zoológia
címke rss- Legfrissebb
- Legrégebbi
Újabb tévhit dőlt meg a farkasok veszélyességéről
Csekély veszélyt jelentenek a legelő haszonállatokra a farkasok, mivel természetes környezetükben inkább vadállatokkal táplálkoznak - derítették ki német kutatók.
Új édesvízi rákfajokat fedeztek fel
Eddig ismeretlen rákfajokat fedeztek fel a kutatók az észak-ausztráliai talajvízrendszerben.
Törpe zsiráfokat találtak Afrikában
Az utóbbi években két törpe zsiráfot is találtak kutatók, az egyiket Namíbiában, a másikat Ugandában. A jelenségről tanulmányban számoltak be, nem titkolva meglepetésüket.
Tíz nemi kromoszómával rendelkeznek a kacsacsőrű emlősök
Tíz nemi kromoszómával rendelkeznek a kacsacsőrű emlősök - állapította meg a Bécsi Egyetem idegtudományi és fejlődésbiológiai tanszékének kutatócsapata.
Kevesebb áldozata volt tavaly az emberek és elefántok közötti konfliktusnak Srí Lankán
Csökkent az emberekkel való konfliktusban elpusztult elefántok száma tavaly Srí Lankán, ahol 2019-ben több elefántot öltek meg emberek, mint a világ bármely más országában.
Bagolylesők
Hazánk leggyakoribb és legismertebb bagolyfaja az erdei fülesbagoly (Asio otus), mely a 2020-as évben elnyerte az év madara címet! Az erdei fülesbaglyok sajátos viselkedése, hogy telente csoportosan keresik fel települések és városi parkok facsoportjait. Ezen telelőhelyek ismerete rengeteg hasznos információval szolgál mind a telelőállomány mérete, mind a madárvédelem szempontjából.
Cumisüvegből táplálják a Nicaraguában született első fehér tigrist
Cumisüvegből táplálják a Nicaraguában született első fehér tigrist, mert anyja, egy cirkuszból öt éve kimentett állat, nem tudja szoptatni.
Tenger alatti hőforrásokhoz köthető fosszilis ökoszisztémát azonosítottak a Mecsekben
Tenger alatti hőforrásokhoz köthető - a többi között kagylók, rákok, tengeri sünök és más sós vízi őslények alkotta - ökoszisztémát azonosítottak a Mecsek mintegy 132 millió éves rétegeiben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Oslói Egyetem kutatói.
Kihalt gyapjas orrszarvú maradványai kerültek elő Jakutföldön
Orosz tudósok egy nagyjából 12 ezer éve élt gyapjas orrszarvú jó állapotban fennmaradt maradványaira bukkantak a szibériai Jakutföldön.
Elpusztult a világ egyik legritkább madara
Elpusztult Manukura, az új-zélandi fehér kivi, a világ egyik legritkább madara - írta meg hétfőn a The Guardian.
Csaknem 60 ezer éve jégbe fagyott farkaskölyköt vizsgálnak kutatók
Csaknem 60 ezer éve jégbe fagyott farkaskölyköt vizsgálnak amerikai kutatók. Az állat tökéletes állapotban megőrződött maradványai alapján a szakértők ismereteket szerezhetnek az akkor élő farkasok életmódjáról és a modern farkasfajokkal való rokonságukról - közölték a Des Moines-i Egyetem tudósai.
Borjúfókákat adományozott a palicsi állatkertnek a Nyíregyházi Állatpark
Két borjúfókát (Phoca vitulina) adományozott a szerbiai Palics állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark.
Kötelességtudó és hűséges szociális állatok a bonobók
Kötelességtudó és hűséges szociális állatok a bonobók: ha el is téríti őket valami társuk kurkászásától, visszatérnek hozzá.
Az elefántok pusztulásáról tanúskodik egy több száz éve elsüllyedt hajó rakománya
Az elefántok számának fogyatkozásáról tanúskodik egy 487 éve elsüllyedt hajó rakománya - számolt be egy új kutatásról a BBC hírportálja.
Negyvenhétmillió éves pitonfaj fosszíliájára bukkantak a messeli bányában
Egy eddig ismeretlen pitonfaj 47 millió éves fosszíliáira bukkantak az UNESCO világörökségi listáján is szereplő messeli bányában Németországban.
Digitálisan rekonstruálták egy dinoszaurusz agyát brit kutatók
Digitálisan rekonstruálták egy késő triász kori dinoszaurusz agyát a Bristoli Egyetem kutatói, meglepő felfedezésekre jutva az állat étrendjét és mozgását illetően.
Tudja-e, honnan származik a krokodilkönnyeket hullat szólás?
Ha valakinek nem igazi fájdalomból fakadnak a könnyei, hanem csak színleli a bánatot, arra szokták azt mondani, hogy krokodilkönnyeket hullat. De honnan is ered ez a furcsán hangzó szólás-mondásunk?
Mi történik a madarainkkal télen?!
Azt a legtöbben tudják, hogy a madarak tavasszal fészket raknak és költenek. De mégis sokakban megfogalmazódik a kérdés, hogy télen vajon mit csinálnak? Mi történik velük?
Fontosak számunkra a madarak!
2020 márciusában egy mindenkit érintő újabb időszámítás kezdődött. Az élet új fordulatot vett, minden egy kicsit lelassult, átalakult. A kezdeti sokk után talán kicsit több idő jutott elgondolkodni az élet fontos dolgain, együtt lenni a szeretteinkkel és azzal, illetve azokkal foglalkozni, amik és amelyek igazán számítanak.
Téli madáretetés helyesen
Az elmúlt évszázadban kialakult gyakorlat szerint a madáretetés a fagyos, havas, ónos esős időszak, tehát a késő ősztől kora tavaszig tartó hónapok madárvédelmi tevékenysége. Hazánkban szerencsére nincs szükség az egész éves etetés gyakorlatának bevezetésére, ezért a költési időszak márciusi kezdetével fejezzük be a kert madarainak etetését. Ennek nemcsak elvi, de madárvédelmi oka is van.
Az óceán mókás akrobatája, a tengeri vidra - videóval
Nem csak tündéri az alvástechnikájuk, de igen gondos szülőknek is számítanak a tengeri vidrák.
Kutyák és macskák villámgyors evolúciója
A kutyák és macskák ma már szőrös – vagy akár szőrtelen – négylábú kedvencként vannak ott mindenütt, ahol emberek élnek, pedig ebben a formában néhány tízezer éve még csak nem is léteztek. Vajon miként teremtette meg az ember a népszerű háziállatait? A Hogyan hódították meg a kutyák és a macskák a világot című kétrészes sorozat tudományos kutatások segítségével mutatja meg az utat, ami a vérszomjas farkasoktól az ölebekig, a rejtőzködő vadmacskáktól pedig a doromboló cicusokig vezetett. Itthon a Viasat Nature adja, november 14-én és 21-én 13 órakor.
A macskák is rajonganak Bachért
Állatorvosok felfedezték, hogy a klasszikus zene elősegíti a macskák gyógyulását, kevesebb gyógyszer, és műtét alatt kevesebb altató szükséges, ha a háttérben komolyzene megy.
Az etető fontos kiegészítője az itató
A közhiedelemmel ellentétben az etetőkön alkalmazott téli itatás legalább olyan fontos, mint a nyári kánikulában végzett. Ennek oka, hogy miközben az etető madarai alacsony víztartalmú magvakat fogyasztanak - amire sokat kell inni -, az egyre szárazabb, hómentes teleken, amikor fagy is, a vízhiány okozta kiszáradás legalább akkora probléma, mint a júliusi kánikulában.
Medve járt Egerszalók határában
Az utóbbi hetekben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság több bejelentést is kapott arról, hogy medvét vagy annak nyomait vélték látni Andornaktálya, Maklár, Egerbakta, Verpelét, Egerszólát és Egerszalók környékén.
Mi a teendő, ha medvével találkozunk?
Sok tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy mi a teendő, ha valaki medvével találkozik. A medve, alapvetően kerüli az embert. Megfelelő viselkedéssel és felkészültséggel elkerülhetők az esetleges problémák. Nagyon fontos az is, hogy a medvét ne csalogassuk magunkhoz semmilyen módon. Azokon a helyeken, ahol nagyragadozók előfordulhatnak, célszerű zártan kezelni a kommunális hulladékot, hogy a szemetet ne tekinthessék táplálékforrásnak. A szabad természetben ugyanúgy tart az embertől, mint amennyire az ember megijedhet a medvétől. Csak „szorult „ helyzetben, vagy a bocsait védve mutathat támadó magatartást.
Ilyet még nem látott: teknőssel focizik a kutya- videó
A szárazföldi teknősökre nehéz páncéljuk, és lassú, komótos mozgásuk miatt úgy gondolunk, mint a lajhárokra, pedig vannak olyan helyzetek, amik rácáfolnak erre az elképzelésre.
Minden emlős ugyanolyan szintű agyi konnektivitással rendelkezik
Ugyanolyan szintű agyi konnektivitással rendelkezik minden emlős, beleértve az embert is - állapították meg a Tel-avivi Egyetem (TAU) kutatói.
A macskaleukózis oltással megelőzhető
A macskaleukózist okozó retrovírus világszerte okoz megbetegedéseket, szerencsére Európában és Észak-Amerikában csökkenő tendenciával. Köszönhető ez a folyamatos új kutatás eredményeknek, szűrővizsgálatoknak és vakcinázásnak.
Egyre gyakoribb a szívférgesség a kutyáknál
A szívférgességről már a legtöbb kutyatartó hallott, mint ahogy arról is, miszerint a belvárosban nincs veszély,mert a ez a kór csak Magyarország délen fekvő városait érinti. A sok félinformációval szemben szeretnénk tisztába tenni , hogy mi is a valós helyzet ezzel a betegséggel.
Élőben az evolúció
Evolúció híján az óceánokból sem jöttünk volna ki, nemhogy öntudatra ébredjünk. Maga az emberiség is folyamatosan evolválódik, gondoljunk csak az egyre jelentéktelenebb lábujjainkra vagy bölcsességfogunkra, de kíváncsi tekintetünket érdemes az állatvilágra vetnünk, amely a szemünk láttára alakul át. A Viasat Historyn a szombat délután 6-kor, mindjárt dupla résszel elstartoló Mozgásban az evolúcióban például láthatunk kanadai farkasokat, amelyek az úszást és a halászatot gyakorolják, vagy arab páviánokat, amelyek kutyákat tartanak – újabb fokok az evolúciós létrán, amelyek eléréséért máshová kell lépnünk...
Nyugdíjba vonul Diego, a faját megmentő galápagosi óriásteknős
Hivatalosan nyugdíjba vonul Diego, a galápagosi óriásteknős, aki legendás libidója révén segített megmenteni faját (Chelonoidis hoodensis) a kihalástól.
Mától a közönség is megcsodálhatja a bizarr emberhalakat
A nagyközönségnek is bemutatkoztak szombaton a világhírű postojnai cseppkőbarlangban négy évvel ezelőtt kikelt ritka barlangi vakgőték.
Két kihalt főemlősfajt fedeztek fel Etiópiában
Két kihalt főemlősfajt fedeztek fel az etiópiai Gona és Middle Awash régészeti lelőhelyeken a spanyolországi humán evolúció nemzeti kutatóközpont (CENIEH) szakemberei.
Tudja-e, miért repülnek a bogarak a lámpába?
Amikor nyári este ég a lámpa a lakásban, vagy az előtérben, hemzsegnek körülötte a rovarok és belerepülve, ott pusztulnak. Vajon miért vonzza ilyen hipnotikusan őket a lámpa, és miért repülnek bele a végzetükbe?
Így segíthetünk a madaraknak fészket rakni
A fészekanyag összegyűjtése rengeteg jövés-menéssel jár, miközben a kisebb termetű fajok fokozottan kiszolgáltatottak a ragadozóknak, és táplálkozni sem tudnak, ezért a madarak ahol csak tudnak, próbálnak egyszerűsíteni a dolgon.
Új fészkelő madárfajt figyelhettek meg Magyarországon
2020. május 2-án helyi madarászok figyeltek meg először egy, majd három, másnap már négy havasi sarlósfecskét Debrecenben, egy gabonatároló silónál. A négy madár az ezt követő napok reggelén és a délutáni órákban is megfigyelhető volt a területen. A megfigyelési időszak és a madarak viselkedése alapján akár költéshez készülő párokról is szó lehet. Amennyiben így lesz, egy új fészkelő fajjal bővülhet Magyarország madárfaunája.
Baglyokat kedvelők figyelem!
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Ragadozómadár-védelmi Szakosztályának Macskabagoly-védelmi Munkacsoportja 2020-ban országos szintű macskabagoly felmérést szervez.
A célirányos területkezelés a Böddi-szék túzok élőhelyeit is javítja
A Böddi-szék déli része a szakemberek számára eddig is ismert túzok költőhely volt, a területen a 2000-es évek elején több alkalommal is került elő túzokfészek mezőgazdasági munkavégzés során. Ebből az időszakból fiókát vezető tyúkról is van adatunk a területről. A Természetvédelmi Őrszolgálat és a terepen dolgozó kollégák adatai azt bizonyítják, hogy a területen azóta is kisszámú, de rendszeres fészkelő a túzok. Az elmúlt években közel 20 esetben figyeltek meg túzokot a projektterületen.
Ismét kinyit az ország legnagyobb állatkertje
Mintegy másfél hónapos kényszerű zárva tartás után hétfőn újranyit a Szegedi Vadaspark, a látogatóknak több járványügyi szabályt is be kell tartaniuk - közölte Veprik Róbert igazgató vasárnap az MTI-vel.
A talált fiókák többsége nem árva, ne szedjük össze őket!
Hamarosan kezdődik a madárfiókák tömeges fészekelhagyási szezonja, ilyenkor találkozhatunk magányosnak tűnő fiatalokkal a településeken is. Ezek túlnyomó többsége azonban, amint arra az MME felhívja a figyelmet, nem árva, a legnagyobb segítség számukra az, ha nem visszük haza őket!
Az Antarktiszon is éltek békák évmilliókkal ezelőtt
Először fedeztek fel a kutatók békafosszíliát az Antarktiszon - derült ki egy új tanulmányból.
A madarak figyelmeztetik az orrszarvúakat az orvvadászok közeledésére
A madarak figyelmeztetik az orrszarvúakat az orvvadászok közeledésére ausztrál és amerikai kutatók megfigyelései szerint.
Támogatói belépőjegyek vásárlására ösztönöz a debreceni állatkert
A debreceni állatkert arra kéri az embereket, hogy idén támogatói belépőjegyek vásárlásával ünnepeljék április 8-át, az állatkertbarátok napját.
A hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét
A szövetséget alkotó hím delfinek egymáshoz igazítják füttyögésük ütemét, amikor együtt dolgoznak - állapították meg a Nyugat-Ausztráliai Egyetem és a Bristoli Egyetem kutatói.
MÁOSZ: táphiány van az állatmenhelyeken a koronavírus miatt
Az új koronavírus-járvány miatt az állatmenhelyek rendkívül súlyos táphiányban szenvednek - hívta fel a figyelmet kedden a Magyar Állatvédők Országos Szervezete (MÁOSZ).
Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének őse
Féregszerű lény lehetett az állatvilág nagy részének evolúciós őse: a rizsszemnél is apróbb állat, amely 555 millió évvel ezelőtt a tengerfenéken holt szerves anyag után kutatva élt, a ma élő legtöbb állat, köztük az ember evolúciós elődje lehet.
Több mint hatezer méter magasan élő apró emlőst fedeztek fel
A tengerszint felett legmagasabban élő emlősre, egy egérfajra bukkantak kutatók az Andokban fekvő Llullaillaco rétegvulkán csúcsán.
Felöklendezett vérrel kötnek barátságokat a vérszopó denevérek
Felöklendezett véres "csókkal" kötnek barátságokat a vérszopó denevérek - derült ki egy új tanulmányból.
Mamutok gyomortartalma "mesél" a jégkorszakbeli Szibériáról
A mostanihoz hasonló lehetett a táj a mai Észak-Szibériában a jégkorszak idején, amikor még mamutok és gyapjas orrszarvúk lakták a területet - állapították meg a brnói Masaryk Egyetem botanikusai, a hatalmas növényevők gyomortartalmának elemzése révén.
Az énekesmadarak tíz új faját és alfaját fedezték fel Indonéziában
Az énekesmadarak tíz új faját és alfaját azonosították a kutatók három apró indonéz szigeten az elmúlt több mint száz év legnagyobb ilyen jellegű felfedezésének keretében.
Először találtak bizonyítékot tengeri madarak eszközhasználatára
Először találtak tengeri madarak eszközhasználatára bizonyítékot brit és izlandi tudósok.
Zsugorodnak a madarak a klímaváltozás miatt
Az éghajlat melegedése miatt csökken a madarak testmérete, miközben nő a szárnyfesztávolságuk - derült ki a témában készített eddigi legnagyobb tanulmányból.
Két újabb gyíkfajt fedeztek fel a Galápagos-szigeteken
Két újabb gekkófélét fedeztek fel amerikai kutatók az óriásteknősökről híres Galápagos-szigeteken.
Alkalmazkodnak a regionális dialektusokhoz a selyemmajmok
Nemcsak az embereknél, hanem néhány állatfajnál is léteznek dialektusok: a közönséges selyemmajmok (Callithrix jacchus) például régiónként kissé eltérő módon kommunikálnak egymással. Svájci kutatók megállapították, hogy a selyemmajmok képesek megváltoztatni a dialektusukat, ha új területre költöznek.
Az egyik legnagyobb valaha volt repülő állatot fedezték fel Kanadában
Az egyik valaha volt legnagyobb, 10 méter szárnyfesztávolságú és 250 kilogrammos repülő hüllő maradványait fedezték fel Kanadában.
Hím rozsomákkal gazdagodott a Pécsi Állatkert
A csehországi Brnóból érkezett, Vadim nevet viselő hím rozsomákkal gazdagodott a Pécsi Állatkert; a vadaspark veszélyes ragadozója hosszas biztonsági előkészületek után foglalhatta el a kifutóját - tájékoztatta szerdán az intézmény az MTI-t.
A madarak és a krokodilok valaha megosztották egymással fészküket
A kis madarak és a nagy krokodilok valaha békésen együtt éltek: Erdélyben talált tojáskövületek arról tanúskodnak, hogy az őskori madarak nem féltek megosztani a fészket a hüllőkkel - olvasható a Nature című tudományos folyóiratban.
Tudja-e, hogy miért rejtély a farkasok és a kutyák vonyítása?
A kutatók elismerik, hogy a kutya vonyítása még számukra is nagyban rejtély, csak annyi bizonyos, hogy a jól ismert jelenség oka a farkasősökben keresendő. A kutyák számos okból vonyíthatnak, gyakran, így reagálnak egy másik fajtárs hangjára, de akkor is ezt teszik például, ha a gazdi elmegy otthonról.
Ez volt a világ valaha létezett legnagyobb madara
A világon valaha élt legnagyobb madárfajt azonosították brit zoológusok, az elefántmadárfélék családjába tartozó állat, amely akár 800 kilogramm súlyú és három méter magas is lehetett, a Vorombe titan (malgas és görög nyelven nagy madár) nevet kapta.
Állatkerti világtanácskozás Budapesten
Budapesten találkoznak április 30. és május 4. között a világ állatkerti szervezeteinek vezetői, akik az ötnapos világtanácskozás kísérőprogramjai során megismerhetik a budapesti és veszprémi állatkerteket, valamint a Hortobágyi Nemzeti Parkot is. Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója a szakmai eszmecsere keddi nyitó ülésszakán emlékeztetett arra, hogy a budapesti állatkert nemcsak az általa őrzött állatairól híres, hanem mintegy kéttucatnyi műemlék épületéről is.
Íme, a munka, ami felér egy nyaralással
Ha az ideális munkahelye a trópusi fák, a homokos tengerpart és madarak közelsége, akkor feltétlenül jelentkezzen erre az állásra.
Állati elmék: a varjak intelligenciája egy hétéves gyerekével vetekszik
A varjak intelligenciaszintje az 5-7 éves gyerekekével vetekszik. Az erre vonatkozó kísérlet eredményeit a New Zealands's Univerity of Auckland kutatói a Proceedings of the Royal Society B-ben publikálták.
Dupláztak a veszélyeztetett cuki állatból
Nemrég társat kapott a pécsi vörös vari. A napjainkban súlyosan veszélyeztetett állatfajnak természetes élőhelyen drasztikusan csökken a száma.
Újból megdőlt a botsáska-világrekord Kínában
A világ legnagyobb rovarát tenyésztették ki Kínában, a csengtui Nyugat-Kínai Rovarmúzeumban (IMWC) a korábbi rekorder petéiből - jelentették be kedden Csengtuban.
Veszélyeztetett „cuki állatot” segít a Pécsi Állatkert
A fajmegőrzésben vállal szerepet a Pécsi Állatkert, ahová Budapest, Nyíregyháza és Veszprém után egy vörös vari érkezett. A faj legfőbb ellensége az ember, az állat egyedszáma a vadászat és az élőhelyek elvesztése miatt folyamatosan csökken.
Csak a kakadu képes önállóan zenélni az állatvilágban
Egyedül a kakadu képes hangszerrel zenélni az állatok közül: az ausztrál Queensland állam Cape York félszigetén élő, félénk pálmakakadu ágakkal dobol a fatörzseken - állapította meg egy ausztrál kutatás.
Sípályán repdesett az ismeretlen lepkefaj
Egy eddig ismeretlen pillangófajt azonosított Izraelben egy orosz biológus - értesült vasárnap a Haarec című izraeli újság honlapja.
Tudománytörténeti értékű megfigyelés magyar kutatóktól
Különösen kis tömegű helymeghatározó segítségével először szerzett információkat két magyarországi fecskefaj vonulásáról és telelési területéről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és a Svájci Madártani Intézet munkatársainak közös kutatócsoportja.
Hangyák potrohának álcázza magát egy újonnan felfedezett bogárfaj
Hangyák potrohának álcázza magát egy újonnan felfedezett bogárfaj, amelyet német és amerikai kutatók fedeztek fel Costa Rica esőerőiben.
Attenborough nevét viseli egy ausztrál csigafaj
David Attenborough az ismert brit természettudósról neveztek el egy Tasmánia erdeiben "újra felfedezett" csigafajt - jelentette be szerdán a sydneyi Ausztrál Múzeum.
Hangyák eszközhasználatát vizsgálták szegedi kutatók
A megfelelő eszközt igyekeznek kiválasztani a folyékony táplálék elszállításához két hangyafaj egyedei a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatóinak kísérletei szerint, melyek eredményeiről az Animal Behaviour című folyóirat januári számában számoltak be.
Furcsa hernyót vettek filmre Peruban
Hanghatásra fenyegetően nyújtogatja hosszú csápjait az a hernyó, amelyet egy entomológusokból álló csapat vett videóra a perui őserdőben.
Barnamedvéket figyeltek meg orális szex közben
Lengyel kutatók megfigyelték, hogy két fogságban tartott hím barnamedve rendszeresen orálisan szexel. Bár a kutatásban szereplő állatok célja valószínűleg az örömszerzés, a furcsa szokás háttere a szakemberek szerint abban rejlik, hogy a barnamedvéket túlságosan korán választották el az édesanyjuktól.
- címkék:
- állat
- barnamedve
- zoológia
- szex
- Címkefelhő »
Sikeresebbek a csoportokban udvarló delfinek
A palackorrú delfinek hímjei egymással szövetségre lépve növelik utódnemzési esélyeiket - derítették ki a sydneyi Macquarie Egyetem kutatói, akik vizsgálataikról a Journal of Animal Ecology című folyóiratban számoltak be.
Hatvanhét centiméter: hatalmasra növelte péniszét egy mélytengeri kalmárfaj
A felszínre hoztak egy mélytengeri kalmárt, és megoldódott a rejtély, miként juttatják a nőstényekbe ivarsejtjeiket a kalmárok hímjei. A megoldás egy nagyméretű, meghosszabbodott pénisz: más fejlábúak egy módosult kart használnak a szaporodás során, az Onykia ingens hímjei azonban a pénisz méretének növelésével oldották meg a feladatot.
Uszonyok hajthatják meg a jövő hajóit
A hajók energiatakarékosabb meghajtására megoldást keresve német kutatók a természethez fordultak: a vízben évmilliók óta hatékonyan mozgó halakhoz. A bonni egyetem zoológusai pisztrángok mozgását elemezték, darmstadti kollégáik pedig robothalat konstruáltak, hogy utánozzák mozgásukat.