
- viselkedés
- etológia
- Címkefelhő »
Nemi erőszak áldozataivá válnak a pingvinek
Nem érezhetik többé biztonságban magukat a Marion-sziget királypingvinjei. A fenyegetés azonban nem az embertől jön, hanem a sziget medvefókáitól, amelyek egyre többször élik ki nemi vágyaikat a madarakon. A két faj közötti szexuális aktust eddig négy alkalommal figyelték meg a kutatók.
Amelyik kutya ugat, az mond is valamit
Magyar kutatók a világon elsőként támasztották alá adatokkal, hogy az ugatás a többi kutya számára is információt hordoz. Az eredmény a szomszédokat bosszantó ugatások megértését és kezelését is segíti.
- címkék:
- magyar kutatók
- kutya
- etológia
- ELTE
- Címkefelhő »
Állandóan figyelik gazdáikat a kutyák
A kutyák képesek saját érdeklődésüket és gazdáik érzelmeit külön kezelni - derült ki magyar kutatók kísérleteiből. Az állatok folyamatosan figyelik gazdáik reakcióit és olyan döntéseket hoznak, amik a gondozóiknak örömet okoznak.
A selyemmajmok is törődnek haldokló társukkal
Egy elpusztult párját gyászoló selyemmajomról készített egyedülálló felvételeket brazil és brit kutatók. Az eredmény azért is rendkívüli, mert gyászra utaló jeleket az emberen kívül eddig kizárólag csimpánzokon figyeltek meg.
Világelsőként hasonlították össze emberek és kutyák agyát magyar kutatók
Működés közben vizsgálták kutyák és emberek agyát magyar etológusok, és számos hasonlóságra bukkantak. A kutatók szerint részben ezek jelenthetik a magyarázatot arra, hogy miért működik olyan jól a kommunikáció, és miért olyan erős a szövetség a két faj között.
Mennyit megy a kutya, és mennyit az ember sétáltatás közben?
Közel négyszer nagyobb távot is megtehetnek a kutyák a sétáltatás során, mint a gazda, derült ki magyar biológusok és fizikusok vizsgálatából.
A kutyák emberekhez való viszonyát a gének is befolyásolják
Az oxitocin hormon genetikai hátterét vizsgálva magyar kutatók kimutatták, hogy kapcsolat van a sejtszintű mechanizmusok és a kutya emberhez való viszonya között.
Ösztönösen felismerjük a kutyák hangulatát
Magyar kutatók elsőként bizonyították, hogy az emberek hasonló akusztikai szabályszerűségek mentén értékelik a kutyák hangjait, mint saját érzelemkifejező hangjaikat: így képesek arra, hogy felismerjék a kutyák hangulatát.
Újra fellángolt a vita a kutya háziasításáról
Európában háziasította a kutyát a korai ember, még akkor, amikor vadászó-gyűjtögető életmódot élt, állapította meg a Science folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány. Noha a kutatók abban már egyetértenek, hogy a kutya legalább 18 ezer éve él az ember mellett, a háziasítás helyszíne szinte évről évre változik. Miklósi Ádám etológus szerint nem is ez a lényeg, hanem az, hogy milyen genetikai változások tették a kutyát azzá, amivé lett.
Szamárnak nem érdemes hátat fordítani
A szamarak sem agresszív állatok, de nagyobb egyéniségek a lovaknál, és a kedélyállapotuk is hullámzó. Ha rossz napjuk van, vagy éppen szaporodási időszakban vannak, brutális dolgokra képesek.
Aragorn szeret fenékbe harapni
A világon egyedülálló farkaskutató központ működik Bécs közelében, ahol például azt vizsgálják, mennyire képesek a farkasok az embertől, kutyától vagy más farkastól tanulni, és mennyire értik az emberi gesztusokat. Az állatok közé be is lehet menni. Kipróbáltuk, milyen érzés, amikor elkezdi a zsebünket fúrni egy farkas.
Mit árul el a kutya a gazdájáról?
Gyakran látni visszahúzódó embereket bizonytalan kutyával, határozott személyiségeket pedig erőt sugárzó ebbel sétálni. A kutya valóban hasonlít a gazdájára, igazolták a közismert vélekedést magyar etológusok.
Titokzatos kézfogást figyeltek meg csimpánzok között
A majmok kurkászás közben, a fejük felett kulcsolják össze a kezüket. A dolognak valószínűleg kulturális háttere van, és csoportról csoportra változik.
Csak magukra gondolnak a csimpánzok, ha élelem a tét
Kizárólag magukra gondolnak a csimpánzok és a bonobók, ha élelemről van szó, viselkedésükben nyoma sincs a korrektségnek - derítették ki brit kutatók, akik a Biology Letters című folyóiratban tették közzé tanulmányukat.
GPS-szel vizsgálták a menekülő birkákat
Ahelyett, hogy egyenként szétszaladnának, és összevissza menekülnének, a juhok összetömörülnek, ha ragadozó támadja meg őket.
- címkék:
- viselkedés
- biológia
- juh
- nyáj
- birkanyáj
- etológia
- Címkefelhő »
Ívás előtt lefejelik egymást a bütykösfejűek
Rendkívül durva viselkedést figyeltek meg egy korallzátonyok környékén élő nagytestű halfajnál amerikai kutatók. A szarvasbikákhoz hasonló vetélkedésnek valószínűleg a párválasztásban van szerepe.
- címkék:
- halak
- párválasztás
- etológia
- Címkefelhő »
Nem mert írni a nekrofil pingvinekről a sarkkutató
Borzalmas, "aljas" szexuális aktusokat figyelt meg száz évvel ezelőtt az Adélie-pingvinekkel szinte együtt élő George Levick, a legendás Scott kapitány sarkkutató expedíciójában résztvevő, madártannal is foglalkozó orvos.
Miért ragadós az ásítás?
Hűti az agyat, ragadós, és még a 11 hetes magzat is csinálja. Az ásítás okát évezredek óta kutatják, de a mai napig nem tudják, miért ragályos. A legújabb eredmények szerint ráadásul még emberről kutyára is ragadós.
Először vizsgálták, mire gondol a kutya
Fülhallgatóval ellátott, hosszadalmas tréningen átesett kutyák agyán végeztek speciális MR-vizsgálatot amerikai kutatók. A kutyákat teljesen éber állapotban tolták be a gépbe, és percekig kellett mozdulatlanul feküdniük a nagy zajjal járó vizsgálat alatt.
Magasabb hangon dalolnak a nagyvárosi madarak
A madárdal is lépést tart a felgyorsult városi élettel, elődeikhez képest magasabb hangon igyekeznek hallhatóvá tenni magukat a mai verébsármányok.
Alkohollal védekeznek a muslicák
A vadállatok nem mehetnek patikába, mégis sokféle anyaggal szokták kúrálni magukat a talaj- és fűevéstől kezdve a gyógynövények, sőt az alkohol fogyasztásáig.
Először láttak csimpánz mentőcsapatot
Első alkalommal sikerült megfigyelni, hogy csapdába esett fajtársukhoz nagy távolságból is visszatért egy bonobócsoport. A különleges viselkedés összefüggésben állhat azzal, hogy a bonobóknál nőuralom van.
A cápáknak is vannak barátaik
A kíméletlen, magányos ragadozóknak tartott cápákról is bebizonyosodott, hogy képesek a hosszú távú kapcsolatokra és csapatmunkára.
Bátor bogarak, gyáva bogarak
A kutya- és a macskatulajdonosok régóta szentül meg vannak győződve arról, hogy az ő kedvencük más, mint a többi. Az utóbbi időben egyre több tudományos kutatás támasztja alá, hogy nemcsak az embereknek, az állatoknak is van személyiségük. Magyar kutatók rovarok bátorságát tesztelték.
A génekből következtetni lehet a kutya aktivitására
A kutya túlzott aktivitása néha egyszerűen abból fakad, hogy nem elégítik ki az állat mozgásigényét, ám az is lehet, hogy genetikailag hajlamosabb a túl sok mozgásra, állapították meg magyar kutatók.
Táncolva kerüli el az akadályokat a ganéjtúró bogár
Amikor a ganéjtúró bogár összegyúrta ürülékgombócát, felmászik a tetejére és többször körbetáncol rajta. A kutatóknak most sikerült megfejteniük a tánc értelmét: így tájolja be a bogár, merre görgesse a galacsinját.
Leharapta a lajhármaki fejét a húsevő orangután
Lelökött egy lajhármakit a fáról, leharapta a fejét, majd komótosan elfogyasztotta a többi részét az egyébként vegetáriánus szumátrai orangután.
Új magyar kutatás: mekkora gyerekével ér fel egy kutya esze?
Csecsemőkhöz hasonlóan reagálnak a kutyák az emberi kommunikációs jelzésekre, állapították meg magyar kutatók. Az etológusok szemmozgást érzékelő műszerrel vizsgálták, hogyan reagálnak a kutyák a lejátszott videókra.
A mérges kutyaugatást értik a gyerekek, a vicsorgást nem
Már az öt-hat éves gyerekek képesek felismerni, ha egy kutya agresszívan ugat - derült ki magyar etológusok vizsgálataiból. A vicsorgó állatról ezzel szemben úgy gondolják, hogy mosolyog, ami magyarázatot adhat a gyerekeket érő kutyatámadások egy részére.
Mit árulnak el a támadó kutyák testjelei?
A nyílt utcán egy gazdátlan kutyával szembekerülve sokszor nem lehet tudni, hogy mire számíthat a járókelő. Vajon teljesen ártalmatlan lesz az állat? Támadni fog? Hasznos tudás a kutyák testjeleinek alapvető ismerete.
A majmok bolygója csak az emberiség kihalásával jöhet létre
A hazai mozikban a héten bemutatott A majmok bolygója: Lázadás című tudományos-fantasztikus filmben az emberhez hasonlóan intelligens csimpánzok és gorillák támadnak emberekre. Nem zárható ki, hogy egyes főemlősök évmilliók múlva fejlettségükben megközelítik az embert, ám ehhez az [origo] által megkérdezett szakértő szerint az kell, hogy a Homo sapiens előbb eltűnjön a Föld színéről.
A zebrapintyek között is vannak homoszexuális párok
A monogám zebrapintyek közül többen élnek azonos nemű párral. A kapcsolat ugyanúgy egy életre szól, mint a heteroszexuális madaraké, írják egy új tanulmány szerzői.
Hogyan kerülik el a feketeözvegy-hímek, hogy a nőstények vacsorájává váljanak?
A pókhálón járkálva szimatolják ki a fekete özvegy nőstényekről a hímek, hogy a lehetséges párjuk jóllakott-e, ezzel csökkentve az esélyét annak, hogy a nőstény vacsorájává váljanak.
Az ugrópók vibrál, egy béka pedig a torokzacskóját üti a földhöz udvarláskor
Környezetünkben számos hanggal kommunikáló állat él, de nem ez az egyetlen lehetséges formája a rezgésekkel történő kommunikációnak. Egyes poloskák rezgési duettet adnak elő udvarláskor, míg a termeszek veszély esetén a fejükkel dobolnak. A külső füllel nem rendelkező kígyók pedig állkapcsukkal érzékelik a potenciális zsákmány által keltett rezgéseket.
A legvérmesebb kutyákat is megszelídítik egy magyar módszerrel
A legproblémásabb kutya is ideális kedvenccé válik egy magyar kutyanevelési módszerrel, amelynek használata rohamosan terjed a kutyaiskolák körében, és külföldről is hatalmas az érdeklődés iránta. A Tükör módszer alapítója, Korom Gábor szerint ezek az iskolák inkább gazdaiskolák, és elmondása szerint javíthatatlan kutya nincsen, maximum a gazda nem elég kitartó.
Megbüntetik a mohó nőstényeket a hím tisztogatóhalak
Fontos szerepet töltenek be a tengeri ökoszisztémában a tisztogatóhalak: feladatuk, hogy megszabadítsák a nagyobb halakat az élősködőktől. A nőstények azonban néha túl mohóvá válnak, és az ügyfélből is kiharapnak egy-egy darabot. Ilyenkor azonban számolniuk kell a hímek rendreutasításával.
Csukott szárnnyal kerülik el a lepkék a szexuális zaklatást
Rövid életében csak egyszer párzik egy Magyarországon is honos lepkefaj nősténye. A lepke úgy kerüli el a hímek további zaklatását, hogy összecsukja a szárnyát, amelynek belső fele sokkal tompább színű, mint a külső, így kevésbé csábítja a hímeket.
Segítő ormányt nyújtanak egymásnak az elefántok
Nagyon kevés állat képes felismerni, hogy segítségre lenne szüksége. Egy új tanulmányból kiderült, hogy az ázsiai elefántok is beletartoznak ebbe a szűk körbe.
Így gyászolja halott kölykét a csimpánz - videó
A világ legnagyobb csimpánzközösségét tanulmányozva egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült filmre vennie egy csimpánzanyát, amely a 16 hónapos korában elpusztult kölykét gyászolta. A szakemberek egy egyedülálló átmeneti periódusról számoltak be, amelynek során az anya felfogja kölykének halálát.
Veszélybe sodorják a pingvineket a kutatók
Veszélyeztetik a kutatások a vadon élő, szárnygyűrűkkel és más megfigyelőkészülékekkel ellátott pingvinek életét: a jelölt állatoknak kevesebb fiókája születik, és kisebbek a túlélési esélyeik, mint jelöletlen fajtársaiknak.
A csimpánzlányok is babáznak
A kutatók első ízben találtak bizonyítékot arra, hogy a vadon élő csimpánzkölykök nemüktől függően más-más játékokat játszanak, éppúgy mint az embergyerekek. Noha a fiatal hím és nőstény csimpánzok is játszanak botokkal, a nőstényeknél gyakoribb ez a viselkedés, és a csimpánzlányok időnként úgy babusgatják a botokat, mint a csimpánzanyák a kölykeiket.
Sok információ van a kutyák morgásában
A kutyák képesek felvételről lejátszott morgás alapján behatárolni, hogy mekkora méretű fajtársuk morog rájuk, állapították meg magyar viselkedéskutatók. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak vizsgálatában arra is fény derült, hogy még a kivetített képek is meglepően sok információt hordoznak a kutyák számára.
Miért játszanak az állatok?
A játéknak fontos szerepe van a fiatal emlősök életében, mert játék közben sajátítják el a társas viselkedés szabályait, és sokat tanulnak a saját képességeikről, valamint társaikról is. A viselkedéskutatók körében elfogadott, hogy az emlősök és a madarak, sőt még néhány hüllőfaj is játszik, de vajon mennyire beszélhetünk játékról a halak vagy akár a gerinctelenek esetében?
A kutyák között is vannak pesszimisták
Pesszimisták lehetnek a szeparációs problémákkal küzdő kutyák, állapították meg brit kutatók. Az ugató, romboló kutyák sok gazda számára jelentenek problémát. A kutatók szerint az ilyen viselkedés negatív érzelmi háttérre utalhat.
- címkék:
- kutya
- viselkedés
- etológia
- Címkefelhő »
Még egy makákó is felismeri magát a tükörben
Első alkalommal sikerült bizonyítani, hogy a főemlősök közül nemcsak az emberszabású majmok képesek önmagukat felismerni a tükörben, hanem az alacsonyabbrendűek közül a rhesusmajmok is. A Wisconsin-Madison Egyetem két állata a nemi szerveik körüli területeket vizsgálgatta, és az is előfordult, hogy fejjel lefelé nézegették magukat, vagy igazgatták a tükröt, hogy előnyösebb szögből látszódjanak.
Megzavarja a madarak énekét a városi fényár
Korábban kezdenek el énekelni a madarak hajnalban az erős mesterséges megvilágítás miatt, állapították meg német kutatók. Bár a korábban kezdett éneklés előnyt biztosíthat a hímeknek a szaporodásnál, mindennek ára van. A madarak nem tudnak eleget pihenni, így könnyebben zsákmánnyá válhatnak, ráadásul az is előfordulhat, hogy a nőstényeket átejti a korábban kezdett ének, és egy erősebb hím helyett valójában egy gyengébbet választanak.
Optikai trükköt is használ az egyik legérdekesebben udvarló madár
A tereptárgyak rendezésével úgy építik meg lugasaikat a hím mályvapártás lugasépítők, hogy a tojók szemében nagyobbnak látszanak, mint amekkorák valójában, állapították meg ausztrál kutatók.
Automatikusan lemásolja gazdája viselkedését a kutya
Valóban képes gazdája mozdulatainak utánzására a kutya, állapították meg osztrák és brit etológusok. Az automatikus utánzás képessége evolúciós előnyt biztosított a kutyák számára.
- címkék:
- népszerű tudomány
- kutya
- etológia
- Címkefelhő »
Teltház mellett ünnepelték Jane Goodallt Budapesten is
Csányi Vilmos előadásával ünnepelte Jane Goodall, a világhírű etológus 50 éves munkásságát a róla elnevezett magyarországi intézet. Goodall volt az első, aki feljegyezte, hogy a csimpánzok eszközt készítenek. A kutatónő ma az év jelentős részét utazással tölti, hogy előadásaival ösztönözze a fiatalokat, hogy van remény egy szebb jövőre.
Az önkielégítés is kiemeli az embert az állatvilágból
Önkielégítés közben az erotikus fantáziák a legkülönfélébbek lehetnek, de általában jellemző, hogy míg a férfiak szeretnek több partnerre gondolni, a nők inkább egy partnerre gondolnak. A nők szeretnek alávetett helyzetben zajló nemi aktusokról, vagy hírességekkel, illetve fiatal vagy idős férfiakkal folytatott közösülésekről ábrándozni. A férfiak általában vadabb, a valóságtól elrugaszkodottabb vágyaikat jelenítik meg elméjükben. Kísérletező kedvű olvasók megpróbálhatják, sikerül-e eljutni az orgazmusig, ha maszturbálás közben teljesen kiürítik az agyukat, vagy tökéletesen semleges dolgokra gondolnak.
Gombe 50 - nyilvános ünnepi előadás Budapesten Jane Goodall tiszteletére
Csatlakozzon Ön is Jane Goodall csimpánzkutatásának és mindannyiunk számára utat mutató jövőképének ünnepléséhez! Csányi Vilmos előadása Jane Goodall munkásságának 50. évfordulója tiszteletére.
"A szegénység további pusztításra kényszeríti az embereket" - ötven éve védi a csimpánzokat Jane Goodall
Ötven évvel az után, hogy a lábát Afrikába tette, Jane Goodall sürgős cselekvésre szólít: mentsük meg legközelebbi élő rokonainkat, a csimpánzokat a kihalástól! A világhírű csimpánzkutató és természetvédő nagy utat járt be fél évszázad alatt: a csimpánzok egyszerű tudományos megfigyelésétől eljutott a műholdas technológián alapuló, a helyi lakosságot aktívan bevonó környezetvédelmi tervezésig.
Már a farkát is csóválja az első magyar kutyarobot
Elsőként mutatjuk be MOGI Robit, a kutyarobotot, melyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mérnökei és a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének kutatói az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak közreműködésével készítettek. Csóválja a farkát, ha örül, visszaviszi a labdát a gazdájának, és a kutatók reményei szerint fontos szerepe lehet az ember-robot kapcsolatok vizsgálatában. A robotok a jövőben hasonló utat járhatnak be az ember mellett, mint a kutyák az elmúlt évezredekben.
Már tíz éve gyilkol a csimpánzkommandó
A csimpánzokról már régóta tudják, hogy időnként halálos harcokba keverednek a szomszédban élő fajtársaikkal, ennek okára azonban eddig nem találtak magyarázatot. A legújabb kutatások szerint az állatok, különösen a hímekből álló, kisebb őrjáratozó csapatok azért ölik meg a szomszédos csapatok tagjait, hogy növeljék a saját területüket.
Tartós barátságokat kötnek a hosszúszárnyú bálnák
A hatalmas sziláscetekről eddig úgy gondolták, hogy életük nagy részét magányosan töltik. Ezért is okozott meglepetést néhány kanadai kutató bejelentése, hogy a hosszúszárnyú bálnák közt tartós kapcsolatok alakulnak ki. A fogascetek közé tartozó ámbráscetekről már régóta tudják, hogy kedvelik a társas életet.
Kamerák leplezték le a félrelépő tücsköket
Miniatűr Big Brother házat hozott létre két kutató, akik tücskök élőhelyére telepített infravörös kamerák segítségével tanulmányozták a rovarok életét. A sok ezer órás anyagból kiderült, hogy a nőstényekért folyó vetélkedések során a nagyobb hímeknek még csak ciripelniük sem kell, így is ők lesznek a sikeresek. Ezt követően a hímek akár negyvenszer is párosodnak egy nősténnyel, míg azok nem túl hűségesek párjukhoz, mert gyakran félrelépnek a szomszéddal.
Egy meglepő viselkedésforma alapján nagyon intelligens lehet a mókus
A kanadai vörös mókusokra egyáltalán nem jellemző viselkedést, az elárvult kölykök örökbefogadását figyelte meg néhány kutató. A kölykök minden esetben szoros rokoni kapcsolatban álltak a nősténnyel.
Lefordították a tehenek bőgését
Számítógépes szoftvert dolgozott ki egy német agrárszakember a tehenek hangjelzéseinek lefordítására. A program képes beazonosítani, ha a tehén éhes, fejésre van szüksége, vagy éppen fogamzóképes állapotban van.
Bajuszhosszal nyerték az ebek a kutya-macska párviadalt
A főleg népszerű tudománnyal foglalkozó New Scientist szerkesztői nemrég elérkezettnek látták az időt, hogy összeeresszék a kutyákat a macskákkal, méghozzá a jelenleg rendelkezésünkre álló tudományos közlemények alapján. A verseny a kutyák győzelmével zárult, de akár fordítva is történhetett volna, ha a macskák is hajlandóak lennének elvégezni a viselkedéskutatók tesztjeit.
Szívesebben tanul tapasztaltabb társától a csimpánz
Nem csak az emberek, de a csimpánzok is szívesebben tanulnak azon társaiktól, amelyeket jobban tisztelnek, derült ki egy amerikai vizsgálatból. A kutatók szerint elképzelhető, hogy ezért különböznek annyira az eltérő földrajzi helyeken élő csimpánzcsoportok táplálékszerző módszerei.
- címkék:
- csimpánz
- tanulás
- etológia
- Címkefelhő »
Először figyeltek meg nemleges fejrázást majmoknál - videó
"Az étel nem játék!" Mintha csak ezt akarná mondani kölykének az a bonobó, amelyet német kutatók kaptak lencsevégre, miközben fejét rázva próbálja megakadályozni, hogy kölyke egy hagymaszárral játszon.
Amit nem tud még a farkasokról - videó
Rendkívül érdekes előadást tartott hétfőn délután az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a világhírű farkaskutató, David Mech. Ő volt az, aki bebizonyította, hogy a farkasok célirányosan a gyengébb szarvasokat ejtik zsákmányul a csordából, és neki köszönhetően tudunk ma olyan sokat a falkák működéséről. Kiderült, hogy csak pletyka, hogy nem szereti a kutyákat, és hogy a falka életében gyakran a nőstény a valódi vezető. Nézzen bele az előadásába!
Budapesten tart előadást hétfőn a világhírű farkaskutató
Magyarországra látogat L. David Mech, a világ legjelentősebb terepi farkaskutatója, aki 1958-ban kezdte a vadon élő farkasok megfigyelését, és több nyarat is a farkasok közvetlen közelében töltött. A professzort még hazánkba érkezése előtt megkerestük, és ő röviden válaszolt a kérdéseinkre.
Nem értik, miért fogyasztja el az emberi ürüléket a lajhár
Az Északkelet-Peruban élő kétujjú lajhárok különös szokására derült fény: az állatok előszeretettel látogatták egy kutatóállomás WC-jét, ahonnan jóízűen lakmároztak. A szokatlan jelenségnek az vetett véget, hogy a kutatók kerítést húztak a mellékhelyiség köré.
Új filmfelvételek alapján a csimpánzok is tudják, mi a halál
A csimpánzok viselkedéséről készített új filmfelvételek alapján feltételezhető, hogy legközelebbi rokonaink is tisztában vannak a halál fogalmával. Erre utal többek között az, hogy a halott újszülötteket az anyák több hétig magukkal hordozzák, haldokló társukat pedig kiemelt figyelemben részesítik a csoport tagjai. A halállal kapcsolatos vallási hiedelmeik vagy gyászszertartásaik persze nincsenek, viselkedésük azonban rávilágíthat, hogy a halálhoz kötődő emberi szokások miként alakulhattak ki az evolúció során.
Kövesd a saját vezéreidet!
Magyar kutatók galambok csoportos repülésének vizsgálatával megállapították, hogy a madarak a repülés során mindig kiválasztott vezetőket követnek: olyan egyedeket, amelyek társaiknál jobb tájékozódási képességekkel rendelkeznek. A galamboktól az emberek is tanulhatnának: kiderült például, hogy az irányító pozíciót betöltő egyedek nem mindig ragaszkodnak ehhez a szerephez, és még egy repülés alatt is cserélődnek a posztok. Az eredményről április 8-án számol be a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata, a Nature.
Szinte az összes varangy eltűnt a földrengés előtt
Legendák szólnak arról, hogy egyes állatok megérzik a földrengéseket, ám ezt tudományos módszerekkel eddig nem igazolták. Egy véletlennek köszönhetően most sikerült megfigyelni, miként reagálnak a varangyok a földrengésekre.
- címkék:
- földrengés
- békák
- barna varangy
- etológia
- Címkefelhő »
Lefordították a hiénák kacaját, hallgassa meg őket!
A foltos hiénák jellegzetes kacagása a csoporton belüli pozícióra utal, állítják a kutatók. A nőstények vezette klánokban élő hiénáknál különösen fontos szerepe van a hangadásnak a zsákmányszerzés során, az agresszív állatok ugyanis hajlamosak összekapni egy-egy finom falaton.
Medvékkel sétáló professzor
Az Észak-Amerikában honos fekete medvét sokan veszélyes fenevadnak tartják, amely akár az emberre is halálos fenyegetést jelent. Lynn Rogers professzor azonban már 43 éve sértetlenül járkál közöttük, tanulmányozza a viselkedésüket, és mindenhol fölszólal a védelmükben.
Embervérre szomjazó pók
Az emlősök, köztük is elsősorban az emberek vérével táplálkozó apró pókfajt néhány éve fedezte föl egy új-zélandi kutatócsoport Kelet-Afrikában. A pók vérszívó nőstény moszkitókra vadászik, és a jelenleg ismert egyetlen állat, amely aszerint választja meg a zsákmányát, hogy az mit evett korábban. Most kiderült, miért kell neki a vér valójában.
Einstein és Darwin is hozzánk hasonlóan e-mailezne
Amerikai kutatók az emberek levelezési szokásait vizsgálva rájöttek, hogy nincs túl sok különbség az internet korának emberei és Albert Einstein között, legalábbis ami a levelezési viselkedést illeti.
- címkék:
- emberi viselkedés
- etológia
- Címkefelhő »