Egy szokatlanul délre vándorolt rozmár tartja izgalomban a norvégokat

Kedden újra az Oslói-fjordban bukkant fel Freya, a 600 kilós nőstény rozmár, amely hetek óta Norvégia déli részén tanyázik, távol jóval északabbra fekvő, sarkvidéki természetes élőhelyétől.

Rendkívüli mértékben olvadnak a Himalája gleccserei

Rendkívüli mértékben olvadnak a Himalája gleccserei, ami Ázsiában élők millióinak vízellátását fenyegeti - állapította meg egy kutatás.

A magasra szálló futótűz füstje fenyegetheti az ózon réteget

Két évvel ezelőtt a német jégtörő, a Plarstern - amely belefagyott a Jeges-tengerbe - személyzete zöld színű lézert lőtt az éjszakai égboltra azzal a szándékkal, hogy a lézersugár visszavert fényének segítségével tanulmányozzák a jeges téli felhőket. Ehelyett a sugár valami váratlannak találkozott:  nagyjából egy kilométer vastag aeroszol és koromkeréteggel a sztratoszférában. A kutatók később megállapították, hogy az anyagfelhő az azon a nyáron Szibérián végigsöprő óriási futótüzek füstjéből származott.

Egy kíváncsi jegesmedve tönkreteszi a kutatók kameráját - videó

A jegesmedvékről készülő dokumentumfilmhez a kamerákat olyan észrevétlennek és ellenállónak tervezték, amennyire lehetséges.      

Ez az oka, hogy brutális jégkorszaki hideggel közelít az idei tél

Bár a hosszú távú meteorológiai előrejelzésekben sok bizonytalansági tényező akad a légkörben lejátszódó folyamatok gyors változása miatt, de vannak olyan légkörfizikai jelenségek, amelyeknek jól megjósolhatóak a következményei. Ilyen jelenségnek számít a sztratoszféra felmelegedése is az Arktisz felett.

Esik az eső az Északi-sark közelében

A feljegyzések kezdete óta először esett eső hó helyett a Grönlandot tartósan borító jégtakaró legmagasabb pontján - közölte az amerikai Nemzeti Hó és Jég Adatközpont (NSIDC).

Dokumentumfilmesekre támadt egy agresszív jegesmedve Grönlandon

Többször is rátámadt egy jegesmedve dokumentumfilmesekre Grönlandon. Az állatot problémásnak nyilvánították, ami azt jelenti, hogy bárki megölheti, ha még egyszer emberre támad - közölte kedden a dán hadsereg.

Több mint félmillió éve szokatlanul meleg volt az Arktisz

A mainál melegebb volt az Északi-sarkvidék az 588-549 ezer évvel ezelőtti időszakban: a világot ekkor jellemző hideg periódus ellenére ebben a régióban enyhébb volt az időjárás - állapították meg az Innsbrucki Egyetem kutatói.

Meghökkentő, de az Arktisz melegedése okozhatta a texasi hóviharokat

Az Északi-sarkvidék felmelegedése okozhatja az extrém hideg időjárást délen, állítják a kutatók.

Kihalt gyapjas orrszarvú maradványai kerültek elő Jakutföldön

Orosz tudósok egy nagyjából 12 ezer éve élt gyapjas orrszarvú jó állapotban fennmaradt maradványaira bukkantak a szibériai Jakutföldön.

Véget ért minden idők legjelentősebb északi-sarki expedíciója

Egy évig tartó útja végén hétfőn visszaérkezett az Északi-sarkról kiindulási pontjára a Polarstern német kutatóhajó, amely minden idők legjelentősebb expedícióján kutatta a sarkvidék klímáját.

Zombitüzek tombolnak az Arktiszon

A mérések kezdete óta nem voltak olyan komoly tüzek az Arktiszon, mint most - írja a Live Science.

Mélypontra süllyedt a jégmezők kiterjedése az Északi-sarkvidéken

Az északi-sarkvidéki jégmezők kiterjedésének eddigi legalacsonyabb értékét mérték júliusban.

Bezárult az ózonlyuk az Északi-sark felett

Bezárult a példátlanul nagy ózonlyuk az Északi-sark felett - adta hírül Twitter-üzenetében az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálata.

Soha nem látott mértékben olvadtak a grönlandi jégmezők 2019-ben

Hatszázmilliárd tonna jeget veszített Grönland a 2019-es északi-sarki rendkívüli nyári melegben, kutatók szerint ez a mennyiség elegendő arra, hogy globálisan 2,2 milliméterrel növelje a tengerszintet két hónapon belül.

A londoni British Múzeumban az Északi-sarkvidék lakosaival ismerkedhet

Elárasztották az éhes jegesmedvék a város környékét

Az elmúlt napokban elárasztották az éhes jegesmedvék az Oroszország északkeleti részén fekvő Rürkajpij városának környékét - közölte a Természetvédelmi Világalap (WWF) csütörtökön.

Indul minden idők legjelentősebb sarkkutató expedíciója

Egy hónappal a megfelelő jégtábla kiválasztása után felépítették a kutatótábort és a mérőállomásokat minden idők legjelentősebb sarkkutató expedíciójához.

Kanada harcba száll az eszkimók és a sarkvidéki állatok megmentéséért

Az űrből is látni a lángok martalékává váló Északi-sarkvidéket

A szokatlanul száraz és forró nyár miatt június óta hatalmas tűzvészek pusztítanak Oroszországban és az Arktisz más részein, a füstöt még az űrből is látni lehet.

Fokozódó ütemben melegszik fel az Arktisz

Az elmúlt 115 ezer évben nem voltak ilyen melegek a nyarak az Északi-sarkvidéken egy új kutatás szerint.

A valaha volt legnagyobb kutatóexpedíciót indítják útnak az Északi-sarkra

Német vezetéssel minden idők legnagyobb kutatóexpedíciója indul szeptemberben az Északi-sarkra, hogy egy jégtörőhajóval vizsgálja a klímaváltozást a világ leggyorsabb ütemben melegedő, de ebből a szempontból eddig alig kutatott térségében – írja az MTI.

Rekordsebességgel melegszik az Északi-sarkvidék

Kétszer olyan gyors a felmelegedés az Arktiszon, mint a Föld más részén. Rekordsebességgel melegíti az Északi-sarkvidéket a globális felmelegedés. A térség hőmérséklete az elmúlt öt évben minden korábbi, 1900 óta rögzített feljegyzést felülmúlt az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kedden bemutatott jelentése szerint.

Csökken az északi-sarki jégtakaró zsugorodási üteme

A téli időszakban gyorsabban vastagszik az északi-sarkvidéki jég, aminek hatására részben csökken a tengeri jégtakaró zsugorodásának mértéke. A NASA tanulmánya szerint azonban még így is nagyobb mértékben tűnik el, mint a mérések kezdete óta bármikor.

Így terjeszti ki Kína a Selyemutat az Északi-sarkra is

A szállítmányozás történetében először egy óriás konténerszállító Oroszország északi partjai mentén tette meg a Távol-Keletről Európába vezető tengeri utat, és kelt át a jeges-tengeri átjárón. Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy az ásványkincsekben gazdag Arktisz területén húzódó útvonal bekapcsolódhasson a világkereskedelem vérkeringésébe.

Megtalálták a Föld legöregebb gerinces állatát

Az atlanti térség sarkvidéki régiójában talált több mint 500 éves grönlandi cápa új életkor rekordot jelent a Föld gerinces élővilágában. A grönlandi cápákról eddig is ismert volt, hogy más gerinceshez képest rendkívül hosszú életperiódussal rendelkeznek, ám a Science tudományos szaklapban most közzétett tanulmányban leírt példány minden bizonnyal a földi élővilág legidősebb ismert élő gerincese.

Véres kannibalizmusba torkollt az évszázad expedíciója

Nem az ólommérgezés okozta a híres Franklin-expedíció vesztét, erre jutott egy most megjelent kanadai tanulmány.

Tudja-e, hol van a földkerekség legnagyobb vízesése?

Nem, nem az Angyal- és nem a Khone-, de még csak nem is az Inga-vízesés a földkerekség legnagyobb zuhataga. Az első a leghosszabb, a második a legszélesebb, az Inga-vízesésnek pedig a legmeredekebb az esési szöge. De a legnagyobb zuhatag nem a szárazföldeken, hanem az az óceán felszíne alatt található, és ez nem más, mint a Grönland és Izland között alázúduló kaszkád, a Denmark Strait Cataract, azaz a Dánia-szoros vízesése.

Tudja-e, hogy a jegesmedvét nem érzékeli az infrakamera?

A jegesmedvének olyan jó a hőszigetelése, hogy a testhőmérsékletet érzékelő infrakamera sem képes detektálni az állatot. Ez a hadsereg figyelmét is felkeltette, mivel a fronton jól jönne egy olyan felszerelés, ami elrejti a katonákat az ellenség infrakamerája elől.

Kannibalizmusba torkollott a tragikus expedíció

Százhetven éve, 1847. június 11-én halt meg Sir John Franklin, Észak-Amerika szubarktikus partvidékének feltérképezője. Az angol felfedező 1845-ben indult el utolsó útjára, hogy megtalálja a legendás északnyugati átjárót, ám nyom nélkül eltűnt. Felkutatására hatalmas erőket mozgósítottak, de csak annyi bizonyosodott be, hogy az expedíció mind a 129 tagja a végtelen jégmezőkön lelte halálát. Franklin két hajóját csak a közelmúltban találták meg.

Újabb negatív rekord az Arktiszon

Újabb rekordot döntött meg az északi-sarki téli tengeri jég kiterjedése, az adatok feljegyzésének kezdete óta 2017 februárjában mérték a legkisebb téli maximumot.

Tudja, hol van a Föld leghidegebb pontja?

A jelenlegi, szokatlanul zord januári hideget már-már extrém, elviselhetetlen téli időjárásként éljük meg. Ám a hazai csikorgó mínuszok valóságos szubtrópusnak számítanak a Föld néhány valóban nagyon hideg pontjához képest.

Rudolf, az agancsos klímamegmentő

A rénszarvasok, mint a Mikulás legfőbb segítői ilyenkor, karácsony tájékán újra és újra a figyelem középpontjába kerülnek. Azt azonban kevesen tudják, hogy létfontosságú szerepük van abban, hogy megvédjék az Északi-sarkot a klímaváltozástól.

Régi hajónaplók segítik a klímaváltozás kutatását

A Déli-sark meghódításáért küzdő hajdani felfedezők, köztük Robert Scott és Ernest Shackleton feljegyzései segítik a klímaváltozás hatásainak tanulmányozását, a kutatók így állapították meg, hogy az antarktiszi tengeri jég sokkal kevésbé érzékeny a klímaváltozásra, mint az arktiszi, vagyis az északi-sarkvidéki tengeri jég.

Drámai változáson megy át az Északi-sark ökoszisztémája

Drámai változáson megy át az Északi-sark ökoszisztémája, sürgős beavatkozás szükséges a globális felmelegedés ellen, különben a sarkvidéken élőknek és a bolygó több lakosának is katasztrofális hatásokkal kell szembenéznie - erre figyelmeztet egy pénteken közzétett jelentés, amelyet tudósok készítettek a térség környezetvédelmi kormányközi fóruma számára.

Az Arktisz ad kulcsot a legnagyobb tömeges kihalás megértéséhez

A rendkívüli globális felmelegedés 252 millió éve súlyos tömeges kipusztulást okozott a Földön. Az élet helyreállása akár 9 millió évet is igénybe vett. Egy új tanulmány az Északi-sarkvidéken, azaz az Arktiszon talált támpontokat annak megértéséhez, miért tartott ilyen soká ez a regenerálódási folyamat.

Rossz hír a globális felmelegedés frontjáról

Osztrák kutatók műholdas adatok elemzése alapján megállapították, hogy az arktikus területeken az eddig számítottnál lényegesen nagyobb a kiolvadt, vizenyős területek aránya.

Jégtáblák alatt él a hosszú élet abszolút világrekordere

A legtovább élő gerinces állatról általában mindenkinek a galápagosi óriásteknős jut az eszébe. Pedig a hosszú élet világbajnokát nem a mesés szépségű csendes-óceáni szigeteken, hanem a Föld egyik legbarátságtalanabb vidékén, az Arktisz jégpáncélja alatt kell keresnünk.

Ezer évvel ezelőtt már élhetett ember az Arktiszon

Egy nagyjából 45 ezer évvel ezelőtt, a mai Szibéria területén elejtett gyapjas mamut fagyott teteméből orosz kutatók arra következtetnek, hogy az ember az eddig véltnél több ezer évvel korábban hódíthatta meg az Északi-sarkot.

Oroszország nyerésre áll az új, hideg háborúban

Az Arktisz hajózási útvonalai és nyersanyagai egyre könnyebben hozzáférhetőek a globális felmelegedés miatt. Viszont a Jeges-tenger még sokáig nem lesz jégmentes tenger, egyre nagyobb szükség lesz jégtörő hajókra. Oroszországnak ilyenből negyven van, Amerikának kettő. Oroszország 2015-ben hat katonai bázist nyitott meg az Arktiszon, katonai repterek és radarállomások építését tervezi. Az Arktiszon sok a vitatott terület, ezekről az ENSZ-nek kell döntenie.

Lenyűgöző videó az arktiszi élővilágról

Ha az északi sarkvidékre gondolunk, elsőként nem a népes élővilág jut először eszünkbe – pedig ez a gyönyörű videó megmutatja, hogy itt is milyen sokszínű és gazdag az állatvilág.

A sarkvidéki jég olvadása növeli a metánkibocsátást

Az északi-sarkvidéki tenger jegének megolvadása növeli az arktiszi tundra metánkibocsátását, állítják svéd kutatók. Ezt az összefüggést már korábban is gyanították, de csak most sikerült bizonyítani.

Harcos kisgyerek múmiáját rejtette a nyírfakéreg burok

Kibontották azt a titokzatos szibériai múmiát, amelyet fakéregbe tekerve találtak meg orosz kutatók egy ismeretlen, arktiszi népcsoport nekropoliszában. 

Kannibalizmus az arktiszi expedíción

Újabb titkok tárultak fel Sir John Franklin végzetes arktiszi expedíciójáról: döntő bizonyítékokat találtak arra, hogy valóban kannibalizmus történt a túlélésért küzdő legénység tagjai között.

Ismeretlen kultúrához tartozhat a fakéregbe csavart múmia

Nyírfakéregbe csomagolt, ismeretlen népcsoporthoz tartozó múmiára bukkanhattak Oroszország északi, arktikus vidékén a kutatók – az előzetes becslések szerint a koporsóban fekvő idegen a középkorban élhetett, és valószínűleg tinédzserkorú volt.

Oroszország fegyverrel is megvédené északi-sarki érdekeit

Az Északi-sark lehet az oroszok Mekkája - legalábbis ezt mondja Dmitrij Rogozin, orosz miniszterelnök-helyettes, aki szerepet vállalt az arktiszi kutatások koordinálásában. A térséget borító jég olvadásából adódó kereskedelmi lehetőségek, és az ott található, még kiaknázatlan nyersanyagok státusza komoly diplomáciai és katonai feszültségekhez vezethetnek a nemzetközi színtéren.

Végveszélyben az arktiszi emlősök

Az Északi-sarkvidék tengeri emlőseinek különösen bizonytalanná vált a sorsa. A tengeri jég olvadása és az átlaghőmérséklet jelentős emelkedése miatt az amúgy is törékeny északi ökoszisztémák komoly veszélybe kerültek.

Nézze meg, hogyan tűnik el a sarkvidék!

Szinte három évtizedre visszamenően készített animációt az USA Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatala arról, hogyan zsugorodik a tartós jég a Jeges-tengeren.

A hűvösebb nyár sem használt az arktiszi jégnek

Idén is a sokévi átlag alá zsugorodott a jég kiterjedése az Északi-sarkvidéken. Az olvadás ugyan nem döntött rekordokat, de a jég sérülékenyebb, mint korábban.

Minden idők legmelegebb éve jöhet

Nem jók a 2013-as időjárási kilátások: a globális felmelegedés miatt tapasztalt szélsőségeket tovább fokozhatja az idén érkező El Nino jelenség és az évtized legerősebb naptevékenysége. Az Északi-sarkvidéken a rekordméretű olvadás sem kizárható, a Jeges-tengerből pár éven belül teljesen eltűnhet a jég. Az elmúlt két száraz év után nagyon kellene az eső Magyarországon, de ha lesz is, valószínűleg gyorsan és hevesen fog lezúdulni.

Miért nő mégis az antarktiszi jég?

Több jeget sodor ki a tengerre az északi szél, ami aztán jótékonyan szigeteli a tenger vizét. Most, az antarktiszi tél folyamán akkora területet borít jég, mint két Európa.

Vigyázz, kész, csobban!

Nem lesznek tengeribetegek a kutatók, akik új hajóval vizsgálják az olvadó Arktiszt. Eddig az amerikai parti őrség hajóján voltak stopposok. A Sikuliaqot szombaton bocsátják vízre a Wisconsin állambeli Marinette-ben.

Még három évet jósol a sarki jégnek

Több jég olvad el az Arktiszon, mint amennyi visszafagy télen, mondja egy cambridge-i sarkkutató. Peter Wadhams szerint 2015-ben vagy 2016-ban fog először előfordulni, hogy a sarki nyár folyamán, azaz augusztusban és szeptemberben nem borítja többé jég az Arktiszt.  

Elolvadt 2730 Balaton

Soha nem volt még ilyen kevés jég az Északi-sarkvidéken, mint most. Két hét van hátra az olvadási szezonból. Megmutatjuk, mennyi jég vált vízzé az utóbbi évtizedben a sarkon, és azt is, mi ebben az egészben az üzlet. Kattintson az infografikára!

Tíz éve lehet még az északi jégnek

Jóval inkább olvad nyáron az Arktiszon, mint remélték. Nem csak a méret, a jégtakaró vastagsága is fontos. Tavaly nyáron 900 köbkilométer jég tűnt el, ami 50 százalékkal több, mint amennyit a sarkkutatók korábban becsülték.

Beszkennelik a sarki jeget

Tengeralattjáró robottal és lézerszkennerrel derítik fel a jégréteg valós vastagságát. A kutatómunkában 3D-technológiával foglalkozó mérnökök is részt vesznek.

Sosem olvadt ilyen gyorsan az Arktisz

Még sosem olvadt és vékonyodott ilyen ütemben Jeges-tengert borító jég, mint 2012-ben, állapította meg az amerikai kormányzat Nemzeti Hó- és Jég Adatközpontja (NSIDC). Az Európa-Kína szállításban érdekelt hajózási vállalatok kifejezetten jól járnak az olvadással.

Ahol aranyárban mérik a zöldséget

Fizetne ön 6400 forintot egyetlen fej káposztáért? Sokba kerül a modern életmód a kanadai őslakosoknak. A sarkvidéki Nunavut jórészt csak repülővel megközelíthető, így a leginkább környezetterhelő megoldással szállítják oda mind az élelmiszert.

A tartós jég sem bírja már az Arktiszon

Több éven át tartó hideghullámra lenne szükség ahhoz, hogy az Arktisz jege ismét kellően vastag legyen ahhoz, hogy kibírja az egyre melegebb nyarakat. A tartós jég gyorsabban olvad, mint a szezonális.

Fél évszázada nem volt ilyen meleg az Északi-sark

A 2011-es év volt fél évszázada a legmelegebb esztendő az Északi-sarkvidéken orosz kutatók szerint. Az Antarktisz is melegszik, de jóval kevésbé.

Lemmingek miatt is zöldül az északi sarkvidék

Legelésükkel és ürülékükkel a lemmingek hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre inkább zöldelljen az északi sarkvidék - derítették ki amerikai kutatók. A látszat ellenére ez nem feltétlenül rossz: a rágcsálóknak köszönhetően nagyobbra növő növények több szenet tudnak raktározni, ami elősegíti a légkör szén-dioxid-koncentráció csökkenését.

A korom elleni háborúval fékezhető a felmelegedés

A dízelmotorok, a fa- és széntüzelésű kályhák és az ipari üzemek egyaránt korommal szennyezik a légkört. Az elemi szén apró részecskéi nem csak egészségügyi szempontból kockázatosak, hanem a klímaváltozást is befolyásolják. Az európai koromszennyezést a szél az olvadó Jeges-tengerhez sodorja. A leggyorsabban a koromszennyezés visszafogásával lehetne csökkenteni a globális felmelegedés ütemét.

Rekordnagyságúra nőtt a rés az ózonpajzson északon is

Soha nem volt ilyen nagy az ózonlyuk az Északi-sark fölött. Az ózonlyuk február elején kezdett kialakulni. Mindössze néhány hét alatt, március közepére már jelentősen lecsökkent az ózon mennyisége az Arktisz felett. A példátlan méretű fogyatkozást a légköri ózoncsökkentő anyagok és a sztratoszférában tapasztalt rendkívül hideg tél okozza.

Gyanús jégrépák - sarkkutatók saját képei az Arktiszról

Zöld sarkifény-függöny az iglu fölött, ivóvizet lapátoló inuitok, a permafroszt talaj olvadását jelző jégrépák - mindezek egy több éves sarkkutatási program fotódokumentumain láthatók. A tudósok saját felvételeiken mutatják be eredményeiket, Budapesten is.

Jégkatasztrófát okozhatnak a megváltozó áramlatok az Arktiszon

Miként változnak meg a Jeges-tenger áramlatai az egyre gyorsuló jégolvadás hatására? Az Arktiszt kutató oceanológusok kérdésére most a Cryosat-2 műhold első, tudományos szempontból jelentős mérései válaszolnak. Az eddig is sejthető volt, hogy a jégmentes vizeket könnyebben megmozgatja a szél, de pontos mérések híján nem lehetett modelleket felállítani a tengeráramlatok változásainak előrejelzésére.

Hibridizáció fenyegeti az arktiszi tengeri emlősöket

A jégtakaró olvadásával és az átjárók megnyílásával olyan fajok kerülhetnek közvetlen kapcsolatba egymással az Északi-sarkvidéken, amelyeket addig földrajzi akadályok választottak el. A közeli rokon fajok között könnyen előfordulhat a hibridizáció, ami további komoly csapásokat mérhet a klímaváltozással már így is sújtott sarkvidéki élővilágra.

Jól tippelték meg az Északi-sark idei olvadását

Rekordsebességgel olvad a Jeges-tenger jégpáncélja. Az olvadás mértéke a harmadik legaggasztóbb 1979 óta, amióta műholdas megfigyeléssel mérik az Északi-sark jegét.

Ismét nagyon olvad az Északi-sark jege

Erősen fogyatkozik az Északi-sarkot ölelő jég: a nyár végére már csak 4,9 millió négyzetkilométeren borította jégpáncél a tenger felszínét, ráadásul nagyon törékeny is.

Inuit őslakosok sikere egy nemzetközi kutatási program ellen

Korlátozta az észak-kanadai Nunavut tartományban folyó közös német-kanadai kutatásokat egy helyi bíró, miután az inuit őslakosok a tengeri élővilág károsítására hivatkoztak.

Kanadai vadászgépek orosz bombázókat fogtak

Két, atomfegyver szállítására is alkalmas bombázót fordítottak vissza a kanadai légierő gépei Kanada légteréből - állítja a helyi védelmi minisztérium. Az oroszok szerint nem történt légtérsértés.

Drasztikus olvadás lesz a nyáron az Északi-sarkon

Az Északi-sark jégsapkájának drasztikus mértékű olvadására számítanak német kutatók. Szeptember elejére eltűnhet a jelenlegi tízmillió négyzetkilométeres jégtakaró fele. Az ok a globális felmelegedés.

Jégmentes nyarak várnak a jegesmedvékre

Felgyorsult a sarki jég olvadása az Arktiszon. Hogyha ez a trend folytatódik, az arktiszi nyarak teljesen jégmentesek lesznek, legkésőbb az évszázad végére. Nézd meg térképeinken, hogyan zsugorodik a sarki jég!

Egyre több metánt szivárogtat az Északi-sark

A vártnál gyorsabban bugyborékkol fel a metán az arktiszi vizekben, ezzel növekednek a globális felmelegedés kockázatai. Az ipari társadalom előtti korszakhoz képest mára több mint kétszeresére nőtt a metán mennyisége a légkörben.

Eltűnik a jég az Északi-sarkról a következő húsz évben

Valószínűleg költözniük kell a jegesmedvéknek: teljesen jégmentes lehet nyaranta az Északi-sark. Ez leghamarabb 2013-ban következhet be, de legkésőbb 2030-ig valószínűleg megtörténik, derül ki az eddigi legátfogóbb, a sarkvidék környezeti változásairól készült kutatásból.

Az éjszakai világító felhők titka

A Föld felszínétől 85 kilométeres magasságban időnként vékony, fátyolos, világító felhők lebegnek az űrben - sőt, nemcsak irizálnak, hanem erősen visszaverik a radarhullámokat is. Most az is kiderült, miért.

Gyökeresen átalakul az Északi-sarkvidék

Egy nemzetközi kutatócsoport most közzétett tanulmánya szerint az Északi-sarkvidék - legalábbis jelen formájában - hamarosan a múlté lesz. A globális felmelegedés hatására elolvadnak a jégtakarók, és eltűnnek az olyan emblematikus fajok, amilyen a narvál vagy a jegesmedve.

Mi is követhetjük, megnyílnak-e idén az északi átjárók

A NASA MODIS-felvételeket bemutató honlapján újabban egy-egy érdekes kép tűnik fel naponta: az Északi-sark tágabb környezetének felvételeiből álló Arktisz-mozaik, amelyen valódi perspektívából láthatjuk a sarkvidéket, és követhetjük a jégtakaró kiterjedését.

Mindenütt olvad a jég: képsorozat egy 50 év alatt felére zsugorodott gleccserről

Két friss amerikai jelentés is komoly változásokról számol be a földi jégtakaró kiterjedésében. Észak-amerikai gleccsereknél 50%-os térfogatvesztést is megfigyeltek, az északi-sarkvidéki tengeri jégtakaró területe pedig 1,29 millió négyzetkilométerrel volt kevesebb júliusban a sokévi átlagnál.

Rekordhoz közelít az északi jégolvadás

A műholdas megfigyelés kezdete óta idén nyáron tapasztalták az Északi-sarkvidék jégmezőinek második legnagyobb mértékű olvadását. A jégzsugorodás maximuma szeptember közepére várható, és kérdés, meghaladja-e a tavalyi rekordot.

Felrajzolták, hol lehetnek északi-sarki villongások

Részletes térképet készítettek brit tudósok azokról a területekről, amelyek viták tárgyai lehetnek az Északi-sarkvidéken. A sarkkal határos országok az olvadó jég révén felszabaduló hajózó útvonalak és a mélyből kinyerhető ásványkincsek miatt kacsingatnak a zord vizek felé.

Már idén nyáron eltűnhet a jég az Északi-sark környékéről

A kutatók több mint 50 százalék esélyt látnak arra, hogy az idei nyár végére jégtakaró nélkül marad Földünk legészakibb pontja, az Északi-sark és környéke. Hogy valóban sor kerül-e klímaváltozás terén szimbolikus jelentőségű eseményre, már csak az időjáráson múlik - állítja a sarkvidékek jég- és hótakaróinak állapotát nyomon követő amerikai kutatóközpont egyik vezető szakembere.

Feloszthatták a sarkvidéket az olajra szomjazó államok

Környezetvédők azzal vádolják, az USA-t, Kanadát, Oroszországot, Norvégiát és Dániát, hogy titokban felosztották egymás között az Északi-sarkvidék nyersanyagban gazdag tengerfenekét. Az öt állam szerdán írt alá közös nyilatkozatot arról, hogy tiszteletben tartják az ENSZ tengerjogi egyezményét. A nyilatkozat idején tartott zárt tanácskozásról kihagyták a környezetvédőket, az inuitokat és azokat az államokat, amelyeknek nincsenek területi követeléseik a sarki vizeken.

Meglepetést hozott az antarktiszi nyár

Amíg az Északi-sarkvidéken a legutóbbi nyár melegrekordot hozott, addig az Antarktisznál meglepő módon ezzel ellentétes helyzetet tapasztaltak a kutatók.

Amerika halogatja a döntést a jegesmedvékről

Nem döntött a vállalt határidőn belül az Északi-sarkkörön élő jegesmedve-populációk védettségi státusának szigorításáról az Amerikai Hal- és Vadgazdálkodási Szolgálat. A hivatal arra hivatkozik, hogy a klímaváltozással járó valós veszélyek felméréséhez a kapott kutatási eredmények mellett további tudósok, állami intézmények és a civilek véleményét is ismerniük kell, ezért több időre van szükségük. A környezetvédők szerint a szolgálatnak nincs több ideje: a medvéknek azonnal komolyabb védelmet kell kapniuk, még azelőtt, hogy az amerikai kormány néhány hét múlva újabb óriási területeket nyitna meg az északi olajkitermelés előtt.

Állapotjelentés az Északi-sarkvidékről

Az utóbbi időszak kutatási eredményei szerint a globális felmelegedés hatásai sokkal intenzívebben és szélesebb körben jelentkeznek az Északi-sark környezetében, mint azt korábban a klímamodellek alapján gondolták. A felmelegedés jelentős hatást gyakorol mind a növényzetre, mind az állatvilágra azáltal, hogy élőhelyük természetes környezetét nagymértékben átalakítja.

Rozmárinvázió Alaszkában

A klímaváltozás drámai következményének tartják környezetvédők, hogy hirtelen ezrével jelentek meg rozmárok Alaszka északnyugati partjainál. Rendes körülmények között ugyanis nyáron és ősszel a rozmárok, különösen az anyaállatok kicsinyeikkel a sarkvidék zajló jégtábláin élnek. Idén nyáron azonban a jég olyan messze északra húzódott vissza, mint eddig még soha, a Bering- és a Csukcs-tengerig.

Kanada nem mond le az Északi-sarkvidékről

Kanada egy sor tudományos kutatást indít az Északi-sarkvidéken - jelentette be pénteken Stephen Harper kanadai kormányfő annak megerősítéseként, hogy az észak-amerikai ország jogot formál az olajban gazdag területre.

Jelentős döntések születtek az ózonréteg és a klíma védelmében

Szeptember 24-én az ENSZ 62. ülésszakának keretében rendezték meg minden idők legmagasabb szintű klímatalálkozóját. A megjelentek közös célul fogalmazták meg, hogy áttörést érjenek el a globális felmelegedést okozó gázok kibocsátásának visszaszorításában. Korábban, a hétvégén szakértők által történelminek minősített megállapodás született a kanadai Montrealban rendezett ózonkonferencián az ózonréteget károsító anyagok kibocsátásának további korlátozásával kapcsolatban. A HCFC-k (hidrogénezett klór-fluoro-karbonok) kibocsátásának beszüntetése az ózonréteget védelme mellett hatásos lépés lehet a globális klímaváltozás ellen is.

Olvad a jég az Északi-sarkon

A globális felmelegedés hatására drasztikusan emelkedik a hőmérséklet az Északi-sarkvidéken, kétszer olyan gyorsan, mint bárhol máshol a Földön, komoly károkat okozva ezzel az ökoszisztémában.

A klímaváltozás tíz meglepő következménye

A klímaváltozás és annak hatásai ma már mindennapos beszédtémának számítanak. Hol azért emlegetjük, mert melegebb van vagy többet esik az átlagosnál, hol pedig azért, mert több hurrikán keletkezik az amerikai partoknál. A következőkben a globális felmelegedés kevésbé közismert hatásairól olvashatnak.

Egyre biztosabb a sarki jégolvadás rekordja

Az augusztusi adatok is megerősítik, hogy idén rekord méretűre zsugorodhatnak a sarkvidéki jégmezők. Egy hónappal a nyári olvadás vége előtt már a sokévi átlagnál 30 százalékkal kisebb területet borít jég a világ tengerein, 30 év múlva pedig teljesen eltűnhet a jégtakaró az Északi-sarkvidékről.

A dánok is a sarkvidék feletti fennhatóságra utaznak

Vasárnap elindult az Oden nevű dán jégtörő az Északi-sarkvidékre. A hajón utazó tudósok ugyanazt akarják bizonyítani, mint orosz kollégáik Szibéria esetében: a sarkvidéki tengerfenék tektonikailag Grönlandhoz tartozik, így területi igényeket támaszthatnak.

Kanada is keménykedik a sarkvidékért

Kanada is bekeményített az Északi-sarkvidékért folyó versenyfutásban. Az ásványkincsekben gazdag területért az összes térségbeli ország sorban áll, és igyekszik bizonyítani jogosultságát, legalább egy részére.

Gigantikus jégmezőt kebelezne be Moszkva

Oroszország szerint geológiai bizonyíték van rá, hogy az Északi-sarkvidék hatalmas (13 magyarországnyi) része összeköttetésben áll az orosz szárazfölddel, azaz orosz fennhatóság alá tartozó terület. A sarkvidék senki földje, Oroszország azonban nem először nyomul, hogy kicsípje magának egy darabját. A rámenősség érthető, a jég alatt több milliárd tonna gázt és olajat sejtenek.

Negatív rekordot dönthet a sarkköri jég kiterjedése

Kutatók előrejelzése szerint komoly az esélye annak, hogy az északi-sarkvidéki jég minimális kiterjedése 2007-ben negatív rekordot dönt, és nem haladja majd meg a tavaly mért 3,7 millió négyzetkilométert. Becsléseiket az is alátámasztja, hogy idén márciusban a jégtakaró csak 9,1 millió négyzetkilométeren terült el - ez az érték a második legalacsonyabb a műholdas megfigyelések kezdete óta. A sarkvidékek különösen érzékenyek a klímaváltozásra, és valószínű, hogy ezeken a területeken hagyja a felmelegedés a legnagyobb nyomot. Éppen ezért a klímaváltozás a központi témája annak a nemzetközi kutatóprogram-sorozatnak, amely a múlt hónapbban ...

Eltolódott az Északi-sarkvidék - rendkívüli időjárás

Rendkívüli időjárási helyzet alakult ki az északi félgömbön. A rendszerint északi-sarki centrummal elhelyezkedő sarki hideg zóna igen erősen eltolódott az amerikai kontinens irányába. Ugyanakkor Európa felől magas szélességekig hatoltak fel a szokatlanul enyhe légtömegek. Ennek következtében kontinensünk nagy részén tavasziasan enyhe az idő, sorra dőlnek az évszázados melegrekordok, nyugaton pedig viharos az időjárás.

Az Északi-sarkvidék felmelegedésének ökológiai hatásai

Északi-sarkvidéki tavak üledékéből származó algák maradványaiból arra lehet következtetni, hogy a tavakban lezajlott ökológiai változások összefüggenek a terület felmelegedésével és az üvegházhatású gázok utóbbi kétszáz évben egyre fokozódó kibocsátásával.

2004: a marsi víz éve

A Science, a világ egyik legrangosabb tudományos fóruma minden évben elkészíti azt a listát, amelyben a 10 legfontosabbnak ítélt eredményt gyűjti össze. Az idei "mezőny" különösen erős volt, de végül az egész évben hangyaszorgalommal dolgozó, egyelőre elnyűhetetlen amerikai marsjárók felfedezései végeztek az első helyen.

Északi klímacsúcs, áttörés nélkül

Látványos áttörés nélkül ért véget az Északi-sarki tanács izlandi értekezlete. A gyorsuló éghajlatváltozásnak leginkább kitett országok egy olyan határozattervezetet fogadtak el, amelyhez nem kapcsoltak konkrét megvalósítási javaslatokat. Így nem adtak választ arra a kérdésre, hogyan lehetne lassítani a felmelegedési folyamatot és megelőzni annak az Északi-sarkvidéket sújtó drámai következményeit.