asztrofizika
címke rss- kapcsolódó címkék:
- Univerzum
- csillagászat
- Tejútrendszer
- galaxisok
- galaxis
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Elképesztő: el lehet látni egészen az ősrobbanásig
Egy nemrég publikált új kutatás rámutat, hogy a „téridő fodrozódásai", vagyis a gravitációs hullámok felfedhetik az univerzum hajnalának, az ősrobbanás utáni pillanatoknak és az idő kezdetének a titkait. Az elméleti fizikusok szerint ezekről az ősi gravitációs hullámokról a nukleáris fúziós reaktorok segítségével is sok mindent megtudhatunk itt, a Földön.
Elképesztő nukleáris robbanás volt az űrben
1181-ben kínai és japán csillagászok feljegyezték, hogy egy új, ragyogó „vendégcsillag" tűnt fel az égbolton. A rendkívül fényes égi jelenség a korabeli leírások alapján a Cassiopeia csillagképben lobbanhatott fel, és 840 éve egyszerűen nyoma veszett. Csak 2021-ben sikerült beazonosítani az egykor felrobbant szupernóva maradványát, és az új nyomkövető megfigyelések valami egészen szokatlan, furcsa dolgot tártak fel.
Itt vannak az univerzum legrejtélyesebb és legbizarrabb objektumai
Az észlelőcsillagászat látványos és rendkívül gyors fejlődése, mindenekelőtt az egyre nagyobb teljesítményű földi teleszkópok illetve űrtávcsövek szolgálatba állítása az univerzum mindeddig ismeretlen mélységeit tárta és tárja fel az asztrofizikusok számára. Olyan korábban nem ismert különleges égitestek, illetve jelenségek tárultak fel a közelmúlt csillagászati felfedezései nyomán, amelyek közül néhány még most is komoly fejtörést okoz a tudósoknak. Ezekből mutatunk be néhányat, az univerzum legkülönlegesebb jelenségei közül.
Csillagot kapott az MTVA és az egyik műsora
A Tejútrendszer két egymás körül keringő csillaga viseli a „Jézus és az MTVA" nevet. Köszönhető ez Raffai Péter asztrofizikusnak, aki a Duna ősi mesterségeket bemutató Jézus és... című műsor, szombati adásának szereplője lesz, melyről korábban az Origónak is mesélt Mező Misi. A 16:20-tól látható Jézus és a tudós című rész a tudomány és a hit viszonyát mutatja be.
Rangos díjjal tüntették ki a Tejútrendszer forradalmi jellegű 3D-s feltérképezését
A galaxisunk legnagyobb és legpontosabb háromdimenziós térképét készítő Gaia űrtávcső munkájáért felelős konzorcium kapja a 2023-as Lancelot M. Berkeley - New York Community Trust "Érdemes Munka a Csillagászatban" Díját.
Megdöbbentő felfedezés a világűr titokzatos anyagáról
A japán csillagászok eredményei arra utalnak, hogy a kozmológia törvényei a világegyetem történetének hajnalán másképp működhettek, mint napjainkban.
Itt vannak a James Webb űrtávcsővel készített első lenyűgöző magyar űrfotók
A magyar tudománytörténet fontos mérföldköve, hogy az évszázad egyik legjelentősebb űrkutatási vállalkozásaként pályára állított James Webb űrtávcsővel megszülettek a legelső magyar asztrofotók, amelyeket Detre Hunor Örs és Gáspár András csillagászok jegyeznek. Négy asztrofotót Detre Hunor Örs a James Webb űrteleszkóp egyik fejlesztője, a Max Planck Intézet, az Európai Űrügynökség és a NASA által egyaránt elismert magyar szakember, egy felvételt pedig Gáspár András, a MIRI csoport másik magyar kutatója, az Arizonai Egyetem munkatársa készített. A komoly tudományos értékkel rendelkező lenyűgöző felvételeket a szerzők szíves hozzájáruulásával ...
Döbbenetes rádiójelek érkeztek a Földre az űrből
Rendkívül szokatlan, az univerzum mélységeiből érkezett rádiójel detektálásáról számol be egy kutatócsoport a Nature tudományos szaklapban július 13-án megjelent tanulmányában. Az FRB 201912221A katalógusszámot kapott gyors rádióhullám keletkezési helye és eredete egyelőre még nem ismert.
Itt vannak az első fantasztikus James Webb-fotók az univerzum mélységeiről
A NASA új, 10 milliárd dolláros űrteleszkópja lenyűgöző képeket készített egy "csillagóvodáról" és egy különleges galaxisok közötti "kozmikus táncról". A James Webb űrtávcső első felvételeit ma, kedden mutatták be a nagyközönség számára ezzel is jelezve, hogy az űrobszervatórium készen áll a tudományos kutatómunka megkezdésére. Az elmúlt hónapokban a szakemberek elvégezték az űrteleszkóp igen bonyolult beállítási munkálatait, és a James Webb űrtávcső tesztelését. A híres Hubble űrteleszkóp utódjának tekintett James Webb űrobszervatórium a csillagászok illetve az asztrofizikusok várakozása szerint legalább az elkövetkező 20 évben megghatározó ...
Rekordsebességgel növekvő fekete lyukat találtak a csillagászok
Az elmúlt kilencmilliárd év leggyorsabban növekvő fekete lyukát fedezte fel egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi tudóscsoport - közölte az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) szerdán.
Négy titokzatos égitestet fedeztek fel
Négy titokatos barna törpét, a bolygók és a csillagok közötti "átmeneti" égitestet fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Így pusztulhat ki az élet a Földön
Az Egyesült Államokban az 1960-as évek derekán a szovjet titkos nukleáris kísérletek megfigyelésére állították pályára a Pentagon Vela műholdjait. Az egyik kémműhold 1967-ben egy olyan rendkívül nagy energiájú sugárzást detektált, ami nem volt földi eredetű, hanem a világűr mélyéről érkezett. A Vela-program 1973-ig titkosított észlelései hatására kezdődött el a világegyetem legfényesebb jelenségei, a titokzatos gamma-kitörések tudományos vizsgálata.
Megtalálták a világegyetem legelső csillagait
A legkorábbi és legtávolabbi, az univerzum kezdetét jelentő ősrobbanás után viszonylag hamar keletkezett csillagrendszert fedezhették fel csillagászok, akik az Astrophysical Journal című folyóiratban publikálták erről szóló kutatásukat csütörtökön.
Egy új kutatás megmutatja, miért olyan speciális a Hold
A Hold többek között az időmérésben is fontos szerepet töltött be az évezredek során, és néhány naptár még ma is lunáris alapú. Hold gravitációs erejénk köszönhető az óceánok árapály jelensége is, és a bolygónk forgástengelyének dőlését– amely az évszakokért felelős - szintén a Hold stabilizálja. Könnyen lehetséges, hogy a Földnek nem lenne olyan fajta környezete, ami ideális az élet fejlődéséhez és kialakulásához, ha nem lenne egy olyan nagyméretű kísérője, mint a Hold.
A Tejútrendszer elnyelte, most megtalálták, a végeredmény megdöbbentő
Tágabb kozmikus terünk, a mintegy 100-400 milliárd csillagból álló Tejútrendszer a múltban egyfajta galaktikus zombiként már több kisebb galaxist is bekebelezett. Az Európai Űrügynökség (ESA) február 17-én tett bejelentése szerint a Gaia űrszonda egy újabb ősi kozmikus ütközés nyomaira bukkant. Az egykori és a Pontus nevet kapott galaxis vesztére túl közel került a Tejútrendszerhez, amely a nagyobb gravitációs ereje miatt nagyjából 8-10 milliárd éve elnyelte a Pontust.
Rémisztő, szabadon vándorló fekete lyukat találtak
Az elmúlt két-három évtizedben rendkívül látványos fejlődés zajlott le az észlelő csillagászatban az egyre nagyobb felbontású műszerek, a légkörön kívüli megfigyelésekre szolgáló űrtávcsövek, és az új észlelési technikák elterjedésének köszönhetően. Ennek tudható be, hogy az univerzum egyik legnehezebben megfigyelhető objektumairól, a fekete lyukakról is ugrásszerűen megnövekedtek az ismereteink. A fekete lyukaknak eddig már több típusát sikerült azonosítani, de mindeddig csupán elméleti megfontolások léteztek a csillagközi térben szabadon „kóborló" fekete lyukakról.
- címkék:
- űrkutatás
- Tejútrendszer
- gravitáció
- Univerzum
- fekete lyuk
- Hubble űrtávcső
- felfedezés
- fényelhajlás
- általános relativitáselmélet
- szingularitás
- asztrofizika
- eseményhorizont
- Hawking-sugárzás
- téridő görbület
- csillagászati felfedezés
- vándorló fekete lyuk
- Űrteleszkóp Tudományos Intézet
- Cornell Egyetem
- Címkefelhő »
Óriási fekete lyukak falnak fel mindent az űrben, ami az útjukba kerül
A fekete lyukak misztikus, veszélyes és a sci-fikben különösen gyakori objektumok, de ábrázolásuk nem mindig pontos. Sara Rigby fizikus a fekete lyukakkal kapcsolatos téves ábrázolásokat igazította ki a BBC tudományos magazinjában.
Hatalmas robbanás lesz az űrben idén
Larry Molnar, a Calvin College asztrofizikus professzora és kollégái az Apache Point Obszervatóriumból (Karen Kinemuchi), valamint a Wyomingi Egyetemről olyan különleges, a szupernóvák felragyogáshoz hasonló kozmikus esemény idei bekövetkezését jósolják az éjszakai égbolton, amely szabad szemmel is jól látható lesz a Hattyú csillagképben.
Sikerült megfigyelni egy vörös óriás szupernovarobbanás előtti utolsó pillanatait
Először figyelték meg valós időben egy vörös szuperóriás robbanással végződő haláltusáját csillagászok: a hatalmas csillag gyors önpusztítása végén összeomlott és II-es típusú szupernóvává vált.
Egy fiatal magyar fizikus és csillagász, aki kutatótársaival együtt történelmet ír
Detre Örs Hunor még friss diplomásként, 2008-ban került a világhírű heidelbergi Max Planck Intézetbe, ahol rövid időn belül ő lett a James Webb-űrtávcsövet (JWST) fejlesztő csapat, napjaink legnagyobb űrkutatási vállalkozásának az egyik vezető fejlesztője. A fiatal magyar tudóst talán a családi háttere is eleve erre a nem mindennapi feladatra teremtette. Nagyapja, Detre László akadémikus, aki a berlini Frigyes Vilmos Egyetemen többek között Albert Einsteintől és Max Plancktól tanulta az elméleti fizikát, a változócsillagok kutatásának nemzetközi hírű szaktekintélye, nagyanyja, Balázs Júlia pedig az első magyar női kutatócsillagász vvolt. ...
A Napot, a Földet és majdnem az összes bolygót elnyelné egy kozmikus szörny
A méretek kozmikus dimenziói teljesen mások, mint amit itt a Földön megszoktunk. Ez egyaránt igaz az emberi ésszel szinte felfoghatatlan távolságokra, hőmérsékleti értékekre, és nem utolsósorban a tömegre is. Bolygónkhoz képest a Naprendszer fejedelme, az 1314 földtömegű Jupiter valódi gigásznak számít. Éltető központi csillagunk, a Nap méretéhez képest a téli égbolt egyik legismertebb csillaga, az Orion konstellációban látható Betelgeuze vörös óriás viszont már elképesztő méretű: az átmérője nagyjából 764-szerese a Nap átmérőjének. De még ez az óriási kozmikus monstrum is csak „apróság" az univerzum nemrég konfirmált legnagyobb csiillagához, ...
Kiderült, hogyan keletkezhet elképesztő mennyiségű arany
A vasnál nehezebb elemek létrejöttének kozmikus körülményei meglehetősen rejtélyesek. A világegyetemben előforduló nehéz elemek, mint amilyen például az ezüst, az arany vagy a platina, rendkívül ritkának számítanak, ami arra utal, hogy keletkezési körülményeik is az univerzum kivételes jelenségei közé tartozhatnak.
Szörnyű kínok, szupernóva-robbanás és halálos sugárzás után a végső pusztulás vár rá
Az asztrofizikusok először találtak bizonyítékot egy Tejútrendszeren kívüli exobolygó létezésére, a NASA Chandra X-ray Obszervatórium segítségével. A bolygót a tőlünk mintegy 28 millió fényévre fekvő M 51-es jelű Örvénygalaxis egyik spirálkarjában fedezték fel, egy úgynevezett röntgenbináris rendszerben. A Szaturnuszhoz hasonló méretű bolygó a létezését fenyegető rendkívül veszélyes környezetben kering az anyacsillaga körül.
- címkék:
- exobolygók
- galaxisok
- Tejútrendszer
- Univerzum
- fekete lyuk
- neutroncsillag
- felfedezés
- szupernóva-robbanás
- kettős csillag
- asztrofizika
- röntgenforrás
- eseményhorizont
- M51 Örvény-galaxis
- optikai fénytartomány
- XMM-Newton űrtávcső
- NASA
- Európai Űrügynökség
- Chandra űrtávcső
- Harvard & Smithsonian Asztrofizikai Központ
- Címkefelhő »
Egyre gyorsabban tágul a világegyetem - megfejtették, hogy miért
Két friss kutatás szerint is a sötét energia egy korábban ismeretlen új formája magyarázhatja meg, hogy az elméleti jóslással szemben, miért tágul gyorsulva az univerzum. Az asztrofizikusok a sötét energiának egy új, az ősrobbanás után háromszázezer évig létező nyomaira bukkantak, és a kozmológusok szerint ez lehet az a titokzatos anyag, ami az univerzumot folyamatosan gyorsuló tágulásra kényszeríti.
Rejtélyes rádiójelek jönnek a Tejútrendszer mélyéről
Ahogy egyre érzékenyebb műszerekkel fürkésszük az univerzumot, úgy gyarapodik az új, nem egyszer megdöbbentő felfedezések száma is. Az Ausztráliában működő ASKAP rádióteleszkóp-rendszer a közelmúltban olyan furcsa, rendkívül szokatlan rádiójeleket fogott, amelyek nem hasonlítanak semmilyen más eddig detektált jelre. A Tejútrendszer centrumának közelében fekvő, ASKAP J173608.2-321635- jelzést kapott rádióforrás eredetére egyelőre nincsen elfogadható magyarázat, csak annyi bizonyos, hogy egyetlen ismert kozmikus objektum rádiósugárzásának sem felelnek meg az észlelt jelek.
Szupernóva-robbanást okozott egy furcsa csillagütközés
Bizonyítékot találtak a csillagászok arra, hogy egy fekete lyuk vagy neutroncsillag belesodródott egy társcsillaga magjába, aminek hatására a csillag szupernóvaként robbant fel - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.
Lehetséges-e a Földről észlelni a földönkívüli szupercivilizációkat?
Az 1960-as évek elejétől Frank Drake amerikai csillagász kezdeményezésére a rádiócsillagászat vált a földönkívüli civilizációk nyomait kereső SETI (Search for ExtraTerrestrial Intelligence) program legfontosabb eszközévé, jóllehet, ezzel egy időben, 1964-ben Freeman J. Dyson brit-amerikai fizikus azt az elképzelést is felvetette, hogy a távoli szupercivilizációk olyan kiterjedt megastruktúrákat építhetnek, amelyek optikailag is azonosíthatóak a Földről. Egy nemzetközi kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy az úgynevezett Dyson-gömbök valóban felfedhetik a magasan fejlett földönkívüli civilizációk nyomait, elsősorban a fekkete ...
Először néztek egy fekete lyuk mögé, és elképesztő dolgot láttak
A fekete lyuk körüli mágneses és gravitációs környezet annyira extrém, hogy a fény meghajlik körülötte, és a fekete lyuk mögül visszatükröződik a megfigyelőre – ezt állítja legalábbis Einstein teóriája, amit a gyakorlatban mostanáig még nem sikerült igazolni. Csillagászoknak azonban most röntgentartományban először sikerült kimutatnia ezt a visszaverődést, ami a 800 millió fényévre található I Zwicky 1 galaxis fekete lyukából érkezett. Az eredmény igazolja Einstein elméletét, és segít alaposabban megismerni a világegyetem legsötétebb képződményeit – ismerteti a kutatás eredményeit a Science Alert tudományos portál.
Egyszerre két neutroncsillagot nyeltek el a fekete lyukak
2020 januárjában tíz napon belül a kutatók kétszer is észleltek egy neutroncsillag és egy fekete lyuk összeolvadásából származó gravitációs hullámokat. A hullámok több mint 900 millió fényév távolságból érkeztek. Mindkét neutroncsillagot egészben nyelte el a fekete lyuk párja.
A sötét anyag hiányát azonosították egy galaxisban
A sötét anyag minden kétséget kizáró hiányát azonosította az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA Hubble űrteleszkópja egy ultradiffúz galaxisban (UDG) - adta hírül a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő portál.
Mi történne, ha egy idegen civilizáció kozmikus jeleit észlelnénk?
A földönkívüli intelligens élet nyomait kereső SETI-program kutatói biztosak benne, hogy csak idő kérdése, míg felfedezünk egy olyan, a kozmoszból érkező jelet, ami azt bizonyítja, hogy létezik máshol is a magasan fejlett intelligencia. De mi történne, ha valóban észlelnénk egy távoli civilizáció jeleit? Létezik-e, és ha igen, mi a protokoll erre az egyelőre még hipotetikus esetre?
Titokzatos jeleket fogott az univerzumból egy űrteleszkóp
Egy nemzetközi kutatócsoport távoli kozmikus gázfelhőből érkező rejtélyes „szívverést" észlelt, amely úgy tűnik, hogy szoros kapcsolatban áll egy szomszédos fekete lyukkal. A kutatási eredményeket Jian Li és Diego F. Torres professzor publikálta a Nature Astronomy magazinban.
Rengeteg ellenséges civilizáció lehet a világűrben
Az űrkutatás talán legnagyobb és mindmáig megválaszolatlan kérdése, hogy a földi civilizáción kívül létezhetnek-e más, magasan fejlett létformák az univerzumban. A világhírű elméleti fizikus, Stephen Hawking szerint a matematikai logika alapján bizonyosra vehető, hogy a világegyetem legalább százmilliárd galaxisában máshol is létrejöhettek az élet magasrendű formái. Hawking szerint nem is ez a fő kérdés, hanem az, hogy vajon milyenek lehetnek ezek a feltételezett távoli idegen civilizációk. Stephen Hawking úgy vélte, hogy egy hipotetikus kapcsolatfelvétel több mint kockázatos lenne a földi civilizáció szempontjából. Ugyanerre a köveetkeztetésre ...
Szerdától nyitva áll a külföldi kutatók előtt a kínai óriásteleszkóp
Kína szerdától hivatalosan is megnyitja a külföldi kutatók előtt a fél kilométer átmérőjű óriásteleszkópját.
Elindult az űrbe az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold
Elindult az űrbe az első magyar fejlesztésű asztrofizikai kisműhold, amely az egész Földre kiterjedő gamma-műholdhálózat úttörője lehet - közölte az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja (ELKH CSFK) hétfőn az MTI-vel.
Meghalt Balázs Béla
Életének 86. évében meghalt Balázs Béla csillagász, professzor emeritus, a magyarországi és nemzetközi csillagászat meghatározó alakja - közölte a család az MTI-vel szombaton.
Kevesebb mint 200 ezer év alatt alakult ki a Naprendszer
Rövid idő, nagyjából 200 ezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt - erre a következtetésre jutottak az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium (LLNL) tudósai meteoritokon talált molibdén izotópjainak vizsgálata nyomán.
Egy év alatt 39 új gravitációs hullámot azonosítottak
A LIGO és a Virgo segítségével 39 új gravitációshullám-jelenséget észleltek a gravitációs hullámok keresésének 3. egyéves mérési időszakának (03) első felében (O3a). A tudósok háromszor annyi keresett eseményt rögzítettek, mint amennyit az első két időszakban összesen. Ezzel összesen 50-re emelkedett az észlelt események száma.
Szép magyar siker a nemzetközi csillagászati olimpián
Eddigi legjobb összesített helyezését érte el a magyar csapat a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpián - közölte a Tudományos Olimpikonok főszerkesztője, Békés Gáspár pénteken az MTI-vel.
Még a fémek is elpárolognak a pokoli exobolygón
Egy 850 fényévnyire lévő exobolygó forró légkörében elpárolgott fémek színes kavalkádját fedezték fel a Berni és a Genfi Egyetem bolygókutatói.
Hat galaxis vergődött egy fekete lyuk fogságában
Szupernagytömegű fekete lyuk hálójában lévő galaxisokat észlelt az Európai Űrügynökség (ESA) Nagyon Nagy Teleszkópja (VLT).
Sötét energiából áll az univerzum legnagyobb része
A Kaliforniai Egyetem kutatói által vezetett tudóscsoportnak sikerült pontosan megmérnie, hogy mennyi anyag van a világegyetemben: az univerzum 31 százalékát alkotja anyag, a maradék sötét energia.
Kozmikus torzszülöttet találtak a csillagászok
A csillagászok most először találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogy több tagú csillagrendszerek szétszaggathatják a körülöttük létrejövő bolygókeletkezési korongot, amiből így egy eltorzult, ferde gyűrűkkel tagolt képződmény jöhet létre. A kutatócsoport friss tanulmánya arra utal, hogy akár különleges, a Csillagok Háborújának Tatooine bolygójához hasonló égitestek is létrejöhetnek egy csillagrendszer körüli meghajlított korongban. Ezek az érdekes új tudományos eredmények az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsöve (ESO VLT), valamint az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) megfigyelésein alapulnak.
Minden korábbinál erősebb gravitációs hullámokat észleltek
Két fekete lyuk összeolvadása során a Nap tömege nyolcszorosának megfelelő energia szabadult fel gravitációs hullámok formájában - írja a LIGO-Virgo kollaboráció közleménye.
Kocka alakú idegen űrhajó bukkant fel a Nap előtt
Az ufóvadászok olyan NASA fotókat osztottak meg, amelyek szerintük egy hatalmas, kocka alakú űrhajót ábrázolnak, amint elrepül a Nap előtt.
Gigantikus szupernóva-maradványt fedeztek fel a Nagy Göncölben
Még a csillagászat iránt kevésbé érdeklődők számára is ismerősen csenghet az égbolt szinte mindenki által jól ismert csillagképének, a Nagy Medvének, vagy ahogy nálunk hívják, a Nagy Göncölnek a neve. Ez a télen-nyáron egyaránt látható híres csillagkép az asztronómusok számára most egy egészen különös felfedezés miatt vált izgalmassá.
Rejtélyes szívdobbanások jönnek az univerzum mélyéről
Ismét észlelték egy nagytömegű fekete lyuk "szívverését", miután a gigantikus méretű objektum éveken át a Nap takarásában volt.
Egyesülő galaxisokat kaptak lencsevégre a kutatók
Először készült felvétel galaxisok ütközéséből eredő, nagy erejű anyagsugárról, úgynevezett relativisztikus jetről.
Különös rádiójelet fogtak, de az igazi meglepetés csak ezután jött
A csillagászok az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope) most először észleltek egy gyors rádiókitörést, amelynek a fénye egy galaxis halóján át jutott el hozzánk. Ennek az ezredmásodpercnél rövidebb ideig tartó különös kitörési jelenségnek a rádióhullámai majdnem zavartalanul értek el a Földig, ami arra utal, hogy a haló meglepően kis sűrűségű, mágneses tere pedig gyenge. A megfigyelés új eszközt ad a csillagászok kezébe a titokzatos galaxishalók vizsgálatához.