Olasz Testvérek: 1956 üzenete a mai Európának szól

A népek szuverén döntési jogát hangsúlyozza a mai Európában is az 1956-os magyar forradalom Francesco Lollobrigida, a jobboldali Olasz Testvérek (FdI) képviselőházi frakcióvezetője szerint, aki a nemzeti ünnep alkalmából nyilatkozott az MTI-nek.

Sztálin kezétől a lyukas zászlóig: 1956 ikonikus tárgyai

Nincs könnyű dolgunk, ha percről percre át akarjuk látni az '56-os forradalom eseményeit, azonban, ha érzelmileg szeretnénk kapcsolódni ahhoz az akadályokat nem ismerő elszántsághoz, mellyel mindössze néhány évtizede a szabadságért küzdöttek az itt élők, nagy segítségünkre lehetnek a fennmaradt tárgyak, és hozzájuk kapcsolódó történetek, melyek összekötik a múltat és a jelent.

Életét kockáztatta szerelméért Balázs Péter, majdnem lelőtték

1956-os történetet mesélt a Kossuth-díjas színész.

Csepel teherautóról, szerenáddal köszöntötték az 1956-os hőst 84. születésnapja alkalmából

Előre, gyerünk, pesti srácok, előre hát budaiak – egy korabeli Csepel teherautó platójáról adtak szerenádot a Patrióták Wittner Máriának, a 84. születésnapját ünneplő 1956-os szabadságharcosnak dunakeszi családi háza előtt. Wittner Mária nem tudott előre a meglepetésről, meghatódva vette át 84 rózsából álló virágcsokrot.

Eldorádó: az aranykor vége

75 éves lett Bereményi Géza (születésnapjára az Origo hosszabb interjút készített vele), Kossuth-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező, aki második önálló filmjével, a részben saját gyerekkorát megörökítő Eldorádó-val (1988) elnyerte a legjobb rendezőnek járó Európai Filmdíjat. A szocializmus utolsó évében bemutatott Eldorádó a rendszerváltás (vagy inkább: rendszerváltozás) jelképes alkotása, amely 1945 és 1956 között játszódó történetével érzékletesen ragadta meg nemcsak a korszakot, de általánosabb érvénnyel a történelmi változásokkal járó értékválságot is. 

Zászlófelvonással és gyertyagyújtással emlékezik az ország a nemzeti gyásznapon

Felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország nemzeti lobogóját a Parlament előtt az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezve. A Terror Háza Múzeumnál és a Szent István-bazilikánál gyertyát gyújthatnak a megemlékezők a nemzeti gyásznapon.

A kommunista hatalom azt szólította haza, akivel célja volt

Milyen utak nyíltak meg a nyugatra menekült ötvenhatosok előtt, mennyit ért a magyar menekült Európában és milyen fogadtatásban részesült a tengeren túl? Hogy nyúlt egyesek után a diktatúra, miként épült tovább az állambiztonsági hálózat határainkon kívül, majd hányadik generációban bukkannak elő a visszidensek – mindezekről szó esik Tősér Ádám, Ötvenhatos utak címmel rendezett dokumentumfilmjében. A Hír Televízióban október 23-án bemutatott munkában a befogadott magyarok őszintén vallanak a traumákról, az életen át hordozott feldolgozhatatlan halálfélelemről és arról, hogy aki elment, annak optimális visszaút nem volt.

Ők kaptak állami kitüntetést október 23-án

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a köztársasági elnök megbízásából állami kitüntetéseket adott át pénteken Budapesten.

Forradalmi mozi - a legemlékezetesebb filmek 1956-ról

Október 23-a alkalmából összeválogattuk azokat a legfontosabb - és általunk legkedveltebb- magyar filmeket, amelyek mozivászonra vitték az '56-os forradalmat. Családok, disszidensek, hazatérők, vízilabdázók, totógyőztesek és pesti vagányok a lyukas nemzeti lobogó alatt.

Simicskó István: Emberfeletti erőt ad a magyaroknak a nemzeti önbecsülés, a szabadság iránti vágy és az igazságérzet

Az 1956-os forradalom öröksége arra emlékeztet, hogy a nemzeti önbecsülés, a szabadság iránti vágy és az igazságérzet még a legnehezebb időkben is emberfeletti erőt és elszántságot ad a magyaroknak - írta a KDNP frakcióvezetője az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Az október 23-i tömegrendezvények lázítóinak súlyos felelőssége

Semjén Zsolt: Az állami kitüntetés fontos visszajelzés a haza részéről

A magyar nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden tagjában benne él a tudat, hogy érdemes és büszkeség ehhez a nemzethez tartozni – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes az állami kitüntetések átadásán csütörtökön Budapesten.

Az MSZP és a DK által gyámságban tartott Karácsonyék 1956 hősiességéhez hasonlították az önkormányzati választásokat

Szabó Tímea, a Párbeszéd nevezetű nulla százalékos támogatottságú párt társelnöke október 23-án valamifajta felszabadulásról és Karácsony Gergely nem létező vezetői képességeiről zengett ódákat. Ez önmagában még mulatságos is lehetne, hiszen közismert: Karácsony gyenge ember, akit Gyurcsány és az MSZP ide-oda rángat - csakhogy az MSZP és Gyurcsány pártja, a DK éppen az 1956-ot eltipró állampárt két, bizonyos értelemben utódpártja. Így nem mulatságos, inkább gyalázatos ez a beszéd. Egy ilyen múltú MSZP-vel és a DK-val a hátuk mögött Karácsonyék a kommunista diktatúra ellen küzdő, 1956-os forradalmi tettekhez hasonlítottak egy önkormáányzati ...

A forradalom a magyarok félelmet nem ismerő szabadságvágyát bizonyította

Debrecen polgármestere a magyarok "elpusztíthatatlan, félelmet nem ismerő szabadságvágyáról" beszélt az önkormányzat 1956-os megemlékezésén szerdán, a hajdú-bihari megyeszékhelyen.

1956-os olimpiai bajnokait köszöntötte a fővárosi sportegyesület

Köteles Erzsébet, Korondi Margit, Kovács Pál, Papp László, Szívós István, Jeney László és Markovits Kálmán. Hét Vasas-sportoló, akik aranyéremmel térhettek haza az 1956-os melbourne-i olimpiáról.

Boross Péter: 1956 a magyar megmaradás titka

Az 1956-os forradalom és szabadságharc a titka annak, hogy miért maradt meg a magyarság Európában - jelentette ki Boross Péter volt miniszterelnök kedden Budapesten, a Műegyetem előtti 56-os emlékműnél rendezett ünnepségen.

Mobilalkalmazás mutatja be a forradalom helyszíneit és eseményeit

Az 1956-os forradalom legfontosabb budapesti helyszíneit és eseményeit interaktívan bemutató mobilalkalmazás készült.

Az 1956-os lengyel-magyar szolidaritás válasz lehet a mai világ kihívásaira is

Az 1956-ban megnyilvánuló lengyel-magyar szolidaritás válasz lehet a mai világ kihívásaira is - mondta Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter kedden a varsói Királyi Várban, az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából tartott ünnepségen.

Böröcz László: az 1956-os forradalom kétszer is diadalmaskodott

A véráztatta 20. századi magyar történelem fénypontját jelentő 1956-os forradalom és szabadságharc kétszer is diadalmaskodott - mondta a Fidelitas elnöke a Fidesz ifjúsági szervezete által a budapesti Széna téren megtartott kedd esti megemlékezésen.

Matteo Salvini: A magyar nép rendkívüli volt 1956-ban és most is az

Rendkívülinek nevezte a magyarokat 1956-os cselekedeteikért és mai politikájáért Matteo Salvini, az ellenzéki jobboldali Liga vezetője a római magyar nagykövetségen tartott ünnepi megemlékezésen kedden.

Varga Mihály: 1956 azt üzeni, hogy ma is szabadságszerető nép vagyunk

Azt üzeni 1956, hogy ma is szabadságszerető nép vagyunk, amely mindig dönteni akar és szeret saját sorsáról - hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter, Óbuda országgyűlési képviselője kedden a Fidesz III. kerületi szervezetének az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörése 63. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésén, a Kiscelli Múzeumnál.

A család sem tudott a titkos fotókról, most kiállítják azokat

Harminc éve van szabad megemlékezés október 23-ra

Már kedden, vagyis ma megkezdődnek az október 23-ai ünnepségek Budapesten. Ahogyan minden évben, idén is a Műegyetemen kezdődnek a programok, de lesz fáklyás felvonulás, lesznek családi programok és fényfestés is. Október 23-án 9 órakor katonai tiszteletadással kezdődnek a megemlékezések, ingyen lehet megtekinteni a Szent Koronát az Országházban és ingyenes lesz a Terror Háza Múzeum is. Este Orbán Viktor miniszterelnök a Zeneakadémián mond beszédet.

Ilyen volt megélni 56-ot falun

Valós eseményeken alapuló történelmi játékot láthatnak a látogatók a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban október 23-án.

Így üldözték a román kommunisták a magyar szerzeteseket

A kommunista hatalmak kifejezett célja volt az egyházak felszámolása. Az egyház azonban nem csak lebontható templomokból és egyéb szakrális épületekből áll. Az egyház a hívek közössége, őket felekezettől függően valamilyen egyházi személy, pap, lelkipásztor, rabbi vezeti. A kommunisták jól tudták, hogy az egyház pásztorait kell elpusztítsák ahhoz, hogy a hívek közössége meggyengüljön. A román kommunisták az erdélyi magyar egyházak felszámolására, papjaik megfélemlítésére különösen nagy figyelmet fordítottak. Az erdélyi ferences testvérek kálváriája ennek az üldözésnek egy epizódja. 

Az 56-ot követő megtorlások feltárására indul vizsgálat

Az 1956-os forradalmat követő kommunista megtorlás további részleteire derülhet fény, miután a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) a kegyetlenkedések több kiemelt pontját is tervezi megvizsgálni, és országos perkatasztert készítenek az időszakról - tájékoztatta a Magyar Nemzetet Máthé Áron, a bizottság elnökhelyettese.

Mansfeld Péterre emlékeztek kivégzésének 60. évfordulóján

Katonai tiszteletadás mellett emlékeztek meg Budapesten a hatvan éve kivégzett Mansfeld Péterről, aki az 1956 utáni megtorlások legfiatalabb áldozata volt. Mansfeld Pétert - Németh Szilárd parlamenti államtitkár javaslatára - posztumusz Csepel díszpolgárává nyilvánították.

Még a jelenre is hosszú árnyékot vet Jalta szelleme

1945 februárjának első hetében még minden hadszíntéren dörögtek a fegyverek. Az utolsókat rúgó náci Németország és a császári Japán haláltusája közben a második világháború győztesei azonban már a jövőről tanácskoztak Juszupov herceg egykori Krím félsziget nyári palotájában. A „három nagy” tanácskozásán Sztálin kíméletlen reálpolitikája csapott össze a jövőt metsző élességgel előrelátó Winston Churchill brit miniszterelnök mentsük, ami menthető stratégiájával, miközben Roosevelt elnök az amerikaiakat mindig is jellemző naivitással egy, a második világháború vérzivatarából kiemelkedő, ábrándosan rózsaszínű új világról álmodozott. A JJaltában ...

Magyarország nem azért vetette le a láncait, hogy újakra cserélje

Magyarország nem azért vetette le a láncait, hogy újakra cserélje. A jelek szerint a Nyugat nem értette meg, hogy a magyarok azért küzdöttek 1956-ban is, mert a végsőkig ragaszkodnak saját kultúrájukhoz, életformájukhoz - jelentette ki Varga Judit, a Miniszterelnökség Európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára az 1956-os forradalom és szabadságharc 62. évfordulója alkalmából rendezett hétfői brüsszeli megemlékezésen.

Varga Mihály: Hinni kell a magyarságban és önbizalommal kell tekinteni a jövő feladatai felé

Nekünk megadatott, amiért 1956 hősei harcoltak, hiszen ők szuverén, önálló és szabad Magyarországot akartak, magyar Magyarországot, amely független a birodalmaktól, kiáll magáért és sorsáról nem mások döntenek - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter, fideszes országgyűlési képviselő vasárnap Budapesten az 1956-os szabadságharc leverésének évfordulóján rendezett megemlékezésen.

Trócsányi László: A nemzeti gyásznap a hálaadás napja is

November 4. nemzeti gyásznap, és egyben a hálaadás napja is – emelte ki az igazságügyi miniszter a nemzeti gyásznapon vasárnap Budapesten. Emellett a tárcavezető részt vett Fónay Jenő 1956-os halálraítélt, a Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) alapítója és örökös elnöke emléktáblájának leleplezésén a Kisfogház Emlékhelyen is.

A fél Magyarország elveszett, magukért sem kár

Egy dunai stégen laktak Nemes Katalinék, 1944-ben leszakították a stéget a két fehér faépülettel együtt – amelyben a lakásuk volt –, és Bécsig vonszolták a többi magyar kikötővel. Onnan orosz katonák hajtották őket haza gyalog – többen meg is haltak egy fertőzésben, amelyet akkoriban csak „ukránkának” neveztek. Nemes Katalin ekkor 14 éves volt – az ő nagymamája is ebben a fertőzésben halt meg. 1956-ban pedig műtősnőként a Róbert Károly Kórházban dolgozott az akkor huszonéves Katalin. Tíz napig éjjel-nappal bent voltak, és folyamatosan műtötték a sérülteket. Többször jöttek a „Kádár-katonák”, és el akarták vinni az ellenállókat, de őők ...

A papok 1956 utáni sorsáról rendeznek konferenciát

Halálra ítélve – papi sorsok '56 után címmel rendez konferenciát az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága december 15-én az Országházban.

A forradalom után más ember lettem, megkockáztatom: jobb ember

Pécsen vérontás nélkül győzött a forradalom. Egy alkalommal egymással szemben álltak az ávósok, és több ezer ember - az első sorban az ötödéves orvostanhallgatóval, Debreczeni Lászlóval -, de Pécs városában nem lövettek a tömeg közé. Debreczeni Lászlót a forradalom leverése után börtönbe zárták, többször megverték, de még ott is gyógyított: titokban megműtötte egyik rabtársát, akinek a hátát úgy megverték gumibottal, hogy gennyes tályog keletkezett a sebek helyén. Pedig tudta, hogy ha kiderül, hogy titokban műtött, azonnal lelőhetik az őrök. De azt is tudta, hogy ha akkor nem nyitja fel a sebet, a rabtársa valószínűleg szepszisben meghal. 

A magyarokat, bárhol éljenek is, összeköti a szabadság szeretete és a küzdelem érte

Kósa Lajos tárca nélküli miniszter a hétvégén, kaliforniai magyarokkal ünnepelve az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, Los Angelesben leszögezte: a magyarokat, bárhol éljenek is, összeköti a szabadság szeretete és a küzdelem érte.

Lázár: több mint egy emberöltőnyi fejlődést vettek el az országtól 1956 árulói

Több mint egy emberöltőnyi fejlődést és szabadságot vettek el az országtól 1956 árulói - fogalmazott a Miniszterelnökséget vezető miniszter a forradalom évfordulója alkalmából a makóiaknak küldött üzenetében.

1956: A forradalomban meghalt áldozatok fele még 30 éves sem volt

Az államszocializmus idején több olyan jelentés született, amihez csak a tisztségviselők meghatározott köre férhetett hozzá, ám e minősített iratok titkosítását a rendszerváltás után azonnal feloldották. A rendszerváltás után, 1990-ben hivatalba lépő elnök, Vukovich György egyik legelső intézkedése volt az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól készített dokumentum titkosításának feloldása, ami így még ugyanebben az évben hozzáférhetővé vált. Az eredeti dokumentumokat ma a KSH Könyvtár olvasótermében bárki megtekintheti – tudatta a Központi Statisztikai Hivatal közleményében.

A múltat a jelennel összemosó fotókiállítás nyílt a Terror Házában

1956-os forradalom és szabadságharc eseményeit a jelennel összekötő kiállítás nyílt Varga Csaba fotográfus munkáiból október 16-án, hétfőn a Terror Háza Múzeumban.

'56-os emlékév: Schmidt Mária elmondta, mivel telt a 60. évforduló

Jövő hét pénteken, június 16-án hivatalosan is véget ér az '56-os emlékév, vagyis az 1956-os forradalom 60. évfordulójára szervezett állami megemlékezés sorozat. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, egyben a program lebonyolításáért felelős kormánybiztos egy délelőtti háttérbeszélgetésen számot adott arról, mit végeztek az elmúlt egy évben. Az emlékévvel összefüggésben kiírt pályázatokon összesen 1600 projekt nyert. Itthon több mint 600, külföldön 258 városba vitték el az emlékévet. A 60. évforduló összesen 13,5 milliárd forintba került, a programsorozatot kritizálóknak pedig azt üzente Schmidt, hogy magukról állítottakk ...

Ma lenne 76 éves Mansfeld Péter

Kövér László forradalmi emlékművet adott át Balatonfőkajáron, Mansfeld Péter kivégzésének 58. évfordulóján. Mansfeldet 15 éves korában végezték ki, mert a Széna téren harcolt a szovjet csapatok ellen. A házelnök szerint egyike volt azoknak, akik szerették a szabadságot, de nem szerették a kommunistákat.

Nyomoznak az '56-os forradalmárokat nácinak nevező politikus ellen

Az MSZP-s Havas Szófia az orosz állami tévében fasisztáknak nevezte a szabadságharc résztvevőit.

Ötvenhatos emlékművet avatott Mexikóban Kövér László

Földrészeken átívelő olvasópróba a Vígszínházban

Izgalmas olvasópróbával kezdte a 2017-es évet a Vígszínház. Bartis Attila író jelenleg a 18 órányi repülőútra fekvő Jáva szigetén tartózkodik, azonban vígszínházi tradíció szerint Rendezés című darabjának olvasópróbáján ő maga olvasta fel művét. A darab ősbemutatóját február 26-án tartják a Házi Színpadon.

Túlélők emlékeznek a 60 éves salgótarjáni sortűz évfordulóján

1956. december 8-án két munkástanácsi vezető, Gál Lajos és Viczián Tamás szabadon bocsátását követelő mintegy 4000 tüntető közé adtak le sortüzet Salgótarjánban a megyetanács és a rendőrkapitányág épülete előtt. A halálos áldozatok száma máig nem biztos, 46 és 150 közé tehető. Az MTI fotóriportere, Komka Péter a hatvanadik évfordulóra kereste fel a ma is élő túlélőket.

Ellenségnek adott szó nem kötelez – Hatvan éve rabolták el Nagy Imrét

1956. november 22-én Nagy Imre és közvetlen munkatársai – a Kádár-kormány írásos garanciájában bízva – elhagyták a jugoszláv nagykövetség épületét, ahol a forradalom felszámolására indított szovjet katonai intervenció napjától, november 4-től a jugoszláv kormány által biztosított menedékjogot élvezve tartózkodtak. A mit sem sejtő Nagy Imrére és munkatársaira azonban a Hősök tere sarkán parkoló buszban elrejtőzött szovjet géppisztolyos katonák vártak, és Jugoszlávia helyett a mátyásföldi szovjet katonai bázisra hurcolták őket. 

Különleges kiadásban jelent meg Kertész Imre műve, Az angol lobogó

A Nobel-díjas Kertész Imre Az angol lobogó című elbeszélése exkluzív kiadásban jelent meg október 14-én, az 1956-os Emlékév keretében. A mű a forradalomba torkolló ötvenes évek egyik legszuggesztívebb megidézése, egyben tanúságtétel azon értékek mellett, amelyek lehetőséget kínálnak a diktatúrákkal való szembefordulásra. A kötet az elbeszélés mellett idáig publikálatlan fotókat és egy eddig kiadatatlan interjút is közöl az íróval a diktatúra éveiről és az elbeszélés megírásának hátteréről. Emellett valódi különlegesség, hogy egy 103 perces CD-mellékletben a szerző előadásában hallgathatja meg Az angol lobogó-t az olvasó. A kötetről ...

Emlékfát ültettek a forradalom hős fotósának tiszteletére

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójához kapcsolódóan a francia-svájci fotóriporter Jean-Pierre Pedrazzini, a Paris Match tudósítója tiszteletére emlékfát ültettek csütörtök délelőtt a Budapesti Gustave Eiffel Francia Iskola udvarán.

Kovács Gábor: Milliószor voltam közel a halálhoz 1956-ban

Úgy futottak a golyózápor közepébe, mintha sérthetetlenek lennének. Volt, aki a saját testével törte az utat a sikoltozó sebesültek felé, feltartott kezekkel egyenesen a tank irányába haladt, miközben bajtársai a mentőautóval követték. Senki sem kérte erre, mégis megtette. Vállalta a kockázatot. Többen az életükkel fizettek mások megmentéséért. A forradalom mentősei igazi hősök, akikről méltatlanul keveset tudtunk mostanáig. 

Személyesen tisztázná Schmidt Mária az '56-os fotó vitáját

Schmidt Mária kormánybiztos szerint semmilyen ok nincs arra, hogy megkérdőjelezzék, Dózsa László színész van az egyik budapesti ház falán is látható, forradalomra emlékező plakáton. Ennek ellenére a kormánybiztos személyes találkozón tisztázná a kérdést Pruck Pál lányával, aki szerint az édesapja szerepel a fotón.

Pont hatvan éve vonultak be a szovjetek

A 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye az 1956-os forradalom és szabadságharc. A forradalom a budapesti és debreceni diákok, az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött október 23-án és a fegyveres felkelés vérbefojtásával végződött november 11-n. Rövid tűzszünet után 1956 november 4-én vonultak be ismét a szovjet csapatok, hogy megpecsételjék a felkelés és az ország sorsát.