csillagászat
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- világûr
- NASA
- Naprendszer
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Tudja, mi köze a Subarunak az univerzumhoz?
Több patinás autógyár márkajelzése stilizált csillagot ábrázol, így többek között a Daimler AG, vagy a Chrysler jól ismert logója. A japán Subaru azonban nem elégedett meg egyetlen csillaggal, hanem egy egész csillagképet tett meg autómárkái jelzésének.
Megrengették a tudományt a téridõ fodrozódásai - az év felfedezései
2016 izgalmas felfedezéseket és eredményeket tartogatott a tudomány iránt érdeklõdõknek: a téridõ „fodrozódásait" okozó gravitációs hullámok érzékelése révén új szemmel vizsgálhatják a kutatók a tágabb otthonunkként szolgáló univerzumot, a hatékony ebolavakcina kifejlesztésével pedig az orvosok hamarosan legyõzhetik a rettegett, vérzéses lázat okozó vírust. Elképzelhetõ, hogy egy kilencedik bolygó is létezhet a Naprendszerben, és nem kizárt, hogy a jövõben expedíciót indíthatunk a Földünktõl csupán 4,2 fényévre található Proxima b bolygóra. Sajnos azonban jócskán akadnak kedvezõtlen hírek is: a globális felmelegedés miatt az északi--sarki ...
Meghalt a sötét anyagot felfedezõ tudós
Elhunyt Vera Rubin világhírû amerikai csillagász, aki bizonyítékot talált a sötét anyag létezésére - közölte hétfõn fia, Allan Rubin földtudományi professzor, hozzátéve, hogy anyja természetes halállal távozott. Nyolcvannyolc éves volt.
- címkék:
- csillagászat
- ûrkutatás
- sötét anyag
- Címkefelhõ »
Kisbolygót neveztek el Vízi E. Szilveszterrõl
Vizi E. Szilveszter Széchenyi Nagydíjas agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke lett Az Év Ismeretterjesztõ Tudósa Díj - Kisbolygóval honoris causa címû elismerés idei kitüntetettje. A díjat kedden adták át Budapesten, az Uránia Csillagvizsgálóban.
Sokkal több a közös bennünk és a neutroncsillagokban, mint gondolnánk
Azt már korábban felfedezték, hogy a testünket alkotó atomok kimutathatóak voltak évmilliókkal ezelõtt keletkezett csillagokban, de a fizikusok most még szorosabb kapcsolatot találtak. Végsõ soron mindannyian csillagokból vagyunk.
Évmilliókat várhatunk, hogy napi egy órával több idõnk legyen
Kutatók megfigyelték, hogy a Föld lassuló mozgásának következtében fokozatosan hosszabbodnak a napok. A jó hír az, hogy ezzel nyerünk egy kis idõt, a rossz hír pedig az, hogy az elõzõ évszázadhoz képest csak két millimásodperccel lettünk gazdagabbak.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- fizika
- tudomány
- Címkefelhõ »
Hatalmas hideg gázfelhõkbõl alakulhattak ki az óriásgalaxisok
Óriási hideg gázfelhõkbõl, nem pedig kisebb galaxisok összeolvadásából keletkezhettek az univerzum legnagyobb galaxisai - véli megfigyelései alapján egy nemzetközi kutatócsoport.
- címkék:
- csillagászat
- galaxis
- gázfelhõ
- Címkefelhõ »
Már a Szaturnusznál jár a Cassini
Az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA) Szaturnusz körül keringõ ûrszondája, a Cassini megérkezett a bolygó külsõ gyûrûihez, hogy alábukva a gyûrûk közé öt hónapon át tanulmányozza azokat, mielõtt befejezi küldetését.
Felfedezték a Tejútrendszer leghalványabb törpegalaxisát
A Tejútrendszer vélhetõen leghalványabb törpegalaxisát fedezte fel egy nemzetközi kutatócsoport a Hawaiion lévõ Gemini obszervatórium óriástávcsövének segítségével.
A mongol sztyeppén landolt az ûrállomás
Visszatért a Földre pénteken két kínai ûrhajós a Tienkung-2 kínai ûrállomáson töltött 30 nap után, amely eddig a leghosszabb ûrmisszió volt a kelet-ázsiai ország történetében.
Megtalálták az eddig ismert leggömbölyûbb égitestet
Az univerzum eddig mért leggömbölyûbb természetes égitestét fedezték fel a göttingeni Max Planck naprendszerkutató intézet munkatársai.
Közeleg az évszázad leglátványosabb szuperholdja
Az év leglátványosabbnak ígérkezõ csillagászati eseménye következik be november 14-én. 1948 januárja óta nem volt ilyen közel a Hold a Földhöz.
- címkék:
- csillagászat
- Hold
- jelenség
- szuperhold
- Címkefelhõ »
Világelsõk lehetünk a földet veszélyeztetõ meteorok megfigyelésében
A GINOP-pályázaton elnyert csaknem egymilliárd forintos támogatással a magyar kutatói hálózat várhatóan úttörõ szerepet fog betölteni a kozmikus hatások és kockázatok kutatásában.
Meghalt a Rosetta ûrszonda üstökösének egyik felfedezõje
Meghalt Klim Csurjumov szovjet-ukrán csillagász, a Rosetta ûrszonda üstökösének egyik felfedezõje.
Sokkal több galaxis létezhet, mint eddig hittük
Tízszer több galaxis létezhet, mint korábban hitték, derült ki a Hubble ûrteleszkóp adataiból.
Tudod, mi van ma? Hivatalosan is elkezdõdött a csillagászati õsz
Szomorú nap ez a mai, fõleg azoknak, akik imádják a "hosszú" nappalokat. Mától kezdve rövidülnek a nappalok, egyre korábban sötétedik be és egyre késõbb kel fel a nap.
Tudja-e, hogy ki mérte meg elõször a fény sebességét?
A Föld központi helyzetét feltételezõ, évezredes arisztotelészi tant Kopernikusz heliocentrikus világképe döntötte meg a 16. század derekán. A rá következõ évszázadban a távcsöves megfigyelések forradalmat indítottak az asztronómiában, amelynek egyik legkiemelkedõbb eredménye a fény terjedési sebességének felismerése volt, a 17. század második felében.
Mérõrúd a csillagok között
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont kutatói sikerrel becsülték meg a távolságot csillagközi felhõk között, és ezrével fedeznek fel keletkezõ csillagokat a legnagyobb európai távcsövek segítségével - írja közleményében az ELTE.
- címkék:
- csillagászat
- mérés
- távolság
- MTA
- ELTE
- Címkefelhõ »
Újabb objektumokra leltek a Naprendszer külsõ vidékén
Eddig ismeretlen objektumokra bukkantak a Naprendszer külsõ vidékén amerikai csillagászok.
Közelrõl figyelik a "Naprendszer királyát"
Minden korábbinál jobban, 4200 kilométerre megközelítette a Jupitert az öt éve felbocsátott Juno ûrszonda, amely igyekszik kifürkészni a Naprendszer legnagyobb bolygójának titkait.
Ez lehet az elsõ Naprendszeren kívüli bolygó, amire eljuthat az ember
Egy Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri, a Kentaur csillagkép vörös törpéje körül.
Bemutatták a kínai marsjárót
Egy kétmázsás, hatkereken gördülõ marsjárót küldenek a kínaiak a vörös bolygóra 2020 nyarán. Most mutatták be a szerkezetet Pekingben.
- címkék:
- Kína
- csillagászat
- ûrkutatás
- marsjáró
- Címkefelhõ »
Pénteken és szombaton éjjel több száz hullócsillag teljesíti a kívánságaidat
Pénteken este ismét látható lesz a Perseidák néven ismert, jól látható meteorraj, amit mi egyszerûen hullócsillagoknak hívunk.
Az õ szemével látjuk az univerzumot
1990-ben állt szolgálatba a Hubble ûrtávcsõ, amely hamarosan a csillagászok egyik elsõ számú megfigyelési eszközévé vált, hiszen segítségével a világegyetem múltjába pillanthatnak bele. Az már a kezdetektõl fontos törekvés volt, hogy a Hubble ne csak a tudományos világ, hanem a nagyközönség számára is érdekes legyen - annál is inkább, hiszen megépítése, üzemeltetése és fejlesztése rengeteg pénzébe kerül az adófizetõknek. Zoltan Levay is azon dolgozik, hogy a Hubble segítségével elért felfedezéseket mindenki számára elérhetõ közelségbe hozzák. A magyar származású amerikai csillagász azért felel, hogy az ûrtávcsõrõl érkezõ felvételekbbõl ...
Kiválasztották a Földhöz legjobban hasonlító bolygókat
Csillagászok nyilvánosságra hozták annak a 20 Naprendszeren kívüli világnak a listáját, melyek leginkább hasonlíthatnak Földünkhöz.
Mi lesz a Nemzetközi Ûrállomás jövõje?
Az OzoneNetwork tévécsatorna OzoneUniverzum ûrkutatási hírmûsora harmadik adásával jelentkezett, melyben többek között a Juno ûrszonda történelmi küldetésérõl, a Nemzetközi Ûrállomás jövõjérõl, illetve egy hazai, ROSETTA tudományos konferenciáról is beszélgettünk. Ûrtörténelmi érdekességképpen pedig az elsõ, hazatérõ ûrhajósokat elevenítettük fel, Bjelka és Sztrelka kutyákat!
Három napja van a különleges bolygónak
Három nap kel fel és nyugszik le mindennap a röppálya egyik részén, másik részén pedig örökös nappal uralkodik egy újonnan felfedezett, különleges bolygón a Kentaur csillagképben. Korábban nem találtak még a kutatók háromcsillagos rendszerben ilyen nagy pályán mozgó planétát.
A Naprendszeren kívül is találtak vízfelhõket
A Naprendszeren kívüli leghidegebb objektumon sikerült vízfelhõket felfedezni. Az égitest egyébként nincs túl messze tõlünk, viszont annyira halvány fénye van, hogy alig tudjuk megfigyelni.
OzoneUniverzum: feltárulnak a kozmosz titkai
Az OzoneNetwork TV elindította az OzoneUniverzum címû, ûrkutatással foglalkozó hírmûsorát. Az elsõ adás többek között a szupernóvákról és az univerzum gyorsuló tágulásáról, a SpaceX vállalat nagyratörõ Mars-küldetésérõl és az újabb hazai mûholdküldetésrõl szólt.
Csecsemõvilágok fedhetik fel a bolygókeletkezés titkait
A valaha felfedezett legfiatalabb bolygók közé tartozik az a két égitest, amiknek a felfedezését június 20-án jelentették be a szakemberek. A két különbözõ csillag körül keringõ újszülött planéta új betekintést nyújthat a bolygókeletkezés folyamatába.
Fény derült a Föld rejtõzködõ kísérõjére
A Föld körül keringõ, 40–100 méter átmérõjû aszteroidát fedeztek fel amerikai kutatók.
Másodszor is sikerült: újabb gravitációs hullámokat érzékeltek
Másodszor is sikerült a bravúr: a LIGO Tudományos Együttmûködés és a Virgo Együttmûködés egy második gravitációshullám-jelet azonosított az Advanced LIGO detektorok adatában. A szignál – akárcsak a februárban bejelentett felfedezés esetén - összeolvadó feketelyuk-kettõsbõl származik.
Lefényképezhettek egy 1200 fényévre lévõ bolygót
Lehetséges, hogy sikerült lefényképezni egy tõlünk 1200 fényévre található bolygót, írja a Space.com csillagászati portál.
OzoneUniverzum: feltárulnak a kozmosz titkai
Az Ozone Network tévécsatorna szombaton délután indította el az elsõ adással az OzoneUniverzum címû, ûrkutatással foglalkozó hírmûsorát. Az elsõ adás többek között a szupernóvákról és az univerzum gyorsuló tágulásáról, a SpaceX vállalat nagyratörõ Mars-küldetésérõl és az újabb hazai mûholdküldetésrõl szólt.
Hamarosan feltárul a Naprendszer legnagyobb bolygójának titka
Már nem kell sokat aludni, és újabb eredmények okozhatnak izgalmas pillanatokat a tudomány iránt érdeklõdõknek. Kevesebb mint egy hónap múlva érkezik meg ugyanis a Jupiterhez a Juno ûrszonda, amely eddig példátlan feladatra vállalkozik: keresztülpillant a gázóriás emberi szem számára átlátszatlan, vastag felhõrétegén, hogy megtudja, mi rejtõzik a bolygó mélyén. A kapott adatok nemcsak a planéta, de a Naprendszer korai idõszakáról is érdekes dolgokat mesélhetnek.
A világûr mélyérõl érkezõ zenét rögzítettek
Kíváncsi arra, milyen zenét produkál néhány 13 milliárd éves csillag? Most meghallgathatja!
Megpillantották, mi rejtõzik a Jupiter felhõtakarója mögött
Közzétették az eddigi legrészletesebb rádiótérképet a Jupiter légkörérõl, így a kutatók bepillantást nyerhettek a felhõtakaró alatt zajló eseményekbe. Az eredményekbõl látszik, hogy az óriásbolygó felszíni jellegzetességei (foltjai, örvényei) és a mélyben kavargó gázok mozgása között kapcsolat van.
A végén szétszakadhat az egész univerzum
Gyorsabban tágul az univerzum, mint korábban gondolták, állítja egy új kutatás.
120,7 millió kilométerre haladt el a Mars a Földtõl
A Mars 120,7 millió kilométerre haladt el a Földtõl hétfõrõl keddre virradóra, több mint tíz év után ez volt a legkisebb távolság a két bolygó között - közölte az amerikai ûrkutatási hivatal (NASA).
Megbecsülték, mekkora a galaxisunk tömege
A Tejútrendszer tömegének megbecslése igazi galaktikus feladat. Most egy kanadai kutató állt elõ egy értékkel, ami szerinte az eddigi legpontosabb.
A Naprendszeren kívülrõl származhat a kilencedik bolygó
Számítógépes szimulációk alapján svéd és francia csillagászok szerint nagyon valószínû, hogy exobolygó - azaz Naprendszerünkön kívüli - az úgynevezett kilencedik bolygó.
Lakható lehet egy távoli földszerû bolygó
Egy tõlünk 1200 fényévre találtható földszerû bolygó alkalmas lehet az élet hordozására – állítja egy új tanulmány egy számítógépes modellre hivatkozva.
Szokatlanul nagy bolygót találtak egy fiatal csillag körül
A nagyobb bolygók kialakulásához több idõ kell – az állítás már hosszú ideje tartja magát, de egy új kutatás most megcáfolhatja. Amerikai csillagászok ugyanis hatalmas bolygót fedeztek fel egy rendkívül fiatal csillag körül.
A becsültnél kisebb lehet a lakható bolygók száma
A potenciálisan élhetõ planéták száma alacsonyabb lehet, mint azt eddig becsülték a szakemberek, mivel sûrû légkörük miatt az érintett bolygók nagy része túlságosan forró - derült ki egy frissen közzétett tanulmányból.
Óriási csírákból születhetnek a szupernagy fekete lyukak
A nagyon nagy tömegû (szupermasszív) fekete lyukak már életük kezdetén óriási képzõdmények és nem „törpébõl válnak hirtelen óriássá”, írja egy újonnan megjelent kutatás.
Szabad szemmel is látható a Mars, olyan közel halad el a Föld mellett
Tizenegy éve nem tapasztalt közelségbe kerül a Földhöz a Mars május 30-án, így szabad szemmel is látható lesz a déli égbolton.
- címkék:
- Föld
- csillagászat
- Mars
- teleszkóp
- Címkefelhõ »
Szokatlanul nagy folt látható a Napon
A Nap délnyugati körnegyedében szokatlanul nagy, a Földénél kétszer nagyobb, 25 ezer kilométeres átmérõjû napfoltot fotóztak le svájci tudósok.
11 éve nem volt ilyen! Akár szabad szemmel is megfigyelhetõ lesz a Mars
A kövektkezõ néhány hétben különleges égi jelenségnek lehetünk tanúi - és még profi távcsõ sem szükséges hozzá!
Korszakalkotó égi mechanikai eredmény született az ELTE-n
Az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Csillagászati Tanszékének kutatói – Érdi Bálint professzor emeritus és Czirják Zalán doktorandusz – Newton és Lagrange kétszáz esztendõnél is régebbi eredményei után elõször találtak explicit, egzakt analitikus megoldást a csillagászat és az ûrkutatás egy központi jelentõségû kérdése, az égi mechanikai n-test probléma egy alosztályára.
Apró pont halad el a hatalmas Nap elõtt
Május 9-én a Merkúr látványosan áthaladt a Nap elõtt, az eseményrõl a NASA egy epikus zenével megfûszerezett látványos videót hozott össze. A Merkúr áthaladás viszonylag ritka csillagászati jelenség, egy évszázadban átlagosan nagyjából tucatszor megy el úgy a bolygó a Nap elõtt, hogy azt kisebb távcsõvel is meg lehet figyelni. Ilyen jelenség legközelebb 2019-ben, majd 2032-ben lesz.
- címkék:
- csillagászat
- Merkúr
- videó
- áthaladás
- Címkefelhõ »