Aszteroidabecsapódásoktól védené meg a Földet egy új rendszer

Az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) megkezdte a munkát az első olyan bolygóvédelmi rendszer kiépítésén, amely aszteroidabecsapódásoktól védi a Földet.

Egerek az űrben

Se-Jin Lee, a connecticuti Jackson Laboratórium munkatársa arra volt kíváncsi, mi történik az egerekkel a súlytalanság állapotában. A 2020. szeptember 8-án közreadott kép egy közönséges (felül) és egy genetikailag módosított egérről készült az intézet laboratóriumában, a Maine állambeli Bar Harborban augusztus 24-én.

Izmosak maradtak az űrbe küldött kigyúrt egerek

Egy hónap után sem veszítették el izmaikat a Nemzetközi Űrállomásra (IS) felküldött "kigyúrt", mutáns egerek.

Lehet, hogy idegen űrhajó lépett a Naprendszerbe

Még 2018-ban egy titokzatos, szivarformájú objektum lépett a Naprendszerbe. Oumuamua névre keresztelték el, ami hawaii nyelven azt jelenti: „elsőként érkező távoli üzenet". Szokatlan formája és viselkedése miatt sokáig nem tudták eldönteni, milyen fajta égitest lehet, végül a kutatók az üstököseredet mellett tették le voksukat. Néhány tudós azonban vitatja ezt az elméletet, és egy mostanában megjelent új tanulmányban sokkal sci-fi-ízűbb teóriát vettek elő: az objektum inkább hasonlít egy idegen civilizáció által tervezett űreszközre, mint kozmikus jéghegyre.

Váratlan helyről érkezhetett az egyik legnagyobb csapás a Földre

Képzeljük el, hogy egy felrobbanó csillag fénye világítja meg az éjjeli égboltot. Páratlan látvány lenne, ami akár katasztrófához is vezethet; ha ugyanis elég közel van, akár egy tömeges kihalási esemény előidézője is lehet. Kutatók egy csoportja szerint a szupernóvák legalább egyszer már csapást mérhettek a földi életre. 

Újból fogták az űrből érkező titokzatos jelet

A világűrből érkező különös jel 161 naponta ismétlődik – írja a Futurism.

Egy fizikus kiszámította, mikor és hogyan jön el a világvége

Amilyen gyors, zajos volt a világegyetem keletkezése, olyan lassú és békés lesz a vége, de előtte a sötétben még lesz pár bánatos pukkanás. Fizikusok most kiszámították, mikor várhatók az utolsó szupernóva-robbanások.

Különös villanásokat látott a Jupiterhez közel repülő szonda

Különleges, úgynevezett "sekély villámokat" figyelt meg a Jupiteren a NASA Juno űrszondája. Ezek az elektromos kisülések alapvetően különböznek a földi villámoktól - nem vízből, hanem ammónium-víz oldatból álló felhőkben jönnek létre. Az is kiderült, hogy a vad villámlások közben ammóniában gazdag jégdarabok keletkeznek, amiket pépes állaguk miatt "kásalabdáknak" (mushballs) neveztek el a kutatók. A szakértők úgy gondolják, a kásalabdák csapdába ejtik a felsőlégköri ammóniát és vizet, majd azokat az atmoszféra alsóbb rétegeibe szállítják.

Rejtélyes fénygyűrűt láttak az égen, most kiderült, mit találtak

Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrel csillagászok egy rendkívül távoli, így nagyon fiatal galaxist fedeztek fel, amely meglepően hasonlít a Tejútrendszerre. A galaxis olyan messze van, hogy fénye 12 milliárd év alatt ért el hozzánk: abban az állapotában látjuk, amikor az Univerzum még csak 1,4 milliárd éves volt. Szintén meglepő a benne uralkodó rendezettség, amely ellentmond az elméleteknek, miszerint a korai univerzum galaxisai turbulensek és instabilak. A váratlan felfedezés új megvilágításba helyezi univerzumunk múltját, és így megkérdőjelezi jelenlegi tudásunkkat ...

Jeleket küldtek a Hold felé, az egyik váratlanul visszaérkezett

A NASA holdszondája, a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) 2009-ben állt Hold körüli pályára. Az eltelt több mint 10 év alatt a kutatók lézerrel lőtték annak tükrét, abban reménykedve, hogy a küldött fényjelek egyike egyszer visszaérkezik a Földre. Hosszú idő elteltével törekvéseiket siker koronázta. Az új eredmény nemcsak a Holddal kapcsolatos méréseket teheti precízebbé, de egyúttal azt is megtudjuk, milyen környezeti tényezők roncsolják az égi kísérőnkön hagyott eszközöket.

A szűkszavú hős, aki elsőként lépett a Holdra

Augusztus 5-én lenne kilencvenéves Neil Alden Armstrong, az első ember, aki a Holdra lépett.

Kézzelfogható közelségbe került a világegyetem

Alkalmazást fejlesztett a Pannon Csillagda. Ahogy azt a szakemberek ígérik, a helyszínen alkalmazható applikáció segítségével mostantól még nagyobb élmény és kaland a kiállítások bejárása.

Egy halott üzent az űrből

Először lokalizálták gyors rádiókitörések (Fast Radio Burst, FRB) forrását a Tejútrendszerben, első alkalommal sikerült kapcsolatot találni két kozmikus jelenség, a magnetárok és a rádiókitörések között - közölte Volodimir Szavcsenko, a Genfi Egyetem csillagászati tanszékének tudományos munkatársa.

Egyre komolyabb a verseny a világűr kincsesbányáiért

Az űrbányászat hatalmas üzletet jelent, és a Föld országai egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy képesek legyenek kitermelni a Holdon vagy az aszteroidákon található nyersanyagokat. Noha még mindig számos technikai akadályt kell áthidalni, nem véletlen, hogy a roham már megkezdődött. A világűr ugyanis hihetetlen értékben rejt kincseket, és senki nem akar lemaradni a lehetőségről.

Fénylő gyűrűket láttak az űrben, nem tudni, mik lehetnek

Négy különös, gyűrű alakú objektumot láttak rádiótartományban a csillagászok. Egyelőre a szakemberek sem tudják megmondani, mik lehetnek ezek.

Világűr-illatú parfümöt fejlesztett a NASA-val dolgozó vegyész

Az űrből fotózta az óceánt, különös dolog jelent meg a képen

Egészen egyedülálló képet készített a Csendes-óceánról a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó amerikai asztronauta, Douglas Hurley.

Karjakin remizett az orosz űrhajósokkal

Szergej Karjakin orosz nagymester döntetlent játszott azon az online sakkmérkőzésen, amelyet honfitársával, a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén tartózkodó Anatolij Ivanyisin kozmonautával vívott.

Váratlan és veszélyes meglepetés érheti a holdutazókat

Korábban úgy tartották, hogy teliholdkor a Föld mágneses árnyékoló hatása megvédi a Hold felszínét a napszél részecskebombázásától. Facskó Gábor és munkatársai azonban új tanulmányukban kimutatták, hogy a Föld mágneses védőpajzsa kitérülhet, váratlan sugárözönnel árasztva el a Hold felszínét. Eredményük fontos tanulságokkal szolgál a közeljövő emberes holdutazásainak tervezéséhez.

Tele lehet a galaxisunk fiatal Földekkel

Az eddig véltnél jóval nagyobb eséllyel találhatnak kialakulásuk korai szakaszában lévő, Föld-típusú bolygókat - ezt állapították meg az angliai Sheffieldi Egyetem kutatói.

A Google Street View-val belepillanthat az űrállomásra

Hatalmas foltok vannak a pusztító csillagok felszínén

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) távcsöveivel hatalmas foltokat találtak gömbhalmazokban megbúvó rendkívül forró csillagok felszínén. Ezek a csillagok nemcsak a mágnes tér miatti foltokkal tarkítottak, de néhányukon szuperflerek is előfordulnak. Az ilyen hatalmas robbanásokban a napkitöréseknél több milliószor nagyobb energiák szabadulnak fel. A Nature Astronomy szakfolyóirat legújabb számában publikált eredmények hozzásegíthetik a csillagászokat e talányos égitestek jobb megismeréséhez, de elvezethetnek az asztrofizika néhány nagy rejtélyének megfejtéséhez is.

Megerősítették: Föld-szerű bolygó van a közelben

Egy, a Földhöz nagyon hasonlító bolygó kering a Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül - erősítették meg csillagászok.

Tom Cruise a világűrbe készül: ott forgatja legújabb akciófilmjét

Tom Cruise merész dologra szánta el magát, ugyanis kiderült, hogy a NASA, és az Elon Musk nevéhez köthető Space X segítségével hamarosan az űrben készíti el a következő akciófilmjét.

Kozmikus tűzgyűrűt találtak

Fánk alakú, tüzes galaxist fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. A "kozmikus tűzgyűrűnek" nevezett jelenség segíthet többet megtudni a galaxisok struktúrájáról és kialakulásukról.

Meglepő dolgot láttak a Naprendszeren túli bolygó légkörében

Először sikerült közvetlenül megfigyelni vasat egy Naprendszeren túli bolygó (exobolygó) légkörében - írja az IFL Science tudományos portál.

Nem semmi! A világűrben forgatna Tom Cruise

A hírt maga a NASA igazgatója, Jim Bridenstine jelentette be Twitter-oldalán.

Megvan a legközelebbi fekete lyuk

Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) és más intézetek kutatóiból álló csillagászcsapat egy tőlünk mindössze 1000 fényévre lévő fekete lyukat fedezett fel. A szabad szemmel is látható hármas rendszerben található égitest minden más eddig ismert fekete lyuknál közelebb van a Naprendszerhez.

Kísérleti űrhajót indított útnak Kína

Kísérleti űrhajót indított útnak Kína kedden az ország űrprogramjának legújabb lépéseként - számolt be a CGTN kínai nemzetközi hírcsatorna.

Titokzatos jel érkezett a galaxisunkból

A különös rádiójel forrása valahol a Tejútrendszerben rejtőzik, a kutatók jelenleg is próbálják lokalizálni.

Már 30 éve avatja be az univerzum titkos csodáiba az emberiséget a Hubble űrteleszkóp

A világűr sötét, hideg és végtelen. Vagy inkább egy csodákkal teli hely, melynek határtalanságát az emberi elme képtelen felfogni? Még a saját szemünknek se nagyon merünk hinni, amikor a világ leghíresebb teleszkópjának képeit nézegetjük. Csupa fény, robbanás, káosz és hűvös rendezettség – és persze rengeteg szín az, amit a Hubble képei mutatnak nekünk az univerzumról. Lehetséges, hogy mindez az ellentmondás megfér egymás mellett? Minden valóságos, amit látunk, és vajon mindent úgy látunk, ahogy az valóságos? Néhány kérdésre mindenesetre most megpróbálunk választ keresni.

Új exobolygó-kutató űrtávcső kezdi meg hároméves misszióját

A Föld körüli pályán sikerrel teljesített három hónapos tesztidőszak után megkezdi három évre tervezett tudományos küldetését az Európai Űrügynökség (ESA) exobolygók, vagyis a Naprendszeren kívüli planéták tanulmányozására kifejlesztett űrtávcsöve.

Aszteroida tart a Föld felé, de becsapódástól nem kell tartani

Aszteroida tart a Föld irányába, kínai szakértők szerint azonban semmi esélye annak, hogy az égitest összeütközik a bolygóval.

A valaha látott legnagyobb erejű szupernóvát észlelték

A valaha látott legnagyobb erejű csillagrobbanást észlelték: tízszer nagyobb erejű és mintegy 500-szor fényesebb volt, mint egy átlagos szupernóva.

A túlélésért küzdött az Apollo-13 legénysége a végtelen világűrben

Ötven éve, 1970. április 11-én indult útnak az amerikai Hold-program egyetlen sikertelen küldetése, az Apollo-13. A három űrhajós számára egy műszaki hiba után már nem a Holdra szállás, hanem a túlélés lett a cél, s végül sikerült épségben Földet érniük.

Amerika nem tekinti globális köztulajdonnak a világűrt

Oroszország számára elfogadhatatlan a világűr privatizációja - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kedden Moszkvában, arra a Donald Trump amerikai elnök által hétfőn aláírt jogszabályra utalva, ami lehetővé teszi az Egyesült Államok számára a Holdon és más égitesteken folytatandó jövőbeli egyoldalú kereskedelmi célú kitermelést.

Megkérdőjeleződött mindaz, amit a Naprendszerről tudunk

Egy távoli kis égitest adatainak elemzése alapján csillagászok megállapították, hogy a Naprendszer bolygóinak kialakulását nem ütközések idézték elő.

Szabályosan ismétlődő jeleket fogtak egy távoli galaxisból

A világűrből érkező, szabályosan ismétlődő jeleket detektáltak egy kanadai távcsővel.

Megizzasztotta az asztronautákat az első űrkeksz megsütése

Óriási türelemjáték révén végül két óra alatt sikerült többé-kevésbé normális kinézetűre megsütnie egy csokis kekszet a Nemzetközi Űrállomás (ISS) egyik asztronautájának, aki ezzel elsőként sütött nyers alapanyagból ennivalót az űrben.

Üstökösökkel jött az élet a Földre

A foszfor az élet egyik esszenciális alkotóeleme, mégsem tudjuk pontosan, hogyan érkezett bolygónkra. Csillagászok most nyomon követték az útját a csillagbölcsőktől az üstökösökön át egészen a formálódó egykori Földig.

Létezhetnek szemgolyó bolygók, és furábbak, mint hinnénk

Bizonyára sokan hallottunk már forró-jupiterekről, mini-neptunuszokról és szuperföldekről, az úgynevezett "szemgolyó bolygókat" azonban vélhetően jóval kevesebben ismerik. Ezek a planéták úgy néznek ki, mint az űrben keringő szemgolyók, amik folyamatosan figyelnek, innen az elnevezés. A kutatók úgy vélik, ezek az egyelőre hipotetikusnak minősülő bolygótípusok valóban létezhetnek, és furábbak, mint gondolnánk.

Meglepte a kutatókat a szomszédos galaxis, erre ők sem számítottak

Másként néz ki három dimenzióban a szomszédos galaxis, mint azt eddig hitték. A Bécsi Egyetem és a Harvard Egyetem a Nature című tudományos lapban számolt be arról, hogy a galaktikus lemez alatt és felett egy hatalmas, gázban gazdag hullámformájú szerkezetet fedeztek fel. Ez a Radcliffe-hullám forradalmasítja a Naprendszer körüli, gyűrű formájú Gould-övről alkotott elképzelést.

Különös jel érkezett az űr mélyéről, és ez mindent felforgathat

Rejtélyes, ismétlődő rádiójelek érkeztek az űr mélyéről. Ez volt az ötödik olyan gyors rádiókitörés (Fast Radio Burst, FRB), aminek a galaxisát azonosítani tudták a szakemberek. Forrása miatt azonban lehetséges, hogy újra kell gondolni mindazt, amit ezekről a szignálokról tudunk.

Azt hitte, aranyat talált, pedig jóval értékesebb kő volt nála

Először aranynak gondolták azt a rejtélyes követ, amire egy ausztrál parkban találtak rá. Később kiderült, egy ennél is értékesebb dolgot sikerült felfedezni.

Csillagikrek születését rögzítették a teleszkópok

A csillagászok az ALMA rádiótávcső-hálózat segítségével rendkívül nagy felbontású felvételt készítettek két, fiatal csillagot tápláló gázkorongról, amelyek egy perechez hasonló formájú, kavargó gázból és porból szőtt fészekben fejlődnek. E látványos jelenséget megfigyelve többet tudhatunk meg a csillagok korai életszakaszáról és a kettőscsillagok születésének körülményeiről.

Így nőhettek hatalmasra az univerzum masszív szörnyetegei

Az ESO VLT távcsőegyüttesével az Univerzum néhány legkorábbi galaxisa körül hideg gázból álló halókat találtak. Ezek a gázburkok tökéletes „táplálékforrásai" a jelenleg 12,5 milliárd évvel ezelőtti állapotukban megfigyelhető galaxisok centrumaiban elhelyezkedő szupernagy tömegű fekete lyukaknak. Ez a fajta „élelmiszerraktár" megmagyarázhatja, hogy az Univerzum történetének legkorábbi szakaszában (Kozmikus Hajnal) hogyan növekedhettek olyan gyorsan ezek az űrszörnyetegek.

Van víz a távoli bolygókon, de akad egy nagy probléma vele

A Naprendszeren kívüli bolygók légköri összetételének eddigi legátfogóbb elemzése a vártnál kevesebb vizet talált, ami megingatja a bolygókeletkezés elfogadott elméleteit.

Különös rádiójelet fogtak, de az igazi meglepetés csak ezután jött

A csillagászok az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope) most először észleltek egy gyors rádiókitörést, amelynek a fénye egy galaxis halóján át jutott el hozzánk. Ennek az ezredmásodpercnél rövidebb ideig tartó különös kitörési jelenségnek a rádióhullámai majdnem zavartalanul értek el a Földig, ami arra utal, hogy a haló meglepően kis sűrűségű, mágneses tere pedig gyenge. A megfigyelés új eszközt ad a csillagászok kezébe a titokzatos galaxishalók vizsgálatához.

Már az űrben is össze kell gyűjteni a hulladékot

Európai takarítómisszió indul a kozmoszba

A világon elsőként akar űrmissziót indítani az Európai Űrügynökség (ESA) a világűrben hátrahagyott hulladékok begyűjtésére - jelentették be hétfőn az illetékesek.