ELKH
címke rss- kapcsolódó címkék:
- magyar kutatók
- Eötvös Loránd Kutatási Hálózat
- űrkutatás
- növény
- invazív fajok
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Kiderült, kik vesznek részt az Einstein Teleszkóp Kollaborációban
Az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) szervezésében 2022. június 7–8. között tartották meg a 12. Einstein Teleszkóp Szimpóziumot, amelyen megalakult a nemzetközi Einstein Teleszkóp Kollaboráció. Ez új mérföldkő a gravitációs kutatások egyik kiemelt infrastruktúrája, az Einstein Teleszkóp megépítésére irányuló projekt előkészítésében, amelyhez kapcsolódva magyar részről a Wigner FK mellett a debreceni ELKH Atommagkutató Intézetben (ATOMKI), az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban (CSFK), továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen alakultak kutatócsoportok.
Bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét
Hétfőn bemutatták a Tejútrendszer eddigi legrészletesebb térképét, amely csaknem kétmilliárd csillagról tartalmaz információkat. Az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia szondájának harmadik katalógusában a csillagászok, köztük magyar kutatók is, lenyűgöző felfedezéseket mutatnak be a fura csillagrezgésektől, a csillagok "DNS-én" és a legfiatalabb, még most születő csillagokon át egészen a Naprendszer kisbolygóiig - írta az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) az ESA közleménye alapján.
Így csökkenthető a városiasodás ökológiai lábnyoma
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Müncheni Műszaki Egyetem és a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet szakembereiből álló nemzetközi kutatócsoport a városok ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatását vizsgálva rámutatott arra, hogy a növényi kártevők számának természetes szabályozása nem elég hatékony. Azt találták, hogy a zöldebb területekhez képest a jobban beépített városrészeken sokkal magasabb e kártevők száma, míg a gyengébb terjedési képességű, természetes ízeltlábú ellenségeiké alacsonyabb. Az eredményeket bemutató tanulmány a Science of the Total Environment című nemzetközi folyóiratban jelent meg. A kutatóók ...
Megfejtették, hogyan látnak a kérészek
A Duna mentén élők számára nem ismeretlen a késő nyári estéken rajzó kérészek látványa. De vajon mit látnak a lárvaként vízben fejlődő, majd kifejlett példányként a vizet elhagyó rovarok? És ez hogyan szabja meg viselkedésüket? Új kutatásukban az ELTE és az ELKH munkatársai azt fedezték fel, hogy a kérész látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik.
Magyar kutatók algoritmusával tehetők megbízhatóbbá a kvantumszámítógépek
Az ELTE és az ELKH fizikusai saját fejlesztésű algoritmus és a hozzá kapcsolódó fordítószoftver segítségével rekordalacsony számú kvantumlogikai művelettel képesek futtatni kvantumprogramokat, így jelentősen csökkenthető a számítások során keletkezett zajszint. Eredményeik hozzájárulnak a kvantumprocesszorok erőforrásainak hatékonyabb kihasználásához és a kvantumos algoritmusok további fejlesztéséhez.
Egyedi módon udvarolnak az örvös légykapók
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Evolúciós Ökológia kutatócsoportja egy kis vándormadár, az örvös légykapó udvarlási viselkedését vizsgálva megállapította, hogy a madarak udvarlási intenzitása egyedre jellemző, sajátos tulajdonság, és hogy a hímek az udvarlás intenzitását a pillanatnyi körülményekhez igazítják. Az Animal Behaviour folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hímek intenzívebben udvarolnak a vonzóbb tojóknak, illetve ha megnő annak a kockázata, hogy nem találnak párt maguknak a költési időszak előrehaladtával.
Új módszerrel vizsgálták a cianobaktériumok nitrogénfelvételét
Bernát Gábor, az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) tudományos főmunkatársa és szerzőtársai a Frontiers in Microbiology című szaklapban számoltak be a cianobaktériumok nitrogénfelvételére irányuló vizsgálataik legújabb eredményeiről.
- címkék:
- magyar kutatók
- cianobaktérium
- ELKH
- Címkefelhő »
Ez állhat a nyári időjárási szélsőségek mögött
A CSFK kutatójának részvételével nemzetközi együttműködésben vizsgálták a trópusi csendes-óceáni folyamatok és a nyári időjárási szélsőségek összefüggéseit.
Ismét a lakosság segítségét kérik a veszélyes kullancs feltérképezésében
Ismét a lakosság közreműködését kérik az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai Hyalomma kullancs hazai terjedésének felmérésében.
- címkék:
- Magyarország
- felmérés
- kullancs
- ELKH
- Címkefelhő »
Ökológusok a lakosság segítségével gyűjtenek adatokat a hódokról
Eddig több mint kétszáz észlelés adatait töltötték fel az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) HódTérkép elnevezésű online felületére, amelyen a szakemberek a lakosság hódokkal kapcsolatos megfigyeléseit gyűjtik.
- címkék:
- felmérés
- hód
- hódok
- ELKH
- Címkefelhő »
Új technológiával csökkentenék a patakok gyógyszerszennyezettségét
Egy, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) által vezetett kutatócsoport két éven át vizsgálta a budapesti agglomeráció kisebb vízfolyásainak gyógyszerszennyezettségét. Eredményeik szerint a patakok vizében és az üledékekben kimutatható gyógyszerkoncentrációnak humánegészségügyi kockázata nincs, azonban egyes hormonszármazékok, gyulladáscsökkentők, antiepileptikumok környezeti kockázatot jelenthetnek a vizes élőhelyekre nézve.
RNS-módosító mechanizmust térképeztek fel magyar kutatók
Ahogy az ékezetek a betűkön fontosak lehetnek egy szöveg megértéséhez, a nukleinsavak különböző módosulásai is jelentős szerepet játszanak a genetikai információ dekódolásában. A DNS epigenetikai, vagyis a genetikai szekvenciát nem érintő módosulásainak szerepe évtizedek óta széleskörűen tanulmányozott területnek számít, ugyanakkor az elmúlt évek rávilágítottak arra, hogy az RNS-nek is számos hasonló, úgynevezett epitranszkriptomikus módosulása szintén fontos biológiai szerepet tölt be. Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és aa ...
- címkék:
- magyar kutatók
- genetika
- ELKH
- RNS
- Címkefelhő »
Képalkotásra használják a kozmikus részecskéket magyar kutatók
A kozmikus részecskéket képalkotásra használó, úgynevezett müográfiai eszközöket fejlesztenek az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpontban (Wigner FK) egy nagyszabású kutatási program során.
Magyarok segítségével döntött rekordot a mesterséges Nap
Fenntarható fúziós körülményekkel 59 megajoule energiát sikerült felszabadítaniuk az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) részvételével zajló EUROfusion konzorcium kutatóinak és mérnökeinek a világ egyik vezető fúziós berendezésében, a Joint European Torusban (JET) végzett kísérleteik során. Ezzel a kutatók több mint a kétszeresére növelték az 1997-es 21,7 megajoule-os fúziós rekordot. A konzorcium eredménye fontos lépés a fúziós energiatermelés megvalósítása felé - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) szerdán.
Országos médiakampány indul a természettudományok népszerűsítéséért
Nagyívű országos médiakampány indul kutatók és civilek, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) munkatársaiból álló csapat tagjainak összefogásával a természettudományok népszerűsítéséért - olvasható az ELKH által hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményben.
Magyar kutatók találták meg a világ legkisebb szárazföldi csigáit
A világ legkisebb két szárazföldi csigafaját fedezte fel és írta le egy nemzetközi kutatócsoport, Páll-Gergely Barna, az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézetének munkatársa vezetésével. Az Angustopila psammion és az Angustopila coprologos fajok jelenleg a világ legkisebb szárazföldi puhatestű állatai.
- címkék:
- magyar kutatók
- csigák
- csiga
- felfedezés
- ELKH
- Címkefelhő »
Először alakítottak zenét oszcilláló elektromos mezővé
Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biofizikai Intézete Membrán Biofizika csoportjának kutatói a szakirodalom első ilyen kísérletében 18 különböző műfajú zenei klipből és zajból generáltak oszcilláló elektromos mezőt (AC-mező), és ennek hatását mérték az élesztő vakuólum membránján keresztül protont pumpáló adenozin-trifoszfát (ATP) hidroláz (V-ATPáz) működésére. A kísérlet során a forgó enzim aktivitásában tapasztalt lényeges különbség a leginkább stimuláló és gátló, muzikálisan oszcilláló elektromos térben példátlan. A kutatók azt találták, hogy az enzimműködés befolyásolása szempontjából leghatékonyabb zenei klipek dommináns ...
- címkék:
- magyar kutatók
- zene
- biológia
- ELKH
- Címkefelhő »
Mesterséges intelligencia segítségével keresik az új antibiotikumokat
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) evolúcióbiológusai legújabb kutatásukban olyan mesterséges intelligencián alapuló algoritmusok működését tesztelték, amelyek feladata az új, potenciálisan antibiotikumként alkalmazható molekulák keresése. A kutatók megfigyelése szerint ezek az algoritmusok nem minden esetben működnek egyforma hatékonysággal, ezért nagy jelentősége van annak, hogy milyen szoftvert alkalmaznak az egyes új antimikrobiális molekulák azonosítására. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a rangos Scientific Reports folyóiratban jelent meg.
Elképesztő, mit hoznak létre egy magyar laborban, emberek millióin segíthet
A Cambridge-i Egyetem Klinikai Idegtudományi Tanszékén, Dr. Lakatos András vezetésével és Dr. Szebényi Kornélia elsőszerzőségével a Nature Neuroscience-ben megjelent tanulmány egy új cerebrális organoid („miniagy") betegségmodelljét írja le, rávilágítva az amiotrófiás laterálszklerózis és a frontotemporális demencia (ALS/FTD) betegségek kezdeti sejttípus-specifikus elváltozásaira. A kutatás eredménye új és reprodukálható humántranszlációs platformot jelent a preklinikai ALS/FTD-mechanizmusok, valamint a korai megelőző és terápiás megközelítések vizsgálatához, ezzel segíti e neurodegeneratív betegségek mélyebb megértését és hatékonyaabb ...
Magyar védelmi műszereket alkalmaznak a svédországi részecskegyorsítóban
A debreceni ELKH Atommagkutató Intézet (ATOMKI) tervezte és készítette el a svédországi Lundban épülő részecskegyorsító berendezés, az ESS (European Spallation Source – Európai Spallációs Forrás) védelmi rendszerének műszereit. A védelmi rendszer feladata, hogy a bonyolult gyorsítórendszerben felmerülő esetleges zavarok esetén lekapcsolja, illetve kiiktassa a megfelelő részegységeket, ezzel megelőzve a baleseteket és a súlyos anyagi károkat. Az egységek tesztelése folyamatban van, amelynek sikeres lezártát követően megkezdődik a próbaüzem, majd végül a teljes kapacitású működés.
Már angol nyelven is olvasható a mohácsi csata összefüggéseit feldolgozó kötet
Bővítve és angol nyelvű változatban is megjelent a mohácsi csata egyetemes hadtörténeti összefüggéseit bemutató tanulmánykötet - tájékoztatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat titkársága hétfőn az MTI-t.
- címkék:
- könyv
- könyvajánló
- mohácsi csata
- ELKH
- Címkefelhő »
Kulcsszerepet kap egy magyar műszer a leendő Hold körüli űrállomáson
A 2020-as évek közepén Hold körüli pályán megépülő űrállomást, a Gatewayt nem védi majd a Föld mágneses tere, sem pedig atmoszféra, így az űrhajósokat akár 700-szor akkora kozmikus sugárdózis is érheti, mint a Földön. A Gateway ezért sugárzásvédő burkolatot kap, és folyamatosan figyelik személyzetének sugárterhelését. Erre szolgál majd az Európai Űrügynökség (ESA) belső kísérleti sugárzásmérő rendszere, az IDA (Internal Dosimeter Array). A magyar űrtevékenység számára óriási elismerés, hogy az IDA fejlesztésének vezetésére kiírt nyílt ESA-versenypályázatot az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) nyerte a REMRED Kft.-vel közösen.
Kiderülhetett, kik nyugszanak a Tihanyi Királykriptában
A tihanyi bencés monostort alapító I. András királyunk szűkebb családjához – és talán magához az uralkodóhoz is – tartozhatnak azok a csontok, amelyek tudományos vizsgálatának első lépéséről most számoltak be a Bölcsészettudományi Kutatóközpont kutatói - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) közleménye. A régészeti hitelesítő feltárás után a szakemberek több nemzetközileg elismert laboratóriummal együttműködve vizsgálták a Tihanyi Királykriptában feltárt emberi csontmaradványokat. A szénatomos kormeghatározásra irányuló vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy az előkerült embertani anyag egy része biztosan a kripta haszználatának ...
Mikroméretű gázérzékelőt fejlesztettek magyar kutatók
Az ELKH Energiatudományi Kutatóközpont (EK) Mikrorendszerek Laboratóriuma és az orosz Nemzeti Nukleáris Kutató Egyetem Moszkvai Mérnöki Fizikai Intézetének (MEPhI) munkatársai a földgázszivárgás érzékelésében hasznosítható mikroméretű gázérzékelőt fejlesztettek egy magyar–orosz közös támogatású projekt keretében. Az eszköz alapját képező, egyenletes felületi hőmérsékletet biztosító mikrofűtőtestet mintaoltalom védi.
Magyar műszereket visznek a Nemzetközi Űrállomásra a NASA űrhajósai
Az ELKH Energiakutatási Kutatóközpont (EK) Űrkutatási Laboratóriumának dózismérőivel a fedélzetén, többszöri elhalasztás után november 11-én indult útnak a Nemzetközi Űrállomásra a NASA SpaceX Crew-3 küldetése. A kísérletsorozat most kezdődő, 19. küldetésén újdonság, hogy az űrhajósok két szett dózismérőt visznek magukkal - írja az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat közleménye.
Átadták az ELKH 2021. évi tudományos díjait
Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Titkársága (ELKH) által alapított tudományos díjakat és címeket adtak át kedden, a Magyar Tudományos Akadémián (MTA).
- címkék:
- díj
- ELKH
- MTA
- Címkefelhő »
A kutyaagy jobban hasonlít az emberire, mint hinnénk
A kutyák agya az emberéhez hasonlóan különíti el a szavakat a folyamatos beszédfolyamban -- derül ki az ELTE Etológia Tanszék munkatársainak a Current Biology című folyóiratban megjelent friss tanulmányából. Éber EEG és fMRI segítségével kutatóknak most először sikerült kimutatni, hogy egy embertől különböző emlős faj is képes bonyolult statisztikai számításokat végezni a szóhatárok felismeréséhez.
- címkék:
- magyar kutatók
- agy
- kutya
- beszéd
- ELKH
- ELTE
- Címkefelhő »
Ezek az erdei biodiverzitás kulcsfontosságú környezeti tényezői
Az erdei biodiverzitás kulcsfontosságú környezeti tényezőit vizsgálták az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói, akik arra keresték a választ, hogy miként lehet a gazdasági hasznosítás mellett is minél inkább megóvni az erdők élővilágát. A kutatás legfrissebb eredményeit összefoglaló tanulmány a Science of the Total Environment című folyóiratban jelent meg.
- címkék:
- biodiverzitás
- erdő
- ELKH
- Címkefelhő »
A legeltetés hatékony védelmet jelenthet az inváziós fásszárú fajok ellen
A legeltetés hatékony védelmet jelenthet az árterekben terjedő inváziós fásszárú fajok ellen az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) tanulmánya szerint, amely a Journal of Environmental Management szaklapban jelent meg.
- címkék:
- invazív fajok
- ártér
- legeltetés
- ELKH
- Címkefelhő »
Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosították
Az immunfelismerés eddig ismeretlen vakfoltját azonosította az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának (SZBK) tudományos munkatársa, Manczinger Máté vezette kutatócsoport.
Egy lépéssel közelebb kerültünk a globális lemeztektonikai folyamatok megértéséhez
A globális lemeztektonikai folyamatok alaposabb megértéséhez és a földtani eredetű szén-dioxid-kibocsátás pontosabb leírásához járulhat hozzá az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak hipotézise, amelyet legújabb tanulmányukban részleteznek.
- címkék:
- magyar kutatók
- lemeztektonika
- ELKH
- Címkefelhő »
A dombói vár régészeti feltárása augusztus közepéig folytatódik
Augusztus közepéig tart a dombói vár régészeti feltárása, melyen szegedi és pécsi régész hallgatók, dombóvári diákok, valamint az ország különböző részeiről érkező régészek és önkéntesesek vesznek részt - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) kedden az MTI-vel.
- címkék:
- Dombóvár
- régészet
- ELKH
- dombói vár
- Címkefelhő »
Fénycsapdákkal védenék a kutatók a gombákat a gombaszúnyogoktól
Mint minden termesztett kultúra esetében, a gombatermesztésben is vannak olyan jelentős kártevőegyüttesek, amelyek a megfelelő védekezés hiányában óriási károkat okozhatnak. A gombatermesztésben a kétszárnyúak rendjébe tartozó gombaszúnyogok tekinthetők a legveszélyesebb kártevőknek. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem munkatársai azt vizsgálták, hogy milyen hatással van a különböző hullámhosszúságú fény a gombaszúnyogok szervezetére, illetve viselkedésére. A vizsgálat célja, hogy hatékony fénycsapdázási módszereket fejlesszenek ki a termesztettt ...
- címkék:
- gomba
- kártevő
- fénycsapda
- ELKH
- Címkefelhő »
Csodát láthat a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben
Korábban nem tapasztalt mértékű lótuszvirágzás várható a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben, a szakemberek tavaly új helyre, a Nagy-tóba telepítették a gyökértörzseket, amely ideálisnak bizonyult a vízinövény számára - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).
Páratlan bolygót talált az európai űrtávcső
Egy közeli csillagrendszer két ismert bolygójának vizsgálata közben az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Cheops elnevezésű űrteleszkópja váratlanul egy harmadik bolygó csillagkorong előtti átvonulását is rögzítette – nem kis meglepetést okozva ezzel a kutatóknak. A meghökkentő felfedezés izgalmas részleteket árul el erről a kivételes planétáról, melyhez hasonlót a kutatóknak korábban nem volt lehetőségük tanulmányozni. A Cheops tudományos irányítóbizottságának magyar tagja Kiss László, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) főigazgatója. A megfigyelések eredményeit összefoglaló cikk a Nature Astroonomy ...
Sokat segíthet a rákbetegeken egy magyar felfedezés
Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) és a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának kutatói immunterápiával kezelt tumoros betegeket vizsgáltak azzal a céllal, hogy azonosítsák azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák a terápiára adott egyéni immunválaszt. Az eredményeiket bemutató tanulmány a rangos Nature Cancer folyóiratban jelent meg.
- címkék:
- magyar kutatók
- rák
- daganat
- tumor
- ELKH
- Címkefelhő »
Elkészült az első magyar hangyanév-katalógus
Elkészítették az első magyar hangyanév-katalógust az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának (ELKH ÖK) kutatói, ezzel immár a 126 magyarországi hangyafaj mindegyikének lett magyar elnevezése.
- címkék:
- hangyák
- hangya
- ELKH
- Címkefelhő »
Sikeresen teljesíti küldetését az első magyar asztrofizikai kisműhold
Küldetésének első három hónapja alatt sikeresen működött az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold, a GRBAlpha - írja közleményében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK).
Ezért hódíthatják meg az idegen növények Európát
Egy nemzetközi kutatócsoport legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy az inváziós képesség alapján hogyan csoportosíthatók a fajok, és milyen tényezők határozzák meg az idegenhonos fajok terjedésének sikerét Európában.
- címkék:
- invazív fajok
- növények
- növény
- ELKH
- Címkefelhő »
Izlandig eljutó óriás szaharai porszemcséket azonosítottak magyar kutatók
Izland térségéig eljutó szaharai porviharos eseményeket azonosítottak egy nemzetközi együttműködés keretében magyar kutatók az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetének (CSFK FTI) vezetésével.
- címkék:
- Szahara
- magyar kutatók
- por
- ELKH
- Címkefelhő »
A hagyományos ökológiai tudás kutatásában fontos szerepe van a ökológusoknak
Ökológusok nélkül nem lehetne kellő mélységgel megismerni a tájban élő emberek - pásztorok, gazdák - ökológiai tudását, ugyanakkor a hagyományos ökológiai tudás kutatása során a társadalomtudósok tapasztalataira is szükség van - mutatnak rá az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) kutatói legújabb cikkükben, amely a Trends in Ecology and Evolution című szaklapban jelent meg.
- címkék:
- ökológia
- ELKH
- Címkefelhő »
Az Antarktisz jegében rejtőzhet a kozmikus sugarak rejtélyének megoldása
Egy csillagászokból és részecskefizikusokból álló nemzetközi kutatócsoport Kun Emma, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársa vezetésével az Antarktisz jegében detektált kozmikus neutrínók vizsgálatával jutott közelebb a neutrínócsillagászat több évtizede megoldatlan kérdésének a megválaszolásához - írja az ELKH közleménye. Az eredményekről a rangos The Astrophysical Journal Letters folyóiratban számoltak be.
A kémiai elemek eredetét vizsgálják az ATOMKI és a CSFK kutatói
A kémiai elemek eredetének feltárásában vesznek részt az ATOMKI és a CSFK kutatói a ChETEC-INFRA nemzetközi projekt keretében.
- címkék:
- magyar kutatók
- kémia
- elemek
- ELKH
- CSFK
- Címkefelhő »
Fontos felfedezést tettek magyar kutatók az immunrendszerrel kapcsolatban
Az ELKH Természettudományi Kutatóközpont (TTK) kutatócsoportja igazolta, hogy a testünkben jelen lévő két esszenciális enzimrendszer – a proproteinkonvertáz-rendszer, illetve a komplementrendszer – szorosabban kapcsolódik egymáshoz, mint azt korábban feltételezték. A magyar kutatóknak az immunválasz beindításával kapcsolatos fontos felfedezéséről az Amerikai Immunológiai Társaság tudományos folyóiratában, a The Journal of Immunology májusi számában jelent meg tanulmány. A felfedezés jelentőségét mutatja, hogy a szerkesztőség első helyen ajánlja a „Top Reads" (legtöbbet olvasott cikkek) kategóriában.
A lakosság segítségével térképezik fel egy veszélyes kullancsfaj terjedését
A citizen science módszer alkalmazásával új kutatási projektet indít az ELKH Ökológiai Kutatóközpont az Európában is egyre gyakrabban előforduló Hyalomma kullancsok terjedésének monitorozására. A nagyméretű, sávozott lábú kullancs többféle veszélyes kórokozót is képes hordozni és terjeszteni, köztük a krími-kongói vérzéses lázat okozó vírust.
Így befolyásolja a napfény színképe a gabonák fagyállóságát
Kanadai kutatók figyelték meg először, hogy a fagyálló búzafajták már viszonylag magas hőmérsékleten (15℃) képesek az úgynevezett hidegedződésre, míg az érzékeny tavaszi fajták csak a jóval alacsonyabb, 0 Celsius-fok körüli hőmérsékletre reagálnak. Emiatt az érzékeny fajtáknak kevesebb idejük marad az alkalmazkodásra, így jobban károsítja őket az éjszakai fagy. Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének (ATK MGI) munkatársai a közelmúltban derítették fel ennek a jelenségnek a hátterét: rájöttek, hogy a fagytűrő növények képesek a napfény színképének alkonyatkor beálló változását érzékelni, és ez indítja be náluk ...
A nagy mocsári csigában rejtőzhet az öregedés lassításának kulcsa
Az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. Részben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával működő, Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport olyan új géneket azonosított a csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak. A legfrissebb eredményeket, valamint az elmúlt évtizedekben a Lymnaea-n végzett, öregedéssel kapcsolatos kutatások áttekintését a rangos The Journals of Gerontology: Series A folyóiratban publikálták a kutatók, az angol University of Sussex munkatársaival közösen - írrja ...
- címkék:
- magyar kutatók
- öregedés
- csiga
- ELKH
- Címkefelhő »
Kompakt lézer segítségével keltettek áramot üvegben
Az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói fontos mérföldkőhöz érkeztek az ultragyors optoelektronikai eszközök létrehozása felé vezető úton. A Dombi Péter vezette Ultragyors Nanooptika Kutatócsoport munkatársai minden eddiginél kisebb lézer fényével alakították vezetővé az eredetileg szigetelőként működő üveget. Az ezt bemutató publikációt a világ egyik vezető optikai és fotonikai folyóiratában, az Opticában jelentették meg. Az Amerikai Optikai Társulat szintén kiemelt helyen számolt be az eredményről.
Ezt teszi a szélsőséges időjárás az algákkal
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének kutatói egy alföldi kisvízfolyást vizsgálva kimutatták, hogy a gyors lefolyású és nagy intenzitású zavarásoknak – például a heves, rövid ideig tartó esőzéseknek – jelentős hatása van a bevonatalkotó algaközösség sokféleségére és a bevonat képződésére, még a viszonylag stabil vízjárású időszakokban is. Ez a negatív hatás az erősen zavart időszakokban fokozódik: ilyenkor a szélsőséges tulajdonságokkal bíró fajok válnak tömegessé a közösségen belül. A szélsőséges időjárási események ugyanakkor a kutatók megfigyelése szerint nem csökkentették a közösség funkcionális gazdagságát, teehát ...
- címkék:
- algák
- alga
- ELKH
- Címkefelhő »
Az előzetes hőedzés hatékonyan javítja a fiatal gabonafélék hőtűrését
Az éghajlatváltozás, beleértve a globális felmelegedést számos növényélettani stressztényező gyakoriságát és súlyosságát növelheti, köztük az extrém magas hőmérsékletű időszakokat is. Mindez jelentősen visszavetheti a termesztett növények produktivitását. Az elmúlt évek tendenciái alapján hazánkban is egyre inkább számolni kell a magas hőmérséklet növénykárosító hatásaival, akár önálló tényezőként, akár más stressztényezőkkel együttesen. A problémára választ keresve az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének kutatói – Darkó Éva és Janda Tibor irányítása mellett – egy nemzetközi együttműködés keretében azt vizsgállták, ...