Bodrogi Lilla

címke rss

Vírusok nanocsatája

Tudomány2006.10.03, 09:25

Az RNS-alapú génelcsendesítés az egész élővilágban elterjedt jelenség, amit a növények és a rovarok többek között a vírusok elleni védekezés során is bevetnek. Azonban a vírusokat sem kell féltenünk, hiszen megtalálták a módját, hogyan kerüljék ki a gazdaszervezet védekezőrendszerét. Ennek a folyamatnak a lépéseibe nyertek betekintést a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont (MBK) kutatói, akik már több éve vizsgálják azokat a fehérjéket, melyeket a vírusok fejlesztettek ki a növények sajátos "immunrendszerével" szemben.

A petesejt titkai

Archívum2006.05.13, 08:44

A tavalyi év végén kitört "őssejtbotrány" némileg visszavetette a terápiás klónozás dinamikus fejlődését, ám a kutatók többségének hite és lelkesedése a technológia jövőjét illetően töretlen. A Nature összeállításában olyan lehetőségekről olvashatunk, amelyekkel a klónozás során nélkülözni lehetne a kritikus tényezőt, a petesejtet.

A 12-es emberi kromoszóma részletes elemzése

Archívum2006.05.12, 06:50

Az ember genetikai állománya, azaz a humán genom szekvenciájának általános leírását követően a kutatók az egyes kromoszómákat elemzik részletesen. A Nature összeállítása alapján most a tizenkettes kromoszómát mutatjuk be. A 12-es kromoszóma a daganatos betegségekre való hajlammal összefüggésbe hozható gének magas száma miatt vált hírhedtté, de találtak mozgási rendellenességekkel, cukorbetegséggel, szív és érrendszeri betegségekkel, négy különböző hangulati betegséggel kapcsolatba hozható géneket is. A 12-es kromoszómán található a CD4-receptor is, amely a HIV-vírussal való fertőzés és a betegség kialakulása során játszik fontos szeerepet. ...

Másképp reagál érzelmekre a női agy

Tudomány2006.05.08, 11:20

A női és a férfi agy egyes struktúráinak működése eltér egymástól. A legújabb képalkotó eljárásokkal készített képek is igazolják, hogy az agy egyik magcsoportja, az amygdala (mandulamag) érzelmi stimulus hatására eltérően működik a férfiak és a nők agyában.

A testmozgás javítja az utód memóriáját

Archívum2006.05.05, 08:28

A rendszeres testmozgást végző vemhes egerek kölykeiben több idegsejt képződik az agy hippocampus nevű régiójában, amely a tanulásban és az emlékezési folyamatokban játszik fontos szerepet - állapították meg német kutatók a közelmúltban. Felnőtt állatoknál már korábban is kimutatták, hogy a rendszeres testmozgás pozitívan hat új idegsejtek képződésére. Az új vizsgálatok arra utalnak, hogy a hatás nemcsak a saját idegsejtekre hat, hanem az utódokéra is kiterjed - a vizsgálatok eredményeit azonban még korainak tartják kivetíteni az emberre.

A kísérleti nyúl

Archívum2006.04.15, 17:44

A betegségek elleni küzdelemben nélkülözhetetlen különböző állatmodellek alkalmazása az új diganosztika eljárások és gyógymódok, valamint vakcinák kifejlesztésére és tesztelésére. A nyúl (Oryctolagus cuniculus) élettani jellemzőiben és számos betegség lefolyásában jelentős hasonlóságot mutat az emberrel, és betölti a kistermetű egér és a nagytermetű háziállatok közötti rést. A genetikailag módosított nyulak fontos alkalmazási területe a gyógyászati szempontból fontos fehérjék termeltetése a nyúltejben.

Forró pontok az emberi genomban

Archívum2006.04.12, 08:55

A megtermékenyített emberi petesejtek mintegy 10-30 százalékában a normálistól eltérő számú kromoszóma található, ami a legtöbb esetben a fejlődő embrió pusztulását okozza. Ha a rendellenes kromoszómaszámmal rendelkező magzat megszületik, különböző genetikai betegségek, jellegzetes tünetekkel járó kórképek alakulhatnak ki. A rendellenes kromoszómaszám összefüggésben áll a rekombinációs események ritkulásával. Kutatók a közelmúltban a rekombináció szempontjából fontos DNS-szakaszokat határoztak meg.

Forró pontok az emberi genomban

Archívum2006.04.11, 14:01

A megtermékenyített emberi petesejtek mintegy 10-30 százalékában a normálistól eltérő számú kromoszóma található, ami a legtöbb esetben a fejlődő embrió pusztulását okozza. Ha a rendellenes kromoszómaszámmal rendelkező magzat megszületik, különböző genetikai betegségek, jellegzetes tünetekkel járó kórképek alakulhatnak ki. A rendellenes kromoszómaszám összefüggésben áll a rekombinációs események ritkulásával. Kutatók a közelmúltban a rekombináció szempontjából fontos DNS-szakaszokat határoztak meg.

Új eredmény a hosszú távú memória kialakulásáról

Archívum2006.04.06, 09:38

Új molekuláris útvonalat fedeztek fel a Harvard Egyetemen, amely a hosszú távú memória keletkezésében fontos. A kutatás végső soron az emlékezetvesztéssel járó betegségek kezelésében nyithat új utakat.

Új szervet fedeztek fel az egérben

Archívum2006.03.09, 14:12

A kísérleti egér vizsgálata több mint száz éves múltra tekint vissza. Ebből azt gondolhatnánk, hogy nincs olyan porcikája az egérnek, amit ne ismernének a kutatók. Kiderült azonban, hogy még mindig tartogat meglepetéseket.

Íme, a nyolcas

Tudomány2006.03.08, 09:05

A részletesen feltérképezett 8-as emberi kromoszóma rejtheti néhány fontos, fajunk kialakulása során lezajlott evolúciós lépés magyarázatát. A 8-as egyik régiójának komoly szerepe lehetett a főemlősök agyának evolúciójában és gyors növekedésében.

Egymást tanító hangyák

Archívum2006.02.23, 10:14

A bristoli egyetem kutatói elsőként írták le a formális tanítás jelenségét a rovarok világában. A Temnothorax albipennis hangyafaj viselkedésének tanulmányozása során megfigyelték, hogy a hangyák ún. tandemfutása egy tanítási folyamat, melyet arra fejlesztettek ki, hogy megmutassák egymásnak, hol található az élelem.

Előállították a bolhák szuperfehérjéjét

Archívum2006.02.16, 11:10

Közismert, hogy a bolha parányi méretéhez képes hatalmasakat képes ugrani. Hogy minek köszönheti ezt a kivételes képességét, azt már kevesen tudják.

A másnaposság génje

Tudomány2006.02.01, 10:38

Az alkoholizmus kialakulásában szerepet játszó folyamatokról igen keveset tudunk. A függőség megértését a biológiai oldalról az is bonyolultabbá teszi, hogy több egymástól független gén is szerepet kap a kialakulásában. Amerikai kutatók egy új gént fedeztek föl, mely az alkohollal szembeni tűrőképességet befolyásolja az egyik közkedvelt laboratóriumi állat, a muslica esetében.  Az új gént "hangover", azaz másnaposság-génnek nevezték el.

Bátor egereket hoztak létre

Archívum2006.01.20, 09:31

Amerikai kutatók félelem nélküli egereket hoztak létre. A stathmin nevű fehérjét kódoló gén hiánya olyan bátorrá teszi ezeket az állatokat, hogy a normális egerek számára félelmetesnek tűnő nyílt terekre és keskeny hidakra is nyugodtan kimerészkednek. A mutáns egerek, úgy tűnik, feledékenyebbek is, hiszen a félelmetes élmények egyszerűen kimennek a fejükből.

Új módszer a vérszívó ingolák megfékezésére

Archívum2006.01.10, 12:32

Az amerikai Nagy-tavak halgazdálkodásában jelentős problémát okoz a tengeri ingola (Petromyzon marinus). Ez az akár 90 centiméter hosszúságúra is megnövő, rendszertanilag az állkapocsnélküli halakhoz tartozó élőlény halakon és vízi emlősökön élősködik. A kifejlett példányok erős szívószájukkal rátapadnak a halak bőrére, kopoltyújára, és áldozatuk vérét szívják.

Őssejtbotrány

Tudomány2005.12.21, 14:48

Az őssejtkutatásban mérföldkőként bemutatott eredményekről szóló közlemény visszavonását kérte Dr. Woo Suk Hwang, a Science magazintól, és ezzel egyidőben elismerte, hogy ő és kutatócsoportja hibázott.

Egy nagyszabású klónvizsgálat eredményei

Tudomány2005.12.12, 08:20

A klónozás igen magas szintű technikai felkészültséget igényel, de a klónozott embriókat még így sem könnyű "rávenni" arra, hogy élő, egészséges élőlénnyé fejlődjenek. A legtöbb klónozott magzat fejlődése valamilyen rendellenességet mutat és zömük még a születés előtt elpusztul. Jelenleg, leginkább a klónozáshoz használt donorsejt genetikai újraprogramozásának hibájával magyarázzák a kutatók az eljárás rendkívül alacsony hatásfokát. A legfrissebb, több ezer gén vizsgálatára kiterjedő tudományos eredmények azonban ezt cáfolhatják.

Két meghatározó gén a prosztatarákban

Archívum2005.11.28, 21:50

A gének átrendeződése és a rendellenes génfúzió közismert jelenségek egyes daganatos betegségeknél (például a leukémiánál), ám az olyan gyakori tumoroknál, mint az emlő-, a prosztata- vagy a tüdőrák csak néhány esetben tudták ezeket kimutatni. A legújabb kutatások a prosztatarák kialakulásában világítottak rá központi szerepükre.

Magyar eljárás krónikus fájdalom ellen

Tudomány2005.11.21, 13:30

Új gyógymód fejlesztésén dolgoznak magyar kutatók az Egyesült Államokban az erős, krónikus fájdalmak kezelésére. Az eljárás lényege, hogy csak azokat az érzőidegsejteket gátolják, amelyek a gyulladásos fájdalomérzetet keltik és szállítják az agyba. Az új eljárás fejlesztője, Dr. Oláh Zoltán a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban (MBK) számolt be a hamarosan klinikai kipróbálási fázisba lépő módszerről.

Aranyozott baktérium, mint páratartalom-mérő

Archívum2005.11.09, 12:47

Rendkívül érzékeny páratartalom-mérő eszközt hoztak létre a nebraskai egyetem kutatói élő baktériumok felhasználásával.

A géneket nem kódoló DNS rejtélye

Archívum2005.10.11, 09:58

A különféle állatfajok genetikai állományának összehasonlításával számos olyan DNS-szakaszt azonosítottak a kutatók, amelyek minden fajban jelen vannak és nagyon hasonló a szekvenciájuk, azaz az őket felépítő bázisok sorrendje (szakkifejezéssel igen konzerváltak). Ezeknek a szakaszoknak a többsége azonban nem a kódoló régiókban helyezkedik el, vagyis nem a gének részét képezi. Innen kapták a nevüket is: konzervált nem-génikus szekvenciák, röviden CNG-k. Van-e, és ha igen, akkor mi lehet a szerepe ezeknek a szakaszoknak? Miért maradtak változatlanok az evolúció hosszú évmilliói során?

Gondolatolvasó sapka

Archívum2005.10.05, 14:17

A sapka belsejében elektródákat helyeztek el, amelyek az agyból érkező elektromos hullámokat fogják föl. Az eszköz hasznos segítőjévé válhat a a mozgásukban erősen korlátozott vagy mozgásképtelen emberek számára. 

Kokainfolyó

Tudomány2005.08.17, 10:15

Olaszország legnagyobb folyója, a Pó mellett élő mintegy 5 millió ember 40 ezer adag kokaint fogyaszt el naponta. Az olasz szennyvízben mért kábítószer mennyisége azt mutatja, hogy sokkal többen nyúlnak drogokhoz, mint azt eddig gondolták.

Nyári kesztyű - öltözködés bőrrák ellen

Tudomány2005.07.18, 10:44

Akik sok időt töltenek a szabadban, azoknak ajánlatos olyan ruhát viselniük, amelyek hatékonyan védik a bőrt a Nap ultraibolya-sugárzásával szemben.

Számítógépes daganatterápia

Tudomány2005.07.07, 14:20

A tumorsejtekre jellemző, hogy örökítőanyagukhoz számos olyan kis molekula kapcsolódik, amelyek normális sejtekben csak kis mennyiségben vannak jelen. Éppen azért az a fehérje, amely e kis molekulák felhelyezését végzi, jó célpontja a kísérletes daganatterápiáknak. A területen folyó intenzív kutatásokról egy lengyel csoport számolt be a budapesti biokémiai világkongresszuson.

A legújabb eredmények a sejtek fehérjegyárairól

Archívum2005.07.06, 10:14

A baktériumölő szerek, azaz antibiotikumok hatásmechanizmusának lényege, hogy a baktérium létfunkcióihoz szükséges fehérjéket vagy sejtszervecskéket teszik működésképtelenné. Ada Yonath, az amerikai Kimmelman Központ igazgatója a riboszómára ható antibiotikumokat, az ún. makrolid típusú antibiotikumokat hívja segítségül kutatásai során a riboszóma működésének vizsgálatához. A riboszómák a baktériumok (és minden más élőlény) fehérjegyárai. Ezeknek az igen bonyolult "biogyáraknak" a felépítéséről és működéséről szerzett legfrissebb kutatási eredményeket mutatta be Dr. Yonath az Európai Biokémiai Társaság 30. kongresszusán Budapesten.

A világ biokémikusai Budapesten

Archívum2005.07.05, 09:29

Szombaton délután megkezdődött az Európai Biokémiai Társaság 30. kongresszusa, és a Biokémiai és Molekuláris Biológiai Világszövetség 9. konferenciája Budapesten. A rendezvényre közel 3000 résztvevő érkezett a világ 88 országából, köztük két Nobel-díjas és rengeteg nemzetközi hírű kutató. A rendezvény lebonyolításának gördülékenységét a legfiatalabb "tudósok", a Kutató Diákok Országos Szövetségének középiskolásai felügyelik.

A kannabisz hatása az érelmeszesedésre

Tudomány2005.07.01, 10:00

Egereken végzett kísérletek bizonyították, hogy a kannabisz pszichoaktív hatásáért is felelős THC-molekula alacsony koncentrációban hatékony az érszűkület kialakulásának a megelőzésében. A felfedezés talán egy új, hatékony gyógyszer kifejlesztésének az első lépése a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni küzdelemben.

Egyharmadnyi a gének szerepe az orgazmusban

Tudomány2005.06.16, 15:51

A legújabb vizsgálatok azt bizonyítják, hogy a genetikai tényezőnek jelentős szerepe van a női orgazmusban. A genetikai háttér az orgazmuskészség legalább egyharmadáért felelős, de egyes vélemények szerint ez az érték akár 60 százalék is lehet. A genetikai háttér és az orgazmuskészség közötti kapcsolat részletesebb tanulmányozása az orgazmuszavarok kezelésére alkalmazható gyógyszerek fejlesztését is elősegítheti.

Az első gyermek átültetett petefészekből

Tudomány2005.06.13, 12:37

Petefészek-beültetést követően egészséges gyermeknek adott életet az alabamai Stephanie Yarber. A nő a petefészket ikertestvérétől kapta tavaly áprilisban, és most szülte meg kislányát a New York-i Cornell Orvosi Egyetem klinikáján. Ez az első eset, amikor egy másik ember petefészkét ültették be valakibe, és ezt követően gyermeke is született.

Veszélyes őssejtek

Tudomány2005.06.02, 08:49

Újabb eredmények megerősítik, hogy a jelenleg rendelkezésre álló humán embrionális őssejtvonalak nem lesznek alkalmasak gyógyászati eljárásokra.

DNS-vizsgálattal a borhamisítók ellen

Tudomány2005.05.18, 13:32

A bort ízének, illatának és állagának összetettsége teszi oly különlegessé és egyedivé. Ez a komplexitás az oka annak is, hogy az egyes borfajták eredetének igazolása igen nehéz. Egy új, DNS-vizsgálaton alapuló eljárás megoldást jelenthet a hamisítókkal szemben.

Rövidesen piacra kerül a klónozott marhák teje és húsa

Tudomány2005.04.25, 11:46

A klónozott szarvasmarhák húsa és tejének összetétele semmiben sem különbözik a természetes módon szaporított állatokétól - jelentette be egy amerikai és japán kutatókból álló munkacsoport.

Mikrobák és New York: a levegő genetikai vizsgálata

Tudomány2005.04.20, 10:59

A városi levegőben található mikrobák pontos azonosítását tűzte ki célul a Levegő Genom Projekt, amelynek keretében a lebegő baktériumokból, vírusokból és gombákból származó örökítőanyagot fogják vizsgálni.

Megszépülni esküvő előtt

Női Lapozó2005.04.15, 13:59

Bodrogi Lilla, huszonhat éves biológus jövő nyáron mondja ki a boldogító igent kedvesének. Ezt a különleges alkalmat tökéletes megjelenésével szeretné még emlékezetesebbé tenni. Mivel a szépségápolásra mindig is nagy gondot fordított, kíváncsi volt, hogy milyen új szépségtippeket tanulhat Lyn de Gara smink- és imázstanfolyamán.

Őssejtek a szívterápiában Magyarországon is

Tudomány2005.04.06, 10:15

A Debreceni Egyetem Kardiológiai Klinikájának orvosai Magyarországon elsőként kapták meg az engedélyt arra, hogy a szívinfarktuson átesett betegeket őssejtekkel gyógyítsák. Összeállításunk a szívgyógyászat új, rohamosan fejlődő területét mutatja be.

Újabb fontos génszabályozó mechanizmus

Tudomány2006.10.03, 09:25

Az orvostudomány és a biológia területén is új távlatokat nyitott a mikroRNS-eknek, ezeknek a különleges, parányi molekuláknak a felfedezése 2000-ben. Azóta a kutatások egyre intenzívebbé váltak a területen. A mikroRNS-ekről ugyanis kiderült, hogy rendkívül fontos szerepet játszanak az állatok, a növények és a gombák sejtműködésének szabályozásában: a korai fejlődéstől kezdve számos folyamat irányításában vesznek részt.

Kék tablettával az agyvérzés ellen

Tudomány2005.03.09, 10:53

A detroiti Henry Ford Kórházban a kék tabletta hatóanyagát tesztelik agyvérzést elszenvedett betegeken. Állatkísérletekkel korábban már bizonyították, hogy a szexuális teljesítőképesség növelése érdekében szedett gyógyszer javítja a memóriát és a mozgáskoordinációt, mégpedig úgy, hogy új idegsejtek és erek képződését segíti elő az agyban.

Alapvető evolúciós felfedezés

Tudomány2005.03.08, 12:13

Megtalálták azt a molekuláris szobrászmestert, amely az egyszerű, ősi baktériumokból kifaraghatta a modern, bonyolult szerkezetű sejteket.

Fontos felfedezés a C-vitaminról

Tudomány2005.03.01, 12:14

Amerikai kutatók fontos felfedezést tettek a C-vitamin emberi szervezetre gyakorolt hatásáról. Az új eredmények segítenek tisztázni a C-vitamin szerepét a rák és a szívbetegségek megelőzésében - adta hírül az amerikai tudományos akadémia lapja (PNAS).

Kivágták Marie Antoinette tölgyfáját

Archívum2005.02.25, 10:10

Kivágták a versailles-i kastély legöregebb fáját, Marie Antoinette tölgyfáját, amit 324 évvel ezelőtt, 1681-ben ültettek. A növényt egy 1999 decemberében pusztító nagy vihar erősen megrongálta, majd a 2003 kora augusztusi nagy hőhullámot követően gyakorlatilag kiszáradt.

Környezeti tényező a tüdőrák kialakulásában

Tudomány2005.02.14, 12:38

A tüdőrákos megbetegedések közel 9 százalékáért, ezáltal a daganatos megbetegedések 2 százalékáért a radongáz felelős - olvasható a British Medical Journal c. orvosi szaklapban.

Ópium nélküli mák

Tudomány2005.02.11, 15:31

Holland kutatók olyan genetikailag módosított mákot hoztak létre, amely nem képes előállítani morfint.

Génterápiás eredmény méhdaganatnál

Archívum2005.02.08, 09:36

Amerikai kutatók kísérleti eredményei szerint a méh jóindulatú daganata, a méhfibrózis génterápiával is kezelhető lehet a jövőben. A rendellenesen osztódó sejteken az ösztrogén hormont megkötő molekulákat (receptorokat) módosították, aminek következtében a sejtburjánzás visszafejlődött.

Új célpontok rákos bőrsejtekben

Archívum2005.01.26, 22:02

Egy fehérje gátlása akadályozza a bőrrák kifejlődését, és fokozza a gyógyszeres kezelések hatékonyságát: a tumorsejtek könnyebben reagálnak a programozott sejthalált beindító jelzésekre.

Spenóttal működő laptop

Archívum2005.01.20, 12:58

A spenótból kivont fehérjékkel működő "szárazelemet" fejlesztettek ki a Massachusettsi Institute of Technology (MIT) kutatói. Egy olyan akkumulátorról van szó, amely egy napon képes lesz arra, hogy például laptopok vagy mobiltelefonok energiaellátását biztosítsa.

A világ legrégibb bora

Tudomány2005.01.13, 15:22

Kínai agyagedények kémiai elemzése bizonyítja, hogy egykori tulajdonosai rizsből, mézből és gyümölcsökből készítettek bort, körülbelül 9 ezer évvel ezelőtt.

Kihalás veszélyezteti a törpecsimpánzokat

Archívum2004.12.29, 10:45

Az ember legközelebbi rokonát, a törpecsimpánzt (Pan paniscus) a kihalás fenyegeti - jelentette be a legfrissebb vizsgálati eredmények alapján a WWF. A 75 évvel ezelőtt felfedezett állat egyetlen élőhelye a Kongói Demokratikus Köztársaság, ahol manapság mindössze 10 ezer egyed él, szemben az eddig becsült 50 ezres számmal.

A világ első eladott klónozott macskája

Archívum2004.12.27, 10:20

Egy kaliforniai cég a világon elsőként értékesített klónozott macskát. Az állat egy 17 éves kandúr klónja, és a régi-új gazdinak 50 ezer dollárjába került.

Előző
  • 1
  • 2
Következő