Először igazolták, hogy a mobiltelefon sugárzása hat az agy anyagcseréjére

Az első tudományos megfigyelést közölték arra vonatkozóan, hogy mobiltelefonos beszélgetés során fokozódik az antennához legközelebb eső agyi területek anyagcseréje. A hatás egészségügyi jelentősége egyelőre ismeretlen, de ennek alapján is javasolható a fülhallgatók és headsetek használata, és az, hogy ne telefonáljunk autóban.

Lefejezett patkányokon azonosították a halál rejtélyes agyhullámát

Jelenleg nem ismert pontosan, mikortól tekinthető halottnak az agy, egy új vizsgálat azonban választ adhat a kérdésre. Egy rejtélyes agyhullám majdnem egy perccel azután jelent meg, hogy a kísérletben használt patkányokat lefejezték. Befolyásolhatják-e az eredmények az emberek újraélesztési próbálkozásait?

Kiderült, miért rosszabb autóvezetők az idősek

Sok idős autóvezetőnek nem a szemével van gond, nem is az általa szedett gyógyszerek miatt romlanak vezetői képességei, hanem a látottak agyi feldolgozása nem a régi már - állítják brit kutatók.

Miniaggyal próbálják megérteni, hogyan társalognak az agysejtek

Az agykutatók feladata ijesztően nehéz: az emberi agy esetében százmilliárd idegsejt százbillió kapcsolatáról kellene megállapítani, hogy miként működik. A bonyolult hálózatot egyes kutatók miniatürizált, mesterséges agy segítségével próbálják megérteni, míg mások inkább csak kiválasztott területek aktivitását vizsgálják.

Mátrixot néző vadászgörényekkel tárják fel az agy titkait

Az agy ahhoz, hogy értelmezze a környezetét, kialakítja és tárolja a külső világ belső modelljét. Egy magyar kutatók közreműködésével készült új tanulmány ennek a belső modellnek a fő elemeit derítette fel. A kísérletekhez vadászgörényeket használtak, amelyek agyának sötétben mutatott idegi aktivitását vetették össze azzal az agyi aktivitással, amelyet képek, például a Mátrixból származó jelenetek levetítésekor rögzítettek.

Először tették láthatóvá a kisbabák korai agyfejlődését

Első alkalommal sikerült megfigyelni, hogy életünk első hónapjaiban miként fejlődik ki az idegsejtek borítása, amely nélkülözhetetlen szerepet tölt be a megfelelő agyműködésben. Az eredmények a koraszülöttek vizsgálatában lehet jelentős szerepe, náluk ugyanis sérülékenyebb a korai agyfejlődés.

Így tévesztik meg agyunkat a bűvészek

Rodolfo híres mondása volt: "Figyeljék a kezemet, mert csalok". A bűvészek éppen ezzel a trükkel terelik el a figyelmünket a mutatvány szempontjából lényeges pontokról. Agyunk egyszerre csak egy, viszonylag szűk területre képes összpontosítani a figyelmet, így a periférián történő események észrevétlenek maradnak. A bűvészek mutatványait az idegkutatók is tanulmányozzák, mert ily módon sokat tanulnak agyunk működéséről.

Agykutatók 6 memóriaserkentő tanácsa

Szeretnéd, ha egy kicsit jobb lenne a memóriád? Ugyanúgy szeretnél emlékezni a nevekre, mint néhány évvel ezelőtt? Az agyműködés szakértői a következő hat egyszerű módszerre esküsznek.

Agyunk minden képen arcot keres

Az ember szinte mindenbe képes arcot belelátni: a felhőkbe, a holdba, két pontba és egy görbe vonalba. Agyunk úgy van programozva, hogy mindenütt igyekszik arcot keresni. Ez fontos tulajdonság, hiszen a társas reakcióknál, a kommunikációban főszerepet játszik az arc. Agyunknak ezt a programozottságát a kutatók és a művészek is igyekeznek kihasználni. A művészek bizarr portrékkal próbálják meghökkenteni elménket, a kutatók pedig olyan illúziókat eszelnek ki, amelyek közelebb vihetnek bennünket az agyműködés megértéséhez.

"Testünk olvas a gondolatainkban" - Hét meglepő tény, ami befolyásolja az agyunkat

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy genetikai örökségünk sorsszerű. Fogantatáskor megkapjuk a csomagot a szüleinktől a kopaszságra, testmagasságra, betegségre vagy bármire, és ki vagyunk téve a nekünk jutott DNS kényének-kedvének. Valójában azonban génjeinket egész életünkben befolyásolja az, amit teszünk, és az, amit gondolunk, érzünk és hiszünk.

Virtuális utazás az agykéregben - videó

Egy új képalkotó módszer segítségével a korábbinál jóval nagyobb részletességgel sikerült feltérképezni és számba venni az agyban található idegsejtek közti kapcsolatok sokaságát. Az eljárással lenyűgöző felvételeket készítettek a módszert feltaláló amerikai kutatók.

Lábak közé mászó madárpókkal vizsgálták a félelmi reakciót

Brit kutatók mágneses rezonancia képalkotással vizsgálták, hogyan reagál az agy, amikor egy madárpók megközelíti az emberi lábat, illetve eltávolodik attól. A kutatók megállapították, hogy az önkéntes kísérleti alanyok félelmi reakcióját nemcsak a pók közelsége, hanem az önkéntesek elvárása is befolyásolta.

Jelentősen csökkenti a fájdalmat az intenzív szerelem

A szenvedélyes, romantikus szerelem a fájdalomcsillapítókhoz hasonló intenzitással enyhíti a fájdalmat, állapították meg amerikai kutatók. Az érzések ugyanazon az agyterületen fejtik ki hatásukat, ahol a kokain is hat. A krónikus fájdalomban szenvedő betegek egyelőre sajnos nem dobhatják el a gyógyszereiket emiatt, de a kutatók remélik, hogy az agyi jutalomközpontok jobb megértésével a fájdalomcsillapítás új módszereit is ki lehet majd fejleszteni.

Akik nem tudják megkülönböztetni a kígyót a perectől - az agyi képfeldolgozás titkai

Idegkutatók, pszichológusok és más szakemberek régóta igyekeznek megfejteni, hogyan dolgozza fel agyunk a szem retinájáról beérkezett képi információt. E rendkívül összetett és bonyolult folyamat megértésében egy különös betegségcsoport segíthet legtöbbet a kutatóknak. E betegségek tanulmányozásával az utóbbi évtizedekben sokat bővült tudásunk az agy ingerületfeldolgozó folyamatairól.

Ötperces vizsgálat ad pontos képet az agyfejlődésről

Egy speciális számítógépes program segítségével olyan ötperces vizsgálatot dolgoztak ki amerikai kutatók, amely képes gyorsan elemezni az egyes agyterületek közti funkcionális összeköttetéseket, és így megállapítani az agy fejlettségi állapotát. A következő években mindez lehetővé teheti, hogy már a látható tünetek megjelenése előtt meg tudja mondani az orvos, ha egy gyermeknél az idegrendszer fejlődésével összefüggő probléma megjelenése várható.

Ráhangolódik az agyunk arra, akit hallgatunk

A Princeton Egyetem pszichológusai izgalmas kísérletben bizonyították, hogy nemcsak jelképesen, hanem szó szerint is képesek vagyunk egymásra hangolódni történetmesélés közben.

Egyre többet tudnak az álmainkról

A héten mutatták be a mozikban az Eredet című filmet, melyben a főhős és társai alvás közben képesek gondolatokat ellopni vagy éppen beültetni mások agyába. A valóságban arra persze nincs mód, hogy egy ember közvetlenül belelásson valaki másnak a fejébe, de az egyre fejlettebb képalkotó eljárásoknak köszönhetően a kutatók már nem állnak messze ettől.

Lélegezni sem tudnánk az agy csillagsejtjei nélkül

Az agy úgynevezett csillagsejtjeiről korábban mindössze annyit feltételeztek, hogy az idegsejteket összekötő ragasztóanyagként funkcionálnak, az utóbbi években azonban számos izgalmas dolog derült ezekről az agysejtekről. A legújabb felfedezés szerint a csillagsejtek központi szerepet játszanak a légzés szabályozásában.

Budapesti konferencia a sejtek energiatermelő szervecskéiről

A sejtek energiatermelő szervecskéiről, a mitokondriumokról lesz szó azon a budapesti nemzetközi konferencián, melynek fő témája az agy energiaháztartása. A találkozóra harminc ország 150 agykutatójának részvételével kerül sor július hetedike és tizedike között.

Agyba ültethető gyógyító chip készül Izraelben

Bizonyos agyterületek elektromos ingerlésével a kutatók képesek enyhíteni számos betegség, például a depresszió vagy a Parkinson-kór tüneteit. Eddig azonban jelentősen gátolta a módszer gyakorlati elterjedését, hogy nem lehetett pontosan szabályozni az ingerlést. Egy Izraelben dolgozó nemzetközi kutatócsoport olyan chipet fejleszt, amely hamarosan megoldhatja ezt a problémát.

Megnő a nők agya a peteérés előtt

A nők egyes agyterületei akár 2 százalékkal is megnőhetnek a peteérés előtt, elősegítve a sikeres párválasztást.

Különleges módszerrel vizsgálták magyar kutatók az agyat

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet agykutatói olyan eljárással vizsgálták az idegsejtek rövid nyúlványait, amelyet máshol még sosem alkalmaztak erre a célra. Az idegsejtek úgy néznek ki a mikroszkóp alatt, mintha a Hold felszínét néznénk: árkok, hegyvonulatok és kráterszerű bemélyedések látszanak a metszeten. A világ egyik legjelentősebb tudományos lapjában, a Science-ben közölt eredmények talán az emlékezetromlással járó betegségek pontosabb megértéséhez is közelebb vihetnek.

Szexuális zaklatásban dönthetett volna először az agyi hazugságvizsgálat

Egy brooklyni ügyvéd elsőként szerette volna bizonyítékként elfogadtatni egy agyi képalkotó eljárással végzett hazugságvizsgálat eredményét, a New York-i bíróság azonban visszautasította a próbálkozást. A szexuális zaklatás miatt indított per példaértékű lehetett volna, ha a bíróság elfogadja az agyi felvételeket. Bár komoly szakemberek is ellenzik az eljárás bírósági alkalmazását, egyes cégek nem adják fel. Május 13-án egy szövetségi bíróságon lesz újabb hasonló meghallgatás.

A testen kívüli élmény agyi illúzió

Az az érzés, hogy a testünkben tartózkodunk, ugyanolyan törékeny belső elmeszülemény, mint bármely más érzékelésünk. A szakemberek sokáig képtelenek voltak magyarázatot találni a testen kívüli élményekről szóló beszámolókra. Sejtették, hogy agyi mechanizmusok állnak a jelenség hátterében, de ezekről csak az utóbbi években szereztek pontosabb ismereteket. Miért láthatjuk kívülről a testünket?

Valóban lepereghet életünk filmje a halálunk előtt

A George Washington Egyetem orvosi karán az agy elektromos aktivitásának mérésével megvizsgálták, hogy mi történik agyunkban közvetlenül a halálunk előtt. Az eredmények alapján lehetséges, hogy van valóságtartalma azoknak a beszámolóknak, amelyek szerint életünk végének közeledtével az összes emlékünket filmszerűen látjuk visszaperegni.

Elektródákkal szűrnék az öngyilkossági hajlamot

Az antidepresszánsok egyik nem várt mellékhatása lehet az öngyilkossági hajlam fokozódása. A Los Angeles-i Kalifornia Egyetem kutatóinak most első alkalommal sikerült kapcsolatot kimutatni az antidepresszánsok szedése és az öngyilkossági gondolatok kialakulása között.

A rossz emlékeknek külön helye van az agyban

Kiderült, hogy a félelmetes emlékeket agyunk egymástól elkülönítve tárolja, és idézi fel: ha kétféle kellemetlen dolog történik velünk, akkor az ennek megfelelő emlékek is külön-külön rögzülnek.

Vezetés és mobilozás: meglepően rossz kísérleti eredmény

Nagyon sokan képzelik magukról, hogy nem okoz gondot számukra, ha megosztják a figyelmüket két, esetleg több feladat között. Amerikai pszichológusok kísérlettel bizonyították, hogy rendkívül kevés ember képes azonos hatásfokkal egyszerre több feladatot végrehajtani.

Megtalálták az agy csábításért felelős központját

Ha inkább félretesszük azt a pénzt, amit elvertünk volna a bevásárlóközpontban vagy ha elmegyünk a konditerembe ahelyett, hogy otthon heverésznénk a kanapén, azt a bal fülünk felett elhelyezkedő agyi régiónak köszönhetjük. Ez a terület felelős az ember azon tulajdonságáért, hogy képes ellenállni a csábításnak és megvárja, amíg elnyeri jutalmát.

Vágyik az agyunk a kalóriákra

Miért eszik valaki akkor is, ha a túlzott kalóriafogyasztás nyilvánvalóan károsítja az egészségét? A magyarázat egy új tanulmány szerint abban keresendő, hogy a magas kalóriatartalmú ételek a dohányzáshoz vagy a kábítószerekhez hasonló függőséget okoznak. A szalonnát és csokoládét fogyasztó patkányok vizsgálata arra utal, hogy a kényszeres evés hátterében a drogfüggőknél már igazolt agyi jutalomhiány áll.

Kiderült miért nem találjuk a vajat a hűtőben

Skót és német kutatók felfedezték, hogy az agy úgy spórol energiafelhasználásával, hogy megjósolja, valószínűleg mit fog látni a jövőben. Ennek köszönhető, hogy ismerős környezetben nehezebben veszünk észre új tárgyakat.

Átalakíthatja-e az agykutatás a jogot?

Az agykutatás egyre több eredménye rendelhető hozzá egy-egy pszichiátriai betegséghez. Az új ismeretek olyan etikai és jogi kérdéseket is felvetnek, mint a felelősség vagy a büntethetőség. Enyhíthető-e a büntetés, ha valakinél egyébként nem érzékelhető agyi rendellenességre derül fény? A választ a neurojog és a neuroetika adhatja meg, a bíróságok azonban egyelőre nem tudnak lépést tartani a tudomány fejlődésével.

A jövőben talán már az idegrostokat is látni fogjuk

Az agyi képalkotó eljárások rendkívül sokat fejlődtek az elmúlt években, így ma már olyan agyi folyamatokba is bepillantást nyerhetünk, amelyekbe korábban elképzelhetetlen lett volna. Az orvosi gyakorlat közeli jövőjét várhatóan az jelenti, hogy a vizsgálatokban egyidejűleg két fejlett képalkotó módszert is alkalmaznak. A legújabb kutatásokból az is világossá vált, hogy az összetett agytevékenységeket sosem csak egyetlen központ végzi. 

Kiderült, hogy a túlzott jutalomvágy hajszolja a pszichopatákat

A pszichopatákat sokszor hidegvérű bűnözőknek tekintik, akik elveszik azt, amit akarnak, és nem törődnek a következményekkel. Amerikai pszichológusok kutatásából most kiderült, hogy egy agyi rendellenesség is hozzájárulhat ennek az antiszociális viselkedésnek a kialakulásához. A pszichopaták agyában túlműködik az agyi jutalmazási központ, ezért ezek az emberek folytonosan és bármi áron ki akarják elégíteni a jutalom iránti vágyukat.

Védtelenek lennénk az agyi hazugságvizsgálattal szemben

Egy San Diego-i cég szerint az orvosi vizsgálatokra használt agyi képalkotó eljárással csaknem biztosan meg lehet mondani, hogy valaki hazudik-e. Más szakemberek szerint a gondolatolvasás ennyire még nem fejlett, a jövőben azonban már valóban felmerülhet a magánszféra megsértésének lehetősége. Az agytevékenység mérése alapján egy indiai nőt már megpróbáltak börtönbe zárni.

Az ember csak egy kicsit intelligensebb a delfinnél

Az ember intelligensebb a delfinnél, de csak egy kevéssel - derült ki abból a kutatásból, amelyet a világ legnagyobb tudománynépszerűsítő társaságának éves konferenciáján ismertettek San Diegóban. Egy másik új kutatásban azt is meghatározták, hogy az általános intelligencia az embernél milyen agyterületekkel áll összefüggésben.

Fénykezelést próbáltak ki agyban

A normálistól eltérő agyi aktivitással járó betegségek kezelésében segíthetne az a módszer, amelynek során kék és sárga fénnyel fogják vissza az idegsejtek működését. Az ötlet kétféle, egy baktérium- és egy gombafajban előforduló membránfehérje működésén alapul, amelyek fény hatására energiát szabadítanak fel az említett szervezetek számára. 

Hasznunkra válna, ha ismernénk a földikutya titkát

A csupasz földikutya sokkal jobban bírja az oxigénmegvonást, mint az ember - derül ki a chicagói Illinoisi Egyetem kutatóinak legfrissebb sajtóközleményéből.

Áttörés az idegkutatásban - meghatározták a glutamátreceptor szerkezetét

Amerikai kutatók egy fontos fehérje szerkezetére derítették fényt a központi idegrendszerben. Az agyban az egyik legfontosabb idegingerület-átvivő anyag a glutamát. Ez kötődik egy fehérjéhez, az úgynevezett glutamátreceptorhoz, és így befolyásolja az ingerület terjedését az idegsejtek között. A receptorról úgy gondolják, hogy kulcsszerepet tölt be olyan idegi folyamatokban, mint a memória és a tanulás. A glutamátreceptor szerkezetének ismerete többek közt megnyithatja az utat a neurológiai betegségek új kezelési módjai előtt is.

Tíz éven belül jöhet a gondolkodó számítógép

Az IBM egyik vezető kutatója szerint tíz éven belül elkészülhetnek azok a számítógépek, amelyek az emberi agyáéhoz hasonló komplex gondolkodásra lesznek képesek. A jelenlegi technológiával legfeljebb egy macska agyának működését lehet szimulálni, de ehhez is szuperszámítógép szükséges.

Kiderült, hogyan méri az időt az agy

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) idegkutatói olyan idegsejtcsoportokra bukkantak a főemlősök agyában, amelyek rendkívül pontosan kódolják az időt. A neuronok két összeköttetésben álló agyterületen, a prefrontális kéregben (a homloklebeny elülső része) és a striatumban helyezkednek el. Mindkét területről tudott, hogy létfontosságú szerepet tölt be a tanulásban, a mozgásban és a gondolkodás irányításában.

Kiderült, hogyan méri az időt az agy

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) idegkutatói olyan idegsejtcsoportokra bukkantak a főemlősök agyában, amelyek rendkívül pontosan kódolják az időt. A neuronok két összeköttetésben álló agyterületen, a prefrontális kéregben (a homloklebeny elülső része) és a striatumban helyezkednek el. Mindkét területről tudott, hogy létfontosságú szerepet tölt be a tanulásban, a mozgásban és a gondolkodás irányításában.

Hatszáz ezredmásodperc a gondolattól a beszédig

Amerikai kutatók jelentős áttörést értek el az agykutatásban. Sikerült bepillantást nyerniük az agyi nyelvfeldolgozásba és részletesebb képet kaptak az agykéreg egy különleges régiójának működéséről. Eredményeik a Science legújabb számában jelentek meg.

Az alvás valóban rögzíti az emlékeket - első közvetlen bizonyíték

Egy magyar származású idegkutató vezetésével dolgozó nemzetközi kutatócsoportnak első ízben sikerült kimutatnia egy alvás közben működő mechanizmust, amely egyértelműen szerepet játszik a tanulásban és a memória kialakulásában.

Egy kis agyterület gátolja, hogy ne másszunk bele más arcába

Minden embernél, sőt az állatok nagy részénél is megvan az az egyedek közötti távolság, amelyet igyekszik fenntartani a többiekkel való kontaktus folyamán. Ha egy idegen ezen a távolságon belülre lép, akkor az emberek kezdik kellemetlenül érezni magukat, az állatok meg rendszerint támadással reagálnak. Amerikai idegkutatók most fölfedezték azt az agyi területet, amely jelentős mértékben megszabja ezt a személyes távolságot.

Tíz éven belül kész a mesterséges agy

Akár egy évtizeden belül lehetővé válik a működőképes mesterséges agy létrehozása - jelentették be egy oxfordi konferencián.

Az izom-összehúzódásból ismert aktin szerepet játszik az emlékek rögzítésében

Amerikai kutatók új tanulmánya segít megmagyarázni, miért könnyű rögzíteni az új emlékeket, de miért olyan nehéz hosszú távon megtartani őket. A folyamatban jelentős szerepet játszik a legtöbb ember számára főként az izom-összehúzódásban betöltött szerepe alapján ismert aktin.

Kiderült, mire szolgálnak az agyban keletkező új idegsejtek

A kutatók sokáig úgy vélték, hogy az agyunkban lévő idegsejtek születésünk után már nem osztódnak. Ez az elképzelés mára megdőlt, mert - legalábbis az agy egyes központjaiban - bizonyították az új idegsejtek létrejöttét. Ezeknek a célja azonban sok vitát váltott ki. Most egy nemzetközi kutatócsoport jelentős eredményeket ért el annak megválaszolásában, mire szolgálnak ezek az újonnan létrejövő neuronok. A Science-ben megjelent tanulmányukban azt mutatják be, hogyan segítik ezek a fiatal idegsejtek a környezetben való tájékozódást.

A társas élet hatása az agy evolúciójára

Az állati agyak evolúciójával foglalkozó amerikai kutatók fölfedezték, hogy az agyszerkezetben bekövetkező evolúciós változások tükrözik azokat a társas kölcsönhatásokat és környezeti ingereket, amelyek a különböző fajokat érik. Bár a megfigyeléseket darazsakon végezték, a kutatók szerint az ilyen eredmények közelebb vihetnek bennünket az emberi agy evolúciójának megismeréséhez. 

Először fényképezték le a hosszútávú memória kialakulását

Amerikai kutatóknak először sikerült lefényképeznie a hosszútávú memória kialakulásakor képződő fehérjéket.

A gamma-agyhullámok segítenek a figyelem összpontosításában

Az agyunkban lévő idegsejtek sokaságát szinte folyamatosan bombázzák a környezet ingerei. A kutatók korábban már kimutatták, hogy amikor figyelmünket összpontosítjuk, akkor e neuronok egy része összehangolódva kezd kisülni, s ez mintegy kórusként emelkedik ki a háttérzajból. A Science folyóiratban megjelent új tanulmány szerint megtalálták azt az agyközpontot, amely karmesterként összehangolja ezt az idegi kórust.

Az emberi agy gyorsabb képfelismerő, mint a számítógép

Az emberek simán lekörözik a számítógépeket, ha különféle méretű, színű, elhelyezkedésű, megvilágítású arcok vagy tárgyak felismeréséről van szó. Arról azonban még keveset tudunk, hogyan valósítja meg agyunk a látottak vizuális földolgozását. Amerikai kutatók munkája nyomán most egy lépéssel közelebb kerültünk a folyamat megértéséhez.

Agykéregvastagság, okosság, depresszió: kapcsolatok az eddigi legátfogóbb vizsgálat alapján

A közelmúltban két olyan tanulmány is napvilágot látott neves tudományos szaklapokban, amely összefüggést mutatott ki az agykéreg vastagsága és különböző mentális képességek, illetve azokhoz köthető megbetegedések között. Habár kézenfekvőnek tűnik a feltételezés, hogy a legfontosabb kognitív funkciókért felelős agykéreg vastagsága, valamint az általa végzett funkciók között kapcsolat van, mindezt az utóbbi időkig nem sikerült meggyőzően bizonyítani.

Agykutatás Délutánja

Az agykutatás fontosságára hívja fel a figyelmet a nemzetközi Brain Awareness Week keretében megrendezett Agykutatás Délutánja 2009. március 20-án.

Ötből négyszer talál a gondolatolvasó gép

Infravörös hullámok segítségével az esetek 80%-ában kiolvasták a vizsgálati alanyok agyából, hogy két ital közül melyiket választották gondolatban. A beszéd- és mozgásképtelen emberek életminőségében óriási javulást hozna egy ilyen "gondolatolvasó gép", mert könnyen közölhetnék döntéseiket. Az emberi agy random, komplex gondolatait meg valószínűleg úgysem lehet majd soha kiolvasni.

Nanotechnológia és agykutatás

Aszalós Péter: A dráma a legfontosabb önismereti eszköz

Aszalós Péter, pszichodramatista egykor informatikusként szerzett diplomát, de a mesterséges intelligenciák tanulmányozása és az elméleti agykutatás a pszichológia felé fordította, s immár  tíz éve pszichodrámával foglalkozik, öt éve csoportokat is vezet. Mostanában azon dolgozik, hogy a két területet: a pszichológiát és az informatikát összekapcsolja. A pszichodráma mibenlétéről, hatékonyságáról és e fejlesztés alatt álló módszerről kérdezték az Vendégszobába látogatók.

Agykutatás futószalagon

A közelmúltban elkészült az egér teljes genetikai állományát, a teljes egérgenomot lefedő agy-atlasz. A bárki számára szabadon elérhető adatbázis jól példázza, hogy a fejlett informatikai technológia hogyan segítheti az élettudományi alapkutatásokat. Az eredmények várhatóan nagyot lendítenek az emberi agykutatáson is.

Szent betegség

Agykutatás az antik Görögországban? Hihetetlenül hangzik, ám forrásaink ezt bizonyítják.

Képalkotó eljárások az agykutatásban

A számítástechnika az 1960-as évektől különböző képalkotó módszereket alkotott, melyek az agy vizsgálatát egészen új mederbe terelték.

Képalkotó eljárások az agykutatásban

A számítástechnika az 1960-as évektől különböző képalkotó módszereket alkotott, melyek az agy vizsgálatát egészen új mederbe terelték.

Agykutatás amatőr fokon

Magyar tudós az európai agykutatás élén

Új elnököt iktatott be július 14-én az Európai Idegtudományi Társaságok Szövetsége (Federation of European Neuroscience Societies, FENS) dr. Freund Tamás akadémikus személyében.

Az agykutatás aktuális kérdései

Az agykutatás legfontosabb problémáiról és eredményeiről számoltak be vezető magyar idegtudósok a Magyar Tudományos Akadémián március 13-án, csütörtökön Budapesten.

Agykutatási program - Vas megye is bekapcsolódott

A Vas Megyei Markusovszky Kórház és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola (BDF) is bekapcsolódik a budapesti Semmelweis Egyetem Anatómiai Intézetében zajló tudományos agykutatási programba.