világûr
címke rss- kapcsolódó címkék:
- ûrkutatás
- NASA
- csillagászat
- Föld
- bolygó
- Legfrissebb
- Legrégebbi
Négy és fél milliárd éves meteoritot találtak Hollandiában
Fontos utalásokat tartalmazhat a Naprendszer létrejöttérõl az a négy és fél milliárd éves meteorit, amelyet Hollandiában találtak.
Egy lépéssel közelebb a második Föld megtalálásához
219 új bolygójelöltet tartalmaz a NASA Kepler ûrteleszkópjának most nyilvánosságra hozott friss katalógusa. A potenciális planéták közül 10 Föld-nagyságú, ráadásul csillaguk lakhatósági zónájában keringenek, ami azt jelenti, hogy a folyékony víz jelenléte sem kizárható rajtuk.
Kínai kutatók megdöntötték a teleportálás rekordját
1200 kilométeres távolságra sikerült teleportálni egy foton állapotát. A két részecske összefonódása ekkora távolságban sem szakadt meg, ami jó hír a kvantumkommunikációnak.
Kisarjadtak az ötezer éves ciprusfa ûrben járt magjai
Kisarjadtak egy ötezer éves kínai ciprusfának a magjai, amelyeket tavaly kínai ûrhajósok magukkal vittek a világûrbe.
- címkék:
- fák
- világûr
- magvak
- Címkefelhõ »
Orosz rakétával ment az ûrbe az amerikai mûhold
Orosz Proton-M hordozórakétával bocsátották fel az Echostar 21 amerikai távközési mûholdat a kazahsztáni Bajkonur ûrközpontból - közölte a Roszkoszmosz orosz ûrügynökség.
Évek óta elõször jár visszatérõ ûrjármû a Nemzetközi Ûrállomáson
Az amerikai ûrsiklók leszerelése óta most elõször jár visszatérõ ûrjármû a Nemzetközi Ûrállomáson, miután hétfõn sikeresen megérkezett az ûrállomásra a SpaceX Dragon nevû szállítóhajója.
- címkék:
- világûr
- ûrállomás
- ISS
- Címkefelhõ »
Egészséges egerek lettek az ûrben járt spermából
Egészséges egéregyedek fejlõdtek ki petesejtek megtermékenyítése után abból az egérspermából, amely kísérleti céllal kilenc hónapot töltött a világûrben - jelentették be japán kutatók hétfõn az Egyesült Államokban.
A víz lesz a világûr új olaja
A közel-keleti olajhatalmak jelentõs erõvel bírnak a Föld energiapiacán. Most azonban egyes elemzõk már arra számítanak, hogy a térség országai a világûr energiaforrásaira is lecsaphatnak.
- címkék:
- víz
- világûr
- nyersanyag
- platina
- Címkefelhõ »
Ûrhamburgert eszik a fiatal csillag
Elõször figyeltek meg a csillagászok egy fiatal bébicsillagot, amint egy hamburgerszerû, porból álló képzõdményt eszik.
A Holdra tartottak, de egy rémálomba érkeztek
Az Apollo-13 az Egyesült Államok holdprogramjának hetedik küldetése volt, egyben a harmadik leszállási kísérlet, amely végül nem valósult meg. A cél ismételten a Hold meghódítása lett volna egy új felszíni forma meglátogatásával. Egy hibás oxigéntartály miatt azonban az egyszerû sétagaloppnak induló misszió 1970. április 14-én a túlélésért folytatott küzdelemmé vált.
Hatalmas aszteroida közelít felénk
Egy három éve felfedezett, viszonylag nagy aszteroida fog elhaladni "nagyon közel" a Föld mellett április 19-én – jelentette be a NASA.
- címkék:
- csillagászat
- világûr
- aszteroida
- NASA
- Címkefelhõ »
Lehetségessé válhat a marsi krumplitermesztés
Sikerült krumplit növeszteni a Marson uralkodó kegyetlen körülményeket szimuláló limai laboratóriumban.
Megtalálták az eddigi legmasszívabb barna törpét
Rekorder barna törpét talált egy nemzetközi kutatócsoport: az égitest az eddig ismert legtisztább és legnagyobb tömegû barna törpe.
Magyar kutató fejtheti meg a távoli kozmikus korongok titkát
A csillagok születése sokáig rejtélynek számított a tudomány elõtt, és csak a közelmúlt technikai fejlõdése tette lehetõvé, hogy elkezdtük alaposabban megismerni e fényes objektumok életének legelsõ pillanatait. A kutatási területtel sok szakember foglalkozik világszerte, köztük dr. Kóspál Ágnes csillagász, akinek munkáját március 23-án rangos díjjal ismerte el az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. Hogyan lehet a csillagok világra jöttét megfigyelni, mit árulnak el a körülöttük lévõ hatalmas korongok furcsaságai, és milyen mûszerek vannak a tudósok segítségére? Többek között errõl kérdeztük a díjazott csillagászt.
Senki sem tudja, mi lehet az ûr sötétjében bujkáló valami
Az ûr sötétjében bolyong magányosan egy objektum, amelyrõl mostanáig a csillagászok azt hitték, egy bolygó, amely valamilyen módon kivetõdött a neki otthont adó naprendszerbõl. A legújabb megfigyelések azonban kétségbe vonják ezt az elképzelést. A tudósoknak egyelõre fogalmuk sincs, mi is lehet valójában a rejtélyes égitest.
Nagyon közel haladt el mellettünk egy kisbolygó
Egy apró aszteroida száguldott el a Föld mellett a múlt héten. Nagyon közel volt, de mérete miatt nem jelentett veszélyt.
- címkék:
- kisbolygó
- világûr
- aszteroida
- Címkefelhõ »
Nem lesz móka és kacagás az elsõ Hold-túra
Szûnni nem akaró hányinger, felpuffadt arc, állandó vizelési inger – bár az ûrturizmus kétségtelenül látványos kikapcsolódási forma, az egy hétig tartó, Hold körüli kaland korántsem lesz olyan kellemes élmény, mint azt a leendõ utasok hiszik. Szakértõk mesélnek a várható egészségügyi hatásokról, illetve kockázatokról.
Jóval gyakoribb a kozmikus kannibalizmus, mint hitték
Az eddig véltnél jóval gyakoribb a kozmikus kannibalizmus, a csillagok százszor gyakrabban esnek szupernagy tömegû fekete lyukak áldozatául.
A SpaceX már a jövõ év végén ûrturistákat küld Hold körüli útra
A SpaceX már a jövõ év végén ûrturistákat küld Hold körüli útra
- címkék:
- Hold
- ûrturizmus
- világûr
- Címkefelhõ »
Megvan az eddig ismert legfényesebb és legtávolabbi pulzár
Az univerzum eddig ismert legfényesebb, legtávolabbi pulzárjára bukkant az Európai Ûrügynökség az XMM Newton röntgencsillagászati mûhold segítségével: a gyorsan forgó neutroncsillag ezerszer fényesebb annál, mint amennyire azt eddig lehetségesnek hitték.
- címkék:
- csillagászat
- pulzárok
- világûr
- rekord
- fényes
- Címkefelhõ »
Nagy bejelentésre készül a NASA
Sajtótájékoztatót hívott össze szerdára a NASA. A bejelentéssel kapcsolatban egyelõre csak annyit tudni, hogy az a Naprendszeren túli bolygók kutatásával kapcsolatos.
Churchill és a földönkívüliek: elfeledett kézirat került elõ
Messzi-messzi galaxisok, távoli bolygók, idegen létformák – témakörök, amikkel napjaink kutatói már aktívan foglalkozhatnak, hála legkorszerûbb kutatóeszközeinknek. A földön kívüli élet létezésének lehetõsége nemcsak napjaink emberét izgatja, már a 19. században felkapottá vált, egy tévedésen alapuló csillagászati „felfedezés" miatt. Még a legendás államférfi, Winston Churchill fantáziáját is megmozgatta a kérdés, aki esszéjében tudósokkal vetekedõ módon fejtette ki véleményét a messzi világokról és az azokon létezõ lehetséges élõlényekrõl. Az ezt taglaló tizenegy oldalas kéziratot – amelyet egy amerikai múzeum magángyûjteményében ttaláltak ...
Szobrot akar küldeni a Holdra egy párizsi mûvész
Virágot formázó szobrot akar a Holdra küldeni Anilore Banon párizsi mûvész. A floridai ûrközpontból szombaton indul útnak a modellel a Nemzetközi Ûrállomásra egy teherûrhajó (ISS), ahol tesztelik majd azt, hogyan viselkedik az anyag az ûrben.
Halálos szuperbaktériumokat küldenek a Nemzetközi Ûrállomásra
Antibiotikumoknak ellenálló, halálos szuperbaktériumot készülnek felküldeni a tudósok a SpaceX vállalat rakétájával a Nemzetközi Ûrállomásra. A cél az, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a kórokozóra a mikrogravitációs környezet.
Védelem nélkül maradtak életben az ûrben
Primitív algákról derült ki, hogy komolyabb védelem nélkül is képesek több hónapon át életben maradni az ûrben.
- címkék:
- Nemzetközi Ûrállomás
- világûr
- alga
- ISS
- Címkefelhõ »
Ismét megközelít minket a zölden fénylõ égitest
Rendkívül fényes lesz szombaton a 45P/Honda-Mrkos-Pajdusakova néven ismert üstökös – írja a Seeker.com.
Drámai csillaghalál a Hubble felvételén
Az 5000 fényévre található Záptojás-köd (angolul Calabash Nebula) látványosan mutatja be egy Naphoz hasonló tömegû csillag haláltusáját – írja a Phys.org tudományos portál. A Hubble nemrég készült felvételén az látható, amint a vörös óriás állapotában lévõ csillag ledobja magáról külsõ gázrétegeit, és ennek nyomán lassan planetáris köd képzõdik. A kilövellt anyag a felvételen sárga színû, és közel egymillió kilométer per órás sebességgel mozog a világûrben. Az ilyen események csillagászati értelemben véve „gyorsan" lejátszódnak, ezért nehéz lencsevégre kapni õket.
Ha ránk szakad az ég, nekünk harangoztak
Jelenleg nem tudnánk megvédeni a bolygót egy esetleges aszteroidabecsapódástól. E vészjósló vélemény nem aggodalmaskodó laikusoktól, hanem egyenesen az amerikai ûrügynökségtõl származik. Egy veszélyes égitest megtalálására, eltérítésére vagy megsemmisítésére alkalmas ûrszerkezet megépítéséhez több évre és nem kevés pénzre van szükségünk, így nem csoda, ha a Föld megóvásához szükséges technika kifejlesztése csak döcögõsen halad. Ráadásul elõbb meg kellene találni a legveszélyesebb ûrsziklákat.
Töretlenül folytatja útját a Hold felé a Puli
Annak ellenére, hogy már nem vesz részt a világ egyik legjelentõsebb technológiai versenye, a 30 millió dollár összdíjazású Google Lunar Xprize fõdíjáért vívott harcban, a Puli Space magyar ûrprojekt töretlenül folytatja útját a Hold felé: a jelenlegi állás szerint a Puli 2019-ben indul útnak az Astrobotic nevû amerikai vállalat Peregrine leszállóegységén.
Új módszerrel mérték a világûr kiterjedésének arányát
Új módszerrel mérte az úgynevezett Hubble-állandót, vagyis az univerzum tágulásának arányát egy nemzetközi kutatócsoport.
Csillagközi hancúrozások: ûrbeli szexjelenetek a filmvásznon
A már mozikban futó Utazókban egy csillagközi járaton Jennifer Lawrence és Chris Pratt között szövõdik szenvedélyes viszony — mi pedig kihasználtuk az apropót arra, hogy utánanézzünk: korábban kik és hogyan bújtak már össze emlékezetes módon az ûrben játszódó filmekben?
A sötét anyag megöli a galaxisokat
Közelebb kerültek a galaxisok halála titkának megfejtéséhez ausztrál kutatók: úgy vélik, a sötét anyag is felelõs lehet a galaxisok elhalásáért.
Baljós égi vándor viseli a híres csillagász nevét
Kétszázhetvenöt éve, 1742. január 14-én halt meg Edmond Halley angol csillagász, fizikus, az egyik leghíresebb üstökös pályájának kiszámítója. Hosszú élete során volt hajóskapitány, egyetemi professzor, királyi csillagász, a Royal Society titkára és a pénzverde vezetõje, õ tervezte az elsõ búvárharangot, összeállította az elsõ meteorológiai térképet és az elsõ halálozási statisztikát.
Saját kivégzése adott erõt a tudomány popikonjának
75 éve, 1942. január 8-án született a modern fizika egyik meghatározó alakja, Stephen Hawking. Nevérõl a legtöbb embernek valószínûleg modern kütyükkel felszerelt tolószéke és jellegzetes géphangja ugrik be, pedig az õsrobbanással és fekete lyukakkal kapcsolatos elméleteivel, valamint ismeretterjesztõ munkájával már beírta magát a tudománytörténet ikonikus figurái közé. Élete bõvelkedett az örömteli és szomorú eseményekben, így nem csoda, hogy a közelmúltban egy sikeres mozifilmet is forgattak róla.
Azonosítatlan objektum közelíti meg a Földet
Jövõ hónapban viszonylag közel lesz a Földhöz egy rejtélyes objektum. Tulajdonságai annyira szokatlanok, hogy egyelõre még a NASA szakemberei sem tudják, mi is tart felénk.
- címkék:
- világûr
- objektum
- aszteroida
- üstökös
- NASA
- Címkefelhõ »
Üzenetet küldenének egy Naprendszeren kívüli bolygóra
Egy amerikai szervezet azt tervezi, hogy üzenetet küld a Földhöz legközelebb található exobolygóra, a Proxima b-re. A kutatók azt remélik, hogy ha a planétán létezik intelligens civilizáció, válaszolni fog a küldött jelre és idõvel létrejöhet egy konstruktív „párbeszéd".
Háború is kitörhet, ha nem teszünk ellene valamit
A globális felmelegedés és az óceáni szemétszigetek jelentette probléma mellett az átlagember vélhetõen könnyen átsiklik ama tény felett, hogy bizony a kozmoszon is „ott hagyjuk a kezünk nyomát". Ez azért jelent gondot, mert az egyre gyarapodó ûrszemét lassan lehetetlenné teszi a biztonságos ûrtevékenységet: mivel az egyes darabok elképesztõ sebességgel keringenek, egy apró tárgy is végzetes lehet, ha egy ûrhajóval vagy ûrállomással – ne adj' isten ûrhajóssal - találkozik. Ötletek és tervek már vannak a probléma megoldására, a gyakorlati megvalósítás viszont még várat magára.
Drágakõfelhõk egy óriásbolygón
Drágakõként tündöklõ felhõket sodornak egy távoli bolygó vad szelei. Egy új tanulmány a HAT-P-7b nevû planéta légkörének felsõ részét vizsgálta meg tüzetesebben – írja a Space.com.
Az elsõ képek a Szaturnusz gyûrûiben lubickoló Cassinitõl
Megérkeztek az elsõ felvételek a földi irányítókhoz a Szaturnusz gyûrûiben újra és újra alámerülõ Cassini ûrszondától - írta a BBC News csütörtökön.
- címkék:
- Cassini
- ûrkutatás
- világûr
- Szaturnusz
- Címkefelhõ »
Megfigyelték a legapróbb aszteroidát
Nem mindennapi eredményt értek el csillagászok: egy mindössze 2 méter átmérõjû aszteroidát sikerült részletesen megfigyelniük.
- címkék:
- ûrkutatás
- meteor
- világûr
- aszteroida
- Címkefelhõ »
Tudja-e, hol fog bizonyosan felforrni a vére?
Az atmoszféra alsó, legsûrûbb légrétegét, a troposzférát követõ sztratoszféra nemcsak amiatt különleges, hogy e légrétegben – szemben a troposzférával – a hõmérséklet-csökkenés nem egyenletes, de itt található az Armstrong-vonal is, az a magassági szint, ahol a víz és a vér egyaránt felforr.
Megvan, miért hallgatott el az ExoMars leszállóegysége
Egy érzékelõ hibája és az abból következõ téves magasságmérés okozhatta az Európai Ûrügynökség (ESA) ExoMars ûrexpedíciójának sikertelen marsi landolását és a leszállóegység megsemmisülését a múlt hónapban - állapította meg a szervezet saját jelentése.
A világ legkisebb mûholdhordozó rakétáját fejlesztik Japánban
A japán ûrügynökség azt tervezi, hogy a világ legkisebb ûrrakétájával állít mûholdat földkörüli pályára. Ezt kedden jelentették be Tokióban.
Megtalálták az eddig ismert leggömbölyûbb égitestet
Az univerzum eddig mért leggömbölyûbb természetes égitestét fedezték fel a göttingeni Max Planck naprendszerkutató intézet munkatársai.
Egy lépéssel közelebb a kozmikus füttyszó forrásához
Elõször sikerülhetett rádiókitöréshez társuló gammasugarakat megfigyelni, ami jelentõs segítséget nyújthat abban, hogy a tudósok meghatározzák a titokzatos rádiójelek forrásait.
Az ûrbõl is szavaztak az amerikai elnökválasztáson
Az amerikai választók új csúcsot állítottak be a múlt héten – de nem létszámban, hanem magasságban. A jelenleg egyetlen ûrben tartózkodó amerikai is leadta a szavazatát, jelentette be hétfõn a NASA.
Ezen a bolygón keresné az idegeneket Stephen Hawking
A földön kívüli civilizációk megtalálása az emberiség régóta dédelgetett álma. Egyelõre nem tudjuk, hol és hogyan keressük õket, sõt az sem biztos, hogy egyáltalán létezik máshol is értelmes élet a végtelennek tûnõ világegyetemben. De mi történik, ha rátalálunk az idegenekre? Jelezzük nekik, hogy mi is létezünk, és kapcsolatteremtésre vágyunk? Többek között erre is választ kaphatunk Stephen Hawking legújabb filmjében. A világhírû fizikusnak arra is van tippje, hol érdemes az idegenek utáni kutakodást kezdeni.
Megvan, hol épülhet fel az egyik legnagyobb teleszkóp
A Hawaii-szigetek helyett a Kanári-szigeteken építhetik fel a világ egyik legnagyobb teleszkópját, ha a csendes-óceáni szigeteken nem engedélyezik a projektet – jelentette be a harmincméteres tükörátmérõjû teleszkóp, a TMT (Thirty Meter Telescope) építését felügyelõ nemzetközi testület.
Az európaiak szeme a Marsra szegezõdik
Finisébe ért az Európai Ûrügynökség és az Orosz Szövetségi Ûrügynökség nagy közös projektjének elsõ szakasza, amelynek keretében október 19-én, szerdán egy leszállóegység landolna a Mars felszínén. Ha minden a terveknek megfelelõen alakul, a Schiaparelli lesz az elsõ olyan európai kutatóeszköz, amely sikerrel szállt le a vörös bolygón.
Most tesztelheti, mennyire ismeri a világegyetemet
Kevés olyan dolog van a világon, ami annyira megfogná az ember képzeletét, mint a végtelennek látszó világegyetem. Korábban szinte semmit nem tudtunk e misztikus hangulatot árasztó kozmikus birodalomról, ám hála a tudomány fejlõdésének, az egyre modernebb mûszereknek és az elkötelezett tudósembereknek, az univerzum titkai lassan, de biztosan feltárulnak elõttünk. Kvízsorozatunk elsõ részében a világûrrõl teszünk fel kérdéseket olvasóinknak.