Május 24., az Európai Nemzti Parkok Napja

Az EUROPARC Szövetség (Európai Nemzeti Parkok Szövetsége) május 24-ét nyilvánította az Európai Nemzeti Parkok Napjává.- tájékoztat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóág honlapján.

Az ELTE örökségéből: hévízi tündérrózsa

Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2022 folyamán ízelítőt ad az Egyetem tulajdonában álló gazdag tárgyi örökségből. Májusban a hónap műtárgya a növény nyolcvanéves, a nagyváradi Püspökfürdőből származó herbáriumi példánya, mely még sokáig felhasználható kutatási célokra.

Pálmaolajmentes és Fairtrade termékeket is beazonosíthatunk májustól a Tudatos Vásárlók Egyesületének mobilapplikációjával

Kiszélesedett annak a magyar fejlesztésű mobilapplikációnak a funkciója, amellyel eddig a tisztítószerek összetevőit ellenőrizhettük. Azok a tudatos fogyasztók, akik a fenntartható életmódot választják, májustól már pálmaolajmentes, Fairtrade, vegán és bio termékekhez is könnyedén hozzájuthatnak a Tudatos Vásárlók Egyesületénnek alkalmazásával.

A Dél-Alföld szörfparadicsomában jártunk: csodálatos élmény volt

Régóta terveztem utazásomat Szentesre, és most sikerült is három napot és két éjszakát ebben a csodálatos városban töltenem. Mégpedig a különleges Termál-tó közelében. A hirtelen jött meleg sem tántorított el a könnyed túrától, hiszen a tó fekvésének köszönhetően lágy szellő lengedeztette a nádast és tette kellemessé a sétámat. A szállásomtól úgy száz méterre lévő ökoturisztikai bázis és sétaút igencsak kedves meglepetéseket tartogatott számomra, amit most veletek is megosztok.

Egy hazánkban ritka madárfajt észleltek a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Egy hazánkban ritka tavaszi és őszi átvonuló sirályfajt, a halászsirály (Larus ichthyaetus) két példányát figyelte meg kollégánk, Sápi Tamás természetvédelmi őrkerület-vezető működési területünk határán május 5-én. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága honlapján.

Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július]

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Akasztóra tért vissza a Kelemen-széken gyűrűzött fióka

Fülöpszállás mellett, a Kelemen-széken kelt ki tavaly az a C2 jelölést kapott széki lile fióka, amelyet immár felnőttként, Akasztón sikerült lencsevégre kapni és a színes gyűrűje alapján azonosítani. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Nyílik a Kiskunsági Nemzeti Park gyepein a sárga vagy lila színű apró nőszirom

A hazai kertekben májusban pompázó, nagytermetű nemesített nőszirmokat mindenki jól ismeri. Hazánkban nyolc vadon élő nősziromfaj fordul elő, közülük hat a Kiskunságban is él. - írja a Kiskunsági Nemzeti Park honlapján.

Új üzemeltetőt kap a Gödöllői Erdészeti Arborétum

Május elsejével az idén 120 éves Gödöllői Erdészeti Arborétum, a természetben megtalálható hazai fafajok és a nemesített erdészeti fajták egyik legfontosabb génbankjának és vizsgálati helyének üzemeltetésével a Pilisi Parkerdő Zrt. az Erdők a Közjóért Alapítványt bízza meg. Az alapítványt a Parkerdő hozta létre, hogy támogassa az erdők felértékelődött társadalmi szerepének bemutatását. Az április 22-én, a Föld napján megtartott, ünnepélyes átadóval összekötött szakmai konferencián az erdők sokrétű szociális feladatainak számos szeletébe tekinthettek bele a résztvevők, a városi erdők koncepciójától a turisztikai elvárásrendszereken áát ...

Tavasz lilában

A tavasz minden érzékszervünkre hatással van; madárdaltól hangos a természet, ezer színben pompáznak a virágok, és a medvehagyma jellegzetes illatát is érezhetjük már. - írja a Schulz Andrea a Duna-Dráva Nemzeti Park honlapján.

25 ezer facsemetét ültetett Budapesten a Pilisi Parkerdő

Budapest teljes területének 10 százaléka erdő, ennek több, mint kétharmadát, mintegy 3500 hektárt kezel a Pilisi Parkerdő Zrt. Jelenleg a fővárosi erdők legfontosabb szerepe a városi klímavédelem, valamint a városlakók számára nyújtott mindennapi rekreációs környezet. Ennek fenntartása és fejlesztése érdekében a Pilisi Parkerdő a legutóbbi ültetési szezonban 25 ezer facsemetét ültetett és a megújult erdőtervek szerint 42 százalékról 75 százalékra emelte Budapesten a folyamatos erdőborítással kezelt területek arányát. - írja a Pilisi PArkerdő Zrt. honlapján.

Ismét visszatért a bagi fekete gólya a Pilisi Parkerdőbe

A fekete gólya egyik ritka madárfajunk – fehér rokonánál sokkal kényesebb a megfelelő élőhelyre és táplálékra, valamint környezetének természetességi állapotára. Magyarországon éppen ezért sokkal kevésbé elterjedt, és így kifejezetten nagy jelentősége van, ha megtelepszik egy-egy helyen, és még nagyobb, ha vissza is tér. Most a Budapest környéki állami erdőket kezelő Pilis Parkerdő területén, Gödöllő közelében, Bag mellett figyeltek meg visszatérő fekete gólyát. A Föld napja környékén különös jelentősége van ennek: azt jelzi, hogy a Parkerdő kezelésében lévő erdők természetessége a megfelelő erdőművelési rendszerekkel kezelve nemcsaak ...

A hím varangy 5 hónapig csüng a nőstényen a párzás esélyére várva

Egy nyomonkövető tanulmány azt állítja, hogy egy varangyfaj hímjei készen állnak arra, hogy élelem nélkül számos hónapig várjanak a szaporodás lehetőségére.

Borzas gödény időzött Tiszaalpáron és a Csaj-tavon

A tiszaalpári Nagy-tavon egy borzas gödény jelenlétét fedezték fel munkatársaink 2022. április 8-án. A faj a 18. századig még költött hazánkban, a 19. században már csak a Kárpát-medence déli mocsaraiban. Ezután eltűnt a régióból, vélhetően a nagy kiterjedésű vizes élőhelyek csökkenése és a vadászat miatt. Azóta időnként megjelennek kóborló példányok az országban. Tiszaalpáron tavaly júniusban is volt egy, amely napközben került szem elé, majd másnap reggel elrepült és utána már nem észlelték. - írja a Bükki Nemzeti Pak Igazgatóság honlapján.

Országos Ürgelajstromra várják önkéntesek jelentkezését

Egy komoly, ám nem különösebben megterhelő terepi felméréshez keres lelkes önkénteseket a Herman Ottó Intézet által koordinált Vadonleső Program. Most bárki, előismeretek nélkül is bekapcsolódhat a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Ürgemonitorozó Programjának éves felmérésébe egy önkéntesek számára készült okostelefonos ürgefelmérő alkalmazás segítségével!

Szlovák-magyar együttműködés két veszélyeztetett madárfajunk, a kék vércse és a túzok megőrzéséért

A most induló „Steppe on border" LIFE projekt azon élőhelyek javítására összpontosít, ahol mindkét faj előfordul, különösen a határ menti régióban. A pályázat az Európai Unió támogatásával, öt éves időtartamban valósul meg. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Április 1-én újra megnyitotta kapuit a dévaványai látogatóközpont

 A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontja április 1-én, pénteken ismét megnyitja kapuit. Az október 31-ig tartó szezonban számos érdekes, izgalmas látnivalóval, programmal és újdonsággal várjuk a természetbarátokat. – írja a Kőrös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Vonulnak a kétéltűek a Hortobágyon

A március végén felmelegedő időjárás, majd a 31-én, csütörtökön megérkező heves esőzések hatására elindult a kétéltűek tavaszi, peterakó-helyekre történő tömeges vonulása a Hortobágyon is. A 33. számú főút keletről nyugati irányban halad keresztül a Hortobágyon, érintve és adott esetben átszelve számos vizes élőhelyet. Az első esős és meleg estéken ilyenkor kilométerenként több tucat, de bizonyos szakaszokon akár több száz kétéltű próbál meg átkelni a forgalmas úttesten. - írja a természetvédelmi Őrszolgálattól Dr. Mester Béla a Hortobágyi Nemzeti Park honlapján és közösségi oldalán.

Nem mindennapi jelenség a Tarna-vidéken

A Föld leggyorsabb állataként ismert ragadozó madár, amely hazánkból a '60-as években jellemző széleskörű DDT használat miatt sajnálatosan kipusztult, a '90-es évektől kezdte visszafoglalni korábbi élőhelyeit a hegyvidéki erdős területeken. -í rja a Bükki Nemzeti Park honlapján Illyés Evelin természetvédelmi területfelügyelő.

Tudjuk, hogy változnunk kéne, mégsem tesszük

Tudjuk, hogy változnunk kéne, mégsem tesszük: az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) legfrissebb jelentése szerint egy rövid időablak áll előttünk, amíg megmenthetjük azokat az ökoszisztémákat és fajokat, amelyekkel együtt nőttünk fel, és amelyek kultúránk központi elemei, és nyelvünk alapját képezik. - írja a Kék Bolygó Alapítvány közösségi oldalán.

Áder János látogatása a Pilisi Parkerdőben

Áder János köztársasági elnök – Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára kíséretében – 2022. március 21-én látogatást tett a Pilisi Parkerdőben, ahol megtekintette a 2014-ben jelentős jégkárt szenvedett, azóta helyreállított területeket, valamint tájékozódott a Pilisi Parkerdőben folyó örökerdő-gazdálkodás részleteiről. A látogatás érdekessége, hogy a jégkár következményeinek helyreállítására 2015-ben Áder János kezdeményezett társadalmi összefogást.

Megújuló erdők a Beliczay-szigeten

Több mint 61.000 facsemetét ültetett el az érdi Beliczay-szigeten a Pilisi Parkerdő. A jelenleg közel 10 hektárt érintő beavatkozás az első lépése annak a folyamatnak, amellyel az eddig alacsony biodiverzitású – mindössze két fafajból álló –, ökológiai szempontból sérülékeny állományt változatos fafajokból álló, a klímaváltozás negatív hatásainak ellenálló, stabil ökoszisztémájú, elegyes, puhafás ligeterdők váltják fel.

Átadták a Berek Világa Látogatóközpontot

Az állami természetvédelemben az elmúlt 12 évben hazánk nemzeti park igazgatóságainak költségvetése megnégyszereződött. 2010-ben 4,5 milliárd forintból gazdálkodtak a nemzeti parkok, ez az összeg mostanra eléri a 20 milliárd forintot – hangsúlyozta az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára szerdán a Berek Világa Látogatóközpont ünnepélyes átadóján, Fonyódon.

Még mindig érvényben van a tűzgyújtási tilalom!

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrei naponta segítenek egy-egy tűz továbbterjedésének megakadályozásában, és a tűz eloltásában, ezért ismételten szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy hazánk egész területén tűzgyújtási tilalom van érvényben! – írja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Hatvankilenc új fajt és nyolc új nemzetséget írtak le hazai kutatók

A Magyar Természettudományi Múzeum tudósai értékes eredményekkel gazdagították a biodiverzitás-kutatást - tájékoztatta szerkesztőségünket a szervezet. Összesen hatvankilenc tudományra új fajt és nyolc új nemzetséget írtak le a múzeum kutatói. Természetrajzi örökségünk legújabb kincseit huszonnyolc országból írták le, Amerikától Afrikán és Eurázsián át Új-Guinea szigetéig.

Így mentik meg Magyarországon a díszes tarkalepkéket

Március két hétvégéjén lelkes önkéntesekkel a Peszéri-erdő olyan részein ültettek fákat és cserjéket a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, ahol a gépi ültetés nem lett volna kivitelezhető, hogy erdészeti járművekkel ne tegyenekk kárt az értékes erdei aljnövényzetben – írja a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Miért ne dobjam ki az ételt?

Ma egy átlagos háztartás hulladékának körülbelül egyharmada élelmiszer. Ez azért jelent problémát, mert a hulladéklerakókban az élelmiszerek – elegendő fény és oxigén hiányában – nem tudnak megfelelően lebomlani. A lassú, nem teljes lebomlás során üvegházhatású gáz keletkezik: a metán. - írja közösségi oldalán a Kék Bolygó Alapítvány.

Kétezer hektárnyi erdőt telepítenek a Kelet-Mecsekben

Erdészek és kutatók összefogása a gyepi béka megmentésére

A klímaváltozás okozta szélsőséges időjárási jelenségek az erdei vizes élőhelyekre és az itt honos fajok fennmaradására is veszélyt jelentenek. A vizes élőhelyek világnapja alkalmából a a Pilisi Parkerdő azt mutatja be, hogy a Pilisi Parkerdő az utóbbi évtizedben nemcsak számos, a Pilisben és Visegrádi-hegységben található erdei kistó rehabilitációs munkálatait végezte el, hanem gondot fordít a vizes élőhelyek állatvilágának megőrzésére is. A Magyar Biodiverzitás-kutató Társasággal együttműködésben indított fajmegőrzést megalapozó monitoring-program a mára már erősen fogyatkozó egyedszámú gyepi béka élőhelyeiről ad majd pontos képet.

Erdei vizes élőhelyek fejlesztése a Kámor-hegy és Drégely vára alatt

Az intenzív erdőgazdálkodás és a klímaváltozás miatt az erdei vizes élőhelyek rendkívül visszaszorultak.

Hagyjuk virágozni a leánykökörcsint!

A Duna-Ipoly Nemzeti Park egyik ékessége, a tél végén nyíló leánykökörcsin sokak számára ismerős. A budai Sas-hegyen már februárban bontja szirmait, a hidegebb klímájú esztergomi Strázsa-hegyen és lőtéren csak márciusban kezdődik virágzása. Ám a növényt bimbós állapotában csak kevesen veszik észre a szürkésbarna fűben. Aki nem ismeri egy adott terület természeti értékeit nem is feltételezi, hogy az elszáradt fűcsomók között milyen értékes növények készülnek kibújni.

Megújult az Ország Közepe

Pusztavacs község Önkormányzata, a Felső- Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közreműködésével megújult Magyarország földrajzi középpontjában az Ország Közepe Emlékmű.- írja a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság honlapján.

Az ausztrál fekete nyár megatüzei károsították az ózonréteget

A déli félteke közepe feletti ózon szintek 13 %-kal csökkentek Ausztrália feljegyzett legsúlyosabb tüzei után, a füst indukálta kémiai reakciók miatt.

Hétszeresére nőtt a balatoni "nádirtási aktivitás"

A legújabb nádfelmérés szerint öt év alatt hétszeresére nőtt a kiirtott balatoni nádas nagyságrendje, és újabb nádasokat rongáltak meg stégbejárók, feltöltések, nyiladékok létesítésével - közölte Pomogyi Piroska hidrobiológus az MTI-vel.

Eddig ismeretlen fajhoz tartozik a Galápagos-szigetek egy csapat óriásteknőse

Eddig ismeretlen fajhoz tartoznak a Galápagos-szigetek egyikén élő óriásteknősök - közölte a szigetek nemzeti parkja.

Tudja-e, miért olyan ritka a kék szín a természetben?

A kék szín - a közhiedelemmel ellentétben - nagyon ritka a természetben. Tíz növényből kevesebb, mint egynek van csak kék virága az állatok között pedig kifejezetten ritka a kék szín. A válasz erre a jelenségre annak kémiájából és fizikájából ered, hogy hogyan jönnek létre a színek – és hogyan látjuk őket. Csak egyetlen ismert állatfaj ismert, amely kék pigmenttel rendelkezik, a többiek más miatt kékek, mert például olyan a tollazatuk, vagy a pikkelyük struktúrája, hogy így veri vissza a fényt,  ami miatt kéknek látjuk őket.

Elveszíti ellenállóképességét az amazóniai őserdő

Valószínűleg elveszíti ellenállóképességét az amazóniai esőerdő egy új tanulmány szerint, melyet nagy felbontású műholdfelvételek alapján készítettek.

A tengeri füvek az elhalásuk után is metánt bocsátanak ki

A tengeri fűmezők fontos szerepet játszanak a tengeri szénciklusban és ezen keresztül a klimatikus viszonyokban is. Egyrészt eltávolítják a szén-dioxidot az atmoszférából és elraktározzák, másrészt erős üvegházgázt, metánt bocsátanak ki. A németországi Bremen városában működő Max Planck Intézet Tengeri Mikrobiológiai Részlegének kutatói most megvizsgálták, mi irányítja a metán termelést és felszabadulást a tengeri fűmezőkből.

Elkészült a telelő erdei fülesbaglyok 2022. évi országos lakossági felmérésének összesítése

Az MME idén is a lakosság és a média segítségét kérte a Magyarországon telelő erdei fülesbagoly csapatok országos felméréséhez január végén. A most elkészült összesítés alapján az összefogás ismét sikeres volt. A minden eddiginél több beérkező adat alapján tudjuk, hogy hazánk legalább 699 településén, 1 104 helyszínen, 11 040 erdei fülesbagoly telelt. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesüet honlapján.

Megszólal-e Zsuzsanna napján a pacsirta?

A néphagyomány szerint, ha Zsuzsanna napján énekel a pacsirta, akkor már közeleg a tavasz, ha pedig nem szólal meg, vagyis „befagy a szája", bizony még várni kell a kikeletre.

A klímaváltozás miatt gyorsul két virágfaj terjedése az Antarktiszon

Csak két honos virágzó növény van az Antarktiszon és mindkét faj terjeszkedésében robbanás történt 2009-2019 között.

Tűzbe vesző természeti értékeink

Minden esztendőben tapasztaljuk, hogy tél végén, kora tavasszal gyújtogatások során hazai gyepterületeink jelentős része leég. Számtalan vizsgálat, tapasztalat bizonyítja, hogy ebben az emberi felelőtlenségnek, tudatlanságnak meghatározó szerepe van.- hívja fel a figyelmet a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága.

Felhívás – a tavasz kiemelt fecskevédelmi időszak, amiben a lakosságnak és az önkormányzatoknak óriási szerepe és felelőssége van!

Az elmúlt két évtizedben sajnos több mint 50%-kal (!) csökkent a hazai fecskeállomány, azaz mára legalább minden második madár eltűnt az ereszek alól. A folyamat megfordítása közös érdekünk. A tavasz közeledtével még van idő kihelyezni a műfészkeket, megtervezni és engedélyeztetni a fecskebarát falfelújítást, felszerelni a fecskepelenkákat. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Tudja-e, miért rágcsálják szét az autó motorterét a nyestek?

A nyest, ez az apró menyétféle ragadozó már sok autós életét megkeserítette. A nyest egyik igen  kellemetlen szokása, hogy a szabadban parkoló autók motorterébe hatolva összerágja az elektromos kábeleket, nem egyszer több százezres kárt okozva ezzel. De vajon mi az oka a táplálkozásra alkalmatlan kábelek szétrágásának, és hogyan lehet ezt elkerülni? Cikkünkben erre kerestünk választ.

Az extrém tengeri hőhullámok ma már normálisak a világ óceánjai számára

2014 óta az egész bolygón az óceánok felének felszínén a történelmi átlaghoz képest extrémnek tekintett hőmérsékleteket jegyeztek fel.

A szennyezés az elfelejtett globális krízis és ezt meg kell oldanunk most

A pandémia átmenetileg csökkenthette a globális fogyasztást és üvegházgáz kibocsátásokat, de a szennyezés szempontjából óriási mennyiségű szemetet szaporított. Nagy mennyiségű eldobott maszk és más orvosi hulladék került a természetbe. Minden laterális áramlási teszt hét darab nem újrahasznosítható hulladékot eredményezett, ezek most valószínűleg hulladéklerakókban vannak.

Rendellenes színezetű szajkó (Gallurus glandarius) Golop belterületén

Rendellenes színeztű szajkót vett észleltek az Aggteleki Nemzeti Parkban. A mellékelt kisfilm egy kerti madáritató mellett kihelyezett vadkamera felvételeiből lett összeállítva. A felvételek készítése óta nem került a kamera elé ez a madár.

A biodiverzitás megőrzéséhez kevés a védett területek kiterjesztése

A természetvédelmi parkok és védett területek nagyságának növelése nem elég a természet pusztulásának megállításához: a túlfogyasztás, a káros mezőgazdasági és halászati gyakorlatok támogatása és a klímaválság elleni sürgős intézkedésekre van szükség a biodiverzitás csökkenésének megfékezéséhez - vélik a szakértők.

Védelemben a Kácsi fantom

A Bükk déli lábánál fekvő Kács településen található Európa egyik legértékesebb, Magyarország legkülönlegesebb vízicsiga-élőhelye. Az egyedülálló forráscsoport, a különleges élőhely és a felbecsülhetetlen értékű csigafauna biztonságba helyezése érdekében a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság saját finanszírozásból megvásárolta a Kácsi fürdő néven ismert ingatlancsoportot.

Ilyen lesz Budapest új, környezettudatos parkja

Növekvő vízborítások a Kis-Sárréten

A Körös-Maros Nemzeti Park Kis-Sárrét részterülete bővelkedik a különböző vizes élőhelyekben, mocsarakban. Szám szerint hét vizes élőhelyet kezelnek itt, melyekben összesen akár 500 hektár is víz alá kerülhet március közepére.

Invazív fajok "stoppolnak" az Antarktiszra

Tovább romlott az Egyesült Királyság madarainak helyzete

Megjelent az Egyesült Királyság, a Csatorna-szigetek és a Man sziget madarainak helyzetét bemutató, sorrendben az ötödik elemzés (Birds of Conservation Concern – BoCC5), amely a jelzőlámpa színeihez hasonlóan vörös, borostyán és zöld kategóriákba sorolja be a terület 245 rendszeresen előforduló madárfaját.

Milyen telet jósolnak a güzüegerek?

A Körös-Maros Nemzeti Park tájait járva ezekben a hetekben igen kevés güzüegér-halmot fedezhetünk fel, s a meglévők sem nagyméretűek. A népi megfigyelések szerint ez arra utal, hogy enyhe lesz a tél.

Természetkárosítás a kunhalmokon

Az alföldi tájban üdítő változatosságként hatnak a markánsan kiemelkedő kunhalmok. Sajnos emiatt időnként csábító vonzerőt gyakorolnak a terepmotorosokra, a kvadosokra és a terepkerékpárosokra is.

Különleges vendég: hósármány bukkant fel a Csanádi pusztákon

A Körös- Maros Nemzeti Park Csanádi puszták részterületén minden évben felbukkan egy különleges vendég, a hósármány. Ezen a télen az első példányt itt december 6-án figyelték meg, míg december 13-án Cserebökényben egy 30 példányból álló rajt azonosítottak a Veres Zoltán-pusztán.

Az Antarktisz jéglemeze alatt talált életnek nem kellene ott lennie

Egy antarktiszi selfjég alatti sziklán véletlenül felfedezett tengeri élet kétségbe vonja a tudásunkat arról, hogyan képesek organizmusok a napfénytől távol élni, egy biológus csapat szerint.

Több mint 1 millió négyzetkilométerrel zsugorodtak a természetes élőhelyek

A mezőgazdasági terülek a bolygó nagy részén megváltoztatják az ökoszisztémát. Ez a konklúziója egy új műhold térképnek, amely azt mutatja, hogy a közelmúltban létesített kukorica, búza, rizs és más  termőterületek az elmúlt két évtized alatt  több mint 1 millió négyzetkilométerrel csökkentették természetes környezetet.

14 új cickányfajt fedeztek fel egy indonéziai szigeten

14 új cickányfajt fedeztek fel egy évtizedes kisemlős tanulmány során a Sulawesi indonéziai szigeten.

A globális felmelegedés miatt megváltozik a madarak színe

A túlmelegedés egy komoly probléma a hosszú távon repülő madarak számára, és a halványabb tollazat, ami több hőt ver vissza a nap melegéből, lehet, hogy az egyik módja, hogy megbirkózzanak vele.

Így hozták rendbe Ausztrália élővilágát a fekete nyár után

A 2019-es ausztrál bozóttüzek a modern történelem legsúlyosabb tűzvészét hozták el a kontinensre. Hárommilliárdnyi állat veszett oda vagy lett hontalan, és egy Anglia méretű földdarab vált a lángok martalékává. Az esemény, amely a Fekete Nyár nevet kapta, katasztrofális volt, ugyanakkor példanélküli módon mozgósította az embereket egy cél érdekében: a fauna megmentése és az élővilág mielőbbi helyreállítása ügyében. Ezt az óriási vállalkozást taglalja az Erdőtüzek után – Ausztrália vadonjának feléledése című dokumentumfilm, amely december 5-én, vasárnap 18 órakor debütál a Viasat Nature műsorán.

Újonnan felfedezett óceáni forrópont költöző madarak millióit vonzza minden évben

Félúton Skócia és Bermuda közt, az óceán egy nagy területe tengeri madarak millióit vonzza óriási távolságokról minden évben. Egy új, a Conservation Letters magazinban publikált tanulmány több évtizedes nyomon követési adatait használja, hogy dokumentálja azt, hogy legalább 5 millió, mindkét féltekéről körülbelül két tucat fajt képviselő, költöző madár, egy majdnem 600.000 km 2 észak-atlanti forróponton táplálkozik.

Európa szerte növekvő ütemben haldokolnak a fák az erdőkben

Európában emelkedik minden főbb fafaj éves halálozási rátája, amely azt jelenti, hogy az erdők kevesebb szenet szívnak fel és növekszik a futótüzek kockázata. - írja a New Scientist magazin.

A jelenlegi klímacsúcs tervek 2.4 Celsius-fokos globális melegedéshez vezetnének

A klímacsúcson résztvevő országok által eddig tett ígéretek egy analízise azt állapítja meg, hogy a kibocsátások 2030-ra elmaradnak attól a csökkentéstől, ami szükséges a melegedés limitálásához, ahhoz, hogy a párizsi klímaegyezmény által kitűzött 1.5 Celsius-fokot globális felmelegedést ne lépjük túl.

A Tibeti-fennsíkról származó mérges vipera fajokat fedeztek fel múzeumban

Ha mérges kígyók által látogatott élőhelyekre gondolunk, perzselő sivatag vagy esős őserdőt idézünk fel. De bizonyos mérges kígyók fagyos, hegyes régiókban is virágzanak ami a legtöbb hüllő számára barátságtalan – és két új a Tibeti-fennsíkon élő mérges kígyó fajt épp most írtak le.

Új obszervatórium szondázza a Föld elfelejtett altalajának titkait

A Depp Soil Ecotron meg fogja vizsgálni, hogy a bolygó óriási földalatti szénraktára hogyan reagál a klímaváltozásra.

Ezek az erdei biodiverzitás kulcsfontosságú környezeti tényezői

Az erdei biodiverzitás kulcsfontosságú környezeti tényezőit vizsgálták az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói, akik arra keresték a választ, hogy miként lehet a gazdasági hasznosítás mellett is minél inkább megóvni az erdők élővilágát. A kutatás legfrissebb eredményeit összefoglaló tanulmány a Science of the Total Environment című folyóiratban jelent meg.

Újabb tengeri térség került védelem alá az Atlanti-óceánon

Az északkelet-atlanti térség 15 országa az Atlanti-óceánon új védett területet hozott létre, amely nagyobb, mint Németország és az Egyesült Királyság együttes területe.

A beerdősítés segíthet megmenteni a korallzátonyokat a katasztrófától

A tengerparti régiók növekvő újraerdősítése meglehetősen csökkentheti korallzátonyokat elérő kifolyó üledék mennyiségét és javítja rezilienciájukat, ezt találta egy az ausztrál Queensland Egyetem által vezetett tanulmány, melyet augusztus 4-én a Global Change Biology magazinban publikáltak.

Kék vércsék tömeges őszi gyülekezése Felső-Bácskában

Felső-Bácskában ugyan már húsz éve nem költ kék vércse, a tavaszi és őszi vonulás idején viszont egyre gyakrabban lehet észlelni nagyobb, akár 50-100 példányos táplálkozó csapataikat is, ami korábban nem volt jellemző ebben a szántóföldi környezetben.

Elindult Magyarország legnagyobb kistó felmérése

Az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói az ELKH (Eötvös Lóránt Kutatási Hálózat) támogatásával feltérképezik az ország kistavait. Ennek részeként felmérik az országban található időszakos kisvizeket, valamint a lakosság aktív bevonásával elkészítik az ország kerti tavainak átnézeti térképét is - olvasható az Ökológiai Kutatóközpont honlapján.

Négyszeresére növelhetik a halállományt a tengeri rezervátumok

Négyszeresére növelhetik a halállományok nagyságát és sokszínűségét, ha az óceánok egy-egy térségét védetté nyilvánítják - állapították meg az angliai Plymouthi Egyetem kutatói.

Érdekes infók a világ legnagyobb állatairól

A Földön jónéhány szuperóriás állat él, számuk azonban napról napra csökken: az élőhelyek zsugorodnak, így a táplálékforrások is. Steve Backshall, a neves brit természettudós folyamatosan járja a világot, hogy – a nyilvánvaló kockázatokkal sem törődve – testközelből ismerkedjen meg Földünk legnagyobbjaival, és azok életkörülményeivel. Adrenalindús kalandjait, illetve az állatvédelem fontosságát a Viasat Nature csatorna szeptember 5. vasárnap déli debütálással mutatja be. A Szuperóriás állatok című egyórás dokumentumfilmben Backshall többek között nílusi krokodilusokkal és nagy ámbráscetekkel úszik együtt, kéttonnás elefántfókával méérkőzik, ...

Az amazóniai tüzek majdnem a régió összes veszélyeztetett fajára hatással vannak

A világ ismert fajai tizedének otthona és a bolygó maradék trópusi esőerdejének 40 %-a, az amazóniai ökoszisztéma nem úgy fejlődött, hogy megbirkózzon a tüzekkel, amit gyakran meggyújtanak az esőerdőben, hogy a szarvasmarha-tenyésztéshez szabaddá tegyék a földet.

Amatőr tudósokkal térképezik fel a Galápagos-szigetek biológiai sokszínűségét

A Galápagos-szigetek biológiai sokszínűségét helyi amatőr tudósok segítségével térképezik fel: a Barcode Galapagos Project 74 helyi lakost képzett ki arra, hogy az Ecuadorhoz tartozó csendes-óceáni szigetcsoporton talaj- és vízmintákat gyűjtsenek DNS-szekvenáláshoz, amelyet a szigeten lévő három laboratórium tudósai végeznek.

Cserebökényben tizenhárom pár kuvik költött szalakótaodúban

A Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén a szalakótáknak kihelyezett, úgynevezett D-odúkban rendszeresen költenek kuvikok is. Idén 13 kuvikpár választotta ezt a lehetőséget.

Mi áll a Velencei-tavi halpusztulás hátterében?

Júniusban halpusztulás kezdődött a Velencei-tavon, ahonnan több tonnányi haltetemet szedtek ki. A vizsgálatok igazolták, hogy a halak oxigénhiány miatt pusztultak el. A kialakult helyzethez több kedvezőtlen körülmény együttállása vezetett. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) egy június 24-én kelt összefoglalóban elemzi a probléma hátterét. Sekély vizű tóként a Velencei-tó rendkívül érzékenyen reagál az extrém időjárásra. Ebben az évben a viszonylag hideg tavasz után gyorsan melegedett fel a tó vize, így nem csak a magas vízhőmérséklet, hanem a melegedés tempója is okozhatott problémákat – írják közleményükben.

Ez az oka az adriai élővilág egyhangúbbá válásának

Jelentősen csökkent a kagylók és csigák faji sokszínűsége az Adriai-tenger északi részén az elmúlt évtizedekben - állapították meg a Bécsi Egyetem paleontológusai a tengerfenék üledékének vizsgálatával.

Hasznos tudnivalók ember-medve találkozás esetére

Az utóbbi időben ismét észlelték medvék jelenlétét hazánk területén. A nagyragadozók, így a medve jelenléte alapvetően jót jelent, mindannyiunk közös érdeke, hogy elkerüljük a közvetlen találkozásokat, és néhány apró praktikával minimalizáljuk a konfliktusokat az együttélés érdekében. A WWF Magyaroszág szórakoztató infografikái segítenek abban, hogy tudjuk mit kell tenni, ha medvét látunk.

Árvízi kockázatok csökkentése az árterek helyreállításával

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására. A végéhez közeledő Interreg Danube Floodplain elnevezésű nemzetközi projekt azt a célt tűzte ki, hogy a Duna vízgyűjtőjén lévő árterületek helyreállításának vizsgálatával hozzájáruljon ezen együttes előnyök maximalizálásához.

A kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a kutatók

A magyarországi kerti kistavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását vizsgálják a lakosság bevonásával az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársai.

Őserdőirtás okozza a példátlan szénkibocsátást

Példátlanul nőtt a szénkibocsátás az egyre nagyobb mértékű erdőirtás miatt Délkelet-Ázsiában a Leedsi Egyetem kutatói szerint.

Biodiverzitás-szigetekkel állítanák helyre a szántók biológiai sokféleségét

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a kiskunsági Solt–Dunavecse térségben több szántóföldön is „biodiverzitás-szigeteket", vagyis a természetes helyi vegetációt mintázó vadvirágos réteket alakítottak ki kísérleti célból. A tavaly hazánkban elsőként létrehozott biodiverzitás-szigetek révén a kutatók ellensúlyozni próbálják az intenzív mezőgazdaság jelentős biodiverzitást csökkentő hatását, és adatokkal szeretnék bebizonyítani, hogy az élővilág sokféleségének helyreállítása a szántóföldeken egyszerre támogatja az agráriumot – és ezáltal az élelmiszer-biztonságot –, valamint az élővilágot - írja az ELKH közleménye.

Nálunk egyre jobban szeretik, Angliában betiltanák a műpázsitokat

A fűnyírás és locsolás terhei alól megváltást hozó műpázsitok egyre élethűbb alternatívát jelentnek, és a kereslet láthatóan Magyarországon is erősen felfutott az utóbbi időben, a nálunk fejlettebb piacokon azonban már azon gondolkodnak, hogy a környezeti terhelésük miatt egyenesen be kellene tiltani a használatukat.

Pusztulnak a korallzátonyok

Globálisan súlyos helyzetben vannak a korallzátonyok. Van, ahol már elérték a kritikus helyzetet, el kezdődött a feloldódásuk, vagyis pusztulnak.

Kik laknak a fűben, avagy mire is jó az a sok gyep?

Amikor a biológiai sokféleség fogalma a hétköznapi életünkben felmerül, akkor legtöbbeknek az erdők, emberi zavarástól viszonylag érintetlen területek élővilága jut az eszébe. Nem is hinnénk, hogy gyepes élőhelyeink, milyen nagy hányadát őrzik természeti értékeinknek.

Meglapuló túzokcsibék – összhangra van szükség a mezőgazdaság és a fajvédelem között

Ezekben a napokban kel ki a túzokcsibék nagy része a Kiskunsági Nemzeti Parkban és peremterületein. A Felső-Kiskunságban él a hazai állomány nagy része, így különösen fontos, hogy igyekezzünk megvédeni a sok veszélynek kitett apróságokat.

Visszatértek a Kiskunságba a színpompás gyomnövények

Míg néhány évtizeddel ezelőtt megszokott látvány volt a Kiskunságban a parcellák szélein a vadvirágos, pipaccsal, búzavirággal, pipitérrel, szarkalábbal, konkollyal teli sáv, addig mára a megváltozott művelési mód, a nagy kiterjedésű monokultúrák és a rengeteg gyomirtószer miatt ez szinte teljesen eltűnt. A jelenség sok szempontból aggasztó, hisz a gyomoknak is megvan a maguk szerepe a természetben és a fogyatkozásuk rávilágít egy, az egész világon zajló folyamatra: a mezőgazdasági területek biodiverzitásának csökkenésére.

Már költenek a túzokok

A Körös-Maros Nemzeti Parkban javában tart a túzokok költési időszaka. A Dévaványai-Ecsegi pusztákon él a hazai túzokállomány több mint egyharmada, a legutóbbi számláláskor 513 példányt regisztráltak.

A famatuzsálemek védelméért küzd a MATE kutatója

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem egyik fiatal kutatója közel 11 évig 2000 faegyedet vizsgált meg, 531 települést vagy településrészt bejárva, 45 000 kilométert megtéve annak érekében, hogy feltérképezze hazánk faóriásait. Minderre az elképesztő ökológiai értékük miatt nagy becsben tartott egyedek megismerése és megóvása érdekében volt szükség, állítja a MATE szakértője. A közelgő Környezetvédelmi világnap alkalmából ismerjük meg ezeket a különleges lombhullatókat és örökzöldeket.

Már fiókákat vezetgetnek a bíbicek

A Körös-Maros Nemzeti Park tájain sokfelé találkozhatunk bíbicekkel. A párok már kikeltették fiókáikat, s kis szerencsével megfigyelhetjük, ahogyan vezetgetik őket a rovartáplálékban gazdag, rövidfüvű legelőkön.

A vadmacskák védelmében indít programot a Budakeszi Vadaspark

A Budakeszi Vadaspark a tavaly megrendezett Fuss, Forest! Jótékonysági Futással megalapozta, idén pedig újabb szintre emelte hazánk egyik legveszélyeztetettebb fajának, a vadmacskának védelmét, a kisragadozó életmódjának kutatását és élőhelyének biztosítását. A program úttörőnek számít nemcsak a térségben, de a maga nemében is, hiszen a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő Zrt. közös együttműködése révén, az Agrárminisztérium támogatásával valósul meg.

Növendék szürkemarhák legelésznek Cserebökényben

Május 13-án a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény részterületén fekvő Terehalmi-legelőn, 140 magyar szürke szarvasmarha növendékkel (75 üsző, 65 tinó) megkezdődött a legeltetés.

Természeti kincsek a balatonfőkajári temetőben

Csak az utóbbi időkben figyeltek fel a kutatók arra, hogy a temetők jelentős természeti értékeknek is otthont adhatnak.

Tovább növelték népszerűségüket a nemzeti parkok

Az emberek 94 százaléka hallott már a hazai nemzeti parkokról, 70 százalékuk pedig járt is már valamelyikben. Több mint 1 millióan látogattak tavaly valamelyik nemzeti parkba, ami segített túllendülni a járványhelyzet okozta társadalmi bezártságon – állapítja meg a Klímapolitikai Intézet és az Agrárminisztérium Európai Nemzeti Parkok Napjára készített közös kutatása.

Méhlegelőt és rovarhotelt minden kertbe!

Szakértők előrejelzései szerint 2050-re bolygónk lakossága meghaladja majd a 9 milliárd főt, a folyamatosan növekvő igények miatt pedig egyre több területet vonnak intenzív művelés alá. Többek között e hatások miatt a tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben, miközben az Európában termesztett 264 haszonnövény 84 százalékát e rovarok porozzák be, és több mint 4000 olyan zöldségféle terem, amit a méheknek köszönhetünk.

Hazánkban és világszerte csökken a barátréce állomány

Az elmúlt évhez hasonlóan, idén 2021. március 12-én célzott bukóréce-szinkronszámlálást végeztek a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vízimadár-vonulás szempontjából jelentősebb vizes élőhelyein. A területek leellenőrzése és a célzott számlálás célja a tavaszi vonulásban lévő barátrécék (Aythya ferina) és más, ilyenkor még telelésüket végző bukóréce-fajok állománybecslése volt. A szinkronszámolásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata mellett más, a Hortobágyot kutató ornitológusok is részt vállaltak.

Új erdőrezervátum a Pilisi Parkerdőben

Földünk ökológiai jövője szempontjából kulcsfontosságúak az erdők, ezt ma már talán a legtöbben tudják. Azt azonban kevesebben, hogy az erdők fennmaradása, jövője szempontjából mi a szerepük az úgynevezett erdőrezervátumoknak, amelyek sorát a Pilisi Parkerdőben egy újabb gyarapítja.

Bongóbébi született a varsói állatkertben

Egy olyan afrikai antilop született a varsói állatkertben, amelyből mindössze 70-80 felnőtt példány él vadon.

Egyre több vadló jelenik meg a csernobili atomerőmű körüli lezárt zónában