érzékelés
címke rss- kapcsolódó címkék:
- agy
- látás
- érzékcsalódás
- agykutatás
- Egyperces tudomány
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Agyunk matematikájának megértéséhez jutottak közel magyar kutatók
Magyar és németországi kutatók új eredményt értek el azzal kapcsolatban, hogyan befolyásolja érzékelésünket az a modell, amit az agy a világról alkot. A felfedezés segít abban, hogy megértsük, mi az a nyelv, amit az idegsejtek használnak.
- címkék:
- érzékelés
- agy
- modell
- MTA
- Címkefelhõ »
A Parkinson-kórosok jobban érzékelik a stabilitást, mint az egészségesek
Gravitációs érzékelésünk kutatása segíthet bizonyos betegségek terápiájában, az asztronautáknak pedig a mikrogravitáció kezelésében.
A macska, amely megérzi és jelzi, ha valaki hamarosan meg fog halni
Az amerikai Rhode Island fõvárosában, Providence-ben lévõ Steere House Nursing and Rehabilitation Centre öregek otthona és rehabilitációs központban él egy híressé vált és az Oscar névre hallgató macska. Az állat attól vált közismertté, hogy pontosan jelzi, ha egy páciens hamarosan meg fog halni. Ilyenkor összegömbölyödve az illetõ mellé fekszik, annak utolsó óráiban. Oscar különleges elõrejelzõ képességérõl még korábban a Journal of Medicine orvosi magazinban jelent meg egy tanulmány.
Így változtatja meg az LSD az érzékelésünket
Az LSD hatása alatt megváltozik az érzékelés, a gondolkodásmód és a létszemlélet, ám a drog megváltoztatja az agyi régiók közötti kommunikációs mintákat is. Egy új tanulmány eredményei most a szer eddig nem ismert lehetõségeit is felvillantják a mentális- és viselkedészavarok kialakulásával és ezek kezelésével kapcsolatban.
Tudja-e, miért nagyobb a Hold, amikor a horizonthoz áll közel?
A kelõ Hold jóval nagyobbnak látszik, amikor még a horizont közelében áll. Mindez régóta ismert, és már az i.e. 4. század óta dokumentált, mivel a furcsa jelenség egyaránt komoly fejtörést okozott a régmúlt gondolkodóinak csakúgy, mint a jelen tudósainak.
Természeti katasztrófák, és azok a csodálatos állati elmék
Bár a tudósok közt nincs egyetértés, vajon az állatok valóban képesek-e elõre jelezni a természeti katasztrófákat, mint például a földrengést, a vulkánkitörést, vagy a cunamit, mégis, a kutatási eredmények azt mutatják és az élet is igazolja, hogy, ha jobban figyelnénk az állatok jelzéseire, sok élet megmenthetõ lenne.
A mi orrunk is tud annyit, mint a kutyáé
Mindig azt mondták nekünk, hogy az ember szaglása messze az állatoké mögött kullog. Pedig az igazság az, hogy egyáltalán nem vagyunk rosszak.
Tudja-e, miért hisszük, hogy agyunknak csak a tíz százalékát használjuk?
Hallott már az agymûködés tízszázalékos mítoszáról? E mítosz szerint agyunknak csupán 10%-át használjuk ki, a többi pedig elképesztõ dolgokra lehetne képes, ha valaki végre rájönne, hogyan aknázhatók ki a bennünk rejlõ lehetõségek. Megdöbbentõ, hogy ez a tévképzet mennyire népszerû, sok felmérés szerint a válaszadók többsége hisz benne, sõt, számos hollywoodi kasszasiker alapgondolataként is megjelent már. Vajon honnan eredhet ez a népszerû, ám téves elképzelés?
Hangoskodó halak és zajos tengerlakók az óceán mélyén
A 19. század végéig a kutatók úgy gondolták, hogy a halak tökéletesen némák, és semmit sem fognak fel a testükön átfutó rezgésekbõl. Talán még ma is sokakat meglepne, ha tudnák, milyen izgalmas dolgok zajlanak odalent a mélyben.
Tudja-e, hogy a cápák nem szeretik az embervért?
Sajnos a cápákról az a tévhit él a köztudatban, hogy vérszomjas ragadozók, hidegvérû gyilkosok, és veszélyesek az emberre nézve. Pedig azzal szemben, hogy évente több millió cápa esik áldozatul egy valóban hidegvérû, kegyetlen gyilkosnak, az embernek, a cápatámadások halálos áldozatainak száma átlagosan nem több 5-10-nél.
Mindig a múltat látjuk – csak a foton él a jelenben
A csillagászati cikkeknél rendre felbukkannak olyan hozzászólók, akik a cikk hibájaként róják fel, ha nem említi, hogy mondjuk egy milliárd fényévnyire lévõ galaxisról készült kép a milliárd évvel ez elõtti állapotot tükrözi. Arra viszont kevesen gondolnak, hogy minden, amit ebben a pillanatban látunk a környezetünkben, az a múltban történt, még ha csak pár nanoszekundummal is korábban. Ezekrõl az érdekes adatokról készített összeállítást Bob King amerikai amatõr csillagász és blogger.
Tudja-e, hogy miért világít a macska szeme?
Közismert, hogy a macskák kiváló érzékszervekkel rendelkeznek. A legkiválóbb a látásuk, ennek köszönhetõen még a sötétben is kitûnõen látnak. E különlegesen fejlett érzékelési rendszerük is hozzájárult a macskafélék törzsfejlõdési sikeréhez.
Pillanatok alatt megkülönböztetjük az androidokat az emberektõl
A tévésorozatokban és filmekben nehéz lehet megkülönböztetni az androidokat és az embereket. A valóságban azonban az emberi agy kevesebb, mint egy másodperc alatt különbséget tesz a valóság és a fantázia között, állítják a Berkeley kutatói.
- címkék:
- android
- robot
- érzékelés
- valóság
- Címkefelhõ »
Itt a magyarázat, miért úszkálnak kukacok és pöttyök a szemünkben
Szinte mindenki megtapasztalhatta már azt a furcsa jelenséget, amikor hirtelen átlátszó pálcika- vagy gömbszerû képletek úsznak be a látómezõbe. Ha azonban megpróbálunk rájuk fókuszálni, akkor eltûnnek, majd újra visszatérnek, ha máshová nézünk. Íme, itt van e különös optikai illúzió magyarázata.
Nagy fehér cápa ragadta el a horgászok zsákmányát
Csak nagyon keveseknek adatik meg, hogy szemtanúi lehessenek a világtenger egyik leghatékonyabb csúcsragadozója, a nagy fehér cápa prédálásának.
Mitõl tûnik hidegnek a mentás íz?
A mentában található mentolnak köszönhetõ, hogy hideget érzünk, amikor megízleljük - a vegyület azt az információt küldi az agynak, hogy hideget eszünk.
Miért hunyjuk be a szemünket csókolózás közben?
Brit tudósok szerint az emberek azért csókolóznak behunyt szemmel, hogy megfelelõen koncentráljanak a feladatra.
Így látnak bennünket a delfinek
Amerikai kutatók sikeresen leképezték, hogyan érzékeli a vízben lebegõ embert egy delfin – az állat által a társainak továbbított ultrahang képek meglepõen részletesek és pontosak voltak, így szeretnék továbbvinni a projektet, hogy még jobban megismerhessék a delfinek echolokációs képességeit.
- címkék:
- érzékelés
- echolokáció
- delfin
- hanghullám
- Címkefelhõ »
Ilyen egy autista élete: döbbenetes videó
A brit Nemzeti Autista Társaság egyperces videóban mutatja be, milyen nehéz lehet egy autista embernek megbirkóznia a külvilágból érkezõ õt bombázó ingerekkel.
Csak a sós ízt érzik a bálnák
Az ízek érzékelése nem pusztán élvezeti célokat szolgál, ugyanis megvédheti az állatokat a kellemetlen ízû mérgezõ anyagoktól. Egy új tanulmány szerint azonban a cetek – bálnák és delfinek – nem rendelkeznek az ízérzékelés képességével. Ez a hiányosság egyedivé teszi õket az emlõsök között.
Egyetlen koncert miatt is tartósan romolhat a hallása
Már egyetlen rockkoncerten vagy focimeccsen való részvétel is visszafordíthatatlan károsodást okozhat a hallórendszer idegeiben – figyelmeztetnek amerikai kutatók. A negatív hatások ráadásul nem azonnal, hanem többnyire csak évek vagy évtizedek múlva jelentkeznek.
Öt titok, amit nem tudtál a babádról
Kicsik, magatehetetlenek, keveset fognak fel a környezet jelzéseibõl, és sokáig csak sírással tudják jelezni igényeiket. Vagy mégsem? Több kutatás is azt bizonyítja, hogy a kisbabák intellektuális és érzelmi fejlõdése sokkal gyorsabb, mint azt sokáig hittük róluk.
Színváltó és eltûnõ pöttyök: optikai illúzió
Szemünket és agyunkat könnyû becsapni. Rózsaszín vagy zöld pöttyök forognak körbe-körbe? Egyáltalán vannak pöttyök az ábrán?
- címkék:
- látás
- érzékelés
- agy
- optikai illúzió
- Címkefelhõ »
A vegetatív állapotban lévõk is éreznek fájdalmat
Tartósan vegetatív állapotban lévõ betegek vizsgálatából arra derült fény, hogy a fájdalomérzetért felelõs agyterületek némelyike még ebben az állapotban is mûködik.
Optikai illúzió: az ön agya is késik?
Az emberek általában úgy gondolják, hogy a mozgó tárgyakat az agy helyes idõben érzékeli. A következõ optikai illúzió ennek ellenkezõjét igazolja.
- címkék:
- érzékelés
- agy
- optikai illúzió
- Címkefelhõ »
Mennyire érzik a fájdalmat az állatok?
A nehéz vizsgálhatóság, az egymásnak ellentmondó kísérleti eredmények és a fájdalom fogalmának eltérõ meghatározásai miatt a kérdésre a mai napig nincs egyértelmû válasz. Fájdalomérzõ receptorok egyes egyszerû gerinctelenekben is elõfordulnak, de igazi, emberi jellegû fájdalmat valószínûleg csak a fejlettebb gerincesek éreznek.
- címkék:
- állatok
- érzékelés
- agy
- fájdalom
- Címkefelhõ »
Bólogató házisárkány - látványos optikai illúzió
A papírból hajtogatott sárkány mindenfelé követ bennünket a szemével. Ezzel a könnyen elkészíthetõ illúzióval mindenkit lenyûgözhetünk a családban.
- címkék:
- érzékelés
- agy
- optikai illúzió
- Címkefelhõ »
Útban az intelligens hallókészülékek felé
Az emberek jelentõs része csak passzív ingerfelfogóknak gondolja az érzékszerveket. Ez azonban tévedés. A jelfeldolgozás az ingerület agyba jutása elõtt, már az érzékszervekben megkezdõdik. Ez igaz a fülre is, és ez az egyik oka például annak, hogy miért nem sikerült tökéletes hallókészüléket kifejleszteni a mai napig.
Mégsem svájci bicska az agy
Az idegkutatók és a pszichológusok sokáig svájci bicskához hasonlították az agyat, amelyben minden funkcióhoz, így minden érzékhez is külön agyterület tartozik. Sok tankönyvi ábrán még ma is így ábrázolják, hozzátéve, ezek az úgynevezett elsõdleges központok. A múlt század vége felé azonban sok olyan eredmény született, amelynek alapján az agy érzõközpontjai nem határolhatók el ilyen élesen egymástól, sem fizikailag, sem mûködésüket tekintve.
Szagolni is a gép fog helyettünk
Virtuóz robotszakács, a forgalomról és az idõjárásról is tudó intelligens városok, bõrrákot felfedezõ digitális szem és a betegségeket detektáló digitális orr is szerepel az IBM fejlesztési tervei között. Az emberként érzékelõ számítógép öt év múlva elkészülhet.
Az emberinél is érzékenyebb az új robotujj
Az új robotujj szerkezetét barázdált bõr fedi, így akár ujjlenyomatként is mûködik. A szerkezet hasonlóan érzékeli a külvilágot, mint az emberi ujjak, csak hatékonyabban.
- címkék:
- protézis
- robot
- érzékelés
- tapintás
- Címkefelhõ »
Az emberéhez hasonló az állatvilág álcázóbajnokainak látása
Egyes állatok figyelemfelhívásra használják a színeket, mások pont ennek ügyes alkalmazásával igyekeznek eltûnni a többiek, elsõsorban a ragadozók szeme elõl. A legújabb kutatások szerint a színek és minták legvirtuózabb felhasználóit a lábasfejûek között kell keresnünk.
Az aje-aje hûtve tartja értékes szerszámát
Madagaszkár egyik rejtélyes állata, a véznaujjú maki csak akkor melegíti fel különösen hosszú ujját, amikor ennivaló után kutat.
"A nyári estéknek más illata van" - A világ vak kislányok érzékein keresztül
Minden embert foglalkoztat a gondolat, hogy mit tapasztalnak a világból mindazok, akik érzékszerveik sérülése miatt kevesebbet fogadhatnak be, mint amennyit a világ természetszerûleg megmutat magából. Lehet teljes életet élni úgy, hogy árnyékok mögé bújik a világ? Hogyan képeznek le maguk számára fogalmakat a soha nem látott, nem érzékelt dolgokról, tárgyakról, jelenségekrõl a vak emberek? Hogyan mûködik a képzelet? Hogyan tanulnak, játszanak, utaznak? Hogyan szeretnek a vakon született emberek? Cikkünkben két vak kislány, Melitta és Debóra történetén keresztül keressük a válaszokat.
Barbie baba testébe zárták kísérleti alanyaikat a kutatók
Svéd idegkutatók évek óta kísérleteznek azzal, hogyan érzékeli agyunk a testünket. Most sikerült létrehozniuk egy olyan illúziót, amelyben az önkéntes kísérleti alanyok egy mûtestet - akár egy élettelen Barbie babáét, akár egy négyméteres óriásét - éreztek a magukénak.
A legapróbb mozdulatunkat is észreveszik a pókok
Sajátos rezgésérzékelõ szervüknek köszönhetõen a pókok a legkisebb mozgást is képesek érzékelni, ebbõl következtetnek az áldozat közeledésére.
Édes jobbra, keserû balra: elõkerültek az ízérzék helyei az agyban
A különbözõ érzékek feldolgozása általában viszonylag nagy területeken és nem élesen elkülönülten történik az agykéregben. Ezért okozott nagy meglepetést és váltott ki élénk vitát a szakemberek körében az a legújabb felfedezés, hogy az egyes ízeket jól körülhatárolt helyeken érzékeljük az agykéregben - legalábbis erre utalnak az egereken végzett kísérletek.
Agykutatók is igazolták a kétféle nõi orgazmust
Bár a nõk számára nem újdonság, most agyi képalkotó eljárások segítségével tudományosan is igazolták, hogy a hüvelyi- és a csikló-orgazmus eltér egymástól.
Kiderült, hogyan mûködik az ókor óta ismert érzékcsalódás - videó
Ha elindítjuk az alábbi videót, úgy látjuk, mintha az ábra közepén látható kék kör - mint a videó végén kiderül, Rockynak, a Rochesteri Egyetem kabalájának a sisakja - folyamatosan növekedne, illetve közeledne.
A lány agya nem érzékeli, hogy hét éve eltörött lába már meggyógyult
Különös, "fantomfájdalommal" él az a 17 éves lány, akinek törött lába ugyan már évek óta meggyógyult, az agya mégis úgy érzékeli, mintha még mindig sérült lenne.
A nyelvre szakosodik a vak emberek látókérge
Elõször sikerült kimutatni, hogy a vakon született emberek agyában a látásért felelõs agyterület más feladat után néz, és "benevez" a nyelvi ingerek feldolgozásáért való versenybe. Ez újabb látványos bizonyíték arra, hogy az agy nem egy "lapra szerelt bútor", hanem a körülmények hatására jelentõsen eltérhet genetikai programjától.
Egy új becslés alapján már a méhben láthat a magzat
Egy olasz kutató azt állítja, hogy a meztelen nõi testbe elég fény jut ahhoz, hogy az a látás kialakulását is elõsegítse a magzatban.
- címkék:
- látás
- érzékelés
- magzat
- anyaméh
- Címkefelhõ »
Így tévesztik meg agyunkat a bûvészek
Rodolfo híres mondása volt: "Figyeljék a kezemet, mert csalok". A bûvészek éppen ezzel a trükkel terelik el a figyelmünket a mutatvány szempontjából lényeges pontokról. Agyunk egyszerre csak egy, viszonylag szûk területre képes összpontosítani a figyelmet, így a periférián történõ események észrevétlenek maradnak. A bûvészek mutatványait az idegkutatók is tanulmányozzák, mert ily módon sokat tanulnak agyunk mûködésérõl.
Akik nem tudják megkülönböztetni a kígyót a perectõl - az agyi képfeldolgozás titkai
Idegkutatók, pszichológusok és más szakemberek régóta igyekeznek megfejteni, hogyan dolgozza fel agyunk a szem retinájáról beérkezett képi információt. E rendkívül összetett és bonyolult folyamat megértésében egy különös betegségcsoport segíthet legtöbbet a kutatóknak. E betegségek tanulmányozásával az utóbbi évtizedekben sokat bõvült tudásunk az agy ingerületfeldolgozó folyamatairól.
Komolyabban vesznek bennünket, ha nehéz mappával megyünk tárgyalni
A tapintás valószínûleg a legkevésbé kutatott érzékünk, amelynek eddig nem túl sok jelentõséget kölcsönöztek a tudósok. Ezen most valószínûleg változtatni fog egy amerikai kutatás, amely szerint a tapintás meglepõ mértékben hat érzelmeinkre és társas kapcsolatainkra.
Eltorzítja agyunk a kezünkrõl alkotott képünket - próbálja ki!
Az agyunkban tárolt modell szerint kezünk kövérebb és az ujjaink rövidebbek, mint a valóságban. Errõl az olvasó is könnyen meggyõzõdhet egy egyszerû kísérlettel.
Így látják a világot az állatok
Az élõlények jelentõs része elsõsorban a látás révén tájékozódik környezetében. Az, hogy látunk, és ahogy látunk, több jelenségnek köszönhetõ: a fénytörésnek, visszaverõdésnek, a fény színének. Az élõlények látása sok mindenben különbözik: alakfelismerésben, a színek érzékelésében, felbontásban és a térlátás képességében. Az utóbbi évek folyamán a kutatók egyre többet tudnak meg az állatok látásáról, és így sok tévhitet is sikerül eloszlatniuk. Kiderült például, hogy a kutyák és a macskák nem teljesen színvakok, mint korábban gondolták, valamint az is, hogy egyes rákok még a madarak látóképességét is túlszárnyalják. Nézzük meg a villágot ...
- címkék:
- szem
- különleges állatok
- látás
- érzékelés
- Címkefelhõ »
A sztereoképtõl az autosztereogramig
A kissé különbözõ helyzetbõl fényképezett tárgyakat, embereket, tájakat mutató képpárokat sztereoszkópban nézve térhatást tapasztalunk. Charles Wheatstone angol fizikus a sztereoszkóp feltalálásával (1838) mutatta meg, hogy a két szemünkkel a tárgyakat eltérõ nézõpontból látjuk, így tudjuk a mélységet érzékelni.
Agyunk sokat fejlõdik a zenetanulástól
A legtöbb ember számára a zene csak a szórakozás egyik formája. Azonban azoknak, akik hangszeren játszottak gyermekkorukban, akár iskolai zenekarban, akár rockbandában, a zene ennél többet jelenthet. A legújabb kutatási eredmények szerint ugyanis szoros az összefüggés a gyermekek zenetanulása és egyes szellemi képességek között.